Népsport, 1978. április (34. évfolyam, 77-102. szám)

1978-04-30 / 102. szám

4 NÉPSPORT AZ NB 13 A labdarúgó NB I múlt szombati zárórája után vasár­naptól az NB II-es összecsapások felé fordul a labdarúgást szeretők figyelme. Különösen azok a mérkőzések számít­hatnak fokozott érdeklődésre, amelyeken a pályára lépő csapatok közül legalább az egyik még valamilyen cél el­éréséért küzd. A 31. forduló érdekessége, hogy az NB I-be pályázó négyes — Salgótarján, Bp. Vasas Izzó, Debrecen, Kazincbarcika — egyaránt idegenben (!) szerepel, s így könnyen elképzelhető, hogy már ez a forduló döntő ki­hatással lesz majd a végküzdelmekre. A Salgótarján Doro­gon próbálja megőrizni huzamosabb ideje tartó veretlen­ségét, a Vasas Izzó annak a Fűzfőnek az otthonában lép pályára, amely a legutóbbi két forduló során két feljutásért küzdő csapatnak — Eger, Debrecen­­— szerzett kellemetlen perceket, és mindkét ellenfele otthonában pontot szerzett! Most a NIKE FÁK a pályaválasztó, s miután otthonában különösen veszélyes csapat , az Izzónak még a pontért is nagyon meg kell majd küzdenie. Érdekesnek ígérkezik a Szőnyi úti vasutasrangadó, a BVSC—DVSC összecsapás. A budapestiek remek tavaszi sorozata a legutóbbi fordulóban, Szekszárdim megtört ugyan, s a DVSC is roppant fontos pontot vesztett a Fűzfő ellen, most azonban mindkettőjük számára lehetőség adódik a bizonyításra. A DVSC további pontokat már nem hullajthat el, ha versenyben akar ma­radni a feljutásért! Viszonylag a lecke n­emesebb helyzetben a Kazincbarcikai Vegyész van, az élvonalba törő újonc, a MÁV DAC pályáján vendégszerepel, s határozott esélye van a győzelemre. Az NB II állása A 32. forduló műsora: Tzzö— BVSC, Debrecen—Eger, KKFSE —Fűzfő, STC—Komló, Szekszárd —Dorog. K. Vegyész—Budafok, Vác—MÁV DAC, SZMTE— ETASK, Várpalota—Volán, Elő­re—Olajbányász.­ Marosi László (a Bp. Honvéd volt hátvédje) tippjei BVSC—DVSC 2 Budafok—KKFSE 1 Volán—SZMTE 1 Dorog—STC x Fűzfő—Izzó x BTASK—Vác 1 MÁV DAC—K. Vegyész 2 Eger—Szekszárd 1 Komló—F­lőre 1 Olajbányász—Várp. 1 1. STC 30 17 8 5 53-24 42 2. Bp. V. Izzó 30 17 7 6 45-20 41 3. K.­barcika 30 17 7 6 52-28 41 4. DVSC 30 17 5 8 38-31 39 5. Eger 30 14 9 7 45-32 37 6. Dorog 30 13 8 9 30-25 34 7. Vác 30 13 7 10 35-30 33 8. Szolnok 30 11 9 10 38-28 32 9. Budafok 30 12 7 11 47-36 31 10. Volán 30 10 11 9 38-37 31 11. Komló 30 11 7 12 32-33 29 12. ETASK 30 10 9 11 30-33 29 13. BVSC 30 8­ 12 10 39-39 28 14. Fűzfő 30 10 8 12 42-53 28 15. Kanizsa 30 9 7 14 35-40 25 16. KEF SE 30 5 15 10 40-51 25 17. Előre 30 6 9 15 27-43 21 18. Szek­szárd 30 7 7 16 32-58 21 19. MÁV DAC 30 6 6 18 32-57 18 20. Várpalota 30 5 5 20 32-64 15 Így kezdenek DVSC-DVSC Szőnyi út, 16. BVSC: Pálinkás — Bodnár, Szigeti, B. Nagy, Gara — Kőhalmi, Papp, Aranyosi — Kindornai, Petró, Kaszás. DVSC: Szabó - Kiss II, Halla, Puskás, Lipők - Potyák, Menyhárt — Tímár, Maczkó, Kiss I, Czikora. BUDAFOKI MTK KINIZSI-KOSSUTH KFSE Budafok, 16. Budafok: Lengyel — Rácz, Kapitány, Noskó, Vízi — Paizs, Tóth, Harangi - Zöldi vagy Radics, Bleicher, Kocsányi vagy Michna. KKFSE: Pájer — Emmer, Szegő, Újvári, Éger — Ambrus, Szikszai — Horváth, Geiger, Szíjgyártó, Magos. VOLÁN SC-SZOLNOKI MTE Czabán Samu tér, 16. Volán: Benes — Huszár, Katvanger, Ebedli, Márkus — Kiss, Hajdú, Stefán — Földes, Németh, Bartosik, Szolnoki MTE: Szendrei — Kántor, Sebők, Simon, Zielbauer — Báron, Lódi, Kolláth — Szatmári, Dukay, Kupeczky vagy Porhanda. DOROGI AC-SALGÓTARJÁNI TC Dorog, 16. Dorog: Schnitzer — Engelbrecht, Csapó, Sándor, Kapi­tány — Goschler, Csaja. Péntek — Kékesi, Brúder, Kiss. Sal­gótarján: Szűcs — B. Kovács, Kanász, Varga, Ádám — Kardos, Földi, Répás — Szoó, Bíró, Kajdi. FÜZFŐ-BP. VASAS IZZÓ Balatonf­­zfő, 16. Fűzfő: Takács — Palanek, Gál I., Kovács, Mater — Gertsmár, Szegedi, Csurgó — Molnár, Gál B., Farkas. Vasas Izzó: Fekete — Révész, Szántó, Kovács, Schuszter - Antal, Szűcs — Vágvölgyi, Valuch, Varga, Sipőcz. BÉKÉSCSABAI TASK-VÁCI HÍRADÁS Békéscsaba, 16. Békéscsabai TASK: Kovács — Hajdú, Dobó, Nemes, Lu­­koviczki — Zahorán, Schneider, Soós - Rózsa, Lipták, Kuti. Vác: Hegedűs - Szunyogh, Varga, Bánfalvi, Szádoczki - Pálinkás, Bodor, Bednarik — Balogh, Répási, Tóth. MÁV DAC-KAZINCBARCIKAI VEGYÉSZ Győr, 16. MÁV DAC: Farkasdi - Kiss, Pálos, Kalmár, Kovács - Schillinger, Csizmazia, Varga — Csollány, Csiszár, Cs. Ko­vács. K. Vegyész: Fülöp - Mochlár, Tóth, Fekete, Szanyó — Kendi, Kálmán, Simkó - Koleszárik, Feledi, Mikula. EGER SE-SZEKSZÁRDI DÓZSA Eger, 16. Eger: Kakas - Antal, Zsidói, Patvaros, Csathó - Lengyel, Galántai, Csuhay - Barta, Molnár, Dudás. Szekszárd: Po­­lyák — Szlovák, Vágó, Somodi, Bonnyai — Tóth, Szőcs, Laki — Bosnyák, Boross, Házi. KOMLÓI BÁNYÁSZ-BKV ELŐRE Komló, 16. Komló: Bien - Fronell, Kovács, Gallai, Kopacz -Tresch, Szabó, Hohmann - Gáli, Kolesánszky, Gruborovics. BKV Előre: Gőgös - Vári, Gulácsi, Nagy, Légrádi - Gubán, Varco, Boruzs, Ritschied - Füsi, Kapcsos. NAGYKANIZSAI OLAJBÁNYÁSZ-VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ Nagykanizsa, 16. Olajbányász: Megyimorecz — Söjtör, Kovácshegyi, Si­mon, Müller — Savanyú,­ Simonecz - Kozma, Buti, László, Kelemen. Várpalota: Palotai - Czompó, Kisber, Szurm, Albu - Kun, Kratochwill, Bor - Horváth, Draskóczi, Szöllősi. XXXIV. 102. ♦ 1978. április 30 CSELGÁNCS______________________________________________ A fókuszban Helsinki Alig férünk be a terembe. A sarokban a Sportkórház reflex­időmérő masinái dolgoznak, odébb a képmagnó kamerája pásztázza a terepet, körülöttünk szerteszét melegítők, törülközők, papucsok kavalkádja. A tatamin legalább negyven cselgáncsozó, Európa-ba­j­nok­ságra készül a válogatott. A vá­logatott? De hiszen csak öt magyar versenyző utazik Hel­sinkibe ... — Mindenki itt van, mindenki segít — mondja Horváth Ist­ván, a válogatott vezető­edző­je. — Az egyesületek teljesen hozzánk igazították az edzései­ket. Még a távolabbi vidéki vá­rosokból, Miskolcról, Bajáról is rendszeresen jönnek a fiúk. Egy-egy foglalkozás kedvéért száz kilométereket utaznak ... Kiss Endre feszülten figyeli a térdére fektetett dobozka apró ablakát. Gombnyomással csípi nyakon a föl-fölvillanó fényt. „Ma az ő reflex-eredményei a legjobbak’’ — hangzik a tájé­koztatás. A műszer egyébként régi, bevált segítője a váloga­tott fölkészülésének. A reakció­­időmérések eredményei híven tükrözik az illető versenyző ide­­gi-kondicionális állapotát. Az idény eddigi versenyeire nem pihentek rá a válogatottak, éppen annak ér­dekében, hogy a felkészülés egészében ne legyenek törések, visszaesések. Most viszont az április eleje óta tartó, úgyne­vezett tiszta rákészülési sza­kaszban már egyre nagyobb je­lentőséget kaptak a kevésbé fárasztó, fölrázó edzések. Átmozgató tornával kezdődik a gyakorlás. Izmok lazulnak, ízületek recsegnek. Talán öt perce zajlik az edzés, amikor az öltöző felöli­ bejárati ajtó halk nesszel kinyílik. Hatalmas árnyék suhan be a folyosóról az öltözőbe. Krimi? Szó sincs erről: a nehézsúlyú Tóth Mihály késett néhány percet. Szemvil­lanás alatt átöltözik, s a lépcső melletti oszlop fedezete alatt máris a tatamin van. „Na, ez sikerült, nem vettek észre” — nyugtázza elégedetten a tekin­tete. — Törzskörzés — vezényel Moravetz Ferenc edző, majd csendesen hozzáfűzi: — újonnan érkezett úrnak pedig ötven fek­vőtámasz. Általános vélemény: az egész fölkészülés nagyszerű légkör­ben, jó munkakedv mellett zaj­lott le. Ezúttal még a válo­gatást sem kísérték negatív visszhangok, ami pedig nem kis dolog . .. Tulajdonképpen — a 65 kilós kategória kivételével — valamennyi súlycsoportban meggyőző fölénnyel emelkedtek ki azok, akik végül bizalmat kap­tak a szakvezetéstől. A 65 ki­lóban a két örök ellenfél, Tun­­csik és Szabó Ferenc csatájá­ból ezúttal árnyalatnyi különb­séggel Tuncsik került ki győz­tesen ... — Kitől tartok legjobban? — kérdezi az Európa-bajnok és olimpiai bronzérmes Tuncsik. — Az NDK-beli Reismann és a ta­valyi győztes francia Delvingt egyaránt nehéz ellenfél, de ok­vetlenül számolni kell a súly­csoport szovjet versenyzőjével, Szoloduhinnal is. Igaz, vala­­mennyiüket legyőztem már több alkalommal is .. . Nagyon sok múlik attól, hogyan sikerül az első mérkőzésem, ugyanis a nagy versenyek előtt rendsze­rint rajtlázzal küzdök, s az in­dulásnál egy esetleges vereség meglehetősen rossz ómen . . . Hatalmas csattogásokkal kez­dődik az edzés küzdelmi része. A nehézsúlyú Varga Imre egy nála legalább harminc kilóval könnyebb versenyzőt gyűr, gyö­möszöl, lapítgat. A balsorsú el­lenfél személyének azonosítása szinte lehetetlen, hiszen megál­lás nélkül cirkulál a szőnyeg és a mennyezet között. „Erről van szó!” — süvít a tatami szélé­ről Króner Ferenc edző bari­tonja. Két súlycsoportban, 73 kg-ban és 95 kg-ban, nem szerepel ma­gyar cselgáncsozó Helsinkiben. A sportág közvéleménye ezt a döntést is komolyabb ellenvélemény nélkül elfogadta, hiszen pillanatnyilag valóban nem rendelkezünk ezekben a kategóriákban olyan versenyzőkkel, akik méltó ellen­felei lennének a jelenlegi nemzet­közi élvonalnak. E tény ugyan­akkor meghatározója lehet az EB-t követő időszak munkájá­nak. Szusszanásnyi szünet az edzés közben Mészáros János, a 60 kg legjobbja.­­ Tavaly Pogorelov nyert ebben a súlycsoportban. A szov­jet fiú ebben az évben is ott lesz az EB-n. Eddig kétszer ta­lálkoztam vele nagy versenyen. Az EB-n döntetlent értünk el egymás ellen, a tavalyi Hun­gária Kupán pedig ipponnal vertem. Mészáros küzdőképességéről, fanatizmusáról legendák kerin­genek. Egyik versenyen ellen­fele karfeszítéses akcióját nem kopogta le, inkább vállalta az így szerzett hosszú sérülést. A fogyasztás viszont... — Kétségtelenül nem az erős­ségem — mondja —, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a,, én testmagasságomnak alkatom­nak inkább a 65 kilós kategória felelne meg. Ezért vannak ál­landó gondjaim a kilókkal... — Miért nem a 65 kilós súly­csoportban szerepel? Mosolyog. — Ugyan. Tuncsikék mel­lett? . . . Persze, persze .. . A kilókról még annyit: Hor­váth István edző csak Helsinki­be menet ragaszkodik ahhoz, hogy a válogatottak ne lépje túl a súlyhatárt. Visszafelé el­tekint ettől. . Ha a túlsúlyt az érmek okoz­zák. Pilhál György IRÁNYELVEK TÜKRÉBEN Az ellenőrzést megismétlik Valóban, ilyen még nem volt. Az atlétikai állásfoglalás meg­jelenése óta most ellenőrizte először a MASZ széles körben a szakmai követelményrendszer egyes feladatainak végrehajtá­sát. A szövetség belső munka­társai másfél hónap alatt a ki­lenc A-­ mind a huszonöt B-, továbbá nyolc C-kategóriás, ösz­­szesen tehát 42 szakosztályban tartottak ellenőrzést egységes szempontok alapján. Megvizs­gálták az­o­kat, a szakmai admi­nisztrációval kapcsolatos felada­tokat, amelyek végrehajtása a tervszerű és rendszeres szak­mai munka elengedhetetlen fel­tétele. kiterjedt az ellenőrzés a szakosztályi programok, az egyé­ni és csoportos felkészülési ter­vek készítésére, a felmérésekre, az edzésszámokra és edzésbe­osztásokra, az eredmények nyil­vántartására. A felmérések fontosságát már megértették Az ellenőrzés alapján kapott kép meglehetős­en vegyes. Idéz­zünk csak néhány fontos meg­állapítást a tapasztalatok össze­foglalójából. A szakosztályi programok nem egységese­k, sokszor nem elemzik az elmúlt időszakot, s a célkitűzések nem elég hatá­rozottak. Több esetben hiányzik az egyesületi és a szakosztály­­vezetőség jóváhagyása. Az olim­piai kerettagok éves felkészülé­si terve a központi utasítások­nak megfelelően maradéktala­nul elkészült, de már koránt­sem mondható ez el a többi vá­logatott kerettagról. Terveik részben hiányoznak, vagy belső tartalmuk kifogásolható. Az eredménytervek is túlságosan által átlósak, nem tükrözik az év fő versenyeit (EB, IBV). Az edző­k heti edzésbeosztása mindenütt előre megállapított, de a részvétel ellenőrzése már kételyeket ébreszt. Csak néhány szakosztályban (pl. PMSC, Cse­pel, SZMÁV) segítik a főállású edzők szervezetten a mellékfog­­lalkozásúak munkáját. Mindösz­­sze heti 3—4 edzésvezetéssel már nem lehet komoly és ered­ményes munkát végezni. Hely­­telen az is, hogy több esetben a különböző adminisztratív fel­adatok elvégzését a technikai vezető helyett a vezető edző vállalja magára. A legnagyobb rendet a felmé­rések területén találta az ellen­őrzés. Örvendetes, hogy a kez­deti ellenkezés után a vezető szakemberek megértették a fel­méréseik szükségességét és eze­ket mind több versenyzőjükre kiterjesztik. Az adatszolgáltatás pontosságát azonban még javí­tani kell. Hiányzó programok és tervek Az A-kategóriás szakosztá­lyokra vonatkozó feljegyzésekből például megtudhatjuk, hogy a PMSC programja minden igényt kielégít, szakmai adminisztráció­ja kifogástalan, az V. Dózsa tevékenysége tervszerű és ellen­őrzött, a Csepel tervező mun­kája kiemelkedő és végrehajtá­sát következetesen ellenőrzik. De az is kiderül, hogy még ko­ránt sincs minden rendben a legmagasabb minősítésű szak­osztályok házatáján. A Bp. Honvédban reális tervet és programot, de a felmérések, az eredmények nyilvántartásában már különböző­ hiányosságokat talált a vizsgálat. Megállapítot­ta azt is, hogy az év végén a vezetésben történt­­ változások folytán jelenleg minden feladat egy személyre hárul, ez pedig egyre jobban akadályozhatja a rangelső szakosztály szakmai munkáját. Az ellenőrzés idő­pontjáig a Bp. Spartacus, az NYVSSC és a DVTK éves prog­ramja nem készült el, a Vasa­sét pedig még nem hagyták jó­vá. Az FTC és a Vasas más egyesületbeli edzőkkel dolgozó versenyzőinek felkészülési ter­ve hiányzott, vajon hogyan akarják enélkül munkájukat el­lenőrizni? A Bp. Spartacus vá­logatott kerettagjainak felkészü­lési tervét nem tudta bemutat­ni. Az edzésszámok sokszor alacsonyak A B-f kategóriás szakosztályok többsége törekszik a tervsze­rűbb munkára, a szakmai ad­minisztráció pontos vezetésére, erre nézve az ellenőrzés több jó példát talált. De bőven akad­nak hiányosságok is. A TBSC és a BVTC programja nem ké­szült el. A BEAC, a SZEOL­ AK és a ZTE „idegen” edzővel készülő versenyzőinek tervét hiába keresték a vizsgálók. Po­zitív, hogy például a Komlói BSE és a Békéscsabai Előre Spartacus minden minősített versenyzőjét, a Rába ETO, az STC és a ZTE pedig a kötele­zetteken kívül még további at­létákat is bevont a felmérések­be. Viszont a BVSC a felmé­rési lapokat nem tudta bemu­tatni, a BVSC, is csak a váloga­­­tott kerettagokét, az Építők SC-ben sokan hiányoztak a fel­mérésekről, s még gyakran elő­fordul, hogy az eredményeket menet közben nem értékelik (KVSE, DKSE, DMTE, TBSC). Visszatérő hiba, hogy a heti edzésszámok nem megfelelőek, alacsonyak, az edzők egy része csak heti 3—4 alkalom­mal vezet edzést (Gy. Dór­a, Sz. Dózsa, BVSC, DKSE, Ganz- MÁVAG), vagy edzésbeosztásu­kat kellően nem ellenőrzik (BEAC, Haladás). Az sem he­lyes, ha a vezető edző túl nagy csoporttal foglalkozik (Békés­csaba, DMTE, SZEDE AK), mert így nem jut elég ideje irányításra és az ellenőrzésre. Nem egy szakosztályban, így például a MAFC-ban és a KBSK-ba­n kedvezményelvonás-,­sól büntetik az indokolatlanul edzésmulasztókat, ugyanakkor a BEAC-ban láthatólag tudomásul vették, hogy Stank­ovics olimpiai és Balatoni Anna válogatott ke­rettag heti edzésszáma kevés, az MTK-VM-ben a válogatott Bartha Angéla decemberben minden következmény nélkül adós maradt az előírt edzések­kel, a BVTC versenyzői pedig csak részben teljesítették az ed­zésszámot . . . Mi lesz az ellenőrzés után? A MASZ most írásban tájékozt­at­­ta az érdekelt egyesületek el­nökeit, az ellenőrzés pozit­ív és negatív tapasztalatairól. A Bn. Honvéd, a Bn. Spartacus, az NYVSSC, az FTC, a TBSC, a BVSC és a BVTC szarkosztásá­nak tevékenységét máris folya­­mán újra megvizsgálják. Cisz­szel pedig, má­r az új követel­­ményr­endsze alapján a szövet­ség újabb ellenőrzést végez va­lamennyi szakosztályban. FOGATHAJTÁS OB Fü­löp Sándor vezet Szombaton délután elkezdődött az országos hajtóbajnokság első fordulója Pakson. Az első napon a bírálatra és a díj­hajtásra került sor. Először a B-kategóriások versenyeztek, és ez kellemes meg­lepetést hozott, mert Juhász László, a Tiszaalpári TSZ SK fia­tal versenyzője, 71 ponttal ma­gabiztosan szerezte meg a győ­zelmet. Az A-kategóriások verse­nye rendkívül kiegyenlített küz­delmet és a válogatott kerettagok fölényét hozta. Az idény eleji tel­jesítmények ígéretesek a jövőre nézve. Eg­y-két kiváló hajtást is láttunk, köztük a győztes Fülöp Sándorét, aki már most nagy­szerű formában versenyzett. Bár­dos Györgyöt hátráltatta, hogy szombaton reggel kelt ki a beteg­ágyból, mert tüszős mandulagyul­­ladása volt. A gyöngyösi hajtó így is az élbolyban végzett. A verseny egyetlen női résztvevője, Tóth Baranyi Sándorné is nagyon jó átlagteljesítményt ért el. Eredmények. Bírálat és díjhajtás után: 1. Fülöp Sándor (Kiskun­félegyházi MEDOSZ) 27 pont, 2. Bárdos (Gyöngyösi MEDOSZ) és I.Mátyus (Szilvásváradi MEDOSZ) 32 — 32, 4. Bálint (Szilvásváradi MEDOSZ) és Papp József (Döm­­södi Vízügy) 35—35, 6. Finta (Hortobágyi MEDOSZ) 38. Csapat­ban: 1. Szilvásváradi MEDOSZ 67. LOVAGLÁS_______ Vendégsikerek az első napon Szombaton délelőtt kellemes, ta­­vaszias időben kezdődött el a nemzetközi lovasverseny Kiskun­halason. A 25. születésnapját ün­neplő házigazda, a Határőr Dózsa feldíszített, jól előkészített pályá­val várta az öt ország — Bul­gária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia — és a hazai egyesületek legjobbjait. Az első számban, a nemzetközi meg­nyitó versenyben 32 lovas indult. A 130 cm magas akadályokkal nehezített pályán igen izgalmas küzdelem alakult ki. A lengyel Y­awriniuk és a kiskunhalasi Ambrus nem hibázott, és így — a nézők nagy örömére — össze­vetésre került sor. A döntő ,,üt­közetben” a vendéglovas bizo­nyult jobbnak. Dörgött az ég, hatalmas zivatar zúdult a pályára ebéd után és már-már úgy látszott, hogy ,,eser­­nyős” ünnepélyes megnyitó lesz. Pontban két órára azonban elállt az eső, és így zavartalanul kez­dődhetett a megnyitó ünnepség, amelyen Tánczos Sándor, a­­ Kis­kunhalasi Városi Tanács V. B. el­nöke köszöntötte, az indulókat, s a szép számú érdeklődőt. Ezúttal 42 versenyző vetélkedett az ugyancsak 130 cm-es akadályok­ból álló pályán. A színvonalas versenyen a bolgár Szabev bizo­nyult a legjobbnak, a lengyel Kuszmirek előtt. Eredmények. Nemzetközi meg­nyitó verseny, 130 cm akadályo­kon. Délelőtt: 1. Wawriniuk (len­gyel), 2. Ambrus (Határőr Dó­zsa), 3. Kapoli (Határőr Dó­zsa). Délután: 1. Szabev (bolgár), 2. Kuszmirek (lengyel), 3. Sza­bev (bolgár). CSELGÁNCS A Bp. Honvéd nyertek Szombaton délután Miskolcon, az MVSC tornacsarnokában ke­rült megrendezésre az 1978. évi ifjúsági cselgáncs Magyar Nép­köztársasági Kupa. A versenyen 14 egyesület 146 sportolója lé­pett a tatamira és vívott igen nagy csatákat, örvendetes, hogy a fiatalok nagyszerű felkészült­­ségéről tettek tanúbizonyságot, ak­ciódús mérkőzéseket vívtak. A mezőnyből kiemelkedett a 62 kg-os Szobonya, aki nagy fö­lénnyel végzett az első helyen súlycsoportjában. Ugyancsak di­cséret illeti a fővárosi Csikaszt, aki ezúttal magasabb súlycso­portban küzdött — igen eredmé­nyesen. Moravetz Ferenc, az utánpót­lás válogatott keret vezető ed­zője, így értékelte a látottakat: — Nagy örömömre szolgál, hogy a fiatalok jól bírták erővel a nagy igénybevételt. Egyesüle­teikben eredményesen készültek fel és egy-két súlycsoport kivé­telével élvezetes találkozókon döntötték el a helyezések sorsát. Eredmények. 53 kg: 1. Zö­­l (Debreceni Dózsa), 2. Bujkó (II. Dózsa), 3. Varga (MVSC) és Tóth Debreceni Dózsa). 57 kg: 1. Döge (Békéscsaba), 2. Tóth (Szek­szárd), 3. Gyulai (KSC) és Kol­lár (Győr). 62 kg: 1. Szobonya (MVSC), 2. Seidl (V. Dóz­sa), 3. Zámbori (Bp. Honvéd) és Nagy L. (MVSC). 68 kg: 1. Nagycirok (Bp. Honvéd), 2. Fogarasi (Ú. Dózsa), 3. Miskolci (MVSC) és Ezer (Bp. Spartacus). 75 kg: 1. Csikász (Bp. Honvéd), 2. Tóth A. (MVSC), 3. Tóth G. (Bp. Hon­véd) és Ferenc (Bp. Spartacus). 13 kg: 1. Szirbik (Bp. Honvéd), 2. Kanalas (KSC), 3. Juhász (Bp. Spartacus) és Kelemen (Kapos­vár). Nehézsúly: 1. Szebeni (MVSC), 2. Mekis (Békéscsaba), 3. Szenyák (Szolnoki Dózsa) és Werfl (Bp. Honvéd). A Magyar Népköztársaság i­sm­­ét a Bp. Honvéd csapata rycrf© 35 ponttal, 2. MVSC 35, 3. V. Dózsa 19.

Next