Népsport, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

2 NÉPSPORT XXXII. 19. ♦ 1976. január 23. A Népsport jelenti Bravó, Csorna! Országszerte zajlanak a sportegyesületi vezetőségválasztó közgyűlések, amelynek keretében sok szó esik a fejlődés­ről is. Kevés városi egyesület számolhat azonban be olyan nagyszerű eredményekről, mint Győr-Sopron megye leg­ifjabb városa: Csorna. . Az elmúlt négy év alatt jelentős mértékben javultak a testnevelés és a sport feltételei és eredményesen fej­lődött a minőségi és a tömegsport is. Termálvizes uszoda, nagygolyós iker tekepálya, füves és salakos labdarúgó-, bi­tumenes kosárlabdapálya, több kispályát magába foglaló tornakert létesült. Esti kivilágítással szerelték fel a kézi- labdapályát, s felújították az atlétikai létesítményeket. A rendszeres sportolók száma ötszörösére emelkedett, egész évben zajlanak a tómegversenyek, s a pártoló tagok lét­száma már meghaladja az ezret. A csornai lányok képvi­selik most már évek óta a megyét a női kézilabda NB I-ben. A labdarúgók veretlenül szerezték meg az őszi el­sőséget a megyei bajnokságban. Hogy mi a siker titka? A párt- és az állami vezetők sok­oldalú támogatása, az iskolákkal, az üzemekkel való szoros együttműködés, a széles körű társadalmi összefogás, a terv­szerű és következetes vezetés. Erről tanúskodott egyéb­ként a január 19-i, mintaszerűen előkészített és lebonyolí­tott közgyűlés is, ahol ugyan kevés szó esett az elért ered­ményekről, annál több viszont a további tennivalókról. KITÜNTETÉS Sebes Gusztávnak 70. születés­napja alkalmából több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréséül az Elnöki Tanács a Munkaérdemrend Arany Fo­kozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke ad­ta át. Az átadásnál jelen volt Papp Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is. SPORTMOZGALOM négy csapat (Zalaegerszegi TE, Bakony Vegyész, KSI, Videoton) részvételével serdülő labdarúgó- tornát rendez. A tornát a városi labdarúgó-szövetség nemrég el­hunyt elnökéről Papp Károlyról nevezték el és a jövőben min­den évben megrendezik. ★ Szolnok város tömegsportbi­zottsága a hét végén rendezte meg a Tiszaligeti Sportcsarnok­ban negyedik terem labdarúgó- bajnokságát. A kétnapos rendez­vényen 12 férfi-, és 4 női csapat vett részt. A Fejér megyei Testnevelési és Sporthivatal az idén is meg­választotta az 1975-ös esztendő legjobb női és férfi sportolóját. Tóth Margitot, a Dunaújvárosi Kohász tornászát és Bartalos Bé­lát, a Szondy SE válogatott kézi­labdakapusát találták a legjobb­nak, ők ketten kapják a vándor- serleget. VERSENYEK SZÖVETSÉGI ÉLET Jubilál a 25 éve alakult Veszp­rém megyei Természetbarát Szö­vetség. A megyében működő 44 szakosztálynak jelenleg 2581 igazolt tagja van. A negyedszá­zados jubileumról az Ajkán tar­tott hagyományos évi munkaér­tekezleten emlékezett meg a szövetség elnöksége. ★ A Békés megyei Röplabda Szö­vetség Téli Terem Kupát írt ki serdülő leánycsapatok részére. A mérkőzéseket Békéscsabán, az Útépítési Iskola tornatermében rendezik meg. A négy hétig tar­tó mérkőzéssorozaton tíz együt­tes lép pályára. L EGYESÜLETI ÉLET * ★ Szegedi Barna, a Szakszerve­zetek Heves megyei Tanácsa testnevelési és sportbizottságá­nak vezetője, hivatali elfoglalt­sága miatt lemondott az Egri Dózsa SE NB III-as labdarúgó­csapatánál eddig betöltött tech­nikai vezetői tisztségéről. A szakosztály vezetősége helyette Simon Flóriánt bízta meg — ideiglenesen — a feladatok el­látásával. ★ A Dunaújvárosi Kohász SE NB II-es női kézilabdacsapata Lengyelországba utazott, ahol a felszabadulási kézilabdatornán vesz részt. ★ Edzőváltozás történt a Szek­szárdi Vasas NB I-es női kosár­labda-csapatánál. Buttás Pál ed­ző megvált az egyesülettől és Nagykanizsára költözött. A szek­szárdi csapat felkészülésének irányítását Krasznai Lajos vette át. A dunaújvárosi járási, városi labdarúgó-szövetség ezúttal is megrendezi a Dunaújvárosi Hír­lap és a Mezőföld Labdarúgó Kupát. A tornára a többi között benevezett a Dunaújvárosi Ko­hász, a Dunaújvárosi Epitők, a Dunaújvárosi Papír és a Duna­újvárosi Volán labdarúgóegyüt­tese is. Az első mérkőzésekre február elején kerül sor. A nyíregyházi Játékcsarnok­ban nagy sikerrel rendezték meg a város szocialista brigád­jainak immár hagyományos té­li sportvetélkedőjét. A brigádok először elméleti kérdésekre ad­tak választ, maid teremsport-já- tékokban mérték össze tudásu­kat. ★ Négy gyorskorcsolyázónk: Dé­nes Zsuzsa, Montskó Éva, Szilá­gyi Katalin és Takács András utazik el pénteken a hét végi csehszlovákiai nemzetközi baj­nokságra. Kérdés azonban még, hogy az enyhe idő lehetővé te- szi-e a versenyt, hiszen Svrat- kában csak természetes jégpá­lya van. KÖSZÖNET­NYILVÁNÍTÁS A gyászoló család és a Csepel elnöksége ezúton mond köszö­netét mindazoknak, akik Maros­vári Bélát utolsó útjára elkí­sérték és iránta érzett megbe­csülésüket részvétnyilvánításuk­kal kifejezésre juttatták. RÁDIÓ, TÉVÉ Péntek. Rádió. Kossuth-adő, 22.15: Sporthírek. Petöfí-adó, 6.20: Torna. Televízió. Budapest. 8.58: Té­vétorna (ismétlés). 20.00: Tévé­torna. VÍZILABDA IDŐJÁRÁS RENDEZVÉNYEK A Videoton SC és a Székesfe­hérvári Városi Sport Iskola ja­nuár 25-én Székesfehérváron A Meteorológiai Intézet jelenti. Várható időjárás péntek estig: változékony, jobbára erősen fel­hős, szeles idő, ismétlődő esők­kel, hózáporokkal. A sok helyen erős, helyenként viharos lökések­kel kísért szél délnyugati és északnyugati irány között válto­zik. Legmagasabb nappali hő­mérséklet plusz 2 és plusz 7 fok között lesz. Aranyérmek nélkül is az élvonalban Felnőtt válogatottunk eredményei Február 21—23. Budapest. Felszabadulási torna: Magyaropszág—Magyaror­szág junior 7:3, Magyarország—Románia 5:4, Magyarország—Szovjetunió 5:3. Március 5-től 30-ig felké­szülési túra Kanadában és az Egyesült Államokban: Kanadában hat mérkőzés — hat győzelem, az Egyesüli Államokban hait mérkőzés — öt győze­lem, egy vereség. Május 28—30. Torino. Nem­zetközi torna. Románia—Magyarország 4:2, Magyarország—Olaszország A 7:5, J ugoszűávia—Magyarország 8:7, Magyarország—Spanyol- ország 11:6, Magyarország—Olaszország B 3:3. Június 18—22. Budva. Jad- ran Kupa: Magyarország—Olaszország 5:3, Kuba—Magyarország 8:6, J ugoszlá via—Magyarország 10:6, Egyesült Államok—Magyar­ország 5:3, Szovjetunió—Magyarország 5:4. Augusztus 18—27, Calí. Világbajnokság: Magyarország—Románia 8:7, Magyarország—Ausztrá­lia 11:5, Magyarország—Kolumbia 9:3, Magyarország—Kuba 8:6, Magyarország—NSZK 9:7, Magyarország—Kuba 6:4, Magyarország—Olasz­ország 7:5, Szovjetunió—Magyarország 5:4. Október. Moszkva. Barát­ságos mérkőzések szovjet csapatokkal: két győzelem, egy vereség. A gólkirály A tavalyi esztendőben a ha­zai bajnokságban és a vi­lágbajnokságon is Faragó Ta­más, a Vasas vízilabdázója lőtte a legtöbb gólt. A közel kétméteres játékos nemegy­szer ellenállhatatlannak bi­zonyult, hiába kísérelte meg az ellenfél legjobbja a sem­legesítését. Idehaza volt olyan mérkőzés, amikor hat gólt szerzett, de még ezt is túl­szárnyalta a BEK-döntőn: hétszer talált a holland baj­nok, a De Robben hálójá­ba. A huszonnégy éves, száz­tizenegy szeres válogatott ví­zilabdázó szinte minden lö­vésfajtában „otthon van”, de leginkább a távoli, felső sar- kos bombagólok specialistája. Nem utolsósorban éppen gól­erős játékának köszönheti, hogy csapattársával, Csapó Gáborral együtt 1975-ben az év játékosa lett. kiét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Hiszen ha az ezüst- és bronzérmek ellenére azt állít­juk, hogy nincs válságban a magyar vízilabdasport, hogy borúlátásra semmi ok, akkor ez azt is jelenti, hogy utánpótlá­sunk jónak mondható. Kitűnő technikai és erőnléti alapot kap­nak a fiatalok. Hogy ennek ellenére még a legjobbak sem tudnak gyorsan beilleszkedni egy-agy felnőttcsapatba, az ép­pen a félnőttbajnokság magas színvonalát jelenti. Arról azon­ban érdemes lenne elgondolkoz­ni, vajon kellő figyelemmel kí­sérik-e az utánpótlásedzők a felnőtteknél tapasztalható hiá­nyosságokat? Mert az közel sem véletlen, hogy ugyanazok a hibák vannak a fiatalabbaknál is, mint a felnőtteknél. A sok kiállítás, vagyis a mad bírás­kodásban szabálytalannak ítélt védekezési mód, a „vízbe tett kezű”, azaz visszahúzásnak mi­nősíthető hátvédjáték, a gyen­ge lábtempó, az emberelőnyös helyzetek bizonytalan kihaszná­lása ... És ami sürgős megoldást kí­ván: a fegyelmezett sportem­berré nevelés. Mert valóban ki­váló szatoembereámfc vannak az utánpótlás- és felnőttcsapa- tofcnál. Szakmai tudásuk gyü­mölcse, hogy változatlanul a világ élvonalában vagyunk, és ismerve a közvetlen utánpót­lást, még éveikig egészen biztos, hogy ott is maradunk, de a vizilabdázásból majdnem min­dent tudó játékosok között egyre több a fegyelmezetlenke- dő, önmagának túl sokat meg­engedő pólós! Az előző évben négy nemzetközi tornán vol­tak egy-egy botrány fő- vagy mellékszereplői a magyar játé­kosok. Az itthoni sajnálatos je­lenetekről nem is szólva! Nemcsak edzők, nevelők is Nem véletlen, hogy a szö­vetség vezetőd idén szigorúbban bírálják majd el a hasonló ese­teket. Az edzők egy része fi­gyelmen kívül hagyja, hogy egyben nevelő is, pedig van olyan játékos, akiire az uszodá­ban eltöltött idő nagyobb ha­tással van, mint az iskolapad­ban vagy a szülői házban ka­pott intelem, jó tanács, példa!! A magyar vízilabdasport a hibák ellenére szilárd alapokon áll. Mindezt a jól szervezett, magas színvonalú bajnokságok, a tudatos korcsoportos után­pótlás-nevelés, a néha ugyan el­keserítő körülmények között dolgozó, ennek ellenére lelkes és szakmailag képzett edzők, a sok lemondást vállaló „név­telen”- társadalmi munkások és nem utolsósorban a tehetséges, keményen dolgozó játékosok biztosítják. Gyarmati Dezső szövetségi kapitány nemrégiben egy tájé­koztatón azt leérte a sajtó képviselőitől, hogy ne kiáltsák ki biztos aranyérmesnek a magyar csapatot, azt viszont ki­hangsúlyozta, hogy nem túlzás aranyérem-esélyesként számi, tani a válogatottra. De ezt mondhatná ed minden nem­zetközi találkozó előtt a ma­gyar edző. És amíg minden szinten és korcsoportban reá­lisan mérlegelve is győzhet a magyar csapat, addig a sportág hazai színvonaláról csak elisme­rőleg beszélhetünk. Kocsi Tibor I A bajnokság egy pillanata: Kovács dr., az OSC kapusa és Sudár igyekszik megvédeni kapuját a góltól Ha az előző esztendőkben, i mondjuk, legfeljebb csak dobo- 3 gófcözelbe került volna fel­■ nőtt és junior-ifjúsági válo- 1 gátoltunk a nagy világverse­• nyéken, akkor most nem kel- " lene attól tartani, hogy a ta- 1 valyi eredményeket ismerő ol­vasó minden dicsérő szó után j visszakérdez; akkor hogyan ' lehetett, hogy az edőző évben egyetlen rangos eseményen sem álltak a mieink a győzelmi . dobogó legfelső fokán? Hiszen ; a felnőttek másodikok lettek . a világbajnokságon, gyengén- szerepeltek a torinói és a : budvai tornán; a junior-válo­- gatott harmadik lett az EB-n,- az ifik „csali” ezüstérmet sze­■ reztek az IBV-n. De nem si­került győznie a Vasasnak és az OSC-nek sem a BEK-, sem . a KEK-döntőn. Még a baráti hadseregek, valamint a belügyi ; sportolók spartakiádján sem a i mi pólósaink nyakába aikasztot­- ták az aranyérmet! ’ Könnyű lenne most — a sportban igen káros — dologgal eljátszani; mi lett volna, ha Caiiban az utolsó másodpercek­ben a kapufáról nem kifelé, ha­nem a szovjetek hálójába pat­tan a labda? Akkor mi nyer­jük a VB-t és akkor még arra sincs szükség, hogy emlékeztes­sük a kedves olvasót: Torinó- [ bán és Budván a világbajnoki . csapatnak még a fele sem volt . leint. Az említett városokban . főleg az utánpótlás legjobb­• jai szerepeltek. Meg aztán ar­■ ra sem lenne ' kíváncsi senki, hogy a j und gr EB-n tulajdon­képpen három játékosunk súlyos fegyelmezetlensége — két mér­kőzésről eltiltották őket! — „bronzásította” a várható arany­■ érmet. ' Vagyis ha a szovjetek elleni mérkőzésen a labda a kapuban kőt ki, és a mi himnuszunkat játsszák Caiiban, akkor mi vagyunk a legjobbak? És most nem? Függetlenül a második helytől Az egészet alighanem úgy a legreálisabb megközelíteni, hogy a magyar vízilabdázás a szov­jetek és a jugoszlávok társa­ságában változatlanul a világ élvonalát jelenti. Az említett mérkőzésen, tárgyilagosan el­ismerve, jobb volt a szovjet válogatott, megérdemelten lett világbajnok. De tavalyelőtt mi voltunk úgy, ahogy tavaly a szovjetek: 1974-ben minden megnyerhetőt megnyertek a kü­lönböző magyar válogatottak és klubcsapatok (az irreális BEK-dömtőt kivéve). És akkor az azt jelentette, hogy rossz a szovjet vízilabdasport? Egy év alatt pedig így feljavult? Egy­értelmű, hogy nem. Mint ahogy az is egyértelmű: ha történetesen mi nyerjük a VB-t, a meglevő gondok akkor is fennállnak. Akkor Is el kel­lett volna tehát gondolkozni a sportág vezető szakembereinek, miért állítanak ki mindig a mi csapatunkból több em­bert? Hogyan lehet ezt meg­akadályozni? Az idei felkészü­lésben akkor is különös gon­dot fordítottak volna a lábtem­pó javítására, ami a zónavé­í ..."-------------------------------------------­I 19 54. | JANUÁR 23. A labdarúgó-világbajnokság 16-os döntőjének cső- ; § portbeosztása, a sorsolás mindig izgalmas, az egész fut- j ballvilág feszült érdeklődését kiváltó esemény. A svájci VB szervező bizottsága ezen a napon tette \ & közzé a világbajnoki döntő menetrendjét. Eszerint a ma- \ $ gyár válogatott június 17-én Zürichben a XIII. csoport \ & legjobbjával — Japánnal vagy Dél-Koreával — játszik. A S > második ellenfél június 20-án Bázelben az I. csoport \ § (NSZK, Norvégia és Saarvidék) továbbjutója lesz. „A sor- ! & solás reményeket ébreszt. Az első akadályon biztosan túl- ; § jutunk, s remélhetőleg a másodikon is” — hangzottak az ! & első hazai vélemények. ( ; Hamarosan kiderült, hogy melyik lesz az első és a ! & második akadály. Dél-Korea csapata ellen kezdte, majd az ; | NSZK együttesével folytatta a nagy esélyes magyar gárda \ ^ a világbajnoki küzdelemsorozatot. A fejlemények közismertek... 5 § 5 delkezésnek, a szabályosabb „bekkelésnek” alapkövetelmé­nye ... Akkor is töprengené­nek, hogyan lehetne elérni, hogy kevesebbet ütközzenek a mieink az ellenféllel. Akkor is fel­tűnt volna a Caiiban járt szakembereknek, hogy kissé enervált a csapat, már nem olyan küzdőképesek a já­tékosok, mint a korábbi évek­ben. És az sem a szovjet—ma­gyar mérkőzés eredményétől függött, hogy rájöjjenek: a já­tékvezetők valahogy nem sze­retik a mieinkre jellemző túl­zott középcsatár-játékot. Mert ezek a problémák or­voslásra szorultak volna a világbajnok magyar váloga­tottnál is! Töretlen bizalommal Most az a kérdés, hogy van-e valós lehetőség a hibák kija­vítására? Van, és a van szót nem a görcsös bizakodás mon­datja. Inkább a tapasztalatok. Az egész magyar vízilabda tár­sadalom bátorítóan, segítőkészen áll a válogatott mögött. Ke­vés az ellenszurkoló, szinte mindenki tudja, milyen fontos lenne a sportágnak egy újabb olimpiád aranyérem. Az egyórai érdekek érezhetően mindinkább háttérbe szorultak már tavaly is. A másik jó jel: aligha volt még szövetségi kapitány, aki olyan bizalmat élvezne, mint Gyarmati Dezső. A válogatott érdekében még akkor is támo­gatták, amikor más kapitánynak ellentmonditak volna. Ilyen volt például a botrányos vereke­désbe fulladt Vasas—OSC mér­kőzést követő fegyelmi tárgya­lás, amelyen a válogatottak bi­zony megmosolyogtaitóan enyhe büntetést kaptak. És ilyen volt például, amikor nem azt a játékvezetőnket küldték a VB­re, akit a Játékvezető Bizott­ság javasolt. Nem is beszélve, az elutazás előtt néhány nap­pal, a kihirdetett csapatban vég­hez vitt emlékezetes Gerendás —Görgényi cseréről. Nem von­ták kérdőre Gyarmatit a VB után ezekért, nem kerestek benne bűnbakot a „csak” ezüs­tért. És most sem akadékos­kodnak, hogy miért hagyott ki olyan sokszoros válogatott, nagy­szerű játékosokat a keretből, mint például Bodnár dr., Gör­gényi, Magas és Kásás. Pedig máskor igencsak megtették. És az is reménykedésre ad okot, hogy a felismert hibákat máris igyekeznek kijavítani. A VB után például Gyarmati Dezső önkritikusan beismerte, hegy „vattázta” a válogatot­tat, azaz kerülte az ellenfele­ket. Idén eleve több a nemzet­közi összecsapás és a legjobba­kat szerepeltetve, legalább két­szer találkozunk az olimpia előtt a szovjetekkel és a j ugoszlá- vökkel. A legjobb felkészülés A legfontosabb bizalomszállí- tók pedig a különböző bajnok­ságok és kupák. Az OB I-ben, ha nem Is mindegyik mérkőzé­sen láthattunk magas színvona­lú, küzdelmes összecsapást, azért a legtöbbjét ez jelle­mezte. És tavaly például már alig volt olyan mérkőzés, ame­lyiken a biztos győzelem tuda­tában szánhattak volna vízbe klubcsapataink. A Szentesről elhozott két pont már elisme­rést Váltott ki, de a látottak alapján nem okozott meglepe­tést a szolnokiak budapesti pontszerzése sem az OSC-től. És még sorolhatnánk á példákat. Küzdelmes bajnokságnál aligha kell jobb felkészülés az olim­piára. Egy bekezdéssel előbb bajnok­ságokat írtunk. Nem véletlen a többes szám, hiszen a sportág egészét vizsgálva, az ifjúságia­kat, a serdülőket és az úttörő-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék