Népsport, 1981. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1981-06-14 / 139. szám

XXXVil. 139. ♦ 1981. június 14. Balatoni barangolások (!) MAGÁNZÓKNAK... „Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni." (Széchenyi István) Megyek, rohanok, futok, csodát látni: szürkészöldbe burkolódzó hegyeket, sejtel­mesen ringó nádast, sma­ragdzöld fodros vizet... Né­zem a csendes stégen hor­gászokat, a vitorlázókat, a lomhán kürtölő hajókat, a kompot, az erdei tornapályá­kat ... A tó körüli sok-sok foci- és teniszpályát. Beál­lok a minigolfozók, lengőte­­kézők, tollaslabdázók közé. Elvegyülök a különféle ná­ciók kirándulócsoportjában, akiknek már az ideérkezé­­sü­kkor kezükbe nyomták az útikalauzt, a tudnivalókat a 77 kilométer hosszú tóról, a 2,­­ ezer éves magyar tenger­ről, a Balatonról. Autózom, gyalogolok, figye­lek, petuniás, muskátlis, ró­zsás, élénkzöld füves parkok mindenfelé. Meglelem a sé­tányok sárga kavicsát, a va­kító fehérre meszelt ismerős falusi portákat," a nádfede­­leseket és a luxuskivitelezé­sűeket. .. Mindenfelé üdü­lők, táborok, bazárosok, sé­táló, vakációzó, nyaraló em­berek. Gyarapodás Komp. Évi két és fél mil­lió ember szállítására. Leltá­rozom. S bizony, június má­sodik hetében nem találtam meg a balatoni délibábot. Pe­dig van. A Bakonyból le­ereszkedő hideg levegő okoz­za, amely a tó felett elterü­lő melegebb levegő fölé kú­szik. Ez a kétféle hőfokú réteg éles sugárkitörést okoz, és ilyenkor úgy tűnik, hogy a víz feletti távoli hegyek a levegőben lebegnek,­­ mintha felemelkednének. A somogyi partról nézve például déli­báb esetében a Tihanyi-fél­sziget lebeg. Amúgy hiány nincs. Van tiszta vizű strand, van híná­­ros-algás betonteknőnek üt­köző víz, millió pillekön­­nyű, aprócska bogár, har­mincért kölcsönözhető vízi­bicikli, csónak, golfütő ... És van gyarapodás is, csak ész­re kell venni a tanácsok, a sportfelügyelőségek, a SZOT- ü­dülők vezetőinek törekvését, és megfogadni az egészséges életmódot elősegítő tanácsai­kat. Kinek mit? Néhány községben érdek­lődtem a sportajánlatokról, s a helyszíneken megnéztem, nyitott fülekre találnak-e. Szóval, nyaralási kultúránk érdekelt! — Mit tesz például a sió­foki sp­ortfelügyelőség azért, hogy a Balaton fővárosába érkező turisták ne csak a boros és sörös poharakat emelgessék? — Nézzük meg együtt! — ajánlja Rihmer Miklós gaz­dasági vezető. És hová , mehetnénk elő­ször, ha nem a­­strandra­. Feltűnően sok játék, hinta, mászóka és sportpálya csábít mozgásra. A vízben a leg­népszerűbbek a csúszdák. A sportfelügyelőség június el­sejétől széllovaskölcsönzőt nyitott, és aki kedvet érez e sport iránt, órát vehet Vigh György testnevelő tanártól. Egy hétvégi tanfolyam ára négyszáz forint. A kölcsön­zőben sorjáznak a strandcik­kek, a sportszerek, igazi idényt várnak. A Balaton-parton egyelőre Siófok az egyetlen város, il­letve helység, ahol uszoda is van. Nem maradhat el a programajánlatból az ottani fürdőzés. Főleg rossz idő esetén töltik ott idejüket a kirándulók. A főutca képes híradójának fotói tanúskod­nak a tanuszoda­ kellemes órákról. A hajókiránduláso­kon kívül, ha szárazföldi mozgásra vágyik a turista, ott a kórház melletti tömeg­sportpálya. — Milyen a forgalmuk? — kérdezem Vajda Sándort és Darcsi Istvánt, a pálya gond­nokait. — Szinte órarendünk van, be kell osztanunk, ki mikor használja a két kézi-, a há­rom tenisz-, a röp- és a fo­cipályát. — Honnan tudják, hogy itt lehet sportolni? — kérdezem egy csoportnyi fiatalember­től. — A Csemege ABC mel­letti táblán láttuk a haszná­lati renddel együtt — vála­szolják a brigádkiránduláson levő debreceni ifjúmunkások, aztán még hozzáteszik: — kihívju-e a helyi aranyifjakat egy focimeccsre. Hely, ötlet Hűvös idő lévén szurkoló is akad. — Nem kaptak kedvet? — érdeklődöm. — Jó lenne, de nincs ná­lunk szerelés. — Jöjjenek velünk — biz­tatják a gondnokok a szur­kolókat —, a Spartacus sport­szert is kölcsönöz. — A magánvendéget mi­lyen mozgáslehetőség várja itt, Balatonföldváron? — kér­dezem Tóth János tanácsel­nöktől. — Az ajánlatot nagyrészt megteszik helyettem az üdü­lök kultúrosai, hiszen Föld­váron 60 vállalati , és 23 SZOT-egységben pihennek az ország minden részéből. A helybeli lakosság tízszerese nyaral községünkben, tehát egy időben 25 ezren. Ennek ellenére a két strandunkon nincs zsúfoltság, van viszont sok játékszer, sportpálya, na­pozóterület. A községi sport­rendezvények egyik mozgató­ja és rendezője a helybeli Express-tábor. Helyet is ad, ötletet is! Nemrég kilenc vál­lalat vett részt a kispályás labdarúgótornán. A szántódi postás központi üdülőtábor középiskolásai rendszeresen átjönnek táborunkba, és megmérkőznek a nemzetközi csapatokkal. Átmenő forgalom Mintegy félszázezer ember fordul meg naponta Tihany­ban, főleg a „bakancsosok”, átutazók töltenek a félszige­ten egy-két napot. Aki to­vább marad, az bizonyos, hogy a 13 nagyüdülő vala­melyikének vendége. Gyönyörű, tiszta, levegős, virágos minden zegzugos ut­ca. — Éven át készülünk az idegenforgalmi idényre, saját kertészetünkből kerül a vi­rág a 140 ezer négyzetméter területű parkba. A strandot is szépítettük, szakvélemény alapján az idén tavasszal ki­égettük a felesleges, rotha­dó, víz- és levegőszennyező nádast — sorolja Nagy De­zső tanácselnök. — A veszp­rémi erdőfelügyelőséggel kar­öltve tartjuk rendben a ki­rándulóhelyeket, erdei torna­pályákat, szalonnasütő helye­ket. A turisták után hatva­nan takarítanak, csak így tudjuk a tiszta, virágos köz­ség címet megszerezni. A szemétszállítás egyébként nem olcsó mulatság, egy konténer kiürítése a tanács­nak 1000 forintba kerül. Az iskolai sportudvar pá­lyáit Tihanyban bárki hasz­nálhatja! A túrákhoz pedig kitűnően használható dr. Vizsoki And­rás Balatonfüred, Tihany cí­mű útikönyve. Gólya, gőzhajóval A környezetismeret t órá­kon már oly sokat emlege­tett Balaton szépségéért, ma­dárvilágáért, közlekedési esz­közeiért látogatott el a ma­gyar tengerre a szentgáli ál­talános iskola húsz kisdiákja. Tölgyesi Györgyné pedagó­gus és nyolc szülő kalauzol­ta a gyerekeket, akik elő­ször látták a Balatont, a ha­jókat, a kompot, a széllo­vasokat, sőt, néhányan vona­tot is, mivel falujukban nincs vasúti közlekedés. Rák Emil, az egyik legbeszédesebb kis­fiú meséli el, hogy Almádit, Füredet, Tihanyt járták be gyalogosan és vízen. — Otthon is sokat kirán­dulok. így egyáltalán nem fáradtam el, maradt erőm fogócskára is. Csak egy a bánatom, rossz, idő van, így nem mártózhattunk meg. — Torna Lacinak mi tet­szett a legjobban? — A sirályok. És a gólya, amelyik éppen egy halat vett ki a vízből. Persze, a hajó­­kázás se kutya, nem gondol­tam volna, hogy ilyen szép ez a jájék. Esni kezd az eső, de a kis csapat egyik tagja sem nyit ernyőt. Jólesik a nyári zápor. A visszhangnak viszont árt a borús idő — így az Ekhó­­kőtől hiába kiált a gyerekse­reg. A vadonatúj, nádfedeles körpanorámás vendéglátó­­egység szörpjei, hűsítői kár­pótolnak valamelyest. A tóra nyíló kilátás pe­dig teljesen. Udvardi Gyöngyi Ugye, milyen mutatós, milyen egyszerűnek tűnik széllovasként siklani? Ez juthat eszünkbe, ha a fényképre nézünk. Az egyre népszerű­södő sportágat ezen a nyáron már tanfolyamon is el lehet sajátítani. Siófokon és Balatonföldváron június­ 1-től augusztus 31-ig ötnapos széllovas-tanfolyamokat szerveznek. Siófokon Vigh György, Földváron pedig Korompay Miklós a tanfolyamvezető. Jelentkezni lehet a helyszínen, vagy Buda­pesten, a Cooptourist 1. sz. irodájában (Kossuth tér 13.) Előjáték a Budapest Nagydíjhoz Atlétika Hazai nemzetközi atléti­kai versenyeink sorában Bu­dapest felnőtt nemzetközi bajnoksága egyre jobban el­vesztette jelentőségét. A Bu­dapest Nagydíj árnyékában érthetően évről évre csök­kent a vonzereje. Ez a fel­ismerés adta a gondolatot a Budapesti Atlétikai Szövet­ség vezetőinek, hogy a fel­nőtt verseny helyett ifjúsá­gi szinten szervezzenek egy, a Budapest Nagydíjhoz ha­sonló jellegű, nemzetközi if­júsági versenyt. Az elgondo­lással a MASZ részéről is egyetértettek, hiszen ilyen természetű, nagy jelentősé­­gű ifjúsági verseny — az ifjúsági­­ EB kivételével — még nem szerepelt az euró­pai versenynaptárban. Az el­gondolást tett követte. Az európai nemzetközi verseny­­­naptárba a budapesti nem­zetközi ifjúsági versenyt a naptáregyeztető értekezle­ten, július 25-i időponttal felvették. Az előkészítésen most fá­radoznak a Budapesti Atlé­tikai Szövetségben. A ver­seny magját a szocialista országok fővárosi fiataljai­nak hagyományos válogatott találkozója jelenti. Moszkva, Szófia és Prága 30—30 fős, 15—19 éves fiúkból és 15— 18 éves lányokból álló csa­pattal indul majd, míg a varsóiak lemondták a rész­vételt. Ezenkívül elküldték a meghívót az európai nemze­ti atlétikai szövetségeknek is. Közülük május végéig a bajorok, a belgák, a fran­ciák, az NDK-beliek, az olaszok és az osztrákok je­lezték, hogy 5—10 verseny­zővel képviseltetik magukat. Számítanak a rendezők a finn, a holland, a norvég, az NSZK-beli és a svéd fiatalok részvételére is. Az egynapos viadalon 13 férfi és 11 női számot ren­deznek. És ami még nagyon lényeges az időpontot ille­tően: a verseny kitűnő erő­felmérést jelenthet a fiata­loknak a július 31-től au­gusztus 2-ig Debrecenben megtartandó IBV-re, majd az augusztus 20—23-án a hollandiai Utrechtben lebo­nyolításra kerülő ifjúsági EB-re. Önálló önálló gyártmány­szerkesztőket keres finommechanikai munkakörbe a Filmtechnikai Vállalat. Jelentkezés: 223-226,72 telefonon az osztályvezetőnél. NÉPSPORT 7 Próba — sok vassal Az előadás címe: ifjúsági VB. Vígjáték, tragédia vagy színmű (a pontos műfaji megnevezés június 21-re várható), nyolc részben. A próbák helye: a­­tatai edzőtábor kamara­­színháza. Rendező: Ambrus László — vezető edző. Szereplők. • * 60 kiló: Dallos Péter. 75 kiló: Baranyai János és Kertész Attila. 90 kiló: Bökfi János. 100 kiló: Hlavati András. 110 kiló: Molnár Miklós. Ólomsúly: Kovács István. Az előadások helye: Olaszország, Lignano. Kezdési időpont: 1981. VI. 14., 20 óra. Íme a meghívó, ha az elő­adást nem is, de a próbákat megnézhetjük, hátha okosab­bak leszünk. Kétszer is pró­bál naponta a társulat, akár válogathatunk is. — Az „olvasópróbákon’’ már régen túl vagyunk, a szöveget már mindenki kí­vülről, hiba nélkül tudja — suttogja a rendező, Ambrus László. Azaz civilben: vezető edző. Suttogja, mert a 60 kilós monológjára vár. Aki már „mondja” is. A szöveg kevés, mindössze egy nyögés, inkább néma játék ez, a mozdulatok, az izmok sza­va játssza a főszerepet. Né­hány másodpercig tart az egész, a végére marad egy megkönnyebbült sóhaj, és egy zuhanó rúd — vastárcsákkal. — Nálunk mindig ez a vége, enélkül elképzelhetet­len — közli a rendező, az­tán az előbbi jelenet szerep­lőjének ad néhány utasítást, hogy a „fesztiválon” még plasztikusabb legyen a moz­gása. Közben újabb és újabb dü­börgések teszik hangossá ezt a próbát, a világot jelentő deszkák azonban állják. Megszokhatták már. Egy-egy nagy előadás előtt rajtuk áll össze a darab. A 100 kilós már kész szí­nész. Montreali és San Ma­­rinó-i turnéján bizonyított. 345 és 355 kilóval érdemelte ki a harmadik helyet.­­ A szovjetek és a bol­gárok mindig újat hoznak, lehetetlen velük lépést tar­tani. Olyan magabiztossággal lépnek színpadra, hogy az már magában is sikert jelent. Persze, náluk is a pró­bákon dől el minden ... — mondja el, hogy tegyen is a már megszerzett babérok túlszárnyalásáért, a szerepére figyel. Aztán a színfalak mö­gé sétál, hogy néhány perc múlva újra ő álljon a fi­gyelem középpontjában. Közben kíváncsiskodó „ven­dégművész” ül be az első sorba. Rehus Uzor neve jól cseng a szakmában tőle min­dig elkél a jó tanács, most ifjú „alteregóját”, a 90 ki­lóst okosítja. — Nyugodtan várj ki, így sokkal jobb, meg eredmé­nyesebb az összhatás. Csak így nyerhetsz. A premier előtt állóra ra­gadnak a segítő szavak, nagy tehetség, meghódíthatja a világot „csizmaországban”. — A tavasszal kezdtük a felkészülést, erre a bizonyos VB című előadásra. Sok, az iskolapadból éppen csak ki­került fiatalt vizsgáztattam le, hogy aztán májusra ki­alakuljon az a szereposztás. Súlyemelés _____________________­_______-­ amely ma már végleges, el­döntött tény — mondja a most debütáló rendező, akit alig egy éve neveztek ki az ifjúsági súlyemelőszínház élé­re. Neki talán még súlyosabb próba lesz a júniusi nyolc nap, mint társulatának, hi­szen tarsolyában egy átütő, érmes sikerrel már olyan­ ön­­bizalommal folytathatnák a munkát a jövő évi előadá­sokra, hogy akár előre elkel­hetnek a belépők. A közvé­lemény szeretetével a háta mögött már sokkal könnyebb lesz... A segédrendező, Klötzl István már a forgatókönyvet rendezgeti, végéhez közele­dik a délelőtti próba. Néhányan még — hogy sporthasonlattal éljünk — le­vezetnek, ez már jóval köny­­nyebben megy, a maguk örö­mére játszanak, a legjobban tudott részt ismételgetik. A nehezebb szövegrészeket, a „dadogós” sorokat már es­tére, a kosztümös próbára hagyják. Kiürül a színpad. A jövő heti lignanoi főszereplők le­mossák magukról az izzadt­ságot, hogy néhány óra múl­va ismét ezt tegyék.­­ Menthetetlenül belekerül­tek már ők is a nagy kör­forgásba. Abba a soha véget nem érő nagy körforgásba, ahol az előadások címe rö­vid, egyszavas, EB, VB, olimpia. A csúcs, a nagy szerep az utóbbi, ahová ez a fiatal társulat, tehetsége révén, már érett színészként utazhat. (róth) „A 100 kilós már kész színész”

Next