Népsport, 1981. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1981-06-11 / 136. szám

XXXVII. 136. ♦ 1981. június 11. NÉPSPORT 5-szélcsendben í-j Hazaérkezett együttesünk i 470-es hajóosztály Európa- lajnokságának színhelyéről, i svájci Morges-ból. Hírügy- lökségi jelentések híján ed- lig nem közölhettük az EB íredményeit, a mulasztás >ótlásában most Horlay Béla, i magyar küldöttség vezető- e segít. — Húsz ország hatvanki- enc hajója vett részt az Eu- ópa-bajnokságon, gyakorla- ilag mindenki elindult, aki zámít ebben a kategóriában. Ai két egységet indítottunk: ! Fundák György, Zalai Gá­tőr. illetve a Zimmermann Jyörgy, Kálmán Ferenc pá- ost. — Milyenek voltak a szél­viszonyok? — Az első napokban szinte eljes szélcsend volt, ami meglehetősen ritka a Genfi- avon. Hétfőn kezdődött az Zurópa-bajnokság, ám szom- tat délig mindössze két le- ■övidített futamot tudtak megrendezni. Végre szomba- on délután valamelyest föl- ámadt a szél, így újabb két, tgyancsak lerövidített futa- not rendezhettek. Az EB tégeredményét végül négy utam alapján hirdették ki, pontosabban mindenkinek a tárom legjobb futama számí- ott be a versenybe. — Sajnos, még az Európa- lajnokság végeredményét em ismerjük . .. — Az aranyérmet az olasz Ihieffi fivérek szerezték meg íz NDK-beli Borowski, Iwensson kettős, illetve az tgyancsak olasz Montefusco estvérek előtt. Fundákék a luszonötödik, Zimmerman- iék a harmincötödik helyen légeztek. — A szakvezetés jobb sze- [eplést várt a magyar hajók­éi, hiszen például Fundákék Moszkvában a tizenegyedikek ettek. . . — Valóban jobb teljesít- nényre számítottunk, ám ladd tegyem hozzá, hogy ez i lerövidített Európa-bajnok- tág meglehetősen irreális tredményeket hozott. Nem véletlen, hogy a szervezők nár-már úgy határoztak, hogy a. tartós szélcsend miatt Hh'alasztják az EB-t. Rá- idásul a magyar versenyzők z idén elsősorban erős szeles eseményeken szerepeltek, eszerint készültek ... — Milyen volt az élvonal :echn!kai fölszereltsége? — Igen jó, ám a magyar versenyzők sem vanaszkod- vatnak, ,az ö hajóik füroék. gém ezen múlt a mostani zereplés. — Hogyan alakul a hajó- sztály további műsora? — Június végén rajthoz llnak a nagyszabású kiéli versenyen, majd ezt követő- n az NDK nemzetközi, baj- wkságán, W arnemündében ndulnak. Fokozott jelentősé­get kap a Balatonon augusz- usban sorra kerülő úgyne- ezett nemzetközi vitorláshét, melyre igen rangos mezőny levezett, hiszen jövőre itt. a vagyar tengeren lesz a 470- s hajóosztály Európa-baj- loksága. p- gy. Tóth Margit: kúrám érem Szerdán reggel hazaérkezett Hubából a hagyományos Monca- ia emlékversenyről a magyar :üldöttség, amelynek tagjai kő­iül a dunaújvárosi Tóth Mar­iit szerepelt a legjobban: az )3sze tett ben harmadik lett a rubai Martinez és az NDK-beli iabe mögött, a gerendán a násodik, a felemáskorláton a íarmadik helyet szerezte meg. Tóth jól versenyzett az ugrás­on és a talajon is, 'mindkét jzeren negyedik lett. Berényi György a férfi mezőnyben — cisebb sérülése miatt —'az ösz- ;zetettben a tizenkettedik, ló- engésben és korláton a negye- iik helyre került. A férfiaknál íz összetettben hármas kubai .iker született, Suarez, Arroyo ás Roche osztozott az érmeken, neglepetés, hogy az NDK-beli Nikolay csak utánuk követke­zett. Vitorlázás Sportul ozgalmunk IteSyzefe ém feladatai Az MSZMP XII. kongres­szusának határozata a többi között azt szögezte le. hogy a testnevelési és sporimozga- lom előrehaladásának kulcs­kérdése a tömegsport támo­gatása, különösen az iskolai testnevelésnek és állagában az ifjúság sportjának fejleszté­se. Buda István államtitkár, az OTSH elnöke szerdai be­számolójának elején azokat az intézkedéseket foglalia össze, amelyek e feladat megvalósításáért az elmúlt időszakban születtek. Kor­szerűsödött, a tömeges rész­vételt és a rendszeres spor­tolást biztosítja az úttörő­olimpia ; új testnevelési tan­tervek alapján folyik az is­kolai oktatás, bevált a tö­megsportórák rendszere; az egyetemok és főiskolák fel­sőbb évfolyamain mind rend­szeresebbé válik a kötelező testnevelési foglalkozás; a testnevelésben javult a szak­tanári ellátottság; az Edzett ifjúságért mozgalomban bő­vült a rendszeres testedzés lehetősége, s jót tett bizo­nyos bürokratikus elemek kiküszöbölése; sikerrel in­dult útjára a munkahelyi olimpia, jól tölti be szere­pét a falusi spartakiád ver­senyrendszere; kilencven la­kóterületi sportegyesület ala­kult, mindinkább igazolva az új szervezeti forma korszerű­ségét, erejét. Mindezek a lehetőségek tovább fejleszthetők. És szükség is van a folyamatos előrelépésre. Mert, mint azt az OTSH elnöke leszögezte: íme, ők, akiknek rendszeres sportolásáért, testi fejlődéséért, olimpiai léptékű kibontakozásáért annyi minden történik sportmozgalmunkban. „Célunk és feladatunk, hogy a lakosság minden korosztá­lyát és rétegét bevonjuk a rendszeres testedzésbe, a sportolásba, a turizmusba. Hogy népünk testi edzettsé­ge, egészsége és ezen keresz­tül munkaképessége erősöd­jön, javuljon.” Tömegbázis Kiemelt feladatnak nevez­te Buda István az utánpót­lás-nevelést. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok felkészíté­sének szervezeti' keretei ki­alakultak, s e kereteken be­lül általában eredményes munka folyik. A moszkvai olimpián szerepelt magyar csapat tagjainak egyharma- da a korábbi IBV-k helye­zettjei közül került ki. Am az éremnek van egy másik oldala is!- Utánpótlás-nevelésünk még ma is szűk bázisra épül, a kiválasztásban gyakran a véletlenszerűség érvényesül. E fontos területen a szak­ember-ellátottság mind meny- nyiségi, mind pedig minősé­gi értelemben sok kívánni­valót hagy maga után. Utánpótlás-nevelésünk mód­szertani központja, a KSI jelentősen visszaesett. Ezen a területen sok a hiányosság a szakszövetségek munkájá­ban, ezt mi sem jellemzi jobban, mint hogy a szak­felügyelők éppen a legfőbb feladatúikat nem tudják — adminisztratív teendőik miatt — a kívánt módon ellátni. Ezeknek a hiányosságok- nalr a kiküszöbölése a jövő nagy feladata. És szükség van a javításra, ha a világ- versenyeken és az olimpiá­kon továbbra is jól aka­runk szerepelni... Márpedig ez a cél! Moszkva sikert hozott A versenysport vizsgája az olimpia — fejtette ki beszé­dében az OTSH elnöke. És ebből a szempontból a ma­gyar sport jól vizsgázott a moszkvai ötkarikás viadalon. Közismert eredményeink­kel elértük a célt, verseny­zőink jelentősen túlszárnyal­ták a montreali eredménye­ket. Örvendetes, hogy hagyo­mányos sportágaink szerez­ték a legtöbb pontot, előre­tört a nemzetközi mezőnyben birkózásunk és a férfi úszás. Véget ért már az olimpia értékelésének szakasza is, és Buda István véleménye sze­rint azokban a sportágakban sikerült jói az értékelés, amelyekben elemző módon és igényesen körvonalazták a jelen teendőit és a jövő feladatait. A további előrelépés, a párthatározatban foglaltak teljesítése érdekében, az új feladatok jegyében zajlott le a közelmúltban a szövetsé­gek tisztújítáea is. A 34 sportági szakszövetségben ösz- szesen 518 elnökségi tagot neveztek ki, egyharmaduk — 170 fő — új tag. Tizenegy szövetségnek van új elnöke, ötnek új főtitkára, és az idő szavára hallgatva, távlati cé­lokat is szem előtt tartva bi­zonyos szerkezeti változások­ra is sor került a hagyomá­nyos felállásban. F dk ész ülés a köveiken© olimpiára Éppen ezért a következő olimpiára való falkészülés célkitűzései között — Moszk­va tapasztalatai alapján - több alapkérdésben van szükség előrelépésre. Minde­nekelőtt sportolóink pszichi­kai-akarati felkészítésében, a formaidőzítés kérdéseinek alapos, komplex vizsgálatá­ban és az eredményességet jelentős mértékben megha­tározó női versenyágak és -számok fejlesztésében. Buda István azonban ép­pen e pontnál kitért a nem olimpiai sportágak szerepé­re is, aláhúzva, hogy a jó értelemben vett olimpiaköz­pontúság távolról sem jelen­ti a többi versenyág ered­ményeinek háttérbe szorulá­sát. Megemlékezett asztali­teniszezőink, fogathajtóink és sakkozóink kiemelkedő tel­jesítményéről, amellyel tisz­teletet és elismerést válta­nak ki mindenütt a vilá­gon. A rendteremtés nehézségei A fejlődés egyik sar­kalatos pontja a morális rend és fegyelem. Buda Ist­ván ebben a kérdésben ví- züabdasportunkat említette jellegzetes példaként, amely­ben törvényszerű volt a moszkvai balsiker. Az igaz, hangsúlyozta az OTSH elnöke, hogy a spor­tolás önkéntes tevékenység, de akit társadalmi megbe­csülés övez többféle érte­lemben, aki lehetőséget kap a maga képességeinek ki- fejlesztésére, annak koránt­sem csak jogai, hanem kö­telességei is vannak! És ez nemcsak a vízilab­dázókra vonatkozik. Gondot jelent sportmoz­galmunkban, hogy a rend- teremtést célzó határozatok megszületését sokan már végállomásnak tekintik, a végrehajtásra pedig nem marad igazi energia és erő. A labdarúgás fejlesztését célzó állásfoglalás például olyan tartalmú programot je­lentett, amely ma is meg­állja a helyét, az egyesüle­tek és szakemberek részé­ről azonban hiányzott a fo­gadókészség. Éppen ezért van szükség a népszerű sportágban további lépések­re, függetlenül a VB-selej- tező eredményeitől. Kedvező feltételek Sportmozgalmunkban az elmúlt időszakban jelentős horderejű intézkedéseik szü­lettek. Üj minősítési sza­bályzat látott napvilágot, amely Igazodik a korszerű­séghez, a világ sportjának jelenlegi szintjéhez, s ösz­tönző erővel bír. Az új igazolási—átigazolá­si szabályzat a sportági ér­dekeket szolgálja — a szak- szövetségek felelősségére építve. Elkészült a sportegyesüle­tek és a szakosztályok kate­gorizálása, amelynek alkotó­eleme nemcsak a korszerű­ség és az ösztönzés, hanem — a türelem is... Buda István hangsúlyozta, hogy a vidéki sportcentru­mok munkájának szakmai irányításában új módszere­ket is lehet találni, hogy testneveléstudományunk rangja és gyakorlati szere­pe is növekedett, hogy sportmozgalmunk több terü­letén beszélhetünk előrelé­pésről. Mindezek kedvező feltéte­leket biztosítanak az egész magyar sport fejlődéséhez. Vagyis jó úton járunk és bátrabb fiatalítással, a célt jól szolgáló, embercentrikus káderpolitikával, ésszerűen takarékos gazdálkodással, a területi sportszervekkel és társadalmi szervekkel való még jobb, még szorosabb együttműködéssel sportmoz­galmunk sokoldalúbban és teljesebben töltheti be ösz- szetett, s a változó világban mind nehezebb feladatát Hozzászólások Az OTSH elnöke hangsú­lyozta, hogy a szövetségek­ben az elnökség (az elnök), a főtitkár és a szövetségi kapitány (vezető edző) mun­kájának teljes, szerves egy­sége, összhangja biztosíthat­ja az egyes sportágak nem­zetközi előrehaladását. Ez annál is inkább fontos, mert a Los Angeles-i olim­pia minden szempontból rendkívül nehéz feladatnák ígérkezik. A távolság, a sa­játos Mima, a magasabb költségek mellett a résztve­vő országok és versenyzők számának várható növeke­dése, valamint a világ sport­jának további hatalmas fej­lődése készteti sportmozgal­munkat jelentős erőfeszíté­sekre. Az első hozzászóló Milli­ner Jenő, az OTSH pártbi­zottságának titkára volt. El­sősorban arról beszélt, hogy a pártszervezeteknek milyen feladataik vannak a párt sportpolitikájának megvalósí­tásában, s hogy ezeket a fel­adatokat milyen módszerek­kel valósítsák meg. Hangsú­lyozta a cselekvési egységes a belső rend erősítésének jelentőségét. Bátran fel kell tárni a problémákat, vitat­kozni lehet a döntések előtt, de- utána mindenkinek a döntések legteljesebb megva­lósításán kell munkálkodnia. Felvetette, hogy még a he­lyes döntések is okozhatnak feszültségeket, de ezeket meg lehet és meg is kell oldani. A fő feladatnak azt tartotta, hogy a politikai munka eszközeivel legyenek a vezetés segítésére a fel­adatok megoldásában. A következő felszólaló El­bert György, az OTSH főosz­tályvezetője elsősorban a mélyreható, alapos elemzése­ket sürgette a sportélet min­den területén. Javasolta, hogy a szakértőket minél szélesebb körben vonják be a döntések előkészítésébe. A határozatok meghozatalával még nincs vége a munká­nak. sőt. akkor következik a dandárja. Ezután a társa­dalmi aktívák megbecsülé­séről szólt: hogy felelősség- teljes munkával kell meg­bízni őket, és a fiatalok kö­zül kell az utánpótlásukat biztosítani. Dőry Miklós, a Magyar Ökölvívó Szövetség szakfel. ügyelője arról beszélt, hogy a szakfelügyelők három-négy órát adminisztratív munkával töltenek naponta, s nem az­zal foglalkoznak, ami való­jában a dolguk lenne. Fel­vetette, hogy a szakfelügye­lőknek sokkal szorosabban kellene kapcsolódniuk az OTSH utánpótlás-neveléssel foglalkozó csoportjához. Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára a szövetségek szakmai vezető szerepével és az ezzel kap­csolatos feladatokkal foglal­kozott. Dr. Molnár István, az OTSH osztályvezető­helyettese a pártmunka és a pártmunkások szerepéről, jelentőségéről szólt a sport, mozgalomban. Vajda Vilmos, a Magyar Kajak-Kenu Szö­vetség szakfelügyelője az utánpótlás beszűkülését ve­tette fel és sürgette az új szakosztályok létrehozását, hangsúlyozva, hogy az után­pótlás-nevelés elengedhetet­len. követelménye a jó kap­csolat az iskolákkal. Tibor Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetője hozzászólásá­ban arról beszélt, hogy nap­jainkban egyre nehezebb a szintentartás, ennél is nehe­zebb az előrelépés. A sport­ban nem szintentartani, de jelentősen fejleszteni aka­runk! Ez az igény valósnak látszik, mert a testnevelés és a sport társadalmi jelen­tősége és megbecsülése egy­re nő. Kedvező a helyzet, és ezt ki kell használni. Hoz­zászólásában hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb fel. adatunk az ifjúsági korosz­tályok teljes egészének be­vonása a testnevelésbe és a sportba. Nickelsz Pál, a Népstadion és Intézményei termelési osztályának vezető­je hozzászólásában felvetet­te, hogy szemléletváltozásra van szükség a gazdálkodás­ban, s a tervezésnél a cél­szerűségnek kell elsősorban dominálnia. Dr. Hegedűs Csaba birkózó szövetségi ka­pitány arról beszélt, hogy a sportolóval szemben fokozott a társadalmi elvárás, mert jobban szem előtt van. Hang­súlyozta, hogy a központi cé­lok megvalósítására kell koncentrálni nemcsak a köz­ponti, de a területi és az egyesületi erőket is. A hozzászólások után dr. Maróti János, az OTSH el­nökhelyettese azzal, zárta le az aktí-vaértekezletet, hogy igen hasznos véleménycsere volt szemléleti és munka- módszerbeli kérdésekben és javasolta, hogy a pártalap- szervezetek és a munkacso­portok a maguk területére adaptálva vitassák meg az elhangzottakat-

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék