Népsport, 1975. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1975-06-23 / 147. szám
XXXI. 147. ♦ 1975. június 23 NB III LABDARÚGÁS (Folytatás a 2. oldalról) Délkelet Szolnoki MÁV —Kilián FSE 6:2 (1:0). Szolnok, 1200 néző. V: Tóth L) Szolnoki MÁV: Fehér — Csontos, Repka, Földesi (Tóth Gy.), Nagy A., Varga, Pagonyi, Kollár, Kalmár (Papp), Molnár, Géczi. Edző: Himer István. Kilián FSE: Kupás — Tóth M., Kántor, Kiss, Nagy L, Márta, Plausin, Csülik (Szaszovszky), Rozsán, Moldván, Török (Terjéki). Edző: Keserű László. Az Sz. MÁV csak a hajrában tudta „feltörni” a tömör Kilián-védelmet. G: Molnár (2), Kollár (2), Pagonyi, Papp, ill. Rozsán, Márta. Jó: Nagy A., Kollár, Molnár, Géczi, ill. Kupás, Márta, Csillik. ÉPGÉP —Mezőfi SE 3:1 (0:0). Vegyész u., 150 néző. V: Bognár. ÉPGÉP: Jantner — Domonkos (Nagy), Kovács, Török, Dénes, Szalay, Postás, Tóth, Mohácsik, Bleicher, Szigeti. Edző: Dombóvári József. Mezőfi SE: Horváth — Gubacsi, Szegeczki, Szabó, Nagyhegyesi, Szabovik, Radics, Kovács (Nagy), Patyi, Puskás (Illés), Magyar. Edző: Krivy Ottó. Puskás izomszakadást szenvedett. G: Szalay, Szigeti, Kovács, ill. Gubacsi. Jó: Kovács, Török, ill. Nagyhegyesi, Magyar, Patyi. Gyulai SE —Szegedi VSE 2:1 (2:1). Szeged, 400 néző. V: Nyári. Gyula: Széplaki — Molnár, Ozott, Szabó, Csőke, Szatmári, Cserháti, Kádár (Nagy), Búzás, Tóth, Sass (Papp). Edző: Himer József. SZVSE: Bolya (Ludányi) — Czibere, Terhes, Kovács M., Timár, Horváth, Róth, Tóth, Sándor (Tihanyi), Krenács, Kovács Z. Edző: Rábai László. Kiábrándító, alacsony színvonalú játék. A lelkesebb vendégek a szegedi védelem elemi hibáit gólokra váltották. G: Csőke, Búzás ill. Horváth (11- esből). Jó: Molnár, Ozott, Szabó, Búzás, ill. Ladányi. Szegedi Dózsa—Szabó Lajos SE 3:2 (0:1). Szeged, 300 néző. V: Turcsányi. Sz. Dózsa: Újhelyi — Szalai, Emődi, Zödi, Nagy, Pikó, Vörös, Csanádi, Csömör, Héger dr., Nyári. Edző: Zajtár Andor. Szabó L. SE: Frák — Neumann, Lakatos, Jancsó, Halla (Csicsely), Monti, Gáspár, Fekete (Hajdú), Tóth, Kirchner, Gugyerás. Edző: Bencsik Gyula. A szünet után nyomasztó fölényben játszó Sz. Dózsa jó játékkal fordította meg a mérkőzést. G: Héger dr., Nyári, Csömör, ill. Fekete, Tóth. Jo: Zödi, Emődi, Csanádi, Csömör, ül. Frák, Lakatos, Gugyerás. ÉGSZÖV MEDOSZ—Vasas Izzó 1:1 (0:0). Kiskunlacháza, 800 néző .V: Barna. ÉGSZÖV: Szeles — Pagella, Mángó, Tóth, Földi, Czikora (Prádel), Gubek, Dárdai (Sallai), Kozák, Polgár, Kovács. Edző: Sípos Ferenc. Izzó: Horváth — Révész, Szántó, Majsai, Bene, Menczel, Markovics, Szilágyi, Vágvölgyi (Löveggyártó), Sebes, Bódis (Rostás). Edző: Kovács József. G: Kovács, ill. Menczel. Jó: Polgár, Földi, ill. Majsai, Menczel. Békéscsabai Tanács Agyagipar SK —Ceglédi VSE 2:0 (1:0). Békéscsaba, 1000 néző. V: Asztalos. Békéscsaba: Gulyás — Hancsák, Gaál, Hajas (Lukoviczki), Kiss (Urda), Bunda, Zahorán, Soós, Rétlaki, Kuti L., Kuti L. Edző: Mitykó András. Cegléd: Fekete G. — Cseh, Lendvai, Zsemlye, Zátonyi, Dobozi, Jurás (Halmi), Fekete, T., Kresják, Kábák (Hörömpöly), Darányi. Edző: Darányi Miklós. Az első perctől kezdve a képzettebb, rutinosabb békéscsabaiak irányították a játékot, és góljaik mellett még két kapufát is lőttek. G: Rétlaki, Bunda. Jó: Bunda (a mezőny legjobbja), Hancsák, Gaál, Rétlaki, Kuti S., ill. Cseh, Lendvai. Kecskeméti SC —Láng Vasas 4:1 (2:1). Kecskemét, 500 néző. V: dr. Jármai. RSC: Gór — Lipokatich, Herbály, Kecskés, Kurucsai (Feleki), Losonczi, Kókai, Seres (Oskolás), Farkas, Szabó, Simon. Edző: Bányai Nándor. Láng Vasas: Furák — Szabó, Varga (Rúzsa), Mihalovics, Oglizán, Csiszár* Mészáros, Horváth, Kiss (Rihács), Prandóczki, Ács. Edző: Gulyás Géza. A megfiatalított kecskeméti csapat jó játékkal győzte le a Láng Vasast. G: Szabó (2), Kókai, Simon, ill. Horváth (11-esből). Jó: Gór, Herbály, Kecskés, Farkas, Szabó, ill. Furák, Csiszár, Horváth. Erzsébeti Spartacus MTK — KELTEX 6:1 (1:0). Budafoki út, 600 néző. V: Hámori. Erzsébeti Sp.: Solymosi — Dudás, Oberfrank, Wéber, Steinheiszer, Bárányos, Sáfrán, Szekeres, Matin, Gyúróváth, Szécsi. Edző: Molnár Péter. KELTEX: Szentirmai — Faragó, Potykievitz, Kovács I., Túri, Dvorák, Pozsgai (Tóth F.), Németh, Kerekes, Ivitz, Cseh. Edző: Cserjés István. A kiesés szempontjából igen fontos találkozón a minden részében jobb erzsébeti együttes ilyen arányban is megérdemelten nyert. G: Gyurováth (2), Szekeres (2), Steinheiszer, Sáfrán, ill. Kerekes, Kerekes (KELTEX) büntetőt hibázott. Jó: Szécsi (a mezőny legjobbja), Oberfrank, Steinheiszer, Sáfrán, Szekeres, ill. Faragó. Jánoshalmai Spartacus — Kiskunhalasi MEDOSZ 2:1 (1:0). Kiskunhalas, 1200 néző. V: Pádár. Jánoshalma: Csernák — Faddi, Németh, Fenyvesi IV. Mizser, Maráczi, Ádám I (Szécsi), Burányi* Bucsi, Ádám II (Horváth), Fenyvesi II. Edző: Gács Tibor. Kiskunhalas: Ágoston — Juhász* Tóth, Gulyás (Udvari II), Kocsis, Szőke, Jenei, Nagy, Mészáros, Agócs, Jáger. Edző: Zay József. Küzdelmes mérkőzésen a Jánoshalmi együttes az első félidőben nyújtott jobb teljesítményével szerezte meg a győzelmet. Kiállítva: Fenyvesi TV. a 42. percben. G: Fenyvesi ül (2), ül: Mészáros. Jó: Csernák, Bucsi, Burányi, Fenyvesi III. ill. Juhász, Kocsis, Szőke. Mészáros. Szarvasi Faiskola Spartacus — Kecskeméti TE 2:1 (0:0). Szarvas, 800 néző V: Balázs. Szarvas: Pocsai — Makai, Gajdos, Kerekes, Szeljak, Brakszatarisz, Magyar Gy., Lancsa, Magyar T., Linka J. (B. Tóth), Plastyik. Edző: Bánáti Rezső. KTE: Nagy E. — Görbe (Csordás), Gyorsa, Nagy J., Komáromi, Bende, Magyar, Mányoki, Virág, Porhanda, Horváth (Zubornyák). Edző: Szőkes Lajos. A látottak alapján, megérdemelt szarvasi győzelem. G: Tóth (2), ill. Zubornyák. Jó: Pocsai, Gajdos, Magyar Gy., ill. Nagy E., Gyorsa, Porhanda. Délnyugat BVSC —Székesfehérvári MÁV Előre 5:0 (3:0). Székesfehérvár, 1000 néző. V: Borsos. BVSC: Pálinkás — Mokalisz, Dani, Gara, Varga, Lazsányi, Berecz (Nagy Gy.), Aranyosi, Papp (B. Nagy), Nagy I., Kaszás. Edző: Mezei György. Szív. MÁV Előre: Paulusz — Mester, Bátor, Szabó, Lechner, Pemmer, Tornai, Téglás (Jelinek), Bús (Bőke), Cs. Horváti, Ur. Edző: Bódi Ferenc. A BVSC, bajnokhoz méltó játékot nyújtott, s még ilyen arányban is megérdemelten győzött. Kiállítva: Pemmer. G: Kaszás, Berecz, Aranyosi, Lazsányi, B. Nagy. Jó: Varga, Gara, Lazsányi, Aranyosi, Kaszás, ill. Ur. Lőrinci Fonó—Törekvés SE ’10:1 (1:0). Pestlőrinc, 500 néző. V: Závodszky- L. Fonó: Francia — Fehér K., Flórián, Kemerle, Pásztor, Pintér, Letenyei, Kanta, Virágh, Bártfai, Katona (Fehér P. Bölöni). Edző: Szűcs László. Törekvés: Topák — Gazdag, Bodonczi, Balázs, Holubka, Horváth, Szepesi (Pistár) Kürtösi (Somogyi), Tóth, Kreisz, Parrag. Edző: K. Nagy László. Nagy csata, megérdemelt Fonó-győzelem. Pásztor a 71. percben kiállítva. G: Bártfai, Pásztor ill. Tóth. Jó: Fehér, Kemerle, Bártfai ill. Holubkó, Tóth. Mázaszászvári Bányász—Siófoki Bányász 3:1 (2:1). Mázaszászvár, 1100 néző. V: Soós. M. Bányász: Szujics — Csábrák, Széles, Róth, Bocz, Pataki, Zsíros, Nagy, Horány (Perényi), Steimler (Bazsonyi), Csordás. Edző: Stepán Tibor. Siófok: Málics — Riedl, Szilágyi (Horváth K.), Babán, Pintér, Fiáth, Dróth, Bihari, Kékesi, Bakó, Soós (Horváth J.). Edző: Papp Gyula. G: Zsíros, Csordás Bazsonyi, ill. Fiáth. Jó: Róth, Nagy Csábrák, ill. Fiáth, Bihari. MEDOSZ ÉRDÉRT—Kaposvári Vasas 4:2 (1:0). Népfürdő u., 200 néző. V: Balla. ÉRDÉRT: Serdült __ Salcza, Marosi, Melicharek, Sóvári (Babai), Boruzs (Kvasz), Pál, Halápi, Tussinger, Jakab, Kornfeld. Edző: Balogh Sándor. K. Vasas: Győrfi — Balogh, Hadi, Bojtos, Máli, Poór, Boros, Fábián (Pintér), Bíró, Burcsa, Huszár (Zakács). Edző: Herbel József. Az utolsó öt percben, két ritkán látható potyagóllal biztosította a győzelmet az ÉRDÉRT. G: Halápi (2), Jakab, Kornfeld, ill. Bíró, Boros. Jó: Halápi, ill. Győrfi. Véméndi TSZ SK —Táncsics SE 5:0 (3:0). Vérnél, 700 néző. V: Szinger. Véménd: Doszpod — Szabó, Kelemen, Márton, Kajtár, Törjék, Kiss, Jánosi, Tüske, Orosz, Fiodisz (Huber). Edző: Csoboth Menyhért. Táncsics SE: Kasza — Gondos, Ambach (Hadzopulosz), Németh, Kanyar, Hamar, Veszelka, Savanyó, Pintér, Geiger, Varga. Edző: Váradi Lajos. G: Jánosi (b), Orosz (j), Törjék. Jó: Jánosi (a mezőny legjobbja), Doszpod, Keleren, Trrjék, Kiss, ül. Kasza, Hadzopulosz, Varga. Sashalmi EMG SK-BKV Előre 2:0 (0:0). Knopp I. u., 300 néző. V: Hartmann. Sashalom: Gajárszki — Wiesner, Hábersdorfer, Szőke, Bató, Egyházi, Hoffmann, Rédei, Kelemen, Szávai, Lévai. Edző: Horváth László. BKV Előre: Szokolóczi — Martonosi, Gulácsi, Légrádi, Tuba, Sas, Tordai, Stockbauer (Varga I.), Füsi, Ricsei, Standl. Edző: Galgóczi Ottó. A BKV Előre rendkívül gyenge teljesítményt nyújtott. G: Lévai (2). Jo: Hábersdorfer, Lévai. Az Előréből senki sem emelhető ki. Pécsi VSK—Növényolaj Kinizsi 1:0 (0:0). Pécs, 500 néző. V: Szilvási. PVSK: Sólyom — Nagy, Szabó, Balázs, Gyurina, Zoltai (Kresz), Grünwald, Rózsahegyi (Somogyvári), Radics, Kaszás, Tóth. Edző: Lendvai Miklós. Növényolaj: Mohai — Jordán (Nedoba), Által, Solti. Siba, Tanács, Szili, Jónás, Gergely (Gresa), Bakos, Kalmár. Edző: Bálint István. A PVSK mezőnyfölénye ellenére nehezen győzött, csatárai sokat hibáztak: Grünvald. Jó: Nagy, Szabó. Grünvald, ill. Mohai. Által, Szili. Dunaújvárosi Építőkem. ker. TTVE 5:0 (2:0). Dunaújváros, 800 néző. V: Futó. D. Építők: Péter — Baráth, Nagy E., Debreceni, Baji, Szabó Z., Földi (Németh I), Simon G., Vancsura (Bátai), Armai, Juhász. Edző: Zugéber János. ül. ker.: Greff — Lendvai, Megyeri, Kiss L., Bánki (Mészáros), Sneff, Bódi, Enzsöl, Kiss B., Szél, Kovacsevics. Edző: Radics István. G: Juhász (3), Szabó Z., Bátai. Jó: Nagy E., Szabó Z., Baji, Simon G., Juhász. Az óbudai csapatból senki sem emelhető ki. Szigetvári VSZ SE — Bp. Építők 2:1 (2:0). Népliget, 50 néző. V: Grubits. Szigetvár: Kollár — Béni, Tóth, Varga, Dvorszki (Szöllősi), Virágh (Nikolics), Köves. Pichler, Lőrincz, Farkas. Csőre. Edző: Csik Jenő, Bn. Építők: Kucsera — Karéi, Berencsi, Eich, Gelesits, Vass, Rozsnyó, Tamási (Horváth), Czifra (Roboz), Budai, Nagy. Edző: Bolvári Ferenc. G: Csőre (2), Ill. Roboz. Jó: Csőre, Kollár, Varga, ill. Kucsera, Vass, Nagy. Április 4. Vasas —Pénzügyőr SE 2:1 (1:1). Pasaréti út, 1200 néző. V: Kuti S. Április 4. Vasas: Pápai — Zarka, Ignácz, Mihalkó, Benkő, Boros, Czudar, Hirn, Aspirány, Deák, Kolipka. Edző: Takács Tibor. Pénzügyőr SE: Balázs — Kuhajda, Józsa, Csékő. Andriska (Staub), Murár, Lesti, Kudlák, Vida, Sashegyi, Havasi. Edző: Tóthegyi Tibor. G: Aspirány. Ignácz (11-esből), ill. Kudlák. Jó: Ignácz, Czudar, Hirn, Aspirány, Deák, ill. Murár, Vida, Sashegyi.. % 1 Kispályák a gyerekeknek Érdemes megemlíteni, hogy a Vasasban soha nem fektettek még akkora súlyt a labdarúgó-szakosztály egységes szakmai koncepciójának megteremtésére, a vezetőedző irányító szerepének biztosítására és az utánpótlás képzésére, mint az idén. Nem kis anyagi áldozattal 20x40 m-es pályákat építettek az előkészítő csoportban foglalkoztatott labdarúgó-palántáknak, s ezeken főfoglalkozású edző várja reggeltől estig az iskolás gyerekeket. A három serdülő- és a három ificsapatnak is külön edzője van és pályájuk mellett rendelkezésükre áll egyegy* 20x30 m-es terület, kapukkal, gátakkal, fejelőállvánnyal, medicinlabdákkal, gumi- és ugrókötelekkel, kézisúlyzókkal. A hét két napján, kedden és csütörtökön, a serdülők 1000—1500—2000 métert, illetve 20x30 vagy 30x30 métert futnak. Az ifiknél természetesen a terhelés nagyobb, a tartalékcsapatnál, amely főleg ifjúsági játékosokra épül, még erősebb a terhelésminimum. Illovszky Rudolf maximálisan teljesíti a vezetőedző feladatát, rendszeresen ellenőrizte az összes csapat edzésmunkáját, mérkőzéseit, növelte a gyerekek edzésszámát és összehangolta az egész szakosztály tevékenységét. A Vasas nehéz évet zárt. Ez a bajnokság néhány játékosnak az utolsó bizonyítási lehetőséget jelentette. Volt, aki tudott ezzel élni, de akadt olyan is, aki nem. És miután a húrt sokáig büntetlenül nem lehet feszíteni, döntő változások történtek és történnek a Fáy utcában. A vezetésnek ugyanis eltökélt szándéka, hogy feltámasztja a régi Vasas-szellemet. Természetesen úgy, hogy ez a pályán a korszerű labdarúgáshoz igazodjék, az életben pedig azokhoz a követelményekhez, amelyek meghatározói valamennyi eredményes sportember hétköznapjának, edzésmunkájának. Lantos Gábor NÉPSPORT 3 LABDARÚGÁS '74-75 A Vasas nehézségei Van egy évszak, az ősz, amelyet a legszívesebben kitörölnének az életükből a Fáy utcában a vezetők és a játékosok. Kísértetiesen ismétlődik ugyanis, hogy őszönként a piros-kékek kiábrándító szerepléssel hívják fel magukra a figyelmet, s emellett egyik fegyelmezetlenség követi a másikat a pályán és a magánéletben. Amikor az 1973—74. évi bajnokság véget ért, a klub és a szakosztály vezetősége — ’73 őszének tapasztalatai alapján, valamint a bajnokságban elért 8. helyet figyelembevéve — visszafogottan tervezett, a negyedik hely elérését tűzte ki célul a következő bajnokságra. Ehhez hozzátéve, hogy valamelyik hazai kupaküzdelmet — Magyar Népköztársasági Kupa vagy Felszabadulási Kupa — elnyerve, újra játékjogot szerezzenek nemzetközi kupaszereplésre. Ezek a célok természetesen csak az első csapatra vonatkoztak. Azt is leszögezték, hogy a labdarúgással kapcsolatos valamenynyi határozatot a szakosztályban maradéktalanul végre kell hajtani, s az utánpótlással rendszeresen és átgondoltan kell foglalkozni ! Csapatépítés, buktatókkal Az átigazolási időszakban olyan játékosokat akartak hozni a klubhoz, akik az új edző, Illovszky Rudolf irányítása alatt hamar beilleszkednek és hasznos csapattagokká válnak. Éppen ezért meglepetést keltett, hogy leigazolták a Ferencváros szabadlistára tett, volt válogatott középpályását, Kű Lajost. Az előkészületi mérkőzéseken Illovszky már azt a csapatot játszotta sorozatban, amelyikre a Bajnokok Tornáján és a bajnokságban is számított. A felkészülést különösen jól szolgálta az első ízben kiírt Bajnokok Tornája, amelyen a Vasas úgy játszott, mintha évek óta együtt futballoznának a csapat tagjai. A küzdelemsorozat végén Vidáts Csaba vehette át a végső győzelemért járó serleget. A jól sikerült torna után a csapat nyugat-európai portyára utazott, amelyen folytatódott a sikersorozat. Neves klubokat fektettek két vállra korszerű, gólratörő játékkal. Akiket valamilyen érzelmi szál köt a Fáy utcához, azok nagy reményekkel várták a bajnokság nyitányát, ezt hangoztatva: ..Legrosszabb esetben is bronzérmesek leszünk!" Az együttes első mérkőzését Zalaegerszegen játszotta. Amire senki sem számított, 2:1-re kikapott, ráadásul az egyik kulcsjátékost, Müllert kiállították, Puskás dr. pedig megsérült. Biztos volt, hogy mindketten hetekig tétlenségre lesznek ítélve. Múllert négy hétre eltiltották, Puskás dr. pedig 12 mérkőzésen nem szerepelt. Ezután újra megpróbálkozott a játékkal, de a Haladás VSE ellen a 16. percben végleg elhagyta a játékteret — visszavonult! Az együttes a középpályán kulcspozíciót betöltő játékossal lett szegényebb. Olyannal, aki vezéregyéniség volt, aki képes volt arra, hogy mérkőzés közben felrázza a csüggedőket, akinek játékából nem hiányzott a harcosság és az elgondolás sem. Visszavonulása után senki sem tudta kézbe venni a karmesteri pálcát! A középpályás sor összetétele megbomlott, hétről hétre változott és ez erősen meghatározta a Vasas szereplését. Puskás dr. kiesése következtében szinte megbénult a csapat jobb oldala. Török magára maradt, s egyik napról a másikra féloldalas lett a csapatjáték. A jobb oldalon vezetett támadások hiányoztak, egyre kevesebb labda ívelődött be erről az oldalról, s ezzel párhuzamosan Vidáts is mind kevesebbszer futott fel a kaput veszélyeztetni. A súlypont áthelyeződött a bal oldalra, Váradira, akitől pedig elsősorban nem beadásokat, támadásvezetéseket, hanem gólokat vártak. A sok-sok edzésen begyakorolt figurák közül kiesett egy igen fontos láncszem: a jobb oldalon vezetett támadások, valamint a váratlan súlypontáthelyezések. Illovszky gondjait növelte az is, hogy Kű Lajos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Meg sem tudta közelíteni azt a teljesítményét, amely a Ferencvárosban jellemezte. A Vasasban nem vezéregyéniség lett, hanem csak kiegészítő ember... A középpályás sor támogatásának hiánya miatt a csatárok is gyámoltalanabbak lettek, alig-alig jelentettek veszélyt az ellenfél kapujára. A 16-osig úgy-ahogy eljutottak, ott azonban elfogyott a tudományuk. Talán a védelem ellensúlyozni tudta volna a támadósor gólerejének csökkenését, ha a kritikus mérkőzéseken helytáll. De erre a védők is képtelenek voltak! És szembetűnő, hogy éppen a válogatottak, Mészáros, Török és Vidáts súlyos hibák sorozatait követték el. Mészáros nemegyszer olyan gólokat kapott, hogy a birtokában levő labda a kezéből kiperdült. Török és Vidáts pedig a kapu előterében cselezgetett, s emiatt több gólt kaptak. Ráadásul 11-eseket is hibáztak. A könnyelműségek a Vasasnak sok-sok pontjába kerültek! fegyelmezetlenségek, sportszerűtlenségek A zalaegerszegi vereség hideg zuhanyként érte a vezetőket, a játékosokat és a szurkolókat. Ez annyira megrázta az együttest, hogy a következő fordulóban, hazai környezetben az újonc Békéscsabától is kikapott. Illovszky — önkritikusan beismerte — nem vette figyelembe elődje, Baráti Lajos intelmét, hogy jó néhány játékos hajlamos az önelégültségre, egy-két sikertől „szűkké válik rajtuk a mellény”, s amikor a neveket nem tisztelő ellenfelek elkapják őket, egyszerűen összecsukjanak! Ez be is következett a bajnok U. Dózsa ellen: a piros-kékek 3:1-re kikaptak. Sőt, hat mérkőzés után mindössze két pontjuk volt és 6-13-as gólkülönbségük. Ezzel szertefoszlott a jó szerepléshez fűzött minden remény és a kudarcsorozat meghatározta az őszi szereplést. A futószalagokon következő mérkőzések közötti szünet ugyanis kevés volt arra, hogy a szakvezetés rendezze a sorokat. Illovszky gondjait növelte, hogy szinte törvényszerűen, mérkőzésről mérkőzésre előfordultak taktikai fegyelmezetlenségek. A játékosok, elfeledkezve a taktikai utasításokról, a saját fejük szerint játszottak, szinte valamennyi azt érezte, személy szerint neki kötelessége, hogy segítsen a csapaton. Mindenki támadni akart és gólt lőni. De csak addig játszottak így, amíg az ellenfél a kapujukba nem talált, mert akkor szó szerint összecsuklottak, s megadták magukat. A kudarcsorozat ellenére nem volt pánikhangulat a Fáy utcában. A vezető edzőről köztudott, hogy a kemény edzésmunka híve. A játékosok közül sokan kifogásolták azt, hogy csak ők futják a 100x30 métert teljes erőbedobással, labda és más segédeszközök nélkül. Példákat is emlegettek. Berendi Pál másodedző több klubot meglátogatott, s kiderült, hogy ott valóban labdával, illetve kötéllel tették változatossá, de ugyanakkor könnyebbé a 100x30 méteres futásokat. A Vasas klub- és szakvezetése azonban nem az edzésmunka nehézségeit tartotta a bajok okának, s ebben maximálisan igazuk volt. A bajok ugyanis egészen máshol gyökereztek. A taktikai fegyelmezetlenség mellett a sportszerűtlenségek — a pályán és a magánéletben — döntően befolyásolták az együttes szereplését. Müller után Vidáts és Kántor is a kiállítás sorsára jutott. Azok a játékosok pedig, akik a tartaléksorból a helyükre léptek, képtelenek voltak pótolni őket. Sőt, az is kiderült, hogy sem Szabó, sem Tóth Bálint nem üti meg azt a mértéket, amelyet a klub támasztott az NB I-es játékosokkal szemben. Ezért aztán Szabót idény közben visszaengedték volt egyesületébe, a Haladás VSE-hez, Tóth Bálintot pedig kitették az első csapat keretéből! Tetézte a bajt, hogy a várost futótűzként bejáró hírek, miszerint hol itt, hol ott láttak Vasas-játékost ittas állapotban, többnyire igaznak bizonyultak. Ha a hírek nem is mindig tükrözték híven a valóságot, a nevek rendszeresen ismétlődtek. És amikor bebizonyosodott, hogy Váradi, Komjáti és Szőke valóban nem él sportszerűen, hónapokra eltiltották őket! Váradi esetében azonban — mint már annyiszor — most sem volt következetes a vezetőség: idő előtt megbocsátott. Arra hivatkozva, hogy nincs elég játékos (!) és a csapat bajban van... A tavaszt ugyanis a 14. helyről kellett kezdeni, 9 ponttal és 14-26-os gólkülönbséggel. _ Utólag bebizonyosodott — önkritikát gyakorolva a klub elnöke ezt el is ismerte —, hogy Váradi eltiltásának felfüggesztése, a megbocsátás éppen az ellenkezőjét hozta, mint amire számítottak! A válogatott kapus, Mészáros kezdett a pohár fenekére nézni. (Ki tudja, már hányadszor?) Odáig jutott, hogy május elején meg sem jelent az edzésen! Azok a vezetők, akik elmentek a lakására, a kapust a déli órákban is olyan állapotban találták, hogy egyáltalán nem csodálkoztak rajta, miért nem tud kimenni a Fáy utcába ... Játékjogát azonnal felfüggesztették, majd 1975. december 31-ig eltiltották! Mészáros ezzel nemcsak a jobb helyezésért küzdő Vasast hozta nehéz helyzetbe, hanem az EB- és az olimpiai selejtezőben játszó válogatottat is! Sokan tudni vélték: a kapust egy-két héten belül felmentik, mert rá is szükség van__Erre — nagyon helyesen — nem került sor. A klub vezetősége most már okult a saját hibájából: határozottnak bizonyult és kitartott döntése mellett. Ugyanúgy, mint a tavaszi idényre való felkészülés során hozott intézkedés mellett, amely kerek-perec megtiltotta, hogy Illovszky Rudolf és Berendi Pál a játékosokkal együtt fusson. Nyilván ez való ugyanis, hogy az a csoport, amelyikkel a két edző lépést tud tartani, az lényegében nem edz. Legalábbis NB I-es szinten nem. Nyolc hellyel feljebb Ez a momentum és az, hogy a követelményrendszer bevezetésének és végrehajtásának népes ellenzőtábora volt a játékosok körében, arra enged következtetni, hogy a labdarúgók közül néhányan a dolgok könynyebb oldalát választva akartak eredményt elérni. De a vezetés most nem engedett a 21-ből! A hangadók lassan visszavonultak, s beálltak a sorba. Jó kezdeményezés volt, hogy a követelményrendszerben előírtak végrehajtásakor minden alkalommal segítséget kértek az atlétikai szakosztály edzőitől, akik még azzal is törődtek, hogy a rossz stílusban futókat, elsősorban Becsei 11-t és Izsót, a helyes futótechnikára megtanítsák. Hogy erre milyen nagy szükség volt, azt az is bizonyítja, hogy a helyesebb technikával futók között egyre kevesebb lett a húzódással, a különböző sérülésekkel bajlódók száma. A sérülések azonban így is megtizedelték a csapatot, hiszen Vidázsra vesezúzódása, Törökre pedig térdsérülése miatt hetekig nem számíthattak. A tavasz ennek ellenére két győzelemmel kezdődött, majd két érthetetlen vereséggel folytatódott. Ezután hat olyan találkozó következett, amelyen a megszerezhető 12 pontból kilenc a Fáy utcába került — közben 3:0-ra legyőzték az U. Dózsát —, mindössze Békéscsabán, Szombathelyen és a PMSC ellen osztoztak a pontokon! A Bp. Honvédtől elszenvedett vereség utáni két győzelemnek és az FTC elleni döntetlennek az eredménye, hogy — 18 pontot szerezve — az NB I-es együttesek közül tavasszal a második helyet szereztékeg a piros-kékek. Ez a jó teljesítmény végül azt jelentette, hogy az őszi 14. helyről a Vasas a 8. helyre kerülve fejezte be a bajnokságot. Közben gólzáporos győzelmet aratott a bajnok U. Dózsa ellen a Felszabadulási Kupa döntőjében, s ezzel kiharcolta az indulás jogát az UEFA Kupa 1975—76. évi küzdelemsorozatában. Felemás és tanulságokkal telitűzdelt évet zárt tehát a Vasas. Nem először... Gólöröm .. .