Népsport, 1981. december (37. évfolyam, 284-307. szám)

1981-12-10 / 291. szám

A4 Atlétika Hétről hétre ismétlő­dő, barátaink sportjá­ról hírt adó összeállí­tásunkban felújítjuk múlt évi kezdeménye­zésünket, s egy-egy alkalommal csak egy sportág képviselőivel foglalkozunk. Mi más­sal is kezdhetnénk so­rozatunkat, mint a sportok királynőjével, az atlétikával, s ott is a férfiakkal. Testvér­lapjaink , atlétikai szakírói rövid értéke­lést, gyorsmérleget küldtek az idényről. ■ • Barátaink sportja­*­ Baráta sportja 8 NÉPSPORT Két ász Két csehszlovák atlé­ta, a diszkoszvető Im­­rieh Bugar és a gátfutó Julius Ivan 1981-ben be­tört a nemzetközi élvo­nalba. Bugar mér Moszk­vában is jelentkezett,­­ ezüstérmet nyert az olimpián. Ebben az év­ben azután állandósítot­ta formáját és végül olimpiai bajnok elődjé­nek, Danekne­k hét éve fennálló csúúcsát is meg­javította, 67.48 méterig jutott. Julius Ivan ezzel szemben váratlanul lé­pett előre. A pozsonyi atléta, Besztercebányára kerülve, Ivan Cerny irá­nyításával valóban ug­rásszerűen javított ered­ményein, s a csehszlovák férfi atlétika legkelleme­sebb­­ meglepetését szol­gáltatva, mind lejjebb és lejjebb, egészen 18.55 má­­sodpererű, szorította az országos csúcsot 110 m-en. A s­ét ász, s néhány javuló teljesítmény mel­lett azonban még több a gyenge pont és éppen ezért a férfiszámokban a csehszlovák atlétika je­lenleg nem is rendelke­zik igazán ütőképes csa­pattal. Hat csúcs A bolgár férfiatléták az idén hat országos csúccsal jelentkeztek. A távolugrásban, jelenlegi legerősebb versenyszá­­mukban az első tíz át­laga 789 cm (!). Csocsev 819 cm-es csúcsával a vi­lágranglista előkelő ne­gyedik helyén áll, de Atanaszov is 8 méter fö­lé (809 cm) került, Tu­­parovnak pedig egyetlen centiméter hiányzott a 8 méterhez. A rúdugrásban tizen szárnyalták túl az 5 m-es határt, s Jancsev 561 centiméterrel a tizen­harmadik a világranglis­tán. A magasugrásban vi­szont nagyon lassú a ja­vulás, s Gadzsev a 223 cm-es országos csúcsa nem volt elegendő ah­hoz, hogy a világranglis­tán az első 30 között vé­gezzen. Hármasugrásban még lassúbb az előreha­ladás, hiszen Sztojkovszki 1966-ban, a budapesti EB-n elért 16.67 m-es re­kordja még mindig ér­vényben van. Népsport Az Országos Testnevelési és Sporthivatal lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Szabó Béla. Főszerkesztő-helyettesek: dr. Ardai Aladár és Szekeres István. Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla u. 6. 1981. Telefon: 130-460. Telex: 22-5245. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: dr. Petrus György igazgató. Kiadóhivatal: Budapest VI., Révay utca 16. 1374. Telefon: 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 47 forint, negyedévre 141 forint, egy évre 564 forint. Megjelenik naponta, kedd kivételével. — Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. * * * * * Index, 25 004. ISSN 0133-1809. Futók kerestetnek... A szovjet atléták idei mérlege felemás . .. Le­­ningrádban remek győ­zelmet arattak az Egye­sült Államok válogatott­jai ellen, utána azonban vereséget szenvedtek Lon­donban a britektől. Az Európa Kupa zágrábi döntőjében jól ment a csapatnak, de Rómában, a Világ Kupában elért eredmények már némi csalódást okoztak. Tulajdonképpen csak négy szám képviselői vál­tották be teljes mérték­ben a szereplésükhöz fű­zött reményeket, vizs­gáztak kiválóan. Rúdug­rásban Poljakov tartja a világcsúcsot (581), Volkov teljesítménye (584) saj­nos, nem hitelesíthető, de Kulibaba és Krupszkij is túljutott az 570, Szeliva­­nov pedig az 565 centi­méteren. Öt szovjet rúd­ugró került be az idei eredmények alapján ösz­­szeállított világranglistán a legjobb tíz közé. Kala­pácsvetésben a szovjet versenyzők, ugyanígy uralják a mezőnyt. Az olimpiai bajnok Szédül (80.18), s társai, Litvi­nov (79.60), Répán (77.84) és Tamm (76.26) egy­aránt a világ legjobbjai közé tartoznak. Az olimpiai bajnok gerely­haj­ító, Dainis Kula a Világ Kupán aratott győ­zelmével bizonyított. A magasugrásban az újabb műtéten átesett, de végre lassan ismét edzésbe álló exvilágcsúcstartó. Jas­­csenko távollétében nagy­szerű technikával rendel­kező fiatalok —­ Gyam­­janyulk (233), Szereda és Granyenkov (230) — tör­tek előre az élvonalba. A háromszoros olim­piai baj nőtt Szanyejev visszavonulása, a moszk­vai aranyérmes Vudmäe sérülése következtében hármasugrásban vissza­esés mutatkozott, de a fiatalok közül Beszkrov­­nyij (17.21) és Valjutke­­vics (17.18) fokozatosan javult. s A szovjet atlétika első számú gondja - változatla­nul a futás. Sajnálatos tény, hogy a futószámok­ban 100 métertől, egészen 10 000 méterig mindössze két szovjet név találha­tó a világranglistáik él­csoportjában, mégpedig Kirov (300 m) és Abra­­mov (5000 m). S ez egy­ben a jövő feladatait is meghatározza, miszerint fűtők kerestetnek! Poljakov, a világcsúcstartó rúdugró Nehéz helyzetben A lengyel atlétika vál­sága nem új keletű. A múltban elért egykét vi­lágraszóló eredmény nyo­mán a figyelem néhány élversenyző felé fordult, az utánpótlás háttérbe szorult. Ezen a tényen a rúdugró Kozakiewicz és az akadályfutó Malinows­ki Moszkvában nyert aranyérme sem változta­tott. Az elmúlt idény a korábban várt vissza­esést igazolta: a váloga­tott a hatodik helyre csúszott le az Európa Kupában, a világranglis­ta első tíz helyezettje között pedig összesen há­rom lengyel atléta szere­pel (Maminski 3000 m akadályon, a 4x100 m-es váltó, valamint Ludwig a tízpróbában). A jelenlegi helyzetet az ország súlyos gazda­sági válsága is kétségte­lenül erősen befolyásolja. A korlátozások következ­tében a versenyzők na­gyon ritkán indulhattak nemzetközi viadalokon, több hazai rendezvényt is le kellett mondani. Az idei eredmények alapján a jövő évi Euró­­pa-bajnokságon is na­gyon kevés esélyünk van dobogós helyezések kiví­vására. A helyzet csak néhán­y számban kedve­ző. A 4x100 m-as váltó egyik erős számunk, mert a kitűnő négyes mellett még a tartalékokra is le­het számítani. Az aka­dályfutó Maminski pedig akár a dobogó legmaga­sabb fokára is állhat. Az ugrószámokban viszony­lag kedvező a helyzet. A magasugrásban vissza­tért Wszola ma már erős hazai konkurr­énei­ával számolhat Trzepszur (228) és az ifjúsági Európa­­bajnok Krawczyk (226) személyében. A rúdug­rásban Kozakiewicz pá­lyázik újabb arany­éremre. Az elmúlt idényben összesen két országos csúcsot jegyezhettünk fel: a kalapácsvető Toma­­szewski (77.14 m) és a tízpróbás Ludwig (8222 pont) iratkozott fel a csúcslistára. Jövőre e ne­héz körülmények ismere­tében is többet várnak a szakemberek. . Sikeres évzáró Az atlétikai Európa Kupa zágrábi döntőjének a nézői ugyancsak elcso­dálkoztak, amikor a disz­koszvető dobókörben a világcsúcstartó Wolfgang Schmidt helyett a mag­­deburgi Armin Lemmé kezdett bemelegíteni. A 198 cm magas volt, eve­zős azonban már az NDK-bajnok­ságon meg­előzte berlini vetélytár­­sát. Zágrábban is igazol­ta a válogatók bizalmát és fölényesen, majdnem 5 méteres különbséggel nyerte meg a versenyt. A Világ Kupán sem ta­lált legyőzőre. Az NDK atlétái sike­res évet zártak. A hat Európa Kupa közül tö­retlen fejlődésük­ bizo­nyítékaként, hármat meg­nyertek. A csapat össze­tétele alaposan megvál­tozott, részben visszavo­nulások, részben sérülé­sek miatt. A gerelyhají­tó Wolfgang Hanisch és a gyalogló Karl-Heinz Stadtmüller például visz­­szavonult. Lutz Dom­­browski, a távolugrás, Gerd Wessig, a magas­ugrás és Thomas Mun­kelt, a HC­L-es gátfu­tás olimpiai aranyérme­se pedig sérülés miatt hiányzott. A jövő bíztató, hiszen az utrechti ifjúsági Európa­­bajnokságon az NDK fia­taljai 22­­ aranyérmet sze­reztek! Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, ha az NDK legjobb atléta­­edzői bizakodva, tekinte­nek a jövő esztendő elé. Tanítványaikra nehéz fel­adat vár, hiszen újra Athénban rendezik az E­urópa-bajnokságot, ahol 1959-ben az NDK atlétái 11 versenyszámban dia­dalmaskodtak! XXXVII. 291. ♦ 1981. december 10 A KÜLFÖLD SPORTJA idegenben nyert a Göteborg Szerdán az UEFA Kupa harmadik fordulójának vissza­vágó mérkőzéseire került sor. Göteborg (svéd)—Dinamo Bucuresti (román) 1-0 (1-0). Bukarest, 20 000 néző. Gól­szerző: Nilsson. A Göteborg 4-1-es összesített gólkülönb­séggel jutott tovább. Hajduk Split (jugoszláv) — Valencia (spanyol) 4-1 (2-0). Split, 50 000 néző. Gólszerző: Gudelj (3. egyet 11­ esből)­­és Prim­ora , ill. La­u­ra. A Va­lencia 6-5-ös összesített gól­­különbséggel jutott tovább. Kaiserslautern (NSZK-beli)— Bakeren (belga) 4-1 (1-0). Kai­serslautern, 25 000 néző. Gól­szerző: Hofeditz, Briegel, Fan­kel, Eilen felelt, ül.­ Gudjohnson. A Kaiserslautern 4-2-es összesí­tett gólkülönbséggel jutott to­vább. Hamburg (NSZK-beli)—Aber­deen (skót) 3-1 (1-0). Hamburg, 48 000 néző. Gólszerző: Hru­­besch, Memering (11-esből), Ja­kobs, ill. McGhee. A Hamburg 5-4-es összesített gólkülönbség­gel jutott tovább. Neuchatel Xaminx (svájci) — Sporting (portugál) 1-0 (1-0). Neuchatbeil, 17 000 néző. Gólszer­ző: Audrey. A Neuchatel 1-0-ás összesített gólkülönbséggel ju­tott tovább. Feyenoord (holland)—Rad­nicski Nis (jugoszláv) 1-0 (1-0). Rotterdam, 18 000 néző. Gól­szerző: I. Nielsen. A R­adnics­­ki 2-1-es összesített gólkülönb­séggel jutott tovább. Wales lemondta Nagy meglepetést és csa­lódást okozott a Dél-afri­kai Köztársaságban a Wa­lesi Rögbi Szövetség (WRU) határozata. Ezek szerint ugyanis a szigetországi vá­logatott lemondja 1982 má­jusában tervezett dél-afri­kai vendégszereplését. Az AFP kommentárja szerint a lemondás oka más nem le­het, csak az, hogy a walesi sportvezetők és sportolók mérlegelni kezdték a dél­afrikai túra lehetséges kö­vetkezményeit, azt például, hogy meghiúsulhat jövő évi szereplésük a Brit Nemzet­­közösségi Játékokon. Erre annál is inkább gondolhat­tak, mert a brit nemzetkö­zösséghez tartozó országok sportvezetőinek szóvivője a közelmúltban kijelentette, hogy minden olyan nemzet részvétele ellen tiltakozni fognak, amely sportkapcso­latokat tart fenn fajüldöző politikát folytató országok­kal. A Walesi Rögbi Szö­vetség határozata egy egyre inkább megerősödő irányzatot jelez. Minde­nekelőtt az afrikai álla­mok határozott és egysé­ges kiállása következté­ben mind több országban ismerik fel a dél-afrikai sportkapcsolatok ápolásá­nak helytelenségét. Nem véletlenül mondta le leg­utóbb a dél-afrikai sze­replést többek között két olyan ismert teniszcsillag is, mint az amerikai Jim­my Connors és a lengyel Wojtiech Fibak. A dél­afrikaiak elszigetelődése mindinkább nyilvánvalóvá válik, s mindazoknak, akik a velük való kapcsolato­kon fáradoznak, számolni­­uk kell a nemzetközi sport­közvélemény elítélésével és az egyre súlyosabb gya­korlati következmények­kel is. Labdarúgó EB Hét városban (?) A labdarúgó-szurkolókat jelenleg teljes joggal a jövő évi világbajnokság döntője, s a nagy finálét megelőző januári sorsolás foglalkoztat­ja. Ám csütörtökön fontos tanácskozást tart Zürichben az UEFA végrehajtó bizott­sága is. A napirend legfonto­sabb pontja az 1984-ben ese­dékes labdarúgó Európa-baj­­nokság, amelynek selejtezői már 1982 őszén, a VB után megkezdődnek. Az EB szervező bizottsága a közelmúltban a nyolcas döntő megrendezésére je­lentkezők — Franciaország, Anglia, NSZK és Görögor­szág — közül a franciákat támogatta- Mindez a nemzet­közi sportsajtóban élénk visszhangot keltett. Az an­golok, de különösen a nyu­­gatnémetek bizonyos részre­hajlással vádolták az UEFA vezetőit, mondván, hogy ezt megelőzően sem igazságosan döntöttek az olaszok javára, hiszen Róma rövid időn be­lül másodszor kapta meg a rendezés jogát. Már előre ki­fogásolják azt is, hogy a nyolcas döntő mérkőzéseit a franciák hét városban kí­vánják megrendezni. Az el­aprózott rendezésnek egyéb­ként az az oka, hogy az ál­lam támogatást ígért, egyes stadionok korszerűsítését, valamint a nantes-i pálya újjáépítését helyezte kilá­tásba. A lebonyolítás menetrend­je is változna, Olaszország-­­ban ugyanis a nyolcas döntő két négyes csoportban kez­dődött, s a csoportelsők mér­kőztek az Európa-bajnoki cí­mért, a csoportmásodikok pe­dig a harmadik helyért. Ez­zel szemben Franciaország­ban a két négyes csoport körmérkőzése után kereszt­bejátszás következne (a cso­portelsők a másik csoport másodikjával játszanának), majd a győztesek újabb mér­kőzésen döntenék el az Eu­rópa-bajnoki címet, míg a harmadik helyért nem ren­deznének mérkőzést-Az előzetes számítások sze­­rint a költségvetés csak ak­kor volna egyensúlyban, ha valamennyi mérkőzést telt ház előtt játszanék, ami alig­ha valószínű. Márpedig az olaszországi EB-re is alapo­san ráfizettek a döntőben szerepelt csapatok. Az EB tervezett színhelyei (mindenütt a kibővített le­látó befogadóképességét tün­tetjük fel): Párizs (Parc de Princes stadion, 58 600 néző), Marseille (55 177), Lyon (51 860), Saint Etienne (52 213), Strasbourg (54 550), Nantes (52 000), Lens (51 098). A csütörtökön várható döntések után az EB sorso­lását, illetve a selejtezők cso­portbeosztását január első napjaiban Párizsban készítik el.

Next