Népsport, 1977. november (33. évfolyam, 260-284. szám)

1977-11-12 / 269. szám

XXXIII. 269. ♦ 1977. november 12 LABDARÚGÁS NÉPSPORT 3 A követelményrendszer tükrében Az élvonal 212 métere Elmozdulás a holtpontról Több mint három esztendeje már, hogy (a magyar labdarúgás mélypontra zuhanásával egyidőben) a legtekintélyesebb szakemberek — felismerve az azonnali cselekvés szükségességét —, elkészítettek egy dokumentumot, amely szakmai követelményrendszer néven vált közismertté, s szorította feszes kordába az egyesületi edzésmunka egy részét. Miután a lemaradás a világ labdarúgásának élvonalától a fizikai képességek területén volt a legszembetűnőbb, a kidolgozott követelményrendszer gyakorlatanyaga is elsősorban e képességek fejlesztését helyezte előtérbe. Mindenekelőtt — hosszú esztendők elavult, korszerűtlen edzésmunkáját felszámolandó — egy bizonyos, megközelítően azonos erőnléti alap megszerzése volt a cél, hogy a későbbiek során erre építkezve, további magasságok meghódítására nyíljék lehetőség. A gála csúcsán ugyanis ott tornyosult a cél: be kell jutni az argentínai világbajnokság 16-os döntőjébe, s ez csak erős tempójú bajnoksággal, kizárólag jól edzett, fizikailag kifogástalan állapotban levő játékosokkal sikerülhet. Ledőlt minden gát A Bolívia ellen aratott 6-0-ás győzelem után a cél majdnem teljesítettnek látszik, s ez, valamint a bajnoki mérkőzések során tapasztalt pozitív jelenségek alapján megállapítható: a követelményrendszer egyértelműen csatát nyert, a vártnál is jobban megmozgatta az állóvizet, elfogadtatott, s a kezdeti kényszerűség jellegét levetkőzve tudatosult a csapatok edzőiben és a játékosokban! Persze, mint minden újításnak, a követelményrendszernek is meg kellett küzdenie a maga úttörő mivoltával. Az eredmények azonban megadták a kellő hivatkozási alapot az edzők számára, s amikor maguk a játékosok is rádöbbentek arra, hogy a rendszeres, kemény edzésmunka nyomán ugrásszerűen nő állóképességük, többet tudnak futni, harcosabbak, keményebbek, s ezáltal eredményesebbek (!) mint eddig bármikor, egyszeriben eltűnt az öltözőkből a nyűglődés, a zsörtölődés, elhallgattak a kritikus hangok, mindenki beállt a sorba, és — ami a legfontosabb... — nem bánta meg! A követelményrendszer ugyanis rendkívül nagy hatással van a játékosok egyéni képességének fejlődésére. A kezdetben túlnyomó többséget élvező hosszútávú futások az állóképességet, az iramleírást, és — nem utolsósorban — az akaraterőt fejlesztették. A később programba vett 400 méteres tesztek pedig arra voltak hivatottak, hogy növeljék a gyorsasági állóképességet, fokozzák a helyes erőbeosztást. Kifejezetten gyorsaságnövelő célja van, sprintkészséget fejleszt a 30 méteres vágtasorozat, amelynek kötelezővé tételét mindenekelőtt mérkőzésszerűsége indokolta. A hangsúly kezdettől fogva az állandóságon, a rendszerességen van, hiszen fehéren-feketén bebizonyosodott: a játékosok többször és sokkal intenzívebben terhelhetők, mint azt éveken át hittük... Az MLSZ ellenőreinek tapasztalataiból, felméréseiből készült összegező jelentés például megállapítja: a tartós futást követően az állóképességre utaló pulzusmegnyugvás a játékosok 39.4 százalékánál „igen jó”, 51.5 százalékánál „jó”, s csak 9.1 százalékánál „közepes” értékű! Megdőlt tehát az a hiedelem, miszerint a labdarúgók nem terhelhetők, mert erre fizikálisan egyszerűen alkalmatlanok. Ez tévedés, s aki továbbra is erre hivatkozik, az önmagát csapja be és gátjává válik a még intenzívebb fejlődésnek ... Veszélyes szabadság! A fejlődés ugyanis egyértelmű. A játékosok általános állóképessége nő, a havonkénti felmérések, teszteredmények önmagukért beszélnek. A követelményrendszer sokoldalú, a játék technikájára és taktikájára is ható komplex edzésfeladat. Most mi csak egy részével foglalkozunk. A 12 perces tartós futásból és a 400 méteres futásból áll a követelményrendszer úgynevezett mérhető, adminisztrálható része. A grafikon a kezdet kezdetétől, azaz a követelményrendszer bevezetésétől a legutolsó felmérésig követi nyomon az egyes állomásokat. Az adatok a mindenkori szerződtetett játékosok, hozzávetőlegesen 18x24, azaz 432 NB I-es mezőnyjátékos — ezeknek 70 százaléka jelen pillanatban is az élvonalban játszik — átlagát jelentik. A legelső felméréstől (3091 méter volt az átlag) az 1977 júliusában történt tesztelésig, a 3303 méteres, tehát a legmagasabb átlagig az NB I mezőny 212 métert lépett előre... Csak az alapozási időszakok kezdetén esik az indokoltnál jóval nagyobbat az átlag. Ez figyelmeztető, hiszen egyértelműen bizonyítja: a játékosok még mindig nem tudják hasznos, célszerű pihenéssel kitölteni szabadságukat, kiengednek, lazítanak, nem megfelelő edzettségi állapotban érkeznek vissza a pályákra, s az első felméréskor akarásuk, bizonyítási vágyuk sem akkora, mint mondjuk a felkészülési időszak végén, vagy a versenyidőszak közben. Szinte nincs olyan játékos, akinek egyéni eredményei ne javultak volna az eltelt évek, a felmérések során. Kevés a stagnáló és szinte elenyésző a kezdeti eredményeit manapság „alulmúló” futballista. Érzékletes példa: Tóth András, az V. Dózsa válogatott játékosa például hosszú időn át szinte képtelen volt a szinteket teljesíteni, jelentős problémái adódtak a rendszeres szint alatti futásból. Aztán a sok feddő szó, a dohányzási adag felére csökkentésével (!) és a folyamatos munka hatására javulni kezdtek eredményei. A kezdeti — 1974 januári adat — 2890 méter 3380 méterig növekedett! A futókövetelmények „bajnokának” elkönyvelt Pintér sem volt a kezdet kezdetén 3050 méternél többre képes, mostanság viszont rendszeres nála a 3700 méteres teljesítmény! Persze, olyan típusú játékosok is fejlődtek — és talán ez az igazán értékes eredmény! —, akik alkatuknál fogva nem kifejezetten hosszútávfutó típusok, akiknek minden méterért, minden másodpercért kínkeserves harcot kell vívniuk. Takács három és fél évvel ezelőtt a VM Egyetértésben 12 perc alatt 3000 méter teljesítésére volt képes, most pedig rendszeresen fut 3200 métert Csak a vele foglalkozó edzők tudnák megmondani, hogy ez tőle milyen roppant erőfeszítéseket igényel... No, de éppen ezen van a hangsúly! Például Sarlós A futófeladatok jó teljesítése persze, pusztán önmagában semmit sem old meg. A lényeg: mit látunk viszont a játékosoktól a pályán, mennyit tudnak kamatoztatni magában a játékban az emelt színtű, rendszeresen kemény edzésmunkából? Az edzőbizottság megállapítása szerint a követelmények állandó, rendszeresen kiemelkedő teljesítése azt feltétlenül biztosítja, hogy a játékos jelentősebb ingadozások nélkül képes felszínre hozni képességeit, azaz könnyebben nyújtja tudása maximumát, mint edzetlen, felkészületlen állapotban. Különösen a nem kivételes technikai készséggel rendelkező futballisták esetében van döntő szerepe az átlagon felüli állóképességnek. A ma labdarúgásában erővel, akarattal, küzdőképességgel, szívóssággal többféle tulajdonság, képesség, képzettség hiánya pótolható, hiszen mostanság az „parancsol”, aki gyorsabban ér a labdához, lefutja, megelőzi ellenfelét.. Az újpesti Sarlós például a legelső felmérésektől kezdve a kiemelkedő futóteljesítményt nyújtó játékosok közé tartozik. 1974 januárjában a Testnevelési Főiskola Kutatóintézetének vizsgálata megállapította: „Teljesítménye és aerobkapacitása a legmagasabb a csapatban.” Márpedig Sarlós akkoriban még egyáltalán nem volt az V. Dózsa kezdő együttesének rendszeres tagja... Aztán múltak a hónapok, teltek az évek, és Sarlóst nem lehetett feltartóztatni! Játékában domináltak az erőnléti elemek, nem okozott számára problémát a mérkőzések megnövekedett irama, ritmusa. Miközben sorra dőltek ki mellőle az új követelményekhez alkalmazkodni nem tudó vetélytársak, egyszeriben a rendszeresen az első csapatban játszók között találta magát. A nyurga beállós 12 perc alatt 3400—3500 méter lefutására képes, s ez úgy épül bele játékába, hogy beállós létére gyakran veszélyeztetni tudja az ellenfelek kapuját, kíséri a támadásokat, gólokat rúg és fejel! De még említhetnénk egy sereg játékost — Váradit, Fajkuszt, Somogyit, Wébert, Dárdait, Weimpert —, akiknek játéka éppen az erő, a dinamika révén teljesedett ki, vált hasznossá az egész csapat számára. Rugalmas változtatások A szakmai követelményrendszer az idők során alapos változásokon, módosításokon, finomításokon ment keresztül. A változtatások első és legfontosabb oka a terhelés állandó növelésének szükségessége volt. Egyes szintek teljesítése a játékosok többségének már nem okozott problémát, s így elmaradt a fejlődés várt hatásfoka. A 400 méteres futásoknál például egyetlen edző sem elégedhet már meg a puszta szintteljesítéssel (62 mp), minden játékos számára egyéni szintet kell megállapítani. Eltűnt a követelményrendszerből a tízes ugrás! Elsősorban a nem megfelelő végrehajtás, a kelletlen hozzáállás miatt sérüléseket okozott a gyakorlat, s ezért lekerült a programról. Előtérbe került viszont és minden eddiginél fontosabb szerephez jut a dinamikus láberőfejlesztés. Erre bő időt szánnak az edzésmunkában. A tesztelések rendszerint a tiszta felkészülési időszakok kezdetén, végén, valamint a versenyidőszakok befejezésekor készültek. Egy idő után - miként ezt a hónapok sűrűsödése is mutatja — a pontos képalkotás kedvéért a vegyes felkészülési időszakokban és a versenyidőszakok közben is készültek felmérések A jövő útjai Hozzávetőlegesen itt tart tehát — három és negyed év elteltével — labdarúgásunk a futókövetelmények tükrében. Megállapítható: bevezetése serkentőleg hatott a sportágra, elmozdította a játékosokat a holtpontról, amelyen éveken át vesztegeltek. Az élet azonban nem áll meg, a követelményrendszer nem több, mint az egésznek egy kiszakított része. Csak ebből nem lehet várat építeni! Ahhoz rengeteg ambícióra, egyéni kezdeményező készségre, vitalitásra, jó ötletekre, megfelelő hozzáállásra és nem utolsósorban az úgynevezett ajánlott részek pontos elvégzésére van szükség. (Ezekre legközelebb visszatérünk.) Olyan szakvezetőkre, akik hiszik, vallják a kemény munka szükségességét, s ebben a kérdésben tántoríthatatlanok. Lakat T. Károly (SÍPSZÓ ELŐTT I-y .n. ) A Vasasnál Török sérült, helyét Híres foglalja el. • Diósgyőrben Veréb és Salamon bajlódik sérüléssel, de a szakvezetés bízik abban, hogy rendbejönnek a Tatabánya elleni mérkőzésig. Újság még, hogy hosszú idő után Borostyán is ott lesz a kispadon. • A SZEOL AK-nál Kádár, Birinyi és Hegedűs sérült, ezért több poszton is változtatni kénytelen Himer István. • A Dózsában Tóth Z., Fekete és Kolár sérült • Kaposvárott az eltiltott Karasz helyén Kanyar játszik, Kovács Ferenc pedig a csatársor tengelyében szerepel. • Békéscsabán Láza a hétközi MNK-mérkőzésen megssérült, de azért valószínűleg ott lesz a Bp. Honvéd elleni összecsapáson. Fehérvári büntetése lejárt, Zsíros pedig felépült, így mindketten helyet kapnak a kezdő csapatban, Zsömbörgi fegyelmezetlensége miatt viszont még a tartalékcsapatban sem szerepelhet. • Az MTK-VM-nél Siklósi vált harcképtelenné szerdán, az ő játékára nem számíthatnak. Győrött Szabó Ottó kimaradt, Hannich játéka kerül előtérbe, Berecz, Glázer és Szabó Ferenc pedig más szerepkört kap. Zalaegerszegen újra játszik Soós és Szentes. A szakvezetés a csatár játék feljavulását várja tőlük. • Tatabányán Csepecz felépült sérüléséből, ő véd. Ismét Lakatos a középhátvéd, a válogatott Halász szereplése viszont kérdéses, a középpályás ugyanis sérülten érkezett haza Prágából. Ha nem tud játszani, Juhász foglalja el a helyét a középpályán. 9 A Haladás VSE kapuját ismét a veterán Szarka őrzi. A sérült Kulcsár helyén Tar bizonyíthat. 9 A Dunaújvárosi Kohászban Hámori gyengébb formája miatt kimarad, Sajó lesz a középcsatár. A kispadon, minden valószínűség szerint, ott ül majd a hosszú idő óta nem szerepelt Bartók is. Az NB I állása A 12. forduló műsora: Bp. Honvéd—PMSC, Csepel—Dunaújváros, Vasas—MTK-VM, Videoton—II. Dózsa, Haladás— FTC, Békéscsaba—Tatabánya, Rába ETO—Kaposvár, ZTE— MÁV Előre, SZEOL AK—DVTK. Angyal István (a Nemzeti és a Vasas volt kapusa) FTC—Videoton 1 MTK-VM—Haladás VSE 1 I. Dózsa—Csepel 1 MÁV Előre—Vasas 2 Dunaújváros—Rába ETO 1 Békéscsaba—Bp. Honvéd 2 Tatabánya—Diósgyőr x Kaposvár—SZEOL AK 1 Pécsi MSC—ZTE x 1. I. Dózsa 10 6 4 2 20- 8 16 2. Vasas 10 7 1 2 22- 9 15 3. MTK-VM 10 6 3 1 16- 7 15 4. Tatabánya 10 5 3 2 18-13 13 5. Videoton 10 5 2 3 29-16 12 6. Honvéd 10 6 — 4 20-10 12 7. Csepel 10 6— 4 19-13 12 8. DVTK 10 4 3 3 13-11 11 9. FTC 10 4 2 4 18-19 10 10. PMSC 10 3 3 4 11-10 9 11. ZTE 10 2 5 3 11-16 9 12. D.újváros 10 2 4 4 14-20 8 13. Haladás 10 3 2 5 11-18 8 14. Rába ETO 10 2 3 5 11-16 7 15. B.csaba 10 2 3 5 12-22 7 16. SZEOL AK 10 3— 7 9-21 6 17. Kaposvár 10 1 3 6 12-21 5 18. MÁV Előre 10 2 1 7 10-26 5 így kezdenek FTC-VIDEOTON Üllői út, 13.00. PTC: Hajdú — Martos, Bálint, Rab, Vépi — Esterházy, Ebedli, Mucha - Pusztai, Szokolai, Takács. Videoton: Kovács L. — Nagy III, Kovács J., Fejes, Végh — Nagy II, vagy Karsai, Burcsa, Csongrádi — Májer, Szabó, Tieber. MTK-VM—HALADÁS VSE Hungária körút, 13.00. MTK-VM: Brünyi — Palicskó, Varga, Egervári, Kovács J. - Kovács B., Turtóczky, Borsó - Takács, Fülöp, Morgás. Haladás: Szarka — Kovács, Király Kereki, Kiss — Halmosi, Vörös, Tar - Horváth Z, Farkas, Hauzer. U. DÓZSA-CSEPEL Megyeri út, 16.00. U. Dózsa: Rothermel - Viczkó, Dunai Ili, Kovács, Tóth J. — Zámbó, Sarlós, Tóth A. — Fazekas, Törőcsik, Nagy. Csepel: Hajdú - Gondos, vagy Godán, Kőhalmi, Wéber, Kovács — Kiss, Somogyi, Bartha — Ozsváth, Vad, Bartos. MÁV ELŐRE-VASAS Székesfehérvár, 13.00. Sz. MÁV Előre: Paulusz — Rábaközi, Szabó, Meggyes, Tóth — Hartyáni, Sugár, Lechner — Sárközi, Havasi, Ur. Vasas: Mészáros — Híres, Hegedűs, Komjáti, Kántor — Gass, Müller, Zombori - Kovács, Izsó, Váradi. DUNAÚJVAROS-RÁBA ETO Dunaújváros, 13.00. D. Kohász: Török — Keller, Judik, Tóth, Staller — Repka, Szepesi, Fajkusz - Pásztor, Sajó, Engelbrecht. Rába ETO: Pálla - Virágh, Cs. Horváth, Pásztor, Magyar - Hannich, Somogyi, Mile — Berecz, Glázer, Szabó F. BÉKÉSCSABAI ELŐRE SPARTACUS-BP. HONVÉD Békéscsaba, 13.00. Békéscsaba: Tasnádi — Alberti, Kerekes, Vágási, Zsiros - Láza, Pásztor, Csepregi — Fehérvári, Tulipán, Gottdiener. Bp. Honvéd: Gujdár — Paróczai, Kocsis, Nagy, Lukács — Pál, Pintér, Póczik, vagy Varga, I. Gyimesi, Bodonyi Kozma. TATABÁNYAI BÁNYÁSZ-DIÓSGYŐRI VTK Tatabánya, 13.00. Tatabánya: Csepecz - Szabó, Lakatos, Néder, Gálhidi - Halász, vagy Juhász, Arany, Müller - Hegyi, Csapó, P. Nagy. Diósgyőri VTK: Veréb - Szántó, Salamon, Váradi, Kutasi — Oláh, Fükő, Tatár — Szalai, Magyar, Fekete. KAPOSVÁRI RÁKÓCZI-SZEOL AK Kaposvár, 13.00. Kaposvár: Buús - Engloner, Gulyás, Zentai, Duschák - Hangai, Kanyar, Konrád - Máté, Kovács, Marosok. SZEOL AK: Nagy - Szalai, Hojszák, Forgács, V. Tóth — Zámbori, Kozma III, Holler - Kozma II, Garics, Jernei. PMSC-ZALAEGERSZEGI TE Pécs, 13.00. PMSC: Katzirz - Iványi, Torna, Hosszú, Kincses - Kiss, Pál, Lőrincz - Kardos, Dárdai, Dohány. ZTE: Bolemányi - Fodor, Antoni, Mihalecz, Péter - Tóth, Molnár, Rácz — Szentes, Soós, Csepregi.