Népsport, 1981. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-13 / 87. szám

A KÜLFÖLD SPORTJA 12 NÉPSPORT_________ Vélemény Az UEFA meg­állapításairól Az egyes nemzetkö­zi sportszövetségek az utóbbi időszakban örven­detes módon egyre in­kább igyekeznek megfe­lelni a várakozásnak. En­nek egyik látható, kéz­zel fogható bizonyítékát e testületek hivatalos ki­adványai jelentik. Ezek­ben a kiadványokban — már amelyiket avatattan, célszerűen szerkesztik — az érdekelt tagszövetségek, a szakemberek, s nem utolsósorban a nemzet­közi sportsajtó gyors, egyszerű tájékoztatására törekednek. Ilyen pél­dául az UEFA, az Euró­pai Labdarúgó Szövetség negyedévenként megjele­nő bulletinje. A leg­újabb, március végén közreadott közlöny már a 94-es sorszámot viseli, tehát éppen a jövő év végén érkezik el a jubi­leumhoz. Ebben a minap kézhez kapott kiadvány­ban az európai labdarú­gás jelenlegi helyzetével kapcsolatos megállapítá­sokat is részletesen köz­zétették. A szövetség te­kintélyes technikai bi­zottsága a csehszlovák dr. Vaclav Jira elnökle­tével Lisszabonban tar­tott ülésén fogalmazta meg végleges értékelését. Az európai labdarúgás helyzetében bekövetke­zett változásokat, illetve a változások okait öt pontban rögzítették. Mégpedig: • Az életszínvonal az utóbbi években jelen­tősen emelkedett, s ez a labdarúgásban is éreztette hatását. 0 A televízió és a rek­lámozás pénzügyileg komolyan befolyásolja a labdarúgást. 0 Az edzőkre állandó kényszerként neheze­dik a minden áron való győzniakarás. A klubok elnöksége en­nek érdekében rend­kívüli nyomást gyako­rol a szakvezetőkre. 0 Az utóbbi időszakban a felkészülés során a taktika és az erőnlét előtérbe került. A technika, különösen a fiataloknál háttérbe szorult. 0 A labdarúgó-mérkőzé­sek televíziós közvetí­tései, főleg a más or­szágokból átvett iz­galmas jelenetek su­gárzásai a hazai fut­ball lebecsüléséhez ve­zetnek. Az öt pontot nemcsak tájékoztatásként, hanem egyben gondolatébresztő­ként is idéztük szó sze­rint. Az UEFA is fel­kérte tagszövetségeit, hogy az elemzés kiterjesztése, teljessé tétele érdekében a megállapításokat egé­szítsék ki saját ország­beli tapasztalataikkal, vé­leményükkel. Nos, a közelgő világ­­bajnoki selejtezőkön való szerepléstől teljesen füg­getlenül a magyar labda­rúgás háza táján is akad éppen elég gond, s a helyzet elemzéséhez az UEFA öt pontban össze­foglalt megállapítása min­denképpen komoly segít­séget, afféle iránytűt je­lenthet. Vad Dezső Népsport Az Országos Testnevelési és Sporthivatal lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Szabó Béla. Főszerkesztő-helyettesek: dr. Ardai Aladár és Szekeres István. Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla u. 6. 1981. Telefon: 130-460. Telex: 22-5245. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: dr. Petrus György igazgató. Kiadóhivatal: Budapest VI., Révay utca 16. 1374. Telefon: 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 47 forint, negyedévre 141 forint, egy évre 564 forint. Megjelenik naponta, kedd kivételével. — Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. • • • •. * Index, 25 004. ISSN 0133-1809. XXXVII. 87. ♦ 1981. április 13 A vívók csodamasinája Sporttörténeti esemény szemtanúi lehettek a nézők múlt vasárnap a Sportcsar­nokban: a nemzetközi Buda­­pest-bajnokságon bemutatko­zott a kardgép. A szakemberek és a ver­senyzők is érdeklődve figyel­ték, hogy mit is tud a „cso­damasina”, segíti-e a zsűri mu­nkáját, s megváltoztatja-e a kardvívás jellegét? A Nemzetközi Vívó Szö­vetség (FIE) megfigyelőt küldött a magyar fővárosba, a nyugatnémet Wolfgang Diffenbach személyében. A szakember a döntő után így foglalta össze véleményét a kardgépről: — Nem rossz, akad azon­ban egy-két tényező, amin javítani kell! Sajnos, az ol­­dalzsű­rit nem küszöböli ki. Mark Rakita, az egykori szovjet olimiai és világ­bajnok, Burcev jelenlegi ed­zője is szívesen nyila­tkozott a kardgépről: — Szerintem annyira még nem tökéletes, hogy ilyen színvonalú versenyen hasz­nálják. — Észrevett valami hibát? — A versenyzőket stílusuk megváltoztatására kényszerí­ti. A kardgép ugyanis hát­rányt jelent a védekező ví­vók számára, ezzel viszont szegényedik a vívás. A gép további tökéletesítésre, fino­mításra szorul. — Véleménye szerint mi­kor lesz alkalmas az ember­­zsűri szerepének átvételére? — Nem vagyok jós, de az biztos, hogy erre még öt-hat évet várnunk kell! A kard­vívásban szerény vélemé­nyem szerint nem döntheti el a gép a találatok sorsát. „Figyelembe sem vettem” A szovjet Viktor Krovo­puszkov, a moszkvai olimpia kétszeres bajnoka egy-egy találat után érthetetlenül nézett a gépre, majd Ko­vács Tamás zsürielnökre. Bosszankodott a páston, de a verseny után már moso­lyogva várta a kérdéseket. — Vívott már gép előtt? —* Még soha. — Befolyásolta az eredmé­nyességét? — Nem! Vívás közben fi­gyelembe sem vettem a gé­pet. ■ Így lehet a legjobban megszokni. Előfordult, hogy a gép mást jelzett, mint amit én éreztem a páston. Biztos, hogy a zsűri is más­képp ítélt volna, mint a fel­villa­nó­­ lámpa ... A ka­rdgép a támadó felfogású vívók­nak kedvez. — Tökéletes a gép? — Áh! Bőven van hibája. — Például? — A csuklónál nem jelzi a találatot. Mégpedig azért nem, mert a kesztyűk nin­csenek megfelelő érzékeny anyaggal bevonva. Ez a gép legnagyobb hibája, hiszen sokan szívesen a mindzset-Kárpáti Rudolf, a több­szörös olimpiai és világ­bajnok így mutatta be a kard gépet: — Kiss József találmá­nyán 3-3 lámpa, két-két színes és egy-egy fehér van. Ha a színes lámpák közül egy gyullad ki, nem lehet vitás, érvényes a találat. A gép nagy előnye ugyanis az, hogy a tiszta találatokat jelzi, s ezzel segíti a zsűrit. I ha viszont színes és fe­hér egyszerre gyullad ki, akkor áthajlás volt, vagy rossz védés. Az áthaj­­lást, a mélyvágást és az érintő találatokat viszont a versenybírónak kell el­dönteniük. Az olasz Car­mina-gép hasonló elven működik, míg a nyugat­német Uhlmann-gépnek egy lámpája van, de szú­róhegy, tőrhegy van a kard végére beépítve és ez megváltoztatja a kard­vívás jellegét„ táznak”. ha pedig valakinek ez az egyik fegyvere, az jelentős hátrányba kerülhet. Ezt a hibát egyébként gyor­san ki lehet küszöbölni. — Megváltoztatja a kardo­zás jellegét? — Nem! A jó vívó ezután is az marad! A gép nem képes csodákra. Korrekt találatjelzés Horst Dumke, az NDK kardozóinak vezető edzője közelről figyelte a gép mű­ködését. Egy-egy lámpa fel­villanásánál csodálkozva csó­válta meg a fejét... — Mi nem tetszett? — A parádriposztoknál lassú a gép és téved. A tiszta találatoknál viszont korrekt, s ez nagy előny. A döntőben számtalan olyan találat esett, amelyet más­képp láttam, s ha bírásko­dom, akkor másként ítélek. De egy lámpa égett, vita sem lehetett a találatról! A berendezésnek két hibája van. Az egyik, hogy a kéz­nél nem jelez, a másik, hogy a parádésposztoknál szükség van az oldalzsűrire. Ha a feltaláló ezeket a hi­bákat kiküszöböli, ak­kor tö­kéletes, jó lesz a gép. — Versenyzői hogyan al­kalmazkodtak a géphez? — Hamar hozzászoktak, bár kissé furcsa, hogy a si­sak és a kard oda van „kötve” az emberhez. Ez persze előny is, mert a he­ves vérmérsékletű vívók sem vagdoshatják a pásthoz a sisakot, vagy a fegyvert. Janus Bednarski, a lengyel csapat vezetője és edzője, lelkendezve mondta: — Nagyon jó találmány! — Akkor is így véleked­ne, ha nem Wódke nyeri a versenyt? ■ — Igen. Mégpedig azért, mert a kardvívásban gyako­riak a viták és sok függ at­tól, hogy a zsűri hogyan kezdi levezetni az akciót. A gép nem mérlegel, hanem ítél. Jobb mint az ember­­zsűri. Segíti a bíráskodást. Az viszont gondot okoz, hogy drágítja a felszerelést és gyorsabban tönkre men­nek a vívóruhák. Kevés még a tapasztalatunk a kardgépről, de az biztos, hogy bevezetése esetén erő­szakosabb lesz a kardozás, mindenki a támadást vá­lasztja. „Rájöttem a gép titkára” Darius Wadke, az újdon­sült Budapest-bajnok az olimpiai aranyérmes Krovo­puszkov legyőzésével bizto­sította elsőségét. Örömében legszívesebben hazavitte vol­na a kardgépet. — Ha rajtam múlna, ettől kezdve csak gépzsűrivel en­gedélyezném a nemzetközi kardversenyek lebonyolítását — jegyezte meg. — Aktí­vabbá teszi az embert, s nagy előnye, hogy egyértel­műen ítéli meg a találato­kat. Sokat segít az oldal­­zsűrinek, de a versenybí­­ráknak összhangban kell lenni a géppel. — Vívott már korábban gép előtt? — A mai napig nem. Az első találatig fenntartásaim voltak és tele voltam fe­szültséggel. De amikor a döntőben megszereztem az első találatot, feloldódtam és miután rájöttem a gép tit­kára, harcmodort változtat­tam. — Éspedig? — Nekem a védekezés az erősségem, de láttam, hogy a gépnél támadni kell. Ro­hamozni kezdtem, a gép szerint vitathatatlan talála­tokat adtam Krovopuszkov­­nak. Mindig csak egy színes lámpa gyulladt ki. A gép­nek vannak apró hibái, de ez mit sem változtat azon, hogy jót tesz a kardozás­nak, tárgyilagosabbá teszi a bíráskodást. (lantos) Wadke (jobbról) és Krovopuszkov az első helyet eldöntő cser­­ében. A kép sarkában a kardgép Nagoja és talán Calgary előnyben Lausanne-ban befejeződtek a NOB tárgyalásai. A csü­törtöki végrehajtó bizottsági ülés után pénteken és szom­baton az olimpiai játékok műsorán szereplő sportágak nemzetközi szövetségeinek vezetőivel tanácskoztak a vég­rehajtó bizottság tagjai. A megbeszéléseken dr. Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese, a NOB technikai tanács­adója mellett Aján Tamás, a súlyemelő-szövetség főtitkára és Bonn Ottó, a kajak-kenu szövetség első elnökhelyette­se is részt vett a nemzetközi szövetségek magyar tisztség­­viselői közül. A tárgyalások néhány érdekessége: A- Az 1984-ben esedékes játékok rendezői, Los Ange­les és Szarajevó szervezői, megnyugtató beszámolót tar­tottak. Los Angeles kérte, hogy a nemzetközi szövetsé­gek mielőbb jelöljék ki tech­nikai küldötteiket, s tartsa­nak helyszíni szemlét az olimpia színhelyén. Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk arra, hogy röplabdában im­már hatodik alkalommal dr. Holvay Endre tölti majd be ezt a fontos szerepkört. -­- Az előírások szerint a rendezőknek a nemzetközi szövetségekkel egyetértésben három évvel a játékok kez­dete előtt meg kell nevez­niük, hogy milyen szereket használnak az olimpiai ver­senyeken. Az idő e tekintet­ben sürget. Los Angeles ál­láspontja szerint bármilyen szereket elfogadnak, de egyi­ken sem lehet reklámfel­irat. Ez bizonyos mértékben ellenkezik az utóbbi időszak gyakorlatával. -4- A televíziós jogdíjakkal kapcsolatban a NOB az el­osztást a nemzetközi szövet­ségekre bízta. A szabályzat szerint a teljes jogdíj két­harmada a szervezőké, egy­­harmada a NOB-é. Ezt az egyharmadot osztják újabb három részre a NOB, a nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi sportszövet­ségek között. Újabb javaslat szerint a játékokon közre­működő külföldi bírók, hiva­talos közreműködők költsé­geit a jogdíj szétosztása előtt a teljes összegből kellene fi­zetni. -­ A részvételi szabályzat átalakításáról nem hangzott el különösebb észrevétel. Egyöntetű vélemény, hogy az olimpiát nem lehet nyílt ver­senyekké változtatni, s a ki­fejezett hivatásos sportolók indulását meg kell akadá­lyozni. A­ Az 1988-ban esedékes játékok rendezésére pályázók közül a megfigyelők Nagoja és talán Calgary városát he­lyezik előtérbe. A görög ja­vaslat — miszerint az olim­piai játékokat állandóan egy helyen, Athénban rendezzék — a nemzetközi sportszövet­ségek körében sem rokon­szenves. A még jelentkező Szöul városával szemben — politikai meggondolások alap­ján — inkább Nagoját pár­tolják. A téli játékokat ille­tően Cortinában már rendez­tek olimpiát, Falun nem ren­delkezik a kormány szüksé­ges garanciájával, Calgary nagyon készül, de a nagy távolság miatt sokan aggá­lyoskodnak. ■4­ Az egyes nemzeti olim­piai bizottságok és nemzet­közi sportszövetségek javas­lata alapján a NOB a közel­jövőben jelöli ki az őszi olimpiai kongresszus harminc sportoló és tíz edző meghí­vottját. A legutóbbi két-két téli, illetve nyári olimpia ér­meseiből kikerülő meghívot­tak nem lehetnek idősebbek harmincévesnél, s további feltétel a NOB egyik hivata­los nyelvének ismerete is ... Alapos visszavágás Stockholmban és Göte­borgban rajtolt a 46. jég­korong-világbajnokság. Az első két mérkőzés kétszám­jegyű eredményeket­­ hozott. A világbajnoki cím védője, a Szovjetunió együttese 10-1-re verte az újonc Hol­landiát, a másikon Csehszlo­vákia alaposan visszavágott az Egyesült Államok váloga­tottjának a Lake Placidban, az olimpián elszenvedett 7-3-as vereségért. GÖTEBORG: Csehszlová­kia—Egyesült Államok 11-3 4- 1, 3-0, 4-1. Gólütő: Lala (4), Novy, Kadlec (2—2), Cernok, Pouzer, Frycer, Já. Sheenan, Tibokl. A csehszlo­vákok már a 2. percben ve­zetéshez jutottak, végig irá­nyították a játékot, első­sorban összjátékban múlták felül az olimpiai bajnokcsa­patot. Az amerikaiak egyé­nileg kísérleteztek, teljesen eredménytelenül. Csak feltű­nő szabálytalansággal irá­nyították magukra a figyel­met. STOCKHOLM: Szovjetunió —Holandia 10-1 (1-0, 4-1, 5- 0­) Gólütő: Malcev (2), Salimov (2),­­ Drozgyeckij, Homutov, Krutov, Szkvor­­cov, Petrov, Zsluktov, ill. van Wieret. Az újonc hol­landok az első harmadban komoly ellenállást tanúsí­tottak, jól védekeztek. A szovjet együttes azonban az iram fokozásával teljesen felőrölte ellenállásukat és biztos győzelmet aratott. ICIOOCKEf AOfflv r. * iMtttcmws JfavKMi ■ JÉGKORONG. Ifjúsági EB (18 évesek), Minszk: Szovjet­unió—Csehszlovákia 3-3, Svéd­ország—Finnország 5-1. A vég­eredmény: 1. Szovjetunó 9 pont, 2. Csehszlovákia 4, 3. Svédország 3, 4. Finnország 5 pont. SPORTLÖVÉSZET. Nemzet­közi verseny. Split. Kisöbű sportpuska, 60 lövéses fekvő: Birindelii (ol) 599 kör, az ér­vényes világcsúccsal azonos teljesítmény, tenisz. Nemzetközi bemu­tató: Tokai. Az első helyért: Connors (am)—McEnroe (am) 6:4, 7:6. VÍZILABDA, EB-selejtező. Kikinda. Spanyolország—Romá­nia 9-8 (1-0, 1-3, 4-2,­ 3-3), a spanyolok 2-5-ről fordítottak: Görögország—Románia 5-5 (1-1, 1-0, 2-1, 1-3), a románok ez­úttal 1-4-ről egyenlítettek. Spanyolország—Románia 14-1­ (2-2, 5-3, 2-3, 5-2), ezzel a spa­nyol válogatott szerzett jogot arra, hogy szeptemberben Splitben, az EB-n a legjobb nyolc között induljon. Cselgáncsmenetrend Az Európai Cselgáncs Szö­vetség Bécsiben tartott kong­resszusán M. Genolini (Olasz­ország) lett a második alel­­nök, R. Felber (Svájc) pedig a főtitkár. A következő Európa-baj­­nokságok házigazdái. Férfiak: 1982 NDK, 1983 Fran­ciaország, 1984 Belgium. Nők: 1982 Norvégia, 1983 Olaszor­szág, 1984 NSZK. Juniorok: 1981 San Marino, 1982 Romá­nia. Az idei csapat Eb rendezé­sére nincs jelentkező. Két ed­­­zőközpontot jelöltek ki, az egyik Párizs, a másik az ausztriai Ellmau. Szeptember­ben a hollandiai Maastrichben tartandó újabb ülésen az EB lebonyolításának megrövidíté­séről tárgyalnak.

Next