Népsport, 1981. december (37. évfolyam, 284-307. szám)
1981-12-10 / 291. szám
A4 Atlétika Hétről hétre ismétlődő, barátaink sportjáról hírt adó összeállításunkban felújítjuk múlt évi kezdeményezésünket, s egy-egy alkalommal csak egy sportág képviselőivel foglalkozunk. Mi mással is kezdhetnénk sorozatunkat, mint a sportok királynőjével, az atlétikával, s ott is a férfiakkal. Testvérlapjaink , atlétikai szakírói rövid értékelést, gyorsmérleget küldtek az idényről. ■ • Barátaink sportja* Baráta sportja 8 NÉPSPORT Két ász Két csehszlovák atléta, a diszkoszvető Imrieh Bugar és a gátfutó Julius Ivan 1981-ben betört a nemzetközi élvonalba. Bugar mér Moszkvában is jelentkezett, ezüstérmet nyert az olimpián. Ebben az évben azután állandósította formáját és végül olimpiai bajnok elődjének, Daneknek hét éve fennálló csúúcsát is megjavította, 67.48 méterig jutott. Julius Ivan ezzel szemben váratlanul lépett előre. A pozsonyi atléta, Besztercebányára kerülve, Ivan Cerny irányításával valóban ugrásszerűen javított eredményein, s a csehszlovák férfi atlétika legkellemesebb meglepetését szolgáltatva, mind lejjebb és lejjebb, egészen 18.55 másodpererű, szorította az országos csúcsot 110 m-en. A sét ász, s néhány javuló teljesítmény mellett azonban még több a gyenge pont és éppen ezért a férfiszámokban a csehszlovák atlétika jelenleg nem is rendelkezik igazán ütőképes csapattal. Hat csúcs A bolgár férfiatléták az idén hat országos csúccsal jelentkeztek. A távolugrásban, jelenlegi legerősebb versenyszámukban az első tíz átlaga 789 cm (!). Csocsev 819 cm-es csúcsával a világranglista előkelő negyedik helyén áll, de Atanaszov is 8 méter fölé (809 cm) került, Tuparovnak pedig egyetlen centiméter hiányzott a 8 méterhez. A rúdugrásban tizen szárnyalták túl az 5 m-es határt, s Jancsev 561 centiméterrel a tizenharmadik a világranglistán. A magasugrásban viszont nagyon lassú a javulás, s Gadzsev a 223 cm-es országos csúcsa nem volt elegendő ahhoz, hogy a világranglistán az első 30 között végezzen. Hármasugrásban még lassúbb az előrehaladás, hiszen Sztojkovszki 1966-ban, a budapesti EB-n elért 16.67 m-es rekordja még mindig érvényben van. Népsport Az Országos Testnevelési és Sporthivatal lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Szabó Béla. Főszerkesztő-helyettesek: dr. Ardai Aladár és Szekeres István. Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla u. 6. 1981. Telefon: 130-460. Telex: 22-5245. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: dr. Petrus György igazgató. Kiadóhivatal: Budapest VI., Révay utca 16. 1374. Telefon: 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 47 forint, negyedévre 141 forint, egy évre 564 forint. Megjelenik naponta, kedd kivételével. — Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. * * * * * Index, 25 004. ISSN 0133-1809. Futók kerestetnek... A szovjet atléták idei mérlege felemás . .. Leningrádban remek győzelmet arattak az Egyesült Államok válogatottjai ellen, utána azonban vereséget szenvedtek Londonban a britektől. Az Európa Kupa zágrábi döntőjében jól ment a csapatnak, de Rómában, a Világ Kupában elért eredmények már némi csalódást okoztak. Tulajdonképpen csak négy szám képviselői váltották be teljes mértékben a szereplésükhöz fűzött reményeket, vizsgáztak kiválóan. Rúdugrásban Poljakov tartja a világcsúcsot (581), Volkov teljesítménye (584) sajnos, nem hitelesíthető, de Kulibaba és Krupszkij is túljutott az 570, Szelivanov pedig az 565 centiméteren. Öt szovjet rúdugró került be az idei eredmények alapján öszszeállított világranglistán a legjobb tíz közé. Kalapácsvetésben a szovjet versenyzők, ugyanígy uralják a mezőnyt. Az olimpiai bajnok Szédül (80.18), s társai, Litvinov (79.60), Répán (77.84) és Tamm (76.26) egyaránt a világ legjobbjai közé tartoznak. Az olimpiai bajnok gerelyhajító, Dainis Kula a Világ Kupán aratott győzelmével bizonyított. A magasugrásban az újabb műtéten átesett, de végre lassan ismét edzésbe álló exvilágcsúcstartó. Jascsenko távollétében nagyszerű technikával rendelkező fiatalok — Gyamjanyulk (233), Szereda és Granyenkov (230) — törtek előre az élvonalba. A háromszoros olimpiai baj nőtt Szanyejev visszavonulása, a moszkvai aranyérmes Vudmäe sérülése következtében hármasugrásban visszaesés mutatkozott, de a fiatalok közül Beszkrovnyij (17.21) és Valjutkevics (17.18) fokozatosan javult. s A szovjet atlétika első számú gondja - változatlanul a futás. Sajnálatos tény, hogy a futószámokban 100 métertől, egészen 10 000 méterig mindössze két szovjet név található a világranglistáik élcsoportjában, mégpedig Kirov (300 m) és Abramov (5000 m). S ez egyben a jövő feladatait is meghatározza, miszerint fűtők kerestetnek! Poljakov, a világcsúcstartó rúdugró Nehéz helyzetben A lengyel atlétika válsága nem új keletű. A múltban elért egykét világraszóló eredmény nyomán a figyelem néhány élversenyző felé fordult, az utánpótlás háttérbe szorult. Ezen a tényen a rúdugró Kozakiewicz és az akadályfutó Malinowski Moszkvában nyert aranyérme sem változtatott. Az elmúlt idény a korábban várt visszaesést igazolta: a válogatott a hatodik helyre csúszott le az Európa Kupában, a világranglista első tíz helyezettje között pedig összesen három lengyel atléta szerepel (Maminski 3000 m akadályon, a 4x100 m-es váltó, valamint Ludwig a tízpróbában). A jelenlegi helyzetet az ország súlyos gazdasági válsága is kétségtelenül erősen befolyásolja. A korlátozások következtében a versenyzők nagyon ritkán indulhattak nemzetközi viadalokon, több hazai rendezvényt is le kellett mondani. Az idei eredmények alapján a jövő évi Európa-bajnokságon is nagyon kevés esélyünk van dobogós helyezések kivívására. A helyzet csak néhány számban kedvező. A 4x100 m-as váltó egyik erős számunk, mert a kitűnő négyes mellett még a tartalékokra is lehet számítani. Az akadályfutó Maminski pedig akár a dobogó legmagasabb fokára is állhat. Az ugrószámokban viszonylag kedvező a helyzet. A magasugrásban visszatért Wszola ma már erős hazai konkurréneiával számolhat Trzepszur (228) és az ifjúsági Európabajnok Krawczyk (226) személyében. A rúdugrásban Kozakiewicz pályázik újabb aranyéremre. Az elmúlt idényben összesen két országos csúcsot jegyezhettünk fel: a kalapácsvető Tomaszewski (77.14 m) és a tízpróbás Ludwig (8222 pont) iratkozott fel a csúcslistára. Jövőre e nehéz körülmények ismeretében is többet várnak a szakemberek. . Sikeres évzáró Az atlétikai Európa Kupa zágrábi döntőjének a nézői ugyancsak elcsodálkoztak, amikor a diszkoszvető dobókörben a világcsúcstartó Wolfgang Schmidt helyett a magdeburgi Armin Lemmé kezdett bemelegíteni. A 198 cm magas volt, evezős azonban már az NDK-bajnokságon megelőzte berlini vetélytársát. Zágrábban is igazolta a válogatók bizalmát és fölényesen, majdnem 5 méteres különbséggel nyerte meg a versenyt. A Világ Kupán sem talált legyőzőre. Az NDK atlétái sikeres évet zártak. A hat Európa Kupa közül töretlen fejlődésük bizonyítékaként, hármat megnyertek. A csapat összetétele alaposan megváltozott, részben visszavonulások, részben sérülések miatt. A gerelyhajító Wolfgang Hanisch és a gyalogló Karl-Heinz Stadtmüller például viszszavonult. Lutz Dombrowski, a távolugrás, Gerd Wessig, a magasugrás és Thomas Munkelt, a HCL-es gátfutás olimpiai aranyérmese pedig sérülés miatt hiányzott. A jövő bíztató, hiszen az utrechti ifjúsági Európabajnokságon az NDK fiataljai 22 aranyérmet szereztek! Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, ha az NDK legjobb atlétaedzői bizakodva, tekintenek a jövő esztendő elé. Tanítványaikra nehéz feladat vár, hiszen újra Athénban rendezik az Európa-bajnokságot, ahol 1959-ben az NDK atlétái 11 versenyszámban diadalmaskodtak! XXXVII. 291. ♦ 1981. december 10 A KÜLFÖLD SPORTJA idegenben nyert a Göteborg Szerdán az UEFA Kupa harmadik fordulójának visszavágó mérkőzéseire került sor. Göteborg (svéd)—Dinamo Bucuresti (román) 1-0 (1-0). Bukarest, 20 000 néző. Gólszerző: Nilsson. A Göteborg 4-1-es összesített gólkülönbséggel jutott tovább. Hajduk Split (jugoszláv) — Valencia (spanyol) 4-1 (2-0). Split, 50 000 néző. Gólszerző: Gudelj (3. egyet 11 esből)és Primora , ill. Laura. A Valencia 6-5-ös összesített gólkülönbséggel jutott tovább. Kaiserslautern (NSZK-beli)— Bakeren (belga) 4-1 (1-0). Kaiserslautern, 25 000 néző. Gólszerző: Hofeditz, Briegel, Fankel, Eilen felelt, ül. Gudjohnson. A Kaiserslautern 4-2-es összesített gólkülönbséggel jutott tovább. Hamburg (NSZK-beli)—Aberdeen (skót) 3-1 (1-0). Hamburg, 48 000 néző. Gólszerző: Hrubesch, Memering (11-esből), Jakobs, ill. McGhee. A Hamburg 5-4-es összesített gólkülönbséggel jutott tovább. Neuchatel Xaminx (svájci) — Sporting (portugál) 1-0 (1-0). Neuchatbeil, 17 000 néző. Gólszerző: Audrey. A Neuchatel 1-0-ás összesített gólkülönbséggel jutott tovább. Feyenoord (holland)—Radnicski Nis (jugoszláv) 1-0 (1-0). Rotterdam, 18 000 néző. Gólszerző: I. Nielsen. A Radnicski 2-1-es összesített gólkülönbséggel jutott tovább. Wales lemondta Nagy meglepetést és csalódást okozott a Dél-afrikai Köztársaságban a Walesi Rögbi Szövetség (WRU) határozata. Ezek szerint ugyanis a szigetországi válogatott lemondja 1982 májusában tervezett dél-afrikai vendégszereplését. Az AFP kommentárja szerint a lemondás oka más nem lehet, csak az, hogy a walesi sportvezetők és sportolók mérlegelni kezdték a délafrikai túra lehetséges következményeit, azt például, hogy meghiúsulhat jövő évi szereplésük a Brit Nemzetközösségi Játékokon. Erre annál is inkább gondolhattak, mert a brit nemzetközösséghez tartozó országok sportvezetőinek szóvivője a közelmúltban kijelentette, hogy minden olyan nemzet részvétele ellen tiltakozni fognak, amely sportkapcsolatokat tart fenn fajüldöző politikát folytató országokkal. A Walesi Rögbi Szövetség határozata egy egyre inkább megerősödő irányzatot jelez. Mindenekelőtt az afrikai államok határozott és egységes kiállása következtében mind több országban ismerik fel a dél-afrikai sportkapcsolatok ápolásának helytelenségét. Nem véletlenül mondta le legutóbb a dél-afrikai szereplést többek között két olyan ismert teniszcsillag is, mint az amerikai Jimmy Connors és a lengyel Wojtiech Fibak. A délafrikaiak elszigetelődése mindinkább nyilvánvalóvá válik, s mindazoknak, akik a velük való kapcsolatokon fáradoznak, számolniuk kell a nemzetközi sportközvélemény elítélésével és az egyre súlyosabb gyakorlati következményekkel is. Labdarúgó EB Hét városban (?) A labdarúgó-szurkolókat jelenleg teljes joggal a jövő évi világbajnokság döntője, s a nagy finálét megelőző januári sorsolás foglalkoztatja. Ám csütörtökön fontos tanácskozást tart Zürichben az UEFA végrehajtó bizottsága is. A napirend legfontosabb pontja az 1984-ben esedékes labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek selejtezői már 1982 őszén, a VB után megkezdődnek. Az EB szervező bizottsága a közelmúltban a nyolcas döntő megrendezésére jelentkezők — Franciaország, Anglia, NSZK és Görögország — közül a franciákat támogatta- Mindez a nemzetközi sportsajtóban élénk visszhangot keltett. Az angolok, de különösen a nyugatnémetek bizonyos részrehajlással vádolták az UEFA vezetőit, mondván, hogy ezt megelőzően sem igazságosan döntöttek az olaszok javára, hiszen Róma rövid időn belül másodszor kapta meg a rendezés jogát. Már előre kifogásolják azt is, hogy a nyolcas döntő mérkőzéseit a franciák hét városban kívánják megrendezni. Az elaprózott rendezésnek egyébként az az oka, hogy az állam támogatást ígért, egyes stadionok korszerűsítését, valamint a nantes-i pálya újjáépítését helyezte kilátásba. A lebonyolítás menetrendje is változna, Olaszország-ban ugyanis a nyolcas döntő két négyes csoportban kezdődött, s a csoportelsők mérkőztek az Európa-bajnoki címért, a csoportmásodikok pedig a harmadik helyért. Ezzel szemben Franciaországban a két négyes csoport körmérkőzése után keresztbejátszás következne (a csoportelsők a másik csoport másodikjával játszanának), majd a győztesek újabb mérkőzésen döntenék el az Európa-bajnoki címet, míg a harmadik helyért nem rendeznének mérkőzést-Az előzetes számítások szerint a költségvetés csak akkor volna egyensúlyban, ha valamennyi mérkőzést telt ház előtt játszanék, ami aligha valószínű. Márpedig az olaszországi EB-re is alaposan ráfizettek a döntőben szerepelt csapatok. Az EB tervezett színhelyei (mindenütt a kibővített lelátó befogadóképességét tüntetjük fel): Párizs (Parc de Princes stadion, 58 600 néző), Marseille (55 177), Lyon (51 860), Saint Etienne (52 213), Strasbourg (54 550), Nantes (52 000), Lens (51 098). A csütörtökön várható döntések után az EB sorsolását, illetve a selejtezők csoportbeosztását január első napjaiban Párizsban készítik el.