Népsport, 1980. március (36. évfolyam, 51-77. szám)
1980-03-24 / 71. szám
XXXVI. 71. ♦ 1380. március 24. Olimpiai játékok Ö. = összesem; I.= 1945 előtt;II..= ]1945 utam. (Az 1980-as téli olimpia eredményét is figyelembe vettük.) Sportág Aranyérem Ezüstérem Bronzérem ö. I. II. ö., II. ö. I. II. atlétika8 2 6 114 7 175 12 birkózás 135 8 9 4 5 154 11 cselgáncs1 — 1 evezés1 — 1 1 — 1 kajak-kenu4 — 4 17— 17 14— 14 kézilabdázás1 — 1 labdarúgás3 — 3 1 — 1 1 — 1 lovassport1 1 — műkorcsolyázás2 — 2 4 2 2 ökölvívás9 3 6 2 — 2 1 — 1 öttusa6 — 6 4 — 4 3 — 3 sportlövészet5 2 3 3 1 2 4 1 3 súlyemelés1 — 1 5 — 5 7 — 7 torna 102 8 9 3 6 131 12 úszás-műugrás9 5 4 116 5 136 7 vívás 30 12 18 154 11 186 12 vízilabdázás6 2 4 3 1 2 2 — 2 művészeti versenyek1 — 2 2*1 — 1 összesen 105 34 71 95 25 70 117 26 91 Világbajnokságok ■ összesen 270 82 188 279 58 221 296 64 232 6. = összesen, I.=■ 1945 előtt, II. = 1945 után. * =· összetettben és fogásnamenkénti versenyben. ** = a ritmikus sportgimnasztika és a sportakrobatika nélkül. Az MHSZ-sportágakban (ejtőernyős ugrás, modellezés, sportrepülés, vitorlázórepülés) is sok sikert arattak a magyar sportolók! ) Sportág Aranyérem Ezüstérem Bronzérem 6. I. II. ö. I. II. Ö. I. II. asztalitenisz 73 50 23 60 36 24 74 41 33 birkózás 17— 17 231 22 20— 20 cselgáncs1 — 1 evezés1 — 1 2 — 2 fogathajtás5 — 5 1 — 1 1 — 1 gyorskorcsolyázás1 — 1 kajak-kenu 41— 41 411 40 41— 41 kézilabdázás2 — 2 1 — 1 5 1 4 labdarúgás2 1 1 műkorcsolyázás (1980is!) 13 112 6 33 159 6 öttusa 15— 15 13— 13 1 T— 10 sakk (olimpia)3 2 1 6 2 4 3 — 3 sportlövészet 18 153 169 7 21 129 súlyemelés* 22— 22 44— 44 45— 45 tájfutás1 — 1 1 — 1 2 — 2 tekézés5 — 5 10— 109 — 9 torna**6 1 5 431 3 — 3 úszás-műugrás4 — 4 1 — 1 3 — 3 vívás 433 40 472 45 411 40 vízilabdázás1 — 1 2 — 2 Európa-bajnokságok é. — összesen, I. — 1945 előtt, II.*— 1945 után. Az MHSZ-sportágakban (könnyűbúvársport, modellezés, motorcsónaksport, rádió amatőrsport) is számos EB-sikert arattak sportolóink. Sportág Aranyérem Ezüstérem Bronzérem v. I. II. ö. I. II. ö. I. II. asztalitenisz 24— 24 18— 18 21— 21 atlétika 183 15 174 13 213 18 birkózás , 31 18 13 38 13 25 37 20 17 cselgáncs1 — 1 2 — 2 10— 10 evezés 16 106 16 106 25.8 17 fogathajtás8-8 3 — 3 2 — 2 gyorskorcsolyázás1 — 1 íjászat1 — 1 jégkorongozás, 1 1 — kajak-kenu 24— 24 16— 16 24 —1 24 kosárlabdázás1 — 1 3 — 3 2 — 2 labdarúgás1 — *■1 műkorcsolyázás (1980 is!)9 4 5 124 8 — 6 5 ökölvívás 208 12 179 8 255 20 röplabdázás2 — 2 2 — 2 sakkozás2 — 2 3 — 3 sportlövészet 189 9 145 9 274 23 súlyemelés 31— 31 70— 70 65— 65 teke1 — 1 1 — 1 1 — 1 tenisz3 — 3 11 — 11 21— 21 torna4 — 4 3 — 3 1 — 1 úszás-műugrás 247 17 256 19 246 18 vitorlázás5 5 — 3 2 1 vívás 20 20— 13 13— 10 10— vízilabdázás 105 5 1 — 1 összesen 263 84 179 289 69 220 339 65 274 Iskolások! Az egészségesebb életmód kialakítása, a rendszeres testedzés megkedveltetése érdekében — a szakmunkásképző iskolák kivételével — heti háromra emelkedett a testnevelési órák száma az általános és középiskolákban, nőtt a sportra fordított tanórán kívüli idő. Az új tantervi követelményrendszer lehetővé teszi, hogy a tanulóknak nagyobb része kapcsolódhasson be érdeklődési körének, képességeinek megfelelő sportba, játékokba. Korszerűsödtek a tanintézeti versenyrendszerek, mind nagyobb létszámú diáknak nyílik arra lehetősége, hogy társaival összemérhesse erejét, ügyességét. A testnevelés tagozatos osztályok szervezésével pedig biztosítottnak látszik a versenysport utánpótlása is. • Az MHK-tól napjainkig Dunántúlon még dörögtek a fegyverek, de a Nemzeti Sportuszodában már sportünnepséget rendezett a MADISZ, hirdetve azt a programot, amelyet a párt 1947-ben így fogalmazott meg: „A hároméves terv időszakában lehetővé kell tenni, hogy a legszélesebb tömegek, különösen az ifjúság tömegei sportoljanak és a testedzés legkülönbözőbb ágait műveljék.” A tömegek aktivizálására különböző mozgalmak, akciók születtek, mint az MHK, a Falusi Dolgozók Spartakiádja, a Kilián Testnevelési Mozgalom, s 1976-ban az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom. Száz- és százezrek tettek eleget a követelményeknek, volt időszak, amikor a spartakiádban részt vevők száma meghaladta a félmilliót, de például az Edzett ifjúságért mozgalomban 1979-ben egymilliónál többen szereztek jelvényt. Az egyesületekben tömegsportcsoportok alakultak, százezreknek biztosították a rendszeres testedzést, s népszerűvé lettek az úgynevezett önköltséges tanfolyamok is, amelyeknek száma 3488 volt 1979- ben. A labda pattogásánál számomra nincs szebb hang. Amikor gyermekkoromban reggel kinyitottam a szemem és az utcáról behallatszott a srácok zsivaja, néha még a mosakodásról is elfeledkeztem, úgy rohantam hozzájuk. Sötétedésig nem is láttak a szüleim. Csak amikor már annyira beszürkült, hogy a rongylabdát nem lehetett látni. Akkoriban mi még rongylabdával játszottunk! Régi szép idők... Már a negyvenhetediket taposom, de néha most is a régi meccsekről álmodom. A sashalmi rangadókról, amikor az egyik utca válogatottja kihívta a másikat. Az egyik ilyen vérbeli meccsen látott meg a Sashalmi MTK edzője és leigazolt! Azt a boldogságot! Amikor megkaptam az első szerelést, megsimogattam ... Valódi mez, focicsuka. Hazaszaladtam vele, felvettem és a tükör előtt nézegettem magam. A szomszéd gyerekek pedig olyan csodálattal tekintettek rám, mintha én lettem volna a Grosics. Pedig hol voltam én attól?... És jött a sérülés, búcsút vehettem az álomtól, hogy egyszer majd én is ott állhatok a Népstadionban, hallgathatom a Himnuszt. Búcsúztam az álomtól, de nem a focitól. Volt olyan vasárnap, hogy három meccsen is játszottam. Az ifiben, a kettőben és az egyben is. Ez már az Ikarusban történt. 1949-ben kerültem ide esztergályos ipari tanulóként. Két évvel később „felszabadultam” és hamarosan átképzős oktató lettem. Sok munkánk volt, de az edzésekre és a meccsekre mindig szakítottunk időt. Ezt a legtöbbször a család érezte meg. Szerencsére megértő a feleségem, soha nem szólt egy rossz szót sem a fociért. 1959-ben párttag lettem. Egy évvel később pedig a munkám mellett ismét tanuló. Beiratkoztam a gépipari technikumba, mert éreztem, tanulnom kell. Tulajdonképpen a sport ébresztett rá, muszáj továbbképeznem magam. Az edzéseken is azért küzd az ember, hogy egyre többet tudjon. Nem lehet ez másként a munkában sem. Egy-egy szakterületet soha nem ismerhet eléggé az ember. Mindig tanulni kell, megismerni az újat, a korszerűt, így tettem. Dolgoztam, sportoltam. Nem tudom hogyan, de akkor még mindenre jutott idő. ■ Mostanában? Egyre kevésbé. Sajnos, a ■focit abba kellett hagynom __Néhány éve az egyik vállalati mérkőzésen elszakadt az Achilles-ínam, és a sportorvosoknak köszönhetem, hogy nincs semmi nyoma. De a focinak vége szakadt, más után néztem. Horgász lettem. A vizek szerelmese. De nem akármilyen, aki csak ül a parton és áztatja a zsinórt. A Velencei-tóra járok, ahol beülök a csónakba és... Egy nap tíz-tizenöt kilométert is evezek. Mert szeretem változtatni a helyemet és kell a mozgás is. Egy-egy kiadósabb horgászás után frissebb vagyok, jobban fog az agyam és talán a tollat is másként fogom. Igen, a tollat, 1974 óta ugyanis az Ikarus pártbizottságának titkára vagyok és csaknem ezer párttag munkáját irányítom. Az MSZMP XII. kongresszusán azonban, mint küldött, nemcsak őket képviselem, hanem az Ikarus tizenegyezer dolgozóját is. Ha a kongresszuson szót kapnék, feltétlenül elmondanám, hogy sport nélkül nem lehet és nem szabad élni. Ahhoz, hogy egészséges nemzedék nőjön föl, nekünk kell a feltételeket megteremteni és nekünk kell példát is mutatni! Meg kell találni azokat a formákat, amelyek segítségével a lehető legtöbb embert tudjuk mozgósítani, megnyerni. Nekünk, kommunistáknak ezen kell munkálkodnunk, de nemcsak az Ikarusban, hanem az országban mindenütt! (Elmondta: Kovács György, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár pártbizottságának titkára.) Példát mutatni Egyesületi élet a számok tükrében A negyvenes évek elején hazánkban 29 sportágban 1200 szakosztály működött körülbelül 50 ezer igazolt sportolóval. Ezzelszemben 1980-ban a (kerekített) statisztika a következő: Sportegyesületek száma 4000 Sportegyesületi tagok száma 1 100 000 Sportegyesületi szakosztályok száma 11000 Igazolt versenyzők száma 290 000 NÉPSPORT 5 Az MSZMP XII. kongresszusa hazánk felszabadulása 35. évfordulójának órában ül össze tanácskozásra. A három és fél évtized alatt megtett út azt bizonyítja, hogy népünk élni tudott a történelmi lehetőséggel. Magyarország szabad és független szocialista országgá vált, amelyben az iparral, a mezőgazdasággal, egész társadalmunkkal párhuzamosan fejlődött a testkultúra, a testi nevelés, a sport is. Mindennapi életünktől elválaszthatatlan tényezővé vált, amely nemcsak nemzedékünk egészségesebbé válását segíti, hanem eredményeket is szült és szül, bizonyítva szerte a világon hazánk sportjának magas színvonalát. 1980:15988 sportlétesítmény A felszabadulás után, az ötvenes évektől kezdve egyre nagyobb ütemben fejlődött hazánk sportlétesítmény-rendszere. 1954-ben 9655 pályánk, termünk, uszodánk volt, tizenhat évvel később ezerrel számolhattunk többet. 1970—78 között évente átlagosan 500 újabb sportlétesítmény épült, ebből 300 kispálya, 180—200 sportterem, 18—20 uszoda, illetve tanmedence. A hetvenes években kibontakozott hatalmas méretű társadalmi összefogás eredményeként 1980 végéig IS 988 sportlétesítménnyel rendelkezünk, köztük 350 uszodával, illetve tanmedencével, s 3800-nál több tanintézeti tornateremmel. A tekepályák, játékudvarok, lőterek száma meghaladja a 4100-at. Az utóbbi évtizedben megyeszékhelyen, városainkban több sportcsarnok is épült, s jövőre pedig befejeződik hazánk legnagyobb sportberuházása, az 1,7 milliárd forint értékű budapesti nagy sportcsarnok.