Népsport, 1981. december (37. évfolyam, 284-307. szám)

1981-12-04 / 286. szám

XXXVII. 286. ♦ 1981. december 4 SPORTLÖ­VÉSZET ’«/ Félúton, de előre. A­ fi­t Itt Bokárés sincs másként Halkan, lassan szinte észrevétlenül sikersportággá terebélyesedik a sportlövészet. Tudjuk, első olvasás­ra kissé merész ez a kijelentés, de ha alaposabban utánanézünk, kiderül, hogy mégsem az. Sokadszor ír­juk már le, hogy a sportlövészet nem közönségsport­ág, így aztán az sem csoda, ha a közvélemény csu­pán az egészen kiemelkedő eredményekre figyel fel. Olimpiai bajnoki, világbajnoki győzelmekre. Egy-egy második, harmadik helyezés a világversenyeken­­ már korántsem feltűnő. A sportlövők hosszú-hosszú idő óta nem zártak ilyet, eredményes évet. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy a sportágnak 1979-ben világ­bajnoka (Bodnár) és Európa­­bajnokai (Fórián, Bodnár) voltak, 1980-ban Varga Ká­roly révén olimpiai aranyér­mest adott a magyar sport­nak , az idén pedig a leg­nagyobb eredmény két csa­pat VB-ezüstérem és két egyéni VB-bronz futóvadlö­vésben, valamint egy junior Európa-bajnoki cím Nem volt tehát igazán ki­robbanó siker de több kitű­nő eredmény született. A sportág a világversenyeken 102 pontot gyűjtött, ebből 15 olimpiáit. Húsz nemzetközi­ versenyen 23 első, 18 máso­dik, 13 harmadik helyezést szereztek a magyar sportlö­vők. Természetesen, a különbö­ző szakágak eltérő mérték­­ben vették ki részüket a pontgyűjtésből. Az élen a fu­tóvádlövők állnak, mögöttük a gyorstüzelő pisztolyotok, a junior standard puskások kö­vetkeznek. Ha a sportág leg­nagyobb eredményét kutat­nánk, akkor az egyértelmű­en a növekvő kiegyensúlyo­zottság lenne. Néhány évvel ezelőtt csak a futóvadlövő­ket emelhettük ki nemzetkö­zi mércével mérve 1981-et követően viszont akár négy­et szakágat is kiemelhetünk. A tizenegy olimpiai verseny­szám közül ötben-hatban a magyarok éremesélyesek le­hetnek a világversenyeken. A MOB-nak a sportlövé­szettel szemben az az elvá­rása, hogy az 1984-es olim­piára valamennyi verseny­számban pontszerzésre kér­es versenyzőket készítsen fel. Ennek ismeretében a sportág jelenleg félúton jár, de elő­re halad, s nem hátrafelé! Az idei mindenképpen olyan esz­tendő volt, amikor egy pil­lanatra meg lehet állni, visz­­sza lehet tekinteni a megtett útra, s a hibák, hiányosságok alapos elemzése a sikerek megfelelő és mértéktartó mél­tatása után folytatni lehet az olimpiai felkészülést. Amikor az év eredményei­ről és a jövő feladatairól be­szélgetünk dr. Hammerl László szövetségi kapitány­nyal, a tizenegy olimpiai ver­senyszám pozitív és negatív oldalait vettük szemügyre. Kisöbű sportpuská­ tunk kiemelkedő eredményt nyújtani a nemzetközi ver­senyeken. Az egyetlen pozi­tívum a bajnokságon elért 599 kör, amelyet külföldön egyetlen versenyzőnk sem tu­dott megismételni. Különö­sen az összetett verseny­számban mutattunk helyben­­járást, a térdelő, s különösen az álló számban a világ el­húzott tőlünk. Az EB-n na­gyon szerény eredményeket értünk el kisöbű sportpuská­ban, s különösen az összetett eredmények figyelmeztettek arra, hogy változtatnunk kell. FELADAT: teljesen új álló stílus kialakítása. Elfogadtat­ni a versenyzőkkel és az ed­zőkkel azt a tényt, hogy a fekvő számra is az állóval kell készülni, hiszen az adja meg a lőbiztonságot Küzde­ni kell azzal a felfogással szemben, hogy a fiatalokat sokat edzik fekvő testhely­zetben, miután így hama­rabb kerülhetnek az élme­zőnybe. Amíg a világ leg­jobbjai 375 kör felett lövik az álló számot, addig ez nálunk 365—370 kör között mozog. Meg kell taníttatni a verseny­zőkkel a tempólövést, tuda­tosítani kell bennük, hogy hat-nyolc másodperc alatt lő­niük kell! Gyorstüzelő pisztoly: idén tovább erősödött a hazai él­vonal, még több jó verseny­zőnk lett. Nagy nemzetközi versenyeken már rendre be­leszólnak az elsőség kérdésé­be, világversenyekem ez még nem sikerült, de karnyújtás­nyira vagyunk a legjobbak­tól. FELADAT: még jobban oda kell figyelni a verseny mindkét napjára. A legfon­tosabb cél az első napi tel­jesítmény közelítése a maxi­mumhoz. Szokás idehaza, hogy az első harminc lövést könnyen veszik aztán a má­sodik harmincra odafigyel­nek, s végül kijön egy tűr­hető eredmény. Ez a felfo­gás nemzetközi versenyeken elfogadhatatlan, szeretnénk, ha rövidesen idehaza is az lenne. Szabadpisztoly­­rópa-bajnoki bronzérme rendkívül kellemes meglepe­tés volt számunkra. Sajnos, ennek ellenére nagyon szűk az élmezőny. Kiemelkedő eredményt csupán­­ két ver­senyzőtől várhatunk s mö­göttük is nagyon nagy az űr. FELADAT: a tehetséges feladatok versenyzési lehető­ségének biztosítása, mielőbbi felzárkózásuk elérése. Min­den versenyzőnél ki kell dol­gozni az egyénileg legmeg­felelőbb főritmust. I­senneli a­ő nők ott van­ LegpUMtd.­nak a legjob­bak között, egész éves telje­sítményükkel elégedett a szakvezetés. A férfiakról ugyanez nem mondható el, elmaradtak a célkitűzéstől, s miután ez álló szám, ugyan­az a probléma, mint a kis­öbű sportpuskánál. FELADAT: a légpuska Olimpiai szám lett, így foko­zatosabban oda kell figyelni erre a szakágra. El kell ér­nünk, hogy ne csak télen, ha­nem egész évben eddzenek a versenyzők ebben a szám­ban, hiszen az olimpia is nyáron lesz. Standard számok. Ig ver­senyzőink az idén megtor­pantak, kevés jó eredményt­­értek el, azon kevesek közé tartoznak, akik elmaradtak a várakozástól. Standard pus­kában női versenyzőink tel­jesítettél­­ a célkitűzést. Fó­rián Éva révén Európa-baj­noki ezüstérmet szereztek. Megfelelő létszámú az élme­zőny, s mögöttük tehetséges fiatalok jelentkeznek. FELADAT: a pontlövés ja­vítása, természetesen nem a másik rovására A standard pisztoly eddig elég mostohán kezelt versenyszám volt, olimpiai műsorba vétele fo­kozott figyelmet igényel. A puskásoknál az utóbbi egy­két évben tapasztalt lendü­let megtartása, illetve foko­zása szükséges. Futóvadlövés. 1,baj­nokságon a vártnál jóval gyengébben szerepeltek ver­senyzőink, akár kudarcnak is elkönyvelhetjük az eredmé­nyeket. A Buenos Aires-i vi­lágbajnokságon aztán újra bizonyították, hogy a világ élvonalába tartoznak. Bodnár Tibor két bronzérmet szer­zett egyéniben, a csapat mindkétszer ezüstérmes lett. Az élmezőny tagjai fiata­lok, ráadásul 1981-ben egy sor újonc is berobbant a leg­jobbak közé. A húszéves Ko­vács Kálmán és a tizennyolc éves Keczeli Zoltán már a felnőtt VB-n is bemutatkoz­hatott. A jövő derűsnek ígér­kezik, hiszen erős­­az után­pótlás. FELADAT: a gyorslövés javítása. Fokozottan kell fi­gyelni a kezdésre, az első napra. A szakággal szemben alapvető követelmény, hogy tartsa helyét a világ élvona­lában. Tran a versenyszám na­il dp. gjoi* megsínylette, hogy az egyik legjobb Lud­­mann László önhibáján kívül nem tudott felkészülni az ar­gentínai világbajnokságra, két társa, Bodó és Putz pe­dig nem volt képes kellően helytállni a világversenyen. Ez azért is sajnálatos, mert a töb­bi nemzetközi verse­nyen idén jól szerepeltek, öt Grand Prix-győzelmet arat­ta... Rendkívül tömör a nem­zetközi élmezőny, idegfelelő felkészüléssel be lehet tör­ni a legjobbak közé. FELADAT: a versenyzői létszám növelése. Az orszá­gos bajnokságon rendre 22 ■—24 trapos indul, ami rend­kívül kevés. A NIKE-ben és a Zalkában folyó magas szín­vonalú szakmai munkának köszönhető csupán hogy ilyen vékony élgárdával is Európa legjobbjai között tartják számon , a magyaro­kat. Skopf Válságos helyzet­iől­ CCI. ben lévő szakág. Noha jóval több skeetpálya van hazánkban, mint trap, a bajnokságon is hatvan fölött van az indulók létszáma — az igazán jó jövő mégis ke­vés. Nagyon réginek tűnik az az idő (pedig csak három éve volt!), amikor Talabos révén még EB-ezüstöt sze­reztek a skeetesek. Két-há­­rom emberből lehet válogat­ni — ez a kevésnél is keve­sebb . .. FELADAT: teljesen új ala­pokra kell helyezni az ed­zésmunkát. Meg kell szerez­tetni a versenyzőkkel a ko­rongbiztonságot. Feltétlenül meg kell állítani a hanyat­lást. Ehhez hatékonyabb ed­zésmunkára, jobb hozzáál­lásra, lelkesebb versenyzőkre van szükség. Utánpótlás: tv2 S­­tál sem utolsósorban az után­pótlást. A juniorok legfénye­sebb idei sikere Spránitz Gá­bor aranyérme a titográdi Európa-bajnokságon. Érde­kes módon a juniorok mező­nye is olyan féloldalas, mint a felnőtteké. Kis híján itt is azok a sikerszakágak, mint a „nagyoknál”. Jó az utánpót­lás a futóvadlövőknél (Kecze­li, Vrhovina, Péni), a stan­dard puskásoknál (Spránitz, Török, Bárányi, Hujber), a gyorstüzelő pisztolyosoknál (Németh, Kovács Z., Jam­­niczky). Gyengébben állunk szabadpisztolyban, trapban, skeetben. Természetesen egy eszten­dő értékelésénél nem szabad kihagyni a­­ „hátországot” sem. Egy-egy sportág hely­zetének, állapotának tükre az­­ élvonal, de kimagasló eredmények csak úgy szü­lethetnek, ha a bázis széles, megalapozott. Jelenleg tulaj­donképpen a korongszámok­ban elgondolkodtató a hely­zet. Kevés a versenyző, s különösen trapban­­ a lő­tér is. Ilyen körülmények között botorság lenne ered­ményes szereplést várni tő­lük. Örömteli tény volt viszont az ifjúsági és junior bajnok­ságon indulók száma. A sportlövészet is — hasonlóan más sportágaikhoz — után­pótlásgondokkal küzd. Keve­sen jelentkeznek, azután ezek nagy része rövid idő alatt lemorzsolódik. Éppen ezért kell megbecsülni a 16—17 éveseket, s mindent elkövet­ni azért, hogy a sportágban maradjanak. A vezető egyesületek (Bp. Honvéd, II. Dózsa, MHSZ KLK, Zalka KMFSE) és­ az egyre erősödő Vidéki bázisok (Kaposvár, Veszprém, Fűzfő, Mezőtúr, Keszthely, és a sort még folytathatnánk) minél jobb összefogására lesz szükség ahhoz, hogy a jövőben az utánpótlás-neve­lés törésmentes legyen, s ez­zel együtt megoldódjon a te­hetségek felfelé áramlása. Ezt követeli a sportág je­lene és kívánja a jövője... Jakab József . Fórián Éva a titográdi EB-n ezüstérmet szerzett A női torna fejlődése az 1976-os montreali olim­pia után olyan irányba indult el, hogy törvénysze­rűen megtorpanáshoz kellett vezetnie. A gyakorlatok, az új ele­mek olyan követelményeket támasztottak, amelyeket csak vékony, lehetőleg nagyon alacsony tornászok ■ tudnak bemutatni. A női torna — de sokszor leírtuk már — kis­lánytornává vált. Észrevették ezt a Nemzetközi Torna Szö­vetség illetékesei is, és nem­régiben felemelték az alsó korhatárt 15 évre. Ám min­den bizonnyal már későn. Egyik ismerősöm mondta, még Moszkvában, némileg el­tűnődve: „Itt ez a kis Bicse­rova. Ő képviselné a mai női tornát? Az eredménye sze­rint igen, hiszen ő az ■össze­tett bajnoknő. De. .” No, igen. A csöppnyi Olga kinézetre még a 15 éves alsó korhatártól is messze áll, nem hogy a nőiességtől. Tény viszont az is, hogy gyakorla­tai alapján megérdemelten lett világbajnok. Sok hibával Az előbbiekből — tehát ab­ból, hogy a siker záloga több­nyire a kislánykor — az kö­vetkezik, hogy a korábbi me­zőny nem igen tud lépést tartani az újakkal. Nőnek a lányok, nőiesednek, egy ki­csit meg is híznak, így aztán a nehéz gyakorlatokat már nem mindig tudják hibátla­nul bemutatni. Valószínűleg ez lehetett az oka annak is, hogy a világbajnokság ver­senyein sok rontott gyakor­latot láthattunk. A legjobb tornászok mara­­déktalanul felkészültek, en­nek hiányát tehát nem lehet hibául felróni. Annál való­színűbb, hogy közbeszóltak a fizika törvényei ... A dobo­gó első három helyezett csa­pata sem tudott egyértelmű­en hibátlan gyakorlatokat be­mutatni. Mind a négy sze­ren csökkentette a színvona­lat a sok rontás. Érdekes volt, hogy különö­sen a gerendán és a felemás­korláton volt alacsonyabb a színvonal. Az egyik magyar tornászlány mondta, hogy na­gyon bizonytalannal­ érezte ezt a írét szert, a gerendán például nehezen találta meg az egyensúlyát. Nos, elkép­zelhető, hogy az egyébként kiváló szerek között ez a kettő nem volt megfelelő mi­nőségű. Elképzelhető, esetleg ez volt az egyik oka annak, hogy a női mezőny itt gyen­gébb volt. De — csak az egyik ok lehetett, ha lehe­tett. Mert más versenyeken sem mindig remekeltek a versenyzők — például a ge­rendán . . . A VB legszembetűnőbb je­lensége az élmezőny meg­változása, átcsoportosulása volt. A Szovjetunió csapatát kivéve jelentősen változtak az erőviszonyok. A férfiak­hoz hasonlóan a nők között is előretörtek a kínaiak. Szemre az egyik legszebb csapat képét mutatták. Töré­kenyek, kecsesek voltak, szép, hosszú lábuk miatt nem is tűntek éppen alacsony­nak. A sportdiplomáciával vi­szont még hadilábon állnak. Nem sikerült megnyerniük a bírók rokonszenvét ez pe­dig ebben a sportágban dön­­tő­ fontosságú. Csak adalék­ként: amikor a kínai kislá­nyok versenyeztek, a­­ FIG valamelyik, képviselője állan­dóan a szer zsűrije közelében tartózkodott, hogy biztosítsa a pontozóknak a nyugalmat, s „megvédje” őket a heve­sen reklamáló, mindunta­lan a vezető bíróhoz szala­dó két edzőtől. Indulataik részben érthetőek voltak, hi­szen nemegyszer úgy tűnt, hogy alulpontozták őket. Az élmezőny negatív meg­lepetését a román csapat okozta. Sokáig találgattunk, indul-e Comaneci vagy sem? A hírek változóak és ellenté­tesek voltak, míg végül is ki­derült: mégsem versenyez Moszkvában. Nélküle a ro­mán válogatott szárnyasze­­gett volt. Igaz, Nadia az utóbbi években már nem ké­szült és nem tornászott úgy, mint korábban, de neve és vitathatatlan tehetsége mégis nagy pluszt jelenthetett vol­na. Távollétében Eberle fel­adata lett volna, hogy magá­val vigye a csapatot. Csak­hogy a román csapat vezetői elkövették azt a hibát, hogy Eberlét mindenáron indítot­ták tavasszal a madridi EB-n, annak ellenére, hogy előtte súlyosan megsérült. Ott meglehetősen középszerűen szerepelt, s ez bizony. ..nem emelte ázsióját sem . .. Ami mégis szép volt Voltak azért ennek a női versenynek is Szép színfolt­jai ! Megközelítőleg azonos színvonalon versenyzett a két csapat, méghozzá kifejezet­ten egymás ellen, s végül az egymást követő 5., illetve 6. helyen végzett. Csehszlová­kia és az Egyesült Államok együtteséről van szó. Ami­kor az elemekben már ne­héz újat hozni, ők a kivitel­ben, a koreográfiában mutat­tak meglepőt, szépet, újdon­ságot. Főleg a tengerentúli csapat láttán érezhettük, hogy van még valahol­ szín­vonalemelési lehetőség a női tornában. Vonatkozik ez a csehszlovákokra is de nem egészen egyértelműen, hi­szen egyik erősségük, Laba­­ková alig valamivel nagyobb, mint Bicserova . . A magyar női válogatott szereplését könnyű, de ugyanakkor nehéz­ is érté­keim. Kertész Aliz szövetsé­gi kapitány, előzetesen a nyolcadik hely megszerzését jelölte meg célul. Ez sike­rült is a csapatnak, tehát azt mondhatnánk, minden rend­ben. Csakhogy egyáltalán nincs! A nyolcadik hely,­­mint cél, olyan alacsony el­várás, amelyet egyértelműen könnyebb teljesíteni mint a kicsit magasabbat. Kertész Aliz azonban nem az óvatos­kodás miatt, hanem a reális erőfelmérés után jelölte meg a nyolcadik helyet. Ez vi­szont érzékletes, képet ad a hazai női torna helyzetéről és erejéről. Kevés az a nyolcadik hely" A hetedik helyen végzett Bulgária majdnem öt pont­tal volt jobb a magyaroknál. Ez viszont nagyon sok. Nem rekedhet meg itt, vagy nem csúszhat lejjebb a színvonal. De hát mi lehet a megol­dás? Hiszen a nehezen ösz­­szeválogatott csapatból a VB után ketten, Egervári Már­ta és a Testnevelési Főisko­lát elkezdő Tóth Margit be­fejezi pályafutását. Márta edző lesz, Margit pedig a TF csapatában, II. osztályú szinten folytatja. A kiút megtalálása a női szakágban dolgozó ösz­­szes szakember közös gond­ja kell, hogy legyen. Az egyetlen reménysugárt, az alsó korhatárt még el nem ért, ám nagyon tehetséges g­eneráció jelenti. Zsilinszky, Gáspár, Kozák és a többiek tudásuk szerint már most is helyet kaphattak volna a csapatban. A budapesti VB- ig az ő megőrzésük és terv­szerű felkészítésük a leg­főbb feladat. Bod­a Ildikó XXI torna VB — Moszkva (II) Megtorpantak a nők 4 magyaroknak így is nagy a lépéshátrányuk Olga Bicserova lenne a női torna jelenének jelképe? NÉPSPORT 5

Next