Népsport, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-05 / 30. szám

ASZTALITENISZ OB Oláh Zsuzsa és Klampár Tibor győzött Tolnnai síiken*­inid­ párosban Mekkora meglepetés! Minden nyolc-tíz évben ha Születik ilyen! A felszabadulás után a következő vidéki ver­senyzők nyertek országos egyéni asztalitenisz-bajnokságot: 1946: Farkas Gizi (Miskolc),­ 1954: Antal, Morvai férfi pá­ros (Kaposvár), 1967: Bérezik, Jónyer férfi páros (BVSC, DVTK), 1968: Jónyer István (DVTK), És a 62. bajnokság után ki­egészíthetjük az adatokat: 1979: Balogh, Bolvári , női páros (Tolna). A Miskolci Városi Sportcsar­nok mellett vasárnap délelőtt jégkorongcsata folyt, de ez az izgalmas esemény sem jelentet­te azt, hogy a teremben üresek legyenek a lelátók. Végre vagy nyolcszáz néző előtt került sor a döntőkre. Gondolták, a kemény tenyeres ütés is ér annyit, mint a bodicsek. S mivel ezúttal két asztalon rendezték a finálét, csaknem minden pillanatban volt lehetőség az izgalomra. Más kér­dés, hogy milyen szemmel nézte a mérkőzéseket, akit csak a szó­rakozás érdekelt, és hogyan rea­gált a játszmákra a szín­vonalas játékért aggódó szak­ember. Mert valljuk be, lát­tunk már ennél jobb ma­gyar bajnoki döntőket is. A férfi egyes és a férfi páros mérkőzésre lehet a legkevesebb panaszunk, a női egyes és a női páros csata elsősorban küzdel­met hozott, a vegyes párosnak pedig olyan hamar vége lett, hogy szinte még vártuk a foly­tatást. Klampár bombaformáját iga­zolta a férfi egyes­­döntő. Nagy nemzetközi viadalok sorozatát nem lehet véletlenül nyerni. Az élmezőnynél ma jobb két-három ponttal — állapították meg az edzők már az előmérkőzéseknél. A döntőig nem is volt nagy gondja. Itt azonban „állt a zász­ló” vereségre is. Igaz, jól kez­dett, 6:3-ra, majd 19:13-ra elhú­zott, ám ettől kezdve mintha megtiltották volna neki, hogy poént csináljon, Gergely egymás után nyolc pontot szerzett. A második játszmának hamar vé­ge lett, majd 1:1 után, a harma­dik játszmában Gergely „berob­bant” — 7:3, 10:5, 16:6 — és máris 1:2 volt az eredmény. A harmadik játszma alakulása Klampár szempontjából: 9:3, 9:9, 17:17 — ezután győzött a bát­rabb játékos az elemi hibákat is vétő Gergely ellen. S aztán az ötödik, utolsó „menet” . .. Klam­pár 10:6-ra vezetett a helycsere­kor, s két-három pont előnye mindig volt, sőt a vége felé még jobban elhúzott. A közönség vastapssal jutalmazta a 45 per­cig tartó csatát, amelyben mind­két versenyző igyekezett a má­sik fonákjára játszani, hogy az ellenfele ne jusson tenyeres pör­getéshez. Sorrendben ezután a női pá­ros döntő fejeződött be. Ez volt ez a bizonyos meglepetés. Mi ta­gadás, a tolnai kettős kissé el­lentétes, furcsa játékot produ­kált. Balogh a legtöbbször — messziről is­­ — kontrázik, Bol­vári viszont asztalközelben „bek­kel”. Ez idegesítette a Magos, Szabó párt, amely az utóbbi idő­ben még nemzetközi sikerekkel is elkényeztetett bennünket. A mérkőzésről még csak annyit, hogy Magosék kissé álmosan, nehézkesen mozogva küzdöttek, az első játszmát például 15:10-es vezetésről vesztették el. A női egyes volt a leghosszabb mérkőzés, mindketten nagy szé­riákra voltak képesek , az el­ső játszmában például 8:7-re ve­zetett Szabó, de 17:8 lett az eredmény Oláh javára. A fonák­kontrák domináltak. Juhos Jó­zsef szakfelügyelő az összecsa­pás végén megjegyezte: „Oláh a szokott játékát nyújtotta, tehát állandóan kontrázott, Szabó ál­talában pörgetett, tu­l nagy játék nem alakult ki, de az eredmény igazságos." A férfi páros mérkőzésen a Klampár, Jónyer, Gergely „hár­mas” mellett nem keltett csaló­dást a negyedik, Frank Béla sem, de Orlowskit nem tudta pótolni annak ellenére, hogy nyerhettek volna még egy játsz­mát , a harmadikat. A vegyes páros pedig a Klampár végre ta­lán megtalálta igazi partnerét, hiszen Urbán Edit nemcsak jól játszik mellette, hanem jól „ki­szolgálja” a pörgetések folytatá­sával, de említettük, mire ala­posan megfigyelhettük volna döntőbeli játékukat, már kezet is fogtak Frankókkal. (Folytatás a 4. oldalon) Klampár három bajnokságot nyert Mégis less bülinkség Vasárnap késő este érkezett a hír a Mátrából, hogy a kedvezőtlen hóviszonyok elle­nére, a rendezőknek - nagy erőfeszítés árán - megfelelő pályát sikerült építeni Ké­kestetőn, így kedden, az ifjú­ságiak küzdelmével elkezdő­dik az országos alpesi baj­nokság. Fejlő­dés - ellent­mondásokká! Az 1978-as súlyemelőév értékelése lapunk 5. oldalán. _______________ 1 m m .. ...........................m NepsporL AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉS­ ÉS SPORTHIVATAL LAPJA HÉTFŐ, 1979. FEBRUÁR 5.­­ Ár3. 1­ 70 forint , XXXV. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. Klubcsapataink a nemzetközi pof© idén 20 NB I-ES CSAPAT ÉS AZ FTC-VASAS VEGYES 1978. ÉVI NEMZETKÖZI SZEREPLÉSE A MÉRLEGEN 9 A BP. HONVÉD 17 MÉRKŐZÉST JÁTSZOTT, A VASAS VISZONT EGYET SEM! © MOSZKVÁRA KÉSZÜLNEK © LÁTOGA­TÓBAN PINTÉRNÉL © HÁROM ÉVTIZED A RÁBA ETO SZOLGÁLATÁ­BAN « FEHÉRVÁRI OBSITOSOK , EMBERSÉG (Labdarúgórevünk és oldalas összeállításunk a 2. és a 3. oldalon.) Major, a Ferencváros tehetséges védőjátékosa, nemcsak a bajnoki, hanem a nemzetközi találkozókon is megállta a helyét. Képünkön (fehér mezben) az FF Kalmar elleni budapesti KEK-mérkőzésen az egyik svéd támadó elől igyekszik tisztázni (Záhonyi Iván felvétele) Atlétasikerek Három héttel a bécsi fe­dettpályás atlétikai Európa­­bajnokság előtt az osztrák fővárosban nemzetközi ver­senyt rendeztek, amelyen ma­gyar versenyzők is indultak. Atlétáink jól szerepeltek a nemzetközi viadalon. Férfi 800 méteren Paróczai András (1:50.8) nagy küzdelemben előzte meg a jugoszláv Sza­­vicsot (1:50.9). Hármasugrás­ban Bakosi Béla bizonyult a legjobbnak 16.33 méteres ug­rásával Katona Gábor előtt, aki 16.05 méterre „szállt”. Súlylökésben hazai siker szü­letett Neudold révén (16.86). Távolugrásban a csehszlovák Leitner 762 cm-es ugrásával győzött a 759 cm-t elérő Szalma László előtt. A nők 800 méteres küzdel­mében kettős magyar siker született: 1. Lipcsei Irén 2:09.3, 2. Péler Bernadette 2:09.4. Ötpróbázó Európa­­bajnoknőnk, Papp Margit 602 cm-es ugrásával nyerte a tá­volugrást­­az osztrák Maier előtt (581). A gátfutók küz­delmében az osztrák Prenner győzött 8.45 mp-es idővel. szimmm­­m sim a Románia lett az első Vereséggel búcsúzott válogatottnak . Minden összejött! A Nem­zetközi Olimpiai Sportlottó Kupa jégkorongtorna utolsó napján a magyar játékosok délelőtt, egy előző napi nagy csata fáradtságával a lábukban, kezükben, a televízió nyilvános­sága előtt léptek pályára. És, ugye, köztudott, hogy a mieink nem szeretnek délelőtt játszani. S nem is n­agyon tudnak... És fáradtan sem igen szeretnek játszani a fiúk. A sorozatmér­­kőzéseket nem nekik találták ki__ ra, és hát a tévéközve­títés sincs rájuk általában jó hatással. Ilyenkor mindig gyen­gébben megy a magyar váloga­tottnak ... Igen, minden összejött! De még a legborúlátóbbak se estek emiatt kétségbe a találkozó előtt, hisz tudták: legjobbjaink­­nak a dán válogatottal kell megmérkőzniük — délelőtt, fá­radtan, a televízió nyilvános­sága előtt. S ugye, a dán jég­korong . . . (Folytatás a 4. oldalon) A dán „présben”: Kereszty (Záhonyi Iván felvétele) JUNIOR VÍVÓ OB Párbajtőrben Kolczonay nyert Női tőrcsapatbajnok: VI. Dózsa Vasárnap a Sportcsarnok ví­vótermében rendezték a junior párbajtőrvívók országos egyéni bajnokságát. A versenyen 16 egyesület 91 vívója kezdte meg a küzdelmet, akiket a rende­zők 16 csoportba osztottak. A csoportokból 3—3 versenyző ju­tott a 48 közé. Az első forduló­ban meglepetésre kiesett a ju­nior kerettag Zubornyák (Bp. Honvéd). A 32-es táblára azon­ban minden esélyes felkerült. Itt mondott búcsút a verseny­nek a felnőtt válogatón reme­kül helyt állt Kriszt (Bp. Hon­véd), aki előbb a csepeli Szat­máritól, majd a KSI-s Bárdi­tól szenvedett vereséget. A 16 között a tőrözőktől át­­rándult Szeles magabiztos ví­­vással 10:6-ra „lelépte” Szé­lest, a BVSC vívóját. Ezek után következtek a dön­tőbe jutást eldöntő csörték az egyeneságon: Flesch (II­. Dózsa) — Hegedűs (Tatabánya) 10:8. Szo­­kol (OSC)—Szelei (Bp. Honvéd) 10:7. Kolczonay (Bp. Honvéd)— Csabai (Tatabánya) 10:3. Szilá­gyi (PEAC)—Szitányi­ (Tatabá­nya) 10:6. A vigaszág küzdelmeivel foly­tatódott a verseny. Mintegy másfél órás csatározás után ki­alakult a döntőbe jutásra as­piráns négy vívó párosítása. Szelei—Bárdi (KSI) 10:5, Hege­­düs-r-Kéri (II. Dózsa) 10:8. Sze­lei döntőbe jutása vaskos meg­lepetés, hiszen eddig a honvé­­des­ fiú főként tőrben jeleskedett. A hosszúra nyúlt döntő igen ki­egyensúlyozott, nagy küzdelme­ket hozott. A győzelmet a végig remekül versenyző Kolczonay István szerezte meg. A Magyar Népköztársaság 1979. évi junior párbajtőr egyé­ni bajnoka: Kolczonay István (Bp. Honvéd, edző: Horváth Kornél, Borlay György), 4 győ­zelem 2. Szilágyi (PEAC) 3, 3. Hegedűs (Tatabánya) 2, 4. Flesch (II. Dózsa) 2, 5. Szelei (Bp. Honvéd) 2, 6. Szokol­i OSC) 1. A párbajtőrvívók egyéni baj­nokságával párhuzamosan ren­dezték meg a junior nők tőr csapatbajnokságát. Az induló 12 csapatot a rendezők négy cso­portba sorsolták. A csoportküz­delmek után a négy csoport­­győztes direkt kiesést vívott az érmes helyezésekért. Az elődöntők párosítása: Va­sas—MTK-VM 9:7. Az MTK-VM magabiztosan kezdett, egymás után 5 győzelmet aratott, de a lelkesen küzdő Vasas-lányok nagy csatában biztosították a döntőben való szereplésüket. A másik páston II. Dózsa—BSE 9:2. Ezek után következett a harmadik helyet eldöntő ösz­­szecsapás. MTK-VM—BSE 9:3. A döntőben: U. Dózsa—Vasas 9:2. Győzelmek: Hrabina 3, Ha­­zay 3, Szűcs 2, Érseki X, ill. Szántó 1, Ruzsvai 1, Tóth-Godó 0, Mendelényi 0. A Magyar Népköztársaság 1979. évi junior női tőrcsapat­bajnoka: U. Dózsa (Érseki II­­(Folytatás a 7. oldalon) EB-folytatás Szerdán két mérkőzéssel folytatódnak a labdarúgó EB-selejtezők. A korai idő­pontban megállapodott szö­vetségek, annak idején nyil­ván nem számítottak a rend­kívül kedvezőtlen időjárásra. Ami elsősorban a belga lab­darúgók számára hátrányos, hiszen a tavaszi idény rajt­ját heteken át el kellett ha­lasztani Belgiumban, s csak vasárnap került sor az első fordulóra. A műsor — Anglia—Észak- Írország és Skócia—Belgium­­— másik érdekessége, hogy Laurie Cunningham szemé­lyében újabb színes bőrű labdarúgó kapott helyet az angolok huszonkettes kereté­ben. A bajnokságban nagy­szerűen szereplő West Brom­­wich 22 éves balszélsője volt egyébként az első színes bőrű, aki annak idején az utánpót­lás együttesben szóhoz ju­tott. „Bevallom nem számí­tottam arra, hogy életem nagy vágya ilyen gyorsan teljesülhet” — mondta a te­hetséges labdarúgó. (A szerdai­ mérkőzések előt­ti rövid helyzetkép a 8. ol­dalon.)

Next