Népsport, 1979. augusztus (35. évfolyam, 180-206. szám)

1979-08-01 / 180. szám

XXXV. ISO. 4 1979. augusztus 1 gig jellemezte, s amit töretlen küzdőszellemként szoktak emlegetni. Dr. Fenyvesi Máté egykori csapata (volt idő, amikor négy Fenyvesi küzdött a jánoshalmi kék-fehéreknél, aztán egy időben kettő is játszott az FTC-ben), a legkülönbözőbb, szintű bajnokságokban szerepelt. A labdarúgás Jánoshalmán mindig szívügye volt aközségnek. Az itteniek a felszabadulás után játszottak megyei, onnan kiesve járási, aztán újra megyei bajnokságban, majd az NB I libán. Ezúttal a sportág másodi vonalában kezdhetnek. Ritka szép ajándékkal ünnepelte tehát 60. évfordulóját az egyesület. BLSZ 9. osztály ESMTK 1907, piros-kék, 8, 134. Albert Béla, 1912. A jogelőd EMTK első évtizedekbeli élete igen nehéz körülmények között zajlott le. A 30-as évekbeli viszont már szép sikereié enyhítették az igen szűkös körülmények között működő klub életét. Amikor 1939- ber létrehozták az NB III-at, az EMTK is helyet kapott a magasabb osztályban. 1945—46- ban az FTC-vel, az MTK-val, a Csepellel egy csoportban játszott az országos bajnokságban. A premier a legjobbak között nem sikerült. 14 csapat versenyében az EMTK a 12. lett, és kiesett. Egy évvel később viszont — ez az eddigi csúcs — az NB I-ben játszhatott. Abban az évben a Csepel az elsőségért, az EMTK a kiesés elkerüléséért harcolt. A hosszú küzdelemsorozat vége felé a két szomszédvár csapata hatalmas közönség előtt találkozott. — Színültig megtelt a pálya. Kívül, még a lovas rendőrök ölében is gyerekek ültek. Ezt azért tudom, mert én is így néztem a mérkőzést! Milosevics László, az ESMTK mostani elnöke mondta ezt, majd folytatta: — 1-0-ra vezetett a vendég, amikor Csizmadiát, hátvédünket kiállították, majd örökre eltiltották, mert a bíró jelentése szerint a játékos őt megrágta! (A Népsport tudósítója a beszámolójában cáfolta ezt.) Igaz, két év múlva játékjogát visszakapta, de ez a tényeken már semmit sem változtatott. Csapatunk kiesett az NB I-ből. A Csepel viszont az utolsó mérkőzésén, 35 000 néző előtt (Csepelen!) 4-3-ra győzött a bajnokságra szintén esélyes FTC ellen. És megnyerte a bajnokságot. Azóta felváltva játszottunk az NB II-ben, az NB Hibán és a BLSZ-bajnokságban. 1973-ban már a „tönk szélén" álltunk, s ekkor az Erzsébeti Spartacusszal fuzionáltunk. Tavaly a Dunakeszivel, idén a Jánoshalmával szemben buktunk el az osztályozón. Harmadszor is megpróbáljuk. Hiszen a llOOOO-es munkáskerület megérdemelné, hogy végre magasabb osztályú csapata legyen . . . Ez viszont, természetesen, elsősorban a csapaton múlik a legjobb csapata volt. Először az 1915—46-os, kétszer 14 csapatos, országos bajnokságban szerepelt az élvonalban, s megelőzve a DVTK-t, az SBTC-t, a Békéscsabát, stb.... csoportjában az 5. helyen végzett. Utána bekerült a legjobb tíz közé, és ott az Újpest, a Vasas, a Csepel, a Szeged, az FTC és az MTK mögött tíz ország 7. csapata lett! Aranykora volt ez nemcsak a DVSC-nek, hanem az egész debreceni labdarúgásnak is. Legyőzte az FTC-t, az MTI-t, a Csepelt és csak két ponttal maradt el a 4. Szegedtől. A következő évben a 13 csapatos NB I-ben a 8. lett, aztán egészen váratlanul, 1918-ban elbúcsúzott az I. osztálytól. Tizenkét év telt el ezután a második vonalban, míg végre 1930-ban újra az NB 1-ben kezdett. Felkerült és kiesett! Aztán megint felkerült és 1964-ben, megint kiesett. Az NB I B-ben folytatta, de három évvel később már az NB II következett! Ez volt a mélypont. Ekkor akadt olyan mérkőzés, amelyet 1000 néző se látott. Sőt, olyan is akadt, amelyen mindössze 700-an voltak. És bár két év után visszakerültek az NB I B-be, ezek a küzdelmek se hagytak szép emléket a debreceniekben. Másfél évtized óta vártak Hajdú-Biharban arra a napra, amikor a DVSC újra visszatérhet a legjobbak táborába. Most sikerült! És június 22-én Debrecenben a DVSC és a DMTE közgyűlései az egyesülés mellett döntöttek: létrejött a debreceni nagyegyesület, a DMVSC. Ezekben a hetekben, a nagy várakozás lazában élnek a szurkolók... — Egész Tiszántúl, megmozdult — mondta Teleki Gyula, az együttes vezető edzője. — Van olyan helység, amelyről szinte nem is hallottam, és most jegyeket kérnek az NB I-es nyitányra. Hogy mit várok? Ugyanazt, mint a többi felkerültek: szeretnénk megkapaszkodni, de nem vergődve! Perdli vagy bérlet? Sokan említik most Hajdú-Biharban ezt a két fogalmat. Debrecenben eddig 563 NB I-es mérkőzést játszottak, augusztus 25-én a televízió képernyőjén bizonyára százezrek látják majd az 564.-et , KÖZÉPCSOPORT Volán SC 16. kék-fehér, 7, HU. Káló Pál, 1911. 1975 tavaszán, az utolsó fordulóban, a Volán SC Dunaújvárosban, a Kaposvár pedig Oroszlányban játszott. A tét az NB I volt! A Volán és a Kaposvár közül az egyik juthatott az NB I-be. A Volán csak abban az esetben, ha győz ésa Kaposvár veszít. Mindkét együttes vesztett! De a Volánban, bár a csapat elbukott, nem ültek „halotti tort”. Preiner Kálmán, akkorivezető edző szerint a nagy siker lehetőségét sokan „félreértették”, hiszen az év elején még a benti maradás volt a cél. Arra sem gondoltak, hogy annak a csapatnak az átlagos életkora közel 30 év volt. A vesztett Csata után 12-en elmentek, viszont az újak között ott volt Papp, a Dunaújváros kapusa. Szőke, és az egyik Ebedli az FTC-ből, aztán kű a Vasasból. Az azóta játszott négy bajnokságban a Volán 1976-ban a 6., 77-ben az 5., 78-ban a 7. és most az első helyen végzett. Grosics Gyula 12 éve a Volán dolgozója, 10 éve a sportegyesület elnöke. A tröszt és 25 vállalata létszámban is hazánk második legnagyobb vállalata! Annak idején az volt a kiinduló pontunk, hogy legyen egy minőségi egyesület (Budapest székhellyel és a megfelelő tradícióval rendelkező városokban egy-egy minőségi szakosztály, így fejlődött Szegeden a kézilabda-, Székesfehérvárott a röplabda-, Miskolcon és Debrecenben a motoros szakosztály. Tavaly úgy értékeltük a helyzetet, hogy a háromcsoportos labdarúgó NB II egyik csoportjában megszerezhetjük a bajnoki címet. Úgy történt, ahogy terveztük. A pályával, annak megközelítésével kapcsolatban az elnök így vélekedett: — Pályánk busszal és villamossal négy irányból is megközelíthető, távlatban pedig (feltéve, hogy akkor is NB I-esek leszünk), a belvárosból, a majdani metróvonal megépítése után alig negyedóra alatt elérhető lesz sportkombinátunk. Pályánk korábbi befogadóképessége 12 ezer volt, most a felújítás után 12 ezer lesz! Tervezzük, hogy a nagycsapatok elleni mérkőzésre külön autóbuszjáratok is szállítják majd a nézőket. Három pályánk van. Hozzá kilenc csapatunk és 80—100 gyerekünk (9—11 évesek) az előkészítőben. Ebben a pillanatban nem pálya-, hanem öltözőproblémánk van. Az előkészítő mintegy 100 gyerekét más pályára visszük. NYUGATI CSOPORT Pécsi VSK 1919. fekete-fehér, 7, 129. Rónai István, 1944. A pécsi vasutasokban mindig élt a vágy: felkerülni a legjobbak közé"! Ez azonban csak a Nemzeti Bajnokság létrehozása után, a harmincas évek közepétől volt lehetséges. A PVSK már azelőtt is a Délnyugati alszövetség egyik legismertebb csapata volt. Először 45—46-ban, majd 51— 52-ben szerepelt Pécsi Lokomotív néven labdarúgásunk élvonalában. 27 év nagy idő! 52 és 79 között az NB III és az NB II között pendliztek a fekete-fehérek. A cél általában az NB II volt. Erre akkor nyílt leginkább lehetőség, amikoraz NB III megszűntével a csoport első tíz helyezettje juthatott az NBII-be. A PVSK-nak sikerült. Rónai István nagyon sikeres edzőnek bizonyult! — Bizakodtunk, hogy bentmaradunk, annak ellenére, hogy a rajt előtt gólkirályunk, Szájer a PMSC-hez távozott. Szerencsére az NB I-esektől egy évre kölcsönkapott Ráfi személyében megtaláltuk helyettesét. Jól pótolta a Csepelre távozott kapusunkat, Kovácsot, a tartaléksorból előrelépett Sulyok is. Az NB 11 rajtja előtti kitűnő MNK-szereplés az NB I-esek ellen is növelte játékosaink önbizalmát. Minden bejött, sérültünk nem volt, hétről hétre változatlan maradt összeállításunk. Megfogható közelségbe került az NB I. Kispénzű klub a lécen, sokan felvételiek: „Minek?" Az egyik vasutas vezető tréfásan meg is jegyezte: „Mi a bajnokság előtt arra kértünk benneteket, maradjatok bent az NB II-ben. Kívánságunkat nem teljesítettetek, de szerencsére nem a hátsó kapun távoztatok, hanem elöl, a diadalkapun léptetek be az NB I-be." Az utolsó előtti mérkőzésen az utolsó helyezett Honvéd Rákóczi SEellen játszottak. A tataiak ősszel legyőzték a PVSK-t. A mérkőzés előtt azonban nemcsak erre gondoltak, felrémlott előttük az Oroszlány, a másik Komárom megyei együttes elleni utolsó találkozó is,, amelyen a vendégcsapat a 86. percben még 2-1-re vezetett. A kispadon már alig látunk az idegességtől. Rufi a 87. percben egyenlített. Tóth a 91. percben szerezte meg a győztes gólt. Milyen a sors? Mi bajnokok lettünk, az Oroszlány kiesett. Ha annak a mérkőzésnek más az eredménye, talán minden másképp alakul. A mi szempontunkból is, esetleg az Oroszlány számára is. NB II KELETI CSOPORT Debreceni VSC 1902, piros-fehér. 9, 165. Teleki Gyula, 1928. Debreceni csapat először 1927- ben indult az I. osztályban, de az nem a DVSC, hanem a Bocskai FC volt, a profi korszakban! A rokonszenves kék-sárgák 1940-ig szerepeltek a legjobbak között. Akkor sem estek ki, de a profi klub csődbe jutott, feloszlott. A DVSC már 1945 előtt a keleti végek országos hírű. NÉPSPORT 3 a Lenti TE-re! az Újpesti Dózsáig yeknek szurkolótábora sok más egyesülettel szemben növekedett, s ez a tábor jóban, rosszban, hidegben, melegben kitartott csapata mellett! (A csapatok neve alatti kiemelt számok az egyesület alakulási évét, színét, a szakosztály csapatai és az igazolt játékosok számát, valamint az edző nevét és születési évét jelzik.) Békés megye Orosházi MTK 1913, kék-fehér, 6, 96. Eger ,János, 1938. Regi, patina? csapata a Viharsaroknak. A felszabadulás előtt mindig nagy eseménynek számított a város két, messzef oldon híres együttesének az összecsapása. 1915 után a jogutód Orosházi Kinizsi sem hozott szégyent az elődökre. 1950 —54 és 1958—60 között az NB II-ben küzdött az O. Kinizsi, s néhány később jól ismert labdarúgót (Mátrai, Csirárd, Lándi, Bencsik, Berta, Kunos, Sári stb . . .) is nevelt. 1975-ben Orosházán is megtörtént az erők egyesítése, s újra megalakult az Orosházi Munkás Testedző Kör. A múlt évi bajnokságban külön versenyt futott az OMTK és a Nagyszénás. Nagy izgalmak után, zöld asztal mellett nyerték meg a bajnokságot az orosháziak. 1978—79 első felében rendkívül rosszul ment az együttesnek. A tavaszi idény előtt edzőváltozás történt az első csapatnál, Eger János lett a vezető edző. És, bár a Mezőhegyes a tavasz elején 6 ponttal vezetett az OMTK előtt, az orosháziak mégis megnyerték a bajnokságot. Utána az osztályozón is szerencsésen túljutott az Eger által vezetett együttes. És most egy újabb hír Orosházáról : a „sikeredző’ .Egei János helyett már Kleibán Antal, a Csepel volt pályaedzője lett az OMTK vezetőedzője. Fejér megye Honvéd Szondi SE 1951, piros-fehér, 1, 19. Neubauer István, 1935. Az egykori Székesfehérvári Honvéd 1967-ben vette fel jelenlegi nevét, s azóta kétszer is ott volt az NB II kapujában. De ott meg is állt... Tavaly is, most is bajnokságot nyert, tavaly sem, most sem jutott feljebb. Pedig tavaly az Ikarus elleni mátyásföldi győzelem után már mindenki elkönyvelte, hogy Székesfehérvárnak is lesz NB II-es csapata. Nem így történt. Az idén a Dunakeszi VSE volt az ellenfél, s a Pest megyeiek a második félidőben tíz emberrel játszva is 2-0-ra legyőzték a honvédeket. Mező János technikai vezető 27 éve (!) szorgoskodik a Szondi SE (illetve jogelődje) labdarúgó-szakosztályában. — Eltaktikáztuk az idei osztályozó mérkőzést, ez az igazság! Pedig ebben a bajnokságban olyan három játékos ért be nálunk, akikért most négy NB I-es csapat hadakozik. A három fiú, meg még négy, októberben leszerel. Hogy mi történik addig, illetve azután? Remélhetőleg semmi különös, megy minden a maga útján. Mert mi is azok közé tartozunk, akik harmadszor is megpróbáljuk. Egyszer végre át kellene már jutni azon a bizonyos kapun ... Hajdú-Bihar megye Debreceni Kinizsi 1929, piros-fehér, 4, 65. Farkas Sándor, 1935. Fél évszázad nagy időnek számít egy sportágban. Sok időnek, nagy időnek számít a Debreceni Kinizsiben is! A pirosfehérek hosszú évtizedek alatt sok szépet megértek, de azért ■néha búslakodtak is. 1957 óta jó néhányszor játszottak az NB III-ban, még többször a megyei bajnokságban. Amióta 1971-ben kiestek az NB III-ból, háromszor a második helyen, az utolsó kat bajnokságban pedig az első helyen végeztek a megyében. Tavaly a Kisvárda ütötte el őket az osztályozott az NB II-től, most szerencsésebbek voltak ... Márkus Béla, a Debreceni Dohánygyár igazgatója, a sportkör elnöke szerint: „ Tavaly még nem volt érett együttesünk a magasabb osztályra, az osztályozón jobb volt a Kisváron. Ezúttal csapatunk lényegesen jobban játszott, mint az NB II-es Gyöngyösi Spartacus. A korszerű, minden igényt kielégítő és villamos (!) eredményjelző berendezéssel ellátott tiszakécskei sportkombinátban a Debreceni Kinizsi teljesen megérdemelten gyűrte le a gyöngyösieket. Utánpótlás-műelésünk szintén a legjobb után halad. Ifi csapatunk ugyancsak bajnokságot nyert, egyik serdülő együttesünk pedig a DVSC II mögött 2. lett. Vezető edzőnk Molnár János, az MTK 50-es évekbeli híres Ötösfogatának (Sándor, Hidegkúti, Palotás Molnár, Szintesül.) balösszekötője lett. Tolna megye Paksi SE 1952. zöld-fehér, 6, 110. Márkus József, 1913. A dinamikusan fejlődő atomváros egyesületének eredetileg Paksi Kinizsi volt a neve, 1975- ben fúzió után lett PSE. Az évtized nagy „ingázó” csapata 71-ben került az NB III-ba, ahol az első két évben a bajnoki táblázat felső felében végzett. 74-ben kiesett, de hamar magához tért, s 76-ban, a megyében, újra bajnokságot nyert, és visszajutott az NB III-ba. Egy évvel később — szinte már törvényszerűen — megint osztályt váltott. 78-ban és 79-ben, megyei bajnokként osztályozót játszhatott, tehát mindkétszer bajnok volt. Most az NB II rajtjára készülhetne, ha ... Ha az osztályozón a paksi szurkolók (és a csapat egyik játékosa) jobban vigyáztál, volna magukra. Hiszen már a 3. percben vezettek. A paksi szurkolók ekkor ellepték a pályát, s a kényszerszünet alatt izgalmas percek zajlottak le. Erről a Tolna megyei Népújság így emlékezett meg: „Terelték, tolták az oldalvonal felé őket. Majsai is ezt tette, no, és barátját, egy gyermekkorból jól ismert mozdulattal, a „kecsketúróval", a pálya gyors elhagyására ösztökélte. Mindenki így látta, csak Rúzsa játékvezető nem. Ő egyértelműen a néző megrúgásának minősítette Majsai tördelését." 87 percen át tíz emberrel küzdött a megcsonkult paksi csapat. És mégis volt ereje még egy gól szerzésére (2-0). Aztán összeomlott, és 5-2-re kikapott. Az atomvárost ma már 15 000 ember lakja, sői vendégmunkások száma több ezer! A fociszeretetet az együttes eredményei és a paksiakra nézve szerencsétlenül végződött martonvásári osztályozó is bizonyítja. Az a csapat, amelyiknek ennyi balsiker llán is mindig van ereje újítani — kis változtatással — bizonyára sok mindent el tudna érni... Baranya megye Mohács Véméndi TE 1888, piros-fehér, 7. 142. Bán László, 1935. — Több mint kétezer szurkoló kísérte el a csapatot a nagyatádi osztályozóra. Az összhang tökéletes volt a hatalmas tömeg és a csapat között. A baranyai bajnok szurkolótábora űzte, hajtotta, úgy is mondhatni mi, belehajszolta fiait a győzelembe! (Mohács Véméndi TE—Fűzfő 1-0). Jellemző a mohácsi futball-lista: a B-válogatott elleni mérkőzést tavaly közel 6 ezer néző látta, a Ferencváros elleni mérkőzésen pedig mintegy hétezren voltak! Varjú István, technikai vezető mondta a fentieket, s még hozzátette: — Három pályánk (két füves, egy salakos) van, az újat ugyanolyan ülőhelyekkel látjuk el, mint amilyen a Népstadionban van . . . Tavaly a mohácsi együttes elbukott az osztályozón. Utána egyesült a Mohácsi TE és a Véméndi TSZ SE és jó néhány magasabb osztályt is megjárt labdarúgó (Bencsik, Dárdai L. Rott stb.) került a gazdaságilag is megerősödött egyesületbe, illetve csapatba. Négy fordulóval a bajnokság előtt, már elnyerték az elsőséget, sikerrel vették a következő akadályt (osztályozó) is. Így az ország egyiklegrégibb egyesületének 91 éves fennállása alatt, először lesz második vonalban küzdő csapata. Bán László edző keze alatt az utolsó hat évben a Véménd, a Sellye és a Mohács Véméndi TE nyert bajnokságot. — Egész éves munkánk gyümölcse ért be — mondta a győztes osztályozó meccs után az edző. — Köszönettel tartozunk a vezetőknek, akik munkánkhoz minden segítséget megadtak. A vezetők szintén ..megköszönték” ... Az edzőnek! A munkáját. Ma már Gyávai István a vezető edző. Bán László edzővel, közös megegyezéssel, július 31-én szerződést bontanak! Bács-Kiskun megye Jánoshalmi SE 1919, kék-fehér, 5, 86. Fertőszegi Béla, 1939Az 1978—79. évi Bács-Kiskun megyei bajnokság a „jobbak” közé tartozott. Az első négy (Jánoshalma, Honvéd Kun B. SE, Baja, KTE) sokáig esélyes volt a bajnoki címre, a végén azonban már csak ketten maradtak: a Jánoshalma és a Kun B. SE. Az az együttes, amelyik az 5. fordulóban még a 11. (lejjebb is volt), aztán a tizennegyediket követően már vezet, és ezt a helyét végig meg tudja őrizni, igazán megérdemli a bajnoki címet. Arról nem is szólva, hogy a három nagy rivális a Kun BSE, a Baja és a KTE végig a nyomában volt, így valóban nagy szüksége volt a csapatnak arra a többletre, amely a Jánoshalmát vé Békés megye bajnoka, az Orosházi MTK. Álló sor, balról jobbra: Eger János edző, Czifra, Füsti, Szegi, Raffai, Kádái, Gulyás. Guggolnak: Lovas, Zábrák, Feró, Podmaniczki, Pelyva, Hegedűs . (Gyarmati József felvétele) Ez a gól biztosította be a DVSC — NB I-be jutását. Tóth E. Hesével szemben Buús tehetetlen NB I Újpesti Dózsa 1985, lila-fehér, 9, 188. Várhidi Pál, 1931. 1885-től, a megalakulástól, 44 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az újpesti csapat 1929-30- ban először megnyerje a magyar bajnokságot! Azóta tizenhétszer vette át csapatkapitánya a bajnoki elsőségért járó érmeket (az idén a 18.-at). Ezzel utolérte az MTK-t és már csak néggyel vezet előttük az FTC. _ Annak idején a pálya megépítéséből jelentős részt vállaltak a labdarúgók is. Persze, nem nappal (akkor ugyanis dolgozniuk kellett), hanem éjszaka, lámpafény mellett. Az 1922- ben megépült stadion az akkori idők legszebb, legkorszerűbb sporttelepe volt, számos felejthetetlen újpesti diadal született benne. Világszerte híres lett az újpesti szív. Kiválóbbnál kiválóbb edzők keze alatt nemzetközi klasszisok sora nevelkedett a munkáskerületben: Fogl II Károly, Fogl III József, Avar Ricsi, Zsengellér, Szusza, Göröcs, Bene és még rengeteg újpesti válogatott örökre beírta nevét a sportág aranykönyvébe. A húszas évektől ritka volt az olyan válogatott, amelyben újpesti játékos ne játszott volna. A klub 94 éves története csodálatos diadalokkal van tele. Nemzetközi sikereinek se szeri, se száma. A kétszeres KK- győztes nevéhez fűződik az 1945 előtt lebonyolított leghíresebb európai tornának, a Genfben megrendezett Bajnokok Tornájának a megnyerése is. A felszabadulás után kétszer a legjobb négy közé jutásért küzdöttek a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a lila-fehérek. Pár hét múlva kezdődik a 78. magyar bajnokság, s az újpestiek ott szeretnék folytatni, ahol pár hete abbahagyták. Érthető óhajuk, hiszen 47 érmes helyezésükből, már csak három hiányzik az 50-hez...