Népsport, 1982. július (38. évfolyam, 157-185. szám)
1982-07-04 / 160. szám
6 NÉPSPORT Foghíjak nélkül A Bp. Mióta vért újra jelenthesik A montreali olimpia idején még igen jól csengett a női tornában a Bp. Honvéd neve, több kitűnő versenyzője erősítette a válogatottat. Aztán egyszer csak eltűnt a versenyekről a Bp. Honvéd. Illetve nem teljesen, hiszen Egervári Márta továbbra is az élvonalban szerepelt. De hát Márta egyedül volt, s rá ,még a legnagyobb jóakarattal sem lehetett alkalmazni a szakosztály szót. Vitathatatlanul kiderült, hogy ebben a neves egyesületben jó ideig semmit sem törődtek az utánpótlás nevelésével, korosztályok hiányoztak a sorból. Igaz, 1976- ban felvettek egy fiatal, akkor végzett edzőt, de hát ő sem kezdhette az alapoknál előbb ... Ez a fiatal szakember Matkócsik Ferenc volt, aki segítőtársával, Kis Júliával együtt mára válogatott kerettag leánykákat nevelt. De a legegyszerűbb számtani művelet után kiderült, hogy ehhez hat évre volt szükség. Addig? Hoszszú — és nem éppen egyszerű — utat hagytak maguk mögött. — Abban az időben teljesen elölről kellett kezdeni, hiszen a hetvenhatos olimpia után elköszönt generáció mögött tényleg nem volt senki! Egy-két évig még vegetált néhány tornászunk, a válogatottság pereméig is eljutott, s ezért talán nem volt olyan feltűnő a sok foghíj. Most már bevallhatom, hogy ez az idő nekünk jól jött. Hét-nyolc éves kislányokkal kezdtünk dolgozni szép csendben, alig figyeltek ránk. Akkor még mások szolgáltatták a ,,témát”. Az akkori Honvédban hiba volt, hogy edzők jöttek-mentek, nem volt kialakult elképzelés, így a szakemberek mellett a koncepció is állandóan változott. Szerencsére mi ebből kimaradtunk. A hullámzás lassan elcsitult, a halványodó női szakosztály mellett egyre jobban kezdett csillogni a férfi, így a figyelem inkább feléjük fordult. Mi pedig tudtuk, hogy ha valamit el akarunk érni, akkor az erőnk 99 százalékát a kicsikbe kell fektetnünk — mondja Matkócsik Ferenc. ★ Érdekes visszapillantani arra, hogy Matkócsikék hogyan lépegettek előre. Az első évben száz kiválasztott kisgyerekkel kezdtek dolgozni. Ez a szám természetszerűleg nagyon hamar lecsökkent, azok maradtak, akikben volt fantázia és szerették a tornát. 1978-ra a társaságból kiválasztódott tíz olyan tornászpalánta, ahol a „papírforma” szerint már mindent elérhet. A szülők megtették a legtöbbet, amit tehettek: maximálisan megbíztak az edzőkben, s rájuk hagyták csemetéjüket. Aztán jelentkeztek a kicsik a serdülő CSB-n, s hamarosan az ifik között is ott tornásztak. A kívülálló csak figyelte és örült, hogy újabb szín érkezik, s közben azon töprengett, honnan a csudából tudtak olyan csöpp melegítőket találni a büszke kis leánykákra. Mert szó szerint még alig látszottak ki a földből, de már igazi tornász módjára feszítettek a hófehér, piros feliratos Honvédmelegítőben. A lányok bekerültek a különböző válogatott keretekbe, ketten közülük eredményeikkel is kiugrottak. Murinál és Benkovics a közvetlen utánpótlás két ígérete. Tavaly augusztusban nemzetközi sikert is elkönyvelhettek: a világon jószerivel egyedülálló, rangos, nemzetközi ifjúsági versenyen Japánban tornásztak. Tíz ország versenyzői közül Tokióban és Szapporóban pontszerzős helyeken végzett a két lány.★ — Annak idején láttuk, hogy a női tornában előtérbe kerül az akrobatika, ezért erre helyeztük a képzésben a hangsúlyt. Persze, vannak különböző elképzelések a kezdők oktatásáról. Van, ahol a balettel kezdenek. Mi nem ezt választottuk. Szerintem az a fontos, hogy jó alapot szerezzen a gyerek, az vitán, ha serdül, nőiesedni kezd, amúgy is igényévé válik a finomság, a kecsesség. Sokkal könnyebb lesz velük a balettképzés, hiszen nem mechanikusan csinálják majd, hanem tudatosan. Aztán a csoportban, amelyben most heten vannak, mindenki egyenlő terhelést kapott, és csak a jobb adottságok miatt ugrott ki Marinál és Benkovics. Egyáltalán nem biztos, hogy két év múlva is ez lesz a helyzet. Annak mindenesetre örülök, hogy a lányok között nincs szakadás, nem távolodtak el a két kiugrótól, hanem a példájuk éppenhogy ösztönzi őket. Meg akarják mutatni, hogy ők is képesek hasonló eredményre. Ennél jobb versenyszellem pedig nem is kell. Manapság sok olyan tornász van, aki kényszerből sportol. Ezek a leányzók viszont ragaszkodnak a tornához. Szeretik. Áldoznak érte. Szívesen végeznek plusz munkát, olykor szombaton és vasárnap is, és érzik, látják ennek az értékét is.★ Arról persze Matkócsik nem szólt, hogy a plusz munkához edző is kell és ő is ott van a tornateremben azokon a szombatokon és vasárnapokon. Azt viszont elmesélte, hogy a tornán kívül is sokat van együtt a kis társasággal: külföldön megmutatja nekik a várost, idehaza elviszi őket kirándulni, hiszen végül is nemcsak az a feladata egy edzőnek, hogy megtanítsa a duplaszaltót, így hát elmondhatjuk, hogy újra egyenesbe jött a Bp. Honvéd női tornaszakosztálya? Sajnos, nem. Hiszen hiába volt egy-két lelkes edző, ha szakosztályvezetési szinten ismét súlyos mulasztásokat követtek el. Fanáron például remekül mentek az előkészítő csoportok a bázisiskolákban. A gyerekek azonban mégsem jöttek. Nem volt szakmai irányítás és összefogás. Eredmény: újabb „lyukas” korosztályok. A szakosztály élére azonban új vezető került, s a visszavonult Egervári Mártával most már öt edző dolgozik, a női szakágban. Az első csoport a Los Angeles-i olimpia idejére éri el azt a kort, amikor tagjai már világversenyeken is szerepelhetnek. Remélhetőleg az olimpián nem szakad meg a hagyomány, lesz honvédos tagja is a női válogatottnak. És hasonló munkával talán nem okoz több gondot egyegy „lyukas” korosztály . .. Boda Ildikó Kiesett a tízszeres BEK-győztes Racing (Folytatás az 1. oldalról.) Klicker ellen, aki a második játszmát már játék nélkül nyerte. Az első egyesekből is, csak kettőt nyertek a franciák, így csak egyenlítettek. Portes ugyanis a jelek szerint legalább olyan hangulatember, mint Benyik, különben sem tudta elviselni az újpesti teniszezőtől elszenvedett vereségét és jóformán, csak statisztált Zringibi ellenében. „A francia ranglista második helyezettjének egyszerűen nem szabad ilyen gyengén játszania” — bosszankodott M. Schaff, a Racing teniszszakosztályának elnöke. De az igazi bosszúság, csak délután érte . . . A 3:3-ra végződött egyesek utáni folytatásban ugyanis a franciák Európa-hírű sztárokkal felálló csapata egyetlen párost sem tudott nyerni. Tulasne pörgetései sem érvényesültek, igaz, Roger Vasselin a nagyobbnál nagyobb ziccereknél is a háló aljába röptézte a labdákat. A párosoknál egyébként új felállást, taktikát láttunk a nyugatnémeteknél. A tapasztalt Wünsching például rossz adogatásaikor a pálya közepén leguggolt a hálónál, és csak társa adogatása után mozdult jobbra vagy balra, a franciákat megtévesztve. Bár erre nem is volt nagy szükség, hiszen Portes ezúttal kezdőként játszott. Ami pedig a taktikát illeti, a fogadó párosok általában mindketten hátulról, az alapvonalról kísérleteztek, élesen megütött, vagy finoman helyezett labdákkal próbálták megtörni ellenfeleik ellenállását. Mindez a bajoroknak sikerült jobban. A másik elődöntő spanyol „háziversenye” meglepően kemény csatát hozott. A két barcelonai együttes, a Royal Tennis Club és a Barcino játékosai, csaknem negyedóránként kérték Taróczy Jenő döntnöki közreműködését. Vitatkoztak, reklamáltak, élethalálharcnak tekintették a találkozót. Higueras váratlan veresége — a ranglista negyedik helyezettje, Luna győzte le — nehéz helyzetbe hozta az esélyesebb Barcelonát. Az elmaradhatatlan fehér sapkájában játszó Gimenez, valamint a volt ifjúsági bajnok Urpi és Fargas révén a Barcelona, csak három egyest nyert, s a 3:3-as döntetlen után következő két páros sem hozott döntést. Az utolsó mérkőzés döntötte el a továbbjutás sorsát. Higueras és Urpi ezúttal jobban kezdett, s 6:3-ra nyerte az első játszmát. De Lunáék egyenlítettek, végül a kilencedik mérkőzésen is csak a harmadik játszma döntött. A befejező páros döntő játszmájában azután Gabriel Urpi átvette az irányítást, nagyszerű röptejátékkal a Barcelona javára fordította a találkozót.♦ A vasárnapi döntőben a védő Royal Barcelona és a nagy meglepetést szolgáltató Amberg mérkőzik. Délelőtt rendezik az egyeseket, délután 15 órától pedig a párosokat. Eredmények Amberg (NSZK-beli)—Racing (francia) 6:3, Ziingibl—Portes 8:0, 6:2 (1), Wünschig—Tulasne 1:6, 4:6, Probst—Roger-Vasselin 3:6, 3:6. Zipf— Franulovics 6:0, 6:3 (!). Meiler—Goven 5:7, 7:5, 6:4. Fickentscher—Deblicker 6:7, 0:6. Zirngibl, Zipf—Tulasne, Roger-Vasselin 7:6, 6:2. Wünschig Probst—Portes, Proisy 6:4, 6:2. Meiler, Henn—Franulovics, Deblicker 6:3, 6:4. Barcelona—Barcino 5:4. Higueras—Luna 4:6, 2:6. Gimenez—Vizcayno 6:3, 6:2. Urpi— Tous 6:2, 6:2. J. Soler—Ferrer 3:6, 4:6. Fargas—Martorel 1:6, 6:2, 6:3. F. Soler—Jaite 3:6, 0:6. Higueras, Urpi—Luna, Vizcayno 6:3, 4:6, 6:1. Gimenez, Fargas—Tous, Ferrer 3:6, 6:7. Soler fivérek—Jaite, Montanola 6:4, 3:6, 6:4. Zinnowitzban, az NDK nemzetközi teniszbajnokságán a női egyesben Németh Anna és Szörényi Angéla az elődöntőbe jutott és ugyancsak az elődöntőben szerepel a Lukács, Tarján férfipáros. Csere közben „Másfél évtizedes fennállásunk legszebb, legértékesebb győzelmét arattuk a tízszeres kupavédő Racing legyőzésével — mondta Dieter Heckmann, az Amberg kapitánya. — Alig ötvenezer lakosú kis bajor városból érkeztünk, s bár jó a csapatunk, hiszen négyszer egymás után nyertük a hazai bajnokságot, ilyen sikerről álmodni sem mertünk. Játékosaink önmagukat múlták felül, meglepő győzelmeket arattak a nemzetközileg lényegesen ismertebb ellenfelekkel szemben. Rendkívül örülünk a győzelemnek és sokat tanultunk az újpesti házigazdáktól is, hiszen jövőre mi rendezzük a BEK-tornát.9 A HÁZIGAZDÁK GYŐZTEK A NŐI NÉGYPÁREVEZŐSBEN Evezés ____________- . Hőségben, de jó vizen versenyeztek szombaton Csepelen a Vasas SC által rendezett országos minősítő regattán az evezősök. Hét számban rajtoltak a felnőttek és — mint már az ezt megelőző versenyeken —, ismét meg kellett állapítani, hogy az indulók létszáma elkeserítően alacsony. Egyedül a férfi egypárevezősben (10 induló) kellett előfutamot rendezni, a többi szám egyikében sem volt szükség a hatos pálya minden sávjára. Három döntőnek csak két-két indulója volt. A felnőttek küzdelmeinek sorát a férfi kormányos négyesek nyitották. A válogatott hajó, amely legutóbb Berlinben igen biztatóan szerepelt — és tagja a következő hétvégén Amszterdamban versenyző küldöttségünknek — fölényesen győzött az egyetlen ellenféli a Rába ETO csapata előtt. Nem volt nagy küzdelem a női kormányos négyesek döntőjében sem, a várakozásnak megfelelően az MTK-VMA- csapatát nem szorították meg a győriek. Két tagja, Sóti és Földvári duplázott ezen a napon, ez a páros győzött a kormányos nélküli kettesben is. Úgyszintén duplázott a csepeli Sobják, aki az egyes győzelme után Feketével első lett a kétpárevezősben. Fekete Antalnak ezúttal nemcsak a győzelemhez gratuláltak a parton, hanem ahhoz is, hogy feleségének, Ambrus Mariannak ezen a napon egészséges kislánya született! Az újszülött 3.50 kg-mal jött a világra, és édesanyjával együtt kitűnően érzi magát! A női négypárevezősben két hajó rajtolt. A válogatott egység tagjainak útjai most elváltak, néhányan a Vasas, néhányan pedig az MTK-VM hajójában ültek. A versenyt rendező Vasasnak egykor híres, nemzetközi sikereket, EB-érmeket, országos bajnoki címeket szerző női négypárevezőse volt. Most, mintha ezekre a dicsőséges napokra emlékeztették volna a közönséget, nyertek a piros-kékek. Az utolsó felnőtt döntőt versenynek sem lehetett nevezni, a Csepel kormányos nélküli négyese 40 mp előnynyel érkezett célba a BHSE hajója előtt!... Eredmények. Nők. Felnőttek. Négypárevezős: 1. Vasas (Cserei, Koczkás, Bertényi, Horváth, K. Mucher) 3:33.0, 2. MTK-VM 3:34.8. Kormányos nélküli kettes: 1. Sóti, Földvári (MTK-VMA) 3:59.0, 2. Szabó, Mészáros (Győri Spartacus B) 4:02.9, 3. Cseri, Szilágyi (Győri Spartacus A) 4:06.4. Kormányos négyes: 1. MTK-VM A (Sóti, Földvári, Kállai, Baracska, K: Répási) 3:48.2, 2. Győri Spartacus 3:54.7, 3. MTK-VM B 3:58.4. Férfiak. Egypárevezős: 1. Sobják (Csepel) 6:55.0, 2. Maróthy (REAC) 7:11.7, 3. Vörös (Bajai Spartacus) 7:12.0. Kétpárevezős: 1. Fekete, Sobják (Csepel) 6:21.5, 2. Benkó, Pál (BHSE) 6:35.5, 3. Zuber, Csonka (MTK-VM) 6:36.5. Kormányos nélküli négyes: 1. Csepel (Pergel, Karaus, Toronyi, Makai 6:32.5, 2. BHSE 7:12.7. Kormányos négyes: 1. Csepel —Váci Hajó-válogatott (Hónap, Bácskai, Sztárcsevics, Keller, K. Bálint) 6:26,8, 2. Rába ETO 6:34,5. XXXVIII. 160. ♦ 1982. július 4. NÉPES MEZŐNYÖK Kajak-kenu ] Csináljunk gyors leltárt, nézzük, ki hiányzik? Kiderül, nem könnyű. Legalábbis gyorsan elkészíteni. Több mint 1200 nevezés érkezett a Budapest-bajnokságra, tele a csepeli Dunáig kicsikkel, nagyobbakkal, és felnőttekkel is. Négy korosztály bajnokságát rendezik ugyanis ezúttal egy helyen, egyszerre. A belgrádi VB-re jelölt válogatottak számára nem kötelező az indulás, de nem is tilos. Mégis kevesen élnek a versenyzés lehetőségével, csupán: Révész, Dragos, Fábián és Kiss István. Meglepetés, amit valóban annak lehet nevezni, csupán egy akad férfi kajak egyesben 1000 méteren Góti esélyesebbnek ítélt versenyzőket előz meg. Babella László tanítványa, s az edző így nyilatkozi a sikerről: ..Évek óta becsületesen készül, és edz, idén végre megérezte a vizet a fiatal versenyző, ennek tulajdonítható a siker.” Ugyanebben a számban a rövidebb távon a tavaly még VB-csapattag Rukkel a tavalyi Budapest-bajnokot győzte le. Kenu egyesben 500 méteren roppant szoros versenyben csak hajója „berúgásával” nyert Bánits. Női egyesben Révész és Zakariás kijlön versenyt vívott. Női párosban a Dózsa versenyzői fölényes győzelmet arattak, de ebben a számban csakúgy, mint a négyesekben, nagyon gyér mezőny jött össze. Végül kenu kettesben mindkét távon Varga és Takács fölényesen győzött. Eredmények. Nők. K 1. 500 m. Bajnok: Révész Erika (FTC) 2:04.0, 2. Zakariás (O. Dózsa) 2:05.4, 3. Andrási (Csepel) 2:07.2. K II 500 m. B: Dragos Ágnes, Pozsonyi Ágnes (O. Dózsa) 1:52.8, 2. Déry, Rajnai (Bp. Honvéd) 1:54.4, 3. Kovács J., Zakariás (O. Dózsa) 1:59.4. K IV. 500 m. B: V. Dózsa (Dragos Ágnes, Zakariás Mária, Hajdúmár Franciska, Kovács Éva) 1:50.5, 2. Ir. Dózsa (Szeitler, Pozsonyi, Fegyver, Meggyesi) 1:54.4, (két induló). Férfiak. K I. 500 m. B: Rukkel László (Csepel) 1:47.9, 2. Kocsis L. (Ü. Dózsa) 1:48.4, 3. Hagymási (Bp. Honvéd) 1:49.6. K I. 1000 m. B: Góti Károly (Ü. Dózsa) 3:18.4, 2. Gálovits (Bp. Honvéd) 3:49.7, 3. Romhányi (O. Dózsa) 3:50.3. K II. 500 m. B: Szabó László, Romhányi Zoltán (O. Dózsa) 1:37.2, 2. Gálovits, Mészáros S. (Bp. Honvéd) 1:37.8, 3. Fábián, Farkas I. (O. Dózsa) 1:38.7. K II. 1000 m. B: Herendi László, Valcz László (Bp. Honvéd) 3:33.5, 2. Waltner, Gálovits (Bp. Honvéd) 3:34.6, 3. Rukkel, Ambrus (Csepel) 3:35.1. K IV. 500 m. B: Bp. Honvéd (Mészáros Sándor, Kiss II István, Havas Tamás, Sasvári Károly) 1:32.3, 2. Bp. Honvéd (Gálovits, Rácz, Herendi, Valcz) 1:32.6, 3. Bp. Honvéd (Waltner L, Ill. Fekete L., Rátkai) 1:37.9. C I. 500 m. B: Bánits Gábor (U. Dózsa) 1:56.1, 2. Nagy K. ( Dózsa) 1:56.5, 3. Paraszt (Bp. Honvéd) 1:57.3. C I. 1000 m. B: Solymár László (FTC) 4:14.2, 2. Pétervári L. (BSE) 4:14.9, 3. Paraszt (Bp. Honvéd) 4:16.5. c II. 500 m. B: Varga Zoltán, Takács Gábor (U. Dózsa) 1:46.6, 2. Solymár, Bánszky (FTC) 1:47.9, 3. Ring J, Kerepesi (BSE) 1:49.5. C II. 1000 m. B: Varga Zoltán, Takács Gábor (I. Dózsa) 3:52.8, 2. Solymár, Bánszky (FTC) 3:57.5, 3. Ring, Kerepesi (BSE) 4:00.4. •k A szegedi evezőspályán szombaton a rövidtávú döntőkkel folytatódott a vidékbajnokság. Férfiak: K I. 500 m. B: Császár Attila (Tata) 1:58.7, 2. Pethő (Szolnok) 1:59.5, 3. Kosztyán (Vác) 2:00.9. K I. 1000 m. B: Joós István (Rába ETO) 4:02.6, 2. Petrovics (SZEOL AK) 4:05.0, 3. Pethő (Szolnok) 4:05.8. C I. 1000 m. B: Gáti József (Baja) 4:28.9, 2. Szemán (Vác) 4:31.8, 3. Oroszi (Vác) 4:36.5. Nők. K I. 500 m. B: Rakusz Éva (Olefin) 2:08.4, 2. Povázsán (Rába ETO) 2:09.2, 3. Mészáros (SZEOL AK) 2:12.5. K II. 500 m. B: Villám Ildikó, Mészáros Karola (SZEOL AK) 2:00.2, 2. Povázsán, Nagy (Rába ETO) 2:00.5, 3. Rakusz, Erdődi (Olefin) 2:04.3. XVIII. hortobágyi nemzetközi lovasnapok AZ AKADÁLYHAJTÁS ELŐTT JUHÁSZ ÁLL AZ ÉLEN A pénteki viszonylag csendesebb nap után szombaton már nagyüzem volt a mátai lovaspályákon, ahol XVIII. alkalommal rendezik a hortobágyi nemzetközi lovasnapokat. Előző napi tudósításunkban a díjugratók érdemeltek elsőséget, mai beszámolónkat kezdjük a fogathajtók összecsapásával. Hat nehéz akadályt „okoskodtak ki” a rendezők a közel 20 kilométer hosszúságú terepen. Nem is a szintkülönbség okozott gondot, hanem az a hamisítatlan pusztai meleg, amilyent csak Hortobágy képes produkálni. Amint az várható volt, az első napi díjhajtás után élen álló NSZK-beli Riegger, csak pünkösdi királyságot élhetett át. Maratonhajtásban alaposan visszaesett — a nyolcadik helyen várhatja a vasárnapi akadályhajtást —, bár a legkritikusabb pillanatokban — több ilyen volt — bebizonyította, hogy kitűnően idomított lovakkal érkezett. Távirati stílusban a magyarokról, azokról, akik a VB-kiküldetésért küzdenek. mintha. Mintha kicserélték volna őt, a gyenge díjhajtás után a hazai terepen gyorsan és kevés hibával hajtott, megérdemelten nyerte a versenyszámot. Juhász. Bizonyította, hogy kecskeméti OB-győzelmét nem a véletlen szülte. Minden vitán felül ő a leggyorsabb hajtó az akadályok között. Ami pedig az új szabályok szerint kincset ér. Fülöp. Kitűnően hajtotta, okos kézzel irányította új fogatát, Bálint. Őt illeti a legnagyobb dicséret, négy hónap alatt „varázsolt” nyers lovaiból engedelmes, okos munkatársakat. Negyedik helyen áll az összetett versenyben, s ez mindennél többet mond. Pénteken azt írtuk, hogy szoros az élmezőny. Nos, a helyzet szombat estére mitsem változott. Az első és negyedik helyezett között mindössze négy pont a különbség. A vasárnapi akadályhajtás során tehát már egy verőhiba is végzetes lehet. Az ugrószámok közül a legnagyobb érdeklődés a Hortobágyi Nagydíj középdöntőjét, a vadászugratást kísérte. Végre a hölgyek is szóhoz jutottak, a számot ugyanis a bolgár vendéglovasnő, Angelova nyerte. Fogathajtás. Maraton: Laintha (Hortobágy) 32 k. p. 2. Juhász (Kiskunfélegyháza) 33, 3. Fülöp (Kecskeméti TE) 35, 4. Rédei (Üllő) 41, 5. Mátyus (Szilvásvárad( MEDOSZ) 42, 6. Bálint (Kiskunfélegyháza) 43. Az összetett verseny állása: 1. Juhász 62, 2. Fülöp 65, 3. Fintha 66, 4. Bálint 75, 5. Mátyus 86, 6. Rédei 92. Díjugratás. Hortobágyi Nagydíj, középdöntő, (30 induló — 140 cm): 1. Angelova (bolgár) Molnár nevű lován 78.3 mp, 2. Rathgeber (NSZK-beli) Snob n. 1. 79.7, 3. Hargitai (Bp. Honvéd) Mihaszna n. 1. 80.3. Barátság Staféta (36 inch. — 130 cm): 1. Ács, Sztojka, Kolev (vegyescsapat) 70 — 220.3, 2. Stelczer, Rathgeber, Sztojka (vegyescsapat) 70 — 235, 3. Szántai, Neagu, Schneider (vegyescsapat) 70 — 245.