Népsport, 1976. július (32. évfolyam, 155-183. szám)
1976-07-18 / 170. szám
NB I Ferencvárosi TC Klubszín: zöld-fehér. Vezető edző: Dalnoki Jenő (1932). Az egyesület a múlt század utolsó évében, 1899-ben alakult. A klub vezetői bábáskodtak az MLSZ létrejötténél, így az 1901- ben induló magyar labdarúgóbajnokságba besorolták az FTC-t is. Ma már elmondhatjuk, hogy a Ferencváros az egyetlen csapat, amely a magyar bajnokság kiírásától minden évben az I. osztályban szerepelt. Talán azért is emelkedik különös rangra az idei bajnoki cím, hiszen jubileumot, a magyar labdarúgás 75. évét köszöntik. Az FTC az első bajnoki mérkőzést 1901. április 21-én játszotta, az első bajnokságot 1903- ban nyerte, első pályája a Soroksári úton volt. Az Üllői úti stadiont 1911 februárjában egy FTC—MTK rangadón avatták. A zöld-fehérek győztek 2:1-re, góljaikat Schlosszer szerezte. 1913- ban egy bécsi osztrák—magyar mérkőzésen kilenc válogatottat adott az FTC. A nagy nevek, szép sikerek sohasem hiányoztak a klub életéből. Bukovi, Túrái, Takács II. Toldi Sárosi dr. és a többiek. 1929-ben világraszóló diadal: a zöld-fehérek Montevideóban 3:2-relegyőzték a világbajnok Uruguay válogatottját. Az 1931—32-es bajnoki évben veretlenül, döntetlen nélkül, százszázalékos bajnokságot nyert a csapat. És az új korszakra is maradt dicsőség. 1965-ben a Fradi nyerte a Vásár Városok Kupáját. Albert Flórián 1968-ban, mint a legjobb európai labdarúgó — előző évi játékáért — megkapta az Aranylabdát. 1975-ben KEK- döntőt játszott a népszerű zöldfehér együttes. S az idén, hét évi szünet után, újra megszerezte a bajnoki címet! A huszonkettediket ! Az egyesület labdarúgó-szakosztályának jelenleg kilenc csapata és 200 igazolt játékosa van. NB II Dunaújvárosi Kohász SE Klubszín: piros-fehér. Vezető edző: Palicskó Tibor (1927). Az együttes 1951-ben alakult, többször játszott az élvonalban, is most öt év után került viszsza az NB I-be, megnyerve a II. osztály bajnokságát. Az elmúlt két esztendőben új játékosok léptek a régiek helyére, s alakult ki az ütőképes gárda. Az együttes általában 4—3—3-as felállásban játszik, s ügyesen alkalmazza a lestaktikát. A bajnokságban egyenletesen szerepeltek, s a nyolcadik fordulótól az első helyen állva, végig vezettek! A bajnoki esztendőnek azzal a céllal vágtak neki, hogy 60—65 százalékosan szerepelnek. Ezt alaposan túlteljesítették (76,3 százalék). Palicskó Tibor vezetőedző a bajnokság végén eltávozott, a karmesteri pálcát Novák Dezső, az FTC olimpiai bajnok, világválogatott labdarúgója vette át. A bajnokságban küzdő csapatok száma: hét, az igazolt játékosoké 140. NB III NIKE Fűzfői AK Klubszín: zöld-fehér. Vezető edző: Vasas Mihály (1933). A Veszprém megyei klub 1928- ban alakult, s mindig a megye három-négy legjobb csapata között tartották nyilván. Egyszer, 1950-ben már szerepeltek az NB II-ben, az NB III-ban évek óta vezető szerepet töltenek be, de sohasem jutottak „célba”. 1971- ben csak ezüstérmesek lettek. Két évvel ezelőtt a Kaposvári Rákóczival vívtak óriási csatát, s minimális hátránnyal maradtak le. Ezt követően megtorpantak, most viszont végig vezetve, tekintélyes előnnyel nyertek bajnokságot. És az NB-s csapatok közül elsőként biztosították az aranyérmet. A csapatok száma: öt, az igazolt játékosoké 80. Szolnoki MÁV SE Klubszín: kék-fehér. Vezető edző: Himmer István (1940). Az alakulás éve: 1910. Legnagyobb sikereit 1941 és 1943 között érte el a csapat, 1941-ben megnyerte a Magyar Kupát és a legjobb amatőrcsapatnak kiírt Corinthian díjat. Az FTC-vel játszott a Szent István Kupa döntőjében, 1938-tól 1948-ig az első osztályban szerepelt, 1943- ban a harmadik helyen végezve, a vidék legjobbjaként. Szűcs BAJNOKCSAPATOK Sándor Európa egyik legjobb középhátvédje volt. De kiemelkedő tudású, válogatott labdarúgó több is akadt: Kispéter, Kolláth, Horváth, Szántó, Laborcz. A mélypont: 1954, kiestek az NB II-ből, de az osztályozók után egy év múlva viszszakerültek. 1974-ben ismét kiestek, de mint a legjobb kiesők, meghosszabbították NB II-es szereplésüket. Elszármazott, ismertebb játékosok: Iván, Cselényi, Szekeres, Kozmis, s újabban: Kelemen (ZTE) és a válogatott Kántor (Vasas). A bajnokságban öt csapatuk játszik, az igazolt játékosok száma: 150. Ganz-MÁVAG Vasas SE Klubszín: piros-kék. Vezető edző: Vadász Károly (1928). A vasgyáriak sportklubjának alapítási éve 1910. A mai sportegyesület 1959-ben a Ganz és a MÁVAG egyesüléséből jött létre. A harmincas évektől kezdve mindkét gyár együttese jelentős szerepet játszott a Nemzeti Bajnokság másodosztályában. A MÁVAG 1940-ben, négy év múltán pedig a Ganz is feljutott az első osztályba. A MÁVAG 1944-ben az igen előkelő hatodik, a Ganz pedig a kilencedik helyet foglalta el az első osztályban. Olyankiemelkedő tudású, későbbi válogatottak kezdték pályafutásukat a népligeti pályán, mint Kubala László, Nyers István és Kéri Károly. A Ganz-MÁVAG labdarúgócsapata az 1974—75-ös bajnokságban kiesett az NB II-ből. A harmadik osztályban végig egyenletes, egy-két mérkőzésen kiemelkedő teljesítménnyel vívták ki az elsőséget. A különböző korcsoportú bajnokságokban összesen kilenc csapatot versenyeztetnek, az igazolt játékosok száma 124. ban az NB III Délnyugati csoportjában szerepelt a csapat, s a nyolcadik helyet szerezte meg. A következő évben viszont az akkori 16. hely a kiesést jelentette a számukra. Az 1974—75- ös bajnoki évben a megyebajnokságban csak a középmezőnyben végeztek a paksiak. A bajnoki címet most 119-21-es gólkülönbséggel, hatpontos előnynyel nyerték. Ifjúsági gárdájuk is bajnok lett. A szurkolók arra is büszkék, hogy az idéna Népstadionban a Szabad Föld Kupa döntőjén kedvenceik 4:2 arányban nyertek a sülysápjuk ellen. Rapp Imre (a válogatottságig eljutott kapus), Bányai Lajos (1972-ben volt az FTC játékosa), Vábró és Somodi (NB II-ben játszottak) innen indult el. . . A bajnokságban öt együttesük szerepel, igazolt játékosaik száma: 10. Honvéd Kiss János SE Klubszín: piros-fehér. Vezető edző: Kétszeri Ferenc (1934). Az alapítás éve: 1958. Miniegyesület, hisz egyetlen szakosztálya, a labdarúgó vesz részt rendszeresen a bajnokságban. Az együttes a tabi járási bajnokságban kezdte pályafutását, s 1968—69-ben Somogy megye bajnoka lett, s felkerült az akkori NB III-ba. 1970 nyarán kiestek, s öt év kellett ahhoz, hogy visszaverekedjék magukat a harmadik vonalba. Az őszi idény végén négy pont hátránynyal a második helyen álltak. Fordulópontot jelentett, amikor legyőzték a korábbi listavezető Marcalit. Remek tavaszi hajrával szerezték meg az aranyérmet. Régebben itt játszott Radics (Tatabányai Bányász) és Petró (Kaposvári Pákóczi). Az igazolt játékosok száma: 22 (!). Szigetvári VSZSE Klubszín: kék-fehér. Vezető edző: Pichler Imre (1947). A jogelőd a Szigetvári Cipőgyári FC 1907-ben alakult. A Baranya megyei és a területi bajnokságban szerepelt. A felszabadulás után több együttes is „született” Szigetvárott, s közülük 1969-ben a Zrínyi egy évig az NB III-ban szerepelt. Négy év múlva a közönséget kereső NB III-as Pécsi Volán játszotta mérkőzéseit Szigetvárott.. 1974-ben a helyi sportvezetők megszüntették a visszahúzó széttagoltságot és négy csapat összevonásával megalakították a Szigetvári Vállalati és Szövetkezeti Sportegyesületet. Az együttes 1974—75-ben az NB III-ban szerepelt, de kiesett. A megyebajnokságban tíz pont előnnyel végeztek az első helyen. Mindössze két vereséget szenvedtek. Ősszel még Szőke József volt az edző, tavasszal viszont az addigi játékos, a fiatal testnevelő tanár, Pichler Imre vette át a karmesteri pálcát. Szigetvárról már több jó játékos távozott el. A negyvenes években a válogatottságig jutott Turbéki (DIMÁVAG). Később innen indult az első osztályba Márkus (Szombathely), Győrfi (Rába ETO), Göncz (FTC, Komló), Szűcs (MTK, Eger) és Köves (Vasas, Pécsi Dózsa). A csapatok száma: 4. Az igazolt játékosoké: 112. Nagyszénási TSZ SK Klubszín: kék-fehér. Vezető edző: Lenti József (1936). A Békés megyei együttes eddigi legnagyobb sikere a mostani NB III-ba jutás. Az 1973— 74-es bajnokságban még a megyei II. osztályban szerepeltek. Akkor alakult ki a mostani csapat gerince. A bajnokságban hat ponttal előzték meg a második helyezett szeghalmiakat és a harminc mérkőzésen mindössze két vereséget szenvedtek. Idegenbeli mérkőzéseiken 150— 200 szénási szurkoló buzdította a játékosokat, otthonukban pedig nemegyszer 1000 néző állta körül a pályát. Lenti József tanító négy évig irányította — társadalmi munkában — az edzéseket. Az Orosházán lakó, pedagógus azonban már nem tud eleget tenni a megnövekedett követelményeknek, s ezért a jövőben Barázs György lép a helyébe. Az egyesület egyébként 1925-ben alakult, négy csapata játszik a bajnokságban, s az igazolt játékosok száma: 70. A nagyszénásiak játékospéldaképe nem kisebb labdarúgó, mint Mátrai Sándor, aki itt született, innen indult el az FTC-be, s a nyolcvanszoros válogatottság felé. Ikarus Alba Regia Klubszín: zöld-sárga. Vezető edző: Bodnár László (1941). A Fejér megyei bajnok székesfehérvári egyesület 1951-ben alakult, ebben az évben ünnepli 25. születésnapját, s ezt a labdarúgók az NB III-ba jutással tették még ünnepélyesebbé. Az együttes 1967-ben játszott először az NB III-ban, s a középcsoportban hetedik lett. Három évvel később az Északnyugati csoportba kerülve, a negyedik helyen végzett. 1971-től mélypont következett, kiestek. Öt év után, 1976-ban harcolták ki ismét a magasabb osztályba jutást. A bajnoki címig vezető út eléggé rögös volt Ősszel a Szondy SE és ,a Polgárdi mögött hat-, illetve ötpontos hátránnyal végeztek. Tavasszal viszont hétről hétre jól, szerepeltek, míg a riválisok pontokat vesztettek. A bajnoki cím sorsa csak az utolsó fordulóban tisztázódott, az Alba Regia és a Polgárdi is győzött, de a lényegesen jobb gólkülönbséggel rendelkező zöld-sárgák lettek az elsők. A bajnokságban három csapatuk játszik, igazolt játékosaik száma: 97. LATEX Kőszegi SE Klubszín: kék-sárga. Vezető edző: Jeraked Ede (1925). A Kőszeg csapata nem ismeretlen, hiszen többször szerepelt már az NB III-ban, 1963-tól az 1974-es átszervezésig. Legeredményesebb évük az 1968-as volt, akkor az NB III-ban a második helyen végeztek. Veretlenül nyerték Vas megye bajnokságát 24 győzelemmel és 6 döntetlennel. 109 alkalommal vették be az ellenfél kapuját, az ő hálójukban viszont csak 16-szor táncolt a labda. Kozmor III egymaga 34 gólt szerzett. Az egyesület 1912-ben alakult, akkor még KSE néven. A klubszín is kifejezésre juttatja, hogy az együttes nemcsak a textilesüzemek csapata, hanem hazánk legkisebb városáé, Kőszegé. Jenkei Ede, a vezetőedző 16 évig játszott a kőszegi együttesben, most kétszeri megszakítás után 22 (!) éve edzője a csapatnak. Kőszegről sok kiváló labdarúgó-pályafutás indult el: Lóránt Gyula (Bp. Honvéd) sokszoros válogatotté, Kövesd Zoltán (Haladás VSE) válogatotté, Koroknaié (Videoton) és Galántaié (Bp. Honvéd, Egri Dózsa). A bajnokságban négy csapatuk szerepelt, az igazolt játékosok száma: 102. KOMÉP SC Klubszín: kék-fehér. Vezető edző: Sárosi Ferenc (1942). A jogelőd Felsőgallán alakult 1937-ben, s FIMÁV (Felsőgallai Ipartelepek MÁV) néven szerepelt, majd Tatabánya várossá alakulása után TISE (Tatabányai Ipartelepek SE) néven működött. Később az Építők nevet vették fel, majd 1989- től a jelenlegi bázisvállalatét (KOMÉP). A legsikeresebb időszak az 1950—51-es bajnokság volt, amikor az NB II-ben bajnokságot nyertek és osztályozót játszhattak az NB 1-be jutásért. 1970—71-ben az Északnyugati csoport (NB III) bajnoka lett a gárda, majd 1974—75-ben újra bajnokságot nyert, de — a közismert okok miatt — az MLSZ döntése értelmében az NB II- es szereplés helyett a megyei bajnokságban szerepelhettek. Innen indult el az NB I-be Kovács II Csaba és Kovácshegyi (Tatabányai Bányász), s az Oroszlányi Bányászban szereplő Papp László és Papp Mihály. Az NB-s bajnokságból való kizárás után két játékost öt évre eltiltottak, a 18-as keretből öten magasabb osztályba távoztak, így új csapatot kellett kialakítani a Komárom megyei együttesnél. Bajnokságban mindössze egy vereséget szenvedtek, az Esztergomtól, s tíz pont előnynyel nyerték az aranyérmet. A bajnokságban hat csapatuk játszik, az igazolt játékosok száma : 100. Szentesi Vízmű SK Klubszín: kék-fehér. Vezető edző: Szabó László (1936). A Csongrád megyei Szentes legfiatalabb sportegyesülete, hiszen 1960-ban alakult, s már 1969-ben felkerültek az NB III- ba, ahol öt és fél éven keresztül szerepeltek. Az átszervezés következtében 1974-ben kényszerültek vissza a megyei első osztályba. Ezután szinte teljesen kicserélődött a játékosállomány, s hamarosan kialakult az új, fiatal csapat. Egy évvel ezelőtt ezüstérmesek voltak, most biztosan nyerték a bajnokságot, kilenc ponttal előzvemeg a második helyezettet. Mindöszsze négyszer kaptak ki, 94 gólt szereztek és 32-t kaptak. Innen indult el Zámbori (SZEOL) és Janiga (Vasas) az élvonal felé. A bajnokságban három együttesük játszik, igazolt játékosuk száma: 110. Győri Dózsa SE Klubszín: lila-fehér. Vezető edző: Fehérvári Alfréd (1925). A Győr-Sopron megyei bajnok 1945-ben alakult, s nem ismeretlen együttes, hiszen korábban hosszú időt töltött a nemzeti bajnokságban, s nagy vargabetűt írt le. A hatvanas évek elején a harmadik osztályban játszottak, majd 1962 és 1965 között az NB II-ben. Ezután két bajnoki esztendőt az NB I B-ben töltöttek. Ez volt a csúcs. Majd fokozatos visszaesés következett: három év az NB II-ben, majd újabb három az NB III-ban. Innen az elmúlt bajnoki év végén elbúcsúztak. Most ismét visszakerültek. Huszonhat fordulón keresztül ugyan a Csorna állt a táblázat élén, de a Dózsa rutinosabb játékosaival kiharcolta a bajnoki címet. A csapatok száma négy, az igazolt labdarúgóké: 94. Honvéd Papp János SE Klubszín: piros-fehér. Vezető edző: Józsa Bene. A ceglédi együttes 1951-ben alakult, s a Pest megyei bajnokságban 1970—72-ben aranyérmet nyert. Az NB III-ban két évig szerepeltek, s a bajnoki rendszer átszervezésekor estek ki. A játékosállomány gyakori változása ellenére öszszekovácsolódott csapat benyomását keltették. Különösen idegenben szerepeltek jól. A bajnokságban ők rúgták a legtöbb gólt, s ők kapták a legkevesebbet. A csapatok száma kettő, az igazolt játékosoké: 14 (!!!). Hajdúszoboszlói Bocskai SE Klubszín: kék-fehér. Vezető edző: Szikozai Lajos (1942). A Hajdú-Bihar megyei együttes alakulási éve: 1925. Jobbára a megyei bajnokságban szerepeltek, de az elmúlt évtizedben játszottak már az NB III-ban is. A bajnoki aranyérmet 90,6 százalékos teljesítménnyel szerezték meg. Ifjúsági csapatuk ugyancsak bajnokságot nyert. A 108 szerzett gól közül Szolga 31-gyel vette ki részét. Ő egyébként valamennyi mérkőzésen játszott, akárcsak Mezei, Erzse, Nagy L. és Kántor. Több játékos került innen NB I-es együtteshez, például a DVSC- hez, a hatvanas években Cseke és Molnár. A csapatok száma: négy, az igazolt játékosoké: 90. Kisvárdai SE Klubszín: piros-fehér. Vezető edző: Tóth II Gyula (1920). A Szabolcs-Szatmár megyei bajnok 1911-ben alakult. A legnagyobb sikert az 1950-es évek elején érte el, akkor az NB II- ben szerepelt. Azóta túlnyomó részt a megyebajnokságban játszottak, váltakozó sikerrel. 1971—75-ben NB III-as volt az együttes, de búcsúzott. Az aranyérmet most úgy szerezték meg, hogy (az őszi második hely után) a bajnokság befejezése előtt, három fordulóval már nyolc pont előnnyel vezettek, ekkor mintha a játékosok fejébe szállt volna a dicsőség, egymás után szenvedték el vereségeiket. .Négy pont előnyük azonban megmaradt a végelszámolásnál. Az NB II- ben játszó BVSC-be innen távozott el Turtócziki. A bajnokságban szereplő csapatok száma: 4, igazolt játékosoké 80. Egri Dózsa SC Klubszín: lila-fehér. Vezető edző: Bánkúti László (1944). Az alakulás után még két év sem telt el, máris az NB III-ban játszott az együttes, később éveken át az NB II-ben szerepelt, ahol 1965-ben bajnokságot nyert, s felkerült az NB I B-be. Az első évben a második helyen végeztek az egriért, s a legmagasabb osztályba jutottak. Az NB I-ből előbb kiestek, majd 1969-ben ismét a legjobbak közé kerültek. Az újabb gyors búcsút 1971-ben újra az NB I-es szereplés követte. És megint a kiesés! Aztán az NB II-től is „elváltak”. Ekkor átszervezték a csapatot és a szakosztályvezetést. A keretbe főleg saját nevelésű fiatalok kerültek. Hét pont előnnyel jutottak az aranyéremhez. Itt nevelkedett Sárközi, aki olimpiai bajnoki címet szerzett, valamint Lakinger és Czeczeli, akik a nagyválogatottságig is eljutottak. Hét csapat szerepel a különböző bajnokságokban, az igazolt játékosok száma: 140. k MEGYEI Salgótarjáni Síküveggyári SE Klubszín: kék-fehér. Vezető edző: Kollár Gyula (1932). A nógrádi együttes 1942-ben alakult, Zagyvapálfalvi Bányatelepi Üveggyári SE néven. Általában a megyebajnokságban játszott és állandóan az élcsoporthoz tartozott, ezt megelőzően kétszer volt már bajnok, s játszott az NB III-ban. Onnan csak a legutóbbi átszervezéskor esett ki. Két évvel ezelőtt volt a mélyponton az együttes, a megyebajnokság hetedik helyén végzett. Ekkor határozták el a fiatalítást. Az együttest kitűnő erőnlét és a jól összeszokott csapatjáték jellemzi. Középpályás sora igen eredményes. A klubból eddig 4 játékos — a Vasé testvérek, Nagy és Tábori — került NB I- es egyesülethez. Hat csapata játszik a bajnokságban, s 110 igazolt játékosa van. Paksi Sport Egyesület Klubszín: zöld-fehér. Vezető edző: Kővári István (1942). A jogelőd, a Paksi Kinizsi 1952-ben alakult. 1975. márciusában a Kinizsi és a szövetkezeti sportkör fúziójából jött létre a Paksi SE. A . Kinizsi 19 évig. 1971-ig vezető szerepet töltött be Tolna megye első osztályú bajnokságában. Az 1970—71. évi bajnokságban — első alkalommal — aranyérmes volt a csapat. Az NB Illat, a középcsoportban a hatodik helyen zárta, ebben az évben az MNK-ban a legjobb 32 közé jutásért az FTC-vel mérkőzött. 1972—73- Kiskunhalasi MEDOSZ SE Klubszín: kék-fehér. Vezető edző: Virágh István (1928). A jogelőd, a KAC 1902-ben alakult, majd 1954 és 1958 között Kinizsi néven szerepelt. A Bács-Kiskun megyei bajnokságban 34 mérkőzésükből 31 győzelemmel végződött és mindöszsze három döntetlent játszottak. 11 pontos előnnyel, 101-19 gólkülönbséggel nyerték a bajnokságot. A csapat játékosai szorgalmasak, nagyszerű a közösségi szellem, és a mérkőzéseken példamutató a taktikai fegyelmük. Virágh edző egy év megszakítással 18 éve irányítja a játékosok felkészítését. Innen került a Videotonhoz Vass István. Négy csapatuk van, s 94 igazolt játékosuk. Honvéd Thury György SE Klubszín: piros-fehér. Vezető edző: Németh Lajos (1933). A Zala megyei együttes 1959- ben alakult, az 1970—71-es évadban bajnokságot nyert, s megkezdte NB III-as szereplését. Az első évben 13., majd a következőben a 6. helyen végeztek. Majd az 1973—74-es bajnokságban eggyel előbbre léptek és részt vehettek az osztályzók. Egy balszerencsés gól azonban elütötte őket az NB-s szereplés folytatásától. A megyebajnokságban az első évben másodikok lettek, majd most, fej fej melletti küzdelem végén, kiharcolták az NB III-at jelentő aranyérmet. A sikert főként, jó idegenbeli szereplésüknek köszönhetik. Egy csapatuk játszik a bajnokságban, az igazolt játékosok száma: 26. Hatvani Kinizsi Klubszín: kék-sárga. Vezető edző: Kristyán István (1937). A HAC 1935-ben alakult, majd HACSE néven játszottak. Többnyire a Heves megyei, bajnokságban szerepeltek, bár 1963 és 1972 között az NB III-ban játszottak. A megyebajnokságran az ősszel még a negyedik helyen álltak, s az aranyérmet nem kis mértékben annak a í LABDARÚGÁS '75—76 ♦ LABDARÚGÁS '75—76 ♦ LABDARÚGÁS '75—76 ♦ LABDARÚGÁS '75—76 ♦ LABDARÚGÁS 2 NÉPSPORT XXXII. 170. ♦ 1976. július 18. fegyverténynek köszönhetik, hogy a második és a harmadik helyezett ellen (GYESE és Slee.sk) idegenben nyertek. A csapatok száma négy, az igazolt játékosoké 96. Törökszentmiklósi Vasas Klubszín: piros-kék. Vezető edző: Bana János (1938). A Szolnok megyei együttes a megyei első osztály és az NB III között ingázik. Az egyesület 1947-ben alakult, s a legszebb eredményt az 1969—70-es bajnokságban érték el, az NB III Északkeleti csoportjában bronzérmet szereztek. A Vasas évek óta a megyebajnokság élcsoportjában szerepel, állandó versenyben a bajnoki címért. Most a kitűnő csapatmunka, az egyenletes teljesítmény és a gólerős támadósor segítette a bajnoki aranyéremhez. Az együttesben nevelkedett legismertebb játékos Papp László, aki a hajdani NB I-es Egri Dózsában szerepelt, de innen indult el a volt ifjúsági válogatott Csontos (SZMÁV) és Szabó (DEAC), valamint Porhanda (SZMTE). Három csapat játszik a bajnokságban, az igazolt játékosok száma: 84. Honvéd Schönherz Zoltán SE Klubszín: piros-fehér. Vezető edző: Paltesz Imre (1933). A Veszprém megyei együttes 1964-ben alakult, s állandóan a megyebajnokság élmezőnyében végzett, bajnokjelöltként küzdve. Egyszer már szerepeltek az NB III-ban, most nem volt riválisuk, végig vezetve jutottak az aranyéremhez, a harminc mérkőzésen 113 gólt szerezve. Ebből Nagy I 34-szer volt eredményes. Itt játszott Szokolai, akijelenleg a Rába ETO csatára. A csapatok száma kettő, az igazolt játékosoké: 38. Honvéd Bem József SE Klubszín: piros-fehér. Vezető edző: Vágó György (1941). Az 1950-ben alakult Borsod megyei csapat már az NB II- ben is szerepelt. Legsikeresebb éve 1952 volt, amikor a SOTEX, a Dunaújváros és a Vasas Izzó együttesével osztályozót játszott az NB I-be jutásért. A negyedik fordulótól kezdve a bajnoki táblázat élére kerültek, s kilencpontos előnnyel nyerték a bajnokságot. Több olyan játékos is van jelenleg az NB I-ben, aki ebben a csapatban futballozott. Például: Kmetty (SBTC), Hajas, Görgei és Tatár (DVTK). A bajnokságban két csapatuk szerepel, az igazolt játékosok száma : 35. BLSZ Vasas Ikarus SK Klubszín: piros-kék. Vezető edző: Perecsi Tibor (1941). Uhri SC néven 1939-ben alakult és 1949-től a jelenlegi nevén szerepelt. 1954-ben a BLSZ- ben, majd 1964-ben az NB III- ban bajnokságot nyert. Egy évig az NB II-ben szerepelt, majd 1968-ban ismét aranyéremhez jutottak az NB III-ban, s ezt négyéves NB II-es szereplés követte. Aztán búcsúzott a csapat, s két bajnoki esztendőt az NB III-ban töltött. 1974-ben ismét búcsú következett... Két évet játszott a BLSZ-ben. Most újra bajnokságot nyertek, méghozzá teljesen átszervezett, megfiatalított csapattal. Perecsi Tibor munkahelyi elfoglaltsága miatt leköszönt, a vezető edző Kontha Károly lett. A bajnokságban hat csapatuk szerepel. Az igazolt játékosok száma: 112. Az oldalt összeállította: LANTOS GÁBOR