Népsport, 1983. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1983-04-10 / 84. szám
C NÉPSPORT Baljós jelek után Valink hí* őszintén, meglehetősen borús szezonjunin. mekkel tekintettünk az idei súlyemelőidény elé, s erre minden okunk megvolt... Válogatottjaink ugyanis az utóbbi években nem kápráztattak el bennünket eredményeikkel. 1981- ben Lille-ben tizenegy, egy évvel később Ljubljanában pedig csak kilenc olimpiai pontot szereztek a világbajnokságokon. Egyre csökkent a hazai csúcsok száma, míg a világ legjobbjai valóságos csúcsesővel „áztatták” a súlyemelők földjét. Egyegy súlycsoportban már a jövő század eredményei is felbukkantak... Mi pedig szépen, lassan, komótosan battyogtunk a világ után. Az idei esztendő első néhány napja aztán tovább borzolta a kedélyeket. A korábbi évek két legjobbja, az olimpiai bajnok Baczakó Péter és a ljubljanai VB bronzérmese, Mandzák Bertalan is súlycsoportot változtatott. Azt hihettük, mindkettőjüktől végleg elbúcsúzhatunk, hiszen egy súlycsoporttal feljebb még nehezebb a helytállás, az ellenfelek erősebbek. És, persze, az átállás soha nem megy zökkenők nélkül, a beleerősödéshez idő kell. Az idő pedig, úgy tűnt, nem Baczakónak és nem Mandzáknak dolgozik, hiszen egyikük a harminckettedik, másikuk a huszonhatodik évét tapossa. Az sem mellékes, hogy jövőre, másfél év múlva rendezik az ötkarikás játékokat. Kételkedtünk abban, hogy a két „öreg” harcos nemzetközi szintű eredményre lesz képes akkorra, hat ÍOS előtt után, tehát nem várhattunk sok jót. Pedig a válogatott vezetőedzője már januárban elmondta, hogy a korábbinál sokkal több munkát követel majd legjobbjainktól. Orvos András megtartotta szavát. Valóban többet követel, megszigorította a válogatottság követelményeit is. Nemcsak a munkában, hanem a hozzáállásban is. Jól példázza ezt, hogy a fiatal szekszárdi Dallos Pétert néhány kisebb fegyelmezetlenség után kizárta a válogatott keretből. A következetesebb munka hamarosan az eredményekben is megmutatkozott. Az első versenyidőszak lezárult, így értékelhetjük válogatottjainkat és eredményeiket, örömmel nyugtázhatjuk, hogy kétkedésünk alaptalan volt: Baczakó és Mandzák is fényesen bizonyított. Kettőjük közül Baczakó teljesítménye kívánkozik a sor élére. Amikor elutazott az egyesült államokbeli Allentaumba, a „rekorderek tornájára”, nem nagyon hittük, hogy „rekorderré” válik a világsztárok között. Baczakó azonban bizonyította kivételes klasszisát, lökésben országos rekorddal hálálta meg a vendéglátók bizalmát, az összetettben pedig eddigi legjobbját, amelyet még a moszkvai olimpián ért el a 90 kilósok között, öt kilóval túlszárnyalta, 382.5 kg-ot teljesített. A kívülállók azt mondhatnák: ugyan már, nem nagy dolog, hiszen tíz kilóval nehezebb lett a testsúlya. Csakhogy Baczakó Moszkva óta nem tudta megismételni az aranyat érő 377,5 kilót... Mandzák ugyancsak öt kilót javított Tuniszban egyéni legjobbján, s akárcsak Baczakó, ő is megújult, és hosszú idő után először lépett jelentőset előre. Az év elején Orvos András elmondta, hogy Baczakótól ebben az évben 385, Mandzáktól pedig 365 kilót vár. És erre, tessék, első versenyükön már csaknem elérték a kitűzött szintet, alig két és fél kilóval maradtak el. Mindez azért olyan fontos, mert erre a két versenyre időzített csúcsformát, nem készültek egyikük sem rá egyik viadalra sem. Ez pedig azt jelenti, hogy sikeres formaidőzítés esetén mindketten jóval többre lesznek képesek. Nem elképzelhetetlen, hogy akár tíz kilóval is többet emeljenek márciusi eredményeiknél a jereváni világbajnokságon, az év legjelentősebb versenyén. Azokkal a teljesítményekkel pedig már ott lehetnek az érmekért folyó harcban. Baczakó súlycsoportváltása nehéz helyzetbe hozta 1981 legjobb magyar súlyemelőjét, Hlavati Andrást, aki kemény ellenfelet kapott, s a konkurrenciaharc már most többre ösztönzi őt is. Első versenyén, a Savaria Kupán már jobb eredményt ért el, mint tavaly csúcsformájában (375 kg). A válogatottba visszatérő „öregfiú”, az 56 kilós Oláh Béla is szépen mutatkozott be. Legjobbjától csak hét és fél kilóval maradt el, súlyproblémái nincsenek, megszabadult gátlásaitól, újra magabiztos a dobogón. Sokan viszont még idényeleji formában versenyeztek, vagy még nem is indultak versenyen (pá’dául Réti és Jacsó). A többiek hozzáállása azonban biztosíték arra, hogy az idén eddig még nem „csillogóktól’’ is szép eredmények várhatók. A baljós jelek tehát lassacskán feledésbe mentnek, de hogy végleg eltűnjenek, ahhoz még keményebb munkára van szükség, hogy az év nagy versenyei előtt már ne ezekről, hanem csak biztató jelekről beszélhessünk. Cser Kovács Gábor XXXIX. 84. ♦ 1983. április 10. A főnök mester lett Sokan szeretik, néhányon nem, de nincs olyan, aki közömbös lenne Bélák Imrével szemben. Még irigyei is elismerik: a munka a lételeme. A sportág örökmozgó, mindig tevékenykedő motorja — immár 40 éve. Furcsa, „Főnöknek” szólítja mindenki, pedig sohasem játszott főnökösdit, sőt ha kell, szertáros, pályakijelölő, mindenes. Neve arra utal csupán, hogy nemcsak magától, hanem másoktól is megköveteli a pontosságot, a fegyelmet, a gyors intézkedést. Főnök néhány napja mester lett, pontosabban mesteredző. Hogy nem alaptalanul kapta ezt a megtisztelő címet, azt jelzi: 20 éves versenyzői pályafutása során 17 bajnokságot nyert, tanítványai pedig 152 felnőtt és 494 junior, ifjúsági, illetve serdülő OB-n győztek. Sikerekben, fordulatokban bővelkedő pályafutását lehetetlen lenne egy cikkben feleleveníteni, így csupán néhány történetet idézünk fel, amely jól jelzi, hogy a mindig eredményekre törő edző nemcsak szigoráról, hanem jó humoráról is híres. Síelés A kanyargós kékestetői úton a fiatal sofőr nyolcvannal akarta venni az egyik kanyart. Hatalmas csattanás, borulás lett a vége, a síelők ágyúgolyóként vágódtak a fehérségbe. Az edző is repült volna, de feje a ponyvatartó vassal találkozott. Ez a találkozás fájdalmas volt és véres. Mentők, éles sziréna hangja vágódott a Mátra csendjébe, és az edző csak a gyöngyösi kórházba tért eszméletre. „Miután megtudtam, hogy tanítványaim jól vannak, már csak azért aggódtam, hogy ott lehetek-e a másnapi bajnokságon.” Tanítványai és az egész mezőny nagy meglepetésére a bajnoki rajtnál megjelent, fején hatalmas fehér turbánnal. „Gyerekek, ez csak egy új trükk — mosolygott. — Az ellenség megtévesztéséért ma török színekben indulunk, de magyar szívvel ...” A csapat kiengedett a karambol utáni sokkból, mindenki felszabadult nevetésben tört ki. Az edző is nevetett, pedig még fájt a sebe. Néhány bajnokság azonban „meggyógyította”. ■ A Balaton partján nőtt fel Bélák Imre, majd a Chinoinba került lakatosinasnak. A 30-as évek végén örült, ha lábára meleg cipő került, nemhogy sílécről álmodott volna. „Az egyik srácnak volt egy rozoga faléce, amely abban az időben olyan nagy kincsnek számított, mintha most valakinek vitorlása lenne. Hétfőnként bejött a műhelybe, mi pedig szájtátva hallgattuk, amint elmesélte csodálatos száguldásait. Sok-sok könyörgés után az egyik vasárnap kölcsönadta a féltett lécet. Irány a Szabadság-hegy. Néhány órai gyakorlás után megtudtam, hogy tehetségkutató síugróversenyt rendeznek, amelynek első díja egy síléc volt. Féltem, de a síléc nagyon csábított, így jelentkeztem. Hatalmas bukás lett a vége, és léctörés. Elszántságomat, majd elkeseredésemet látva, megkeresett Szigeti Imre, az UTE edzője. Megvigasztalt és megígérte, ha lejövök edzésre, kapok egy lécet. A következő hét végén már a Szabadság-hegyen edzhettem.” Ott, ahol 48 év múltával, mindennap ötven gyerek várja a mesteredzőt... * A Vasas vezető edzője nem években, hanem „telekben” számolja az idő múlását. Az elmúlt közel ötven tél alatt volt, sajnos, olyan is, amikor a fiatalok nem sífutásban vetélkedtek. Hogy ebben a világégésben Bélák Imre életben maradt, azt a síelésnek is köszönheti. „A tél beálltával a fronton síoktató lettem. Egy századot egy hét alatt kellett megtanítanom síelni. Hát, a helyes technikára nem nagyon ügyelhettünk. Szörnyű volt a háború, mindenki érezte, hogy mennyire értelmetlen. Visszavonulás közben megsebesültem, s törött bokával próbáltam hazamenekülni. Szekérrel értem el az utolsó szabadságos vonatot, amelynek viszont még a tetején is ültek. Tudtam, ha nem sikerül elutaznom, akkor végem. Már-már feladtam, amikor bukdácsolva a sínek között, az egyik vagonból kezek nyúltak felém, és behúztak az ablakon. Sérült katonatársaim voltak, akiket síelni tanítottam." A „síléc” hozta tehát haza a frontról, s azóta is azon siklik élete. ★ Úgy szokták mondani síberkekben: „Ha a Főnök valami újat javasol, az gyanús.” Nem véletlenül, ugyanis sok turpissággal tört már borsot az ellenfelek orra alá. Híres például arról, hogy kitűnően viaszol, s ez sokszor döntő a sífutásban. Egy, a Kékestetőn megrendezett bajnokságon észrevette, hogy az edzők figyelik, milyen színű viaszt ken versenyzői lécére. Másnap olyan helyet választott a vokszolásra, ahol mindenki jól láthatta. Nagy meglepetésre azonban a riválisok lécei rosszul csúsztak. Nem véletlenül. A Főnök hajnalban kicserélte tubusait ...★ Ha a felnőttek nyelvén nem is, de a gyerekeken mindig megérteti magát. Tanítványai szeretik, ragaszkodnak hozzá, mert hiába van már túl a hatodik ikszen, lendülete, sportágszeretete, munkabírása fiatalos. Szigorú fegyelmet követel, de a legjobb pillanatban dicsérni és simogatni is tud. Hosszan lehetne arról is írni, hogy mindig— néha még túlzottan is — képviselte egyesülete, a Vasas érdekeit. S hogy mindig az emberek szemébe mondta a véleményét, ezért volt, aki megsértődött. Most, 62 éves korában is, ugyanúgy, mint 14 évesen, első versenyén, minden idegszálával, erejével a sikerért harcol, erre neveli tanítványait is — még ha néha el is törik a léce. Versenyzőinek 646 bajnoki aranyérme azonban minden elismerő jelzőnél többet mond edzői pályafutásáról, amely — s ezt ő is tudja — lassan véget ér. Nemsokára nyugdíjba megy, de ez majd csak a személyi igazolványában jelent változást. Ugyanis toborzókat tart, újabb fiatalokat tanít, oktat, nevel , a sportág jövőjét építi. Úgy, mint az az idős kertész, aki diófát ültet, habár tudja, már nem neki fog teremni. S ez a magatartás, csak a legkiválóbb mesterek tulajdonsága. Salánki Miklós Buda István államtitkártól, az OTSH elnökétől vette át Béták Imre a mesteredzői oklevelet KOSÁRLABDA FELSZABADULÁSI KUPA Férfiak Soproni SE—Bakony Vegyész 71-62 (34-37). Sopron, 300 néző. V: Varga J: Nagy J. Ld: Major (19), Molnár (12) , Honti (10), ill. Jánny (17), Szatmári (14), Tóth G. (13) , Silye (10). Kitűnt: Major, Puskás, ill. Jánny, Szatmári. Kecskeméti SC—Ganz-Mávag 90-S9 (37-40, 81-31). Kecskemét. V: Weidinger, Faidt. Ld: Veress (23), Csorvási (20), Gulyás (12), ill. Mező (23), Sándor (18), Ács (12). Bajai SK—Volán SC 71-64 (37-23). Baja, Posta Sándor Sportcsarnok, 200 néző. V: Szittya, dr. Pály. Ld: Pestálity (17), Ágfalvi (12), Szabó (12), ill. Tarjáni (17), Helembai (14). Körmendi Dózsa MTE— Oroszlányi Bányász 75-69 (33-34). Körmend, 200 néző, V: Bolgár, Major. Ld: Juhász (17), Fodor (16), Hódi (15), ill. Czeglinski (16), Grygiel (15), Bognár (15). Kitűnt: Juhász, Maár, ill. Bognár. SALAKMOTOR Országok közötti válogatott salakmotoros csapatverseny, Gyula, 6003 néző. Magyarország—NDK 51:27. Magyarország: Rusz 9, Sziráczki 2, Adorján 12, Berecz 6, Hajdú 12, Balogh 7, ifj. Gyepes 3. NDK: Fröhe 7, Günne 1, Schumann 4, Lischke Mell 2, Peters 0, Trimmer 9.4, Ennél pompásabb megnyitót el sem képzelhettek volna a vendéglátók, a békéscsabai Volán SC és a gyulai rendezők! Hatezer szurkoló, pompás hangulat és a vártnál valamivel nehezebb magyar győzelem a gyulai pálya újjáavatásán. Sziráczki István mindössze két pontot gyűjtött, és rögtön hozzá a magyarázat: a hétközi edzésen „megszorult” Jawáját jóformán bejáratni sem tudta. Szerencsére a többiek jól motoroztak, mint Nádasdy János szakági vezető elmondta, a mieink számára biztató főpróbát jelentett a gyulai viadal a közelgő világbajnoki selejtezők előtt. A 14 futamból kilencet magyar kettős nyert. Az NDK 28 éves, hétszeres egyéni bajnoka, Diethelm Trimmer remek alapcsúcsot állított fel, a 72 másodpercet nem is egyszer teljesítette. A második egyben azt is jelentette, hogy ő nyerte a legjobb pontszerzők száméra kiírt különfutamot — Hajdú és Adorján előtt. Az újjávarázsolt létesítményről elismerően nyilatkozott Tóth István, a Magyar Autó és Motorsport Szövetség elnöke: „Némi örömünkre Titnnö mankót végzett a békéscsabai 8. sz. Volán kollektívája és a sportegyesület, hozzájárulva ezzel a nemzetközi tétversenyekre is alkalmas hazai bázisok számának gyarapításához.” (fábián) TÁJFUTÁS Mecsek Kupa, Pécs térsége, 800 induló. Eredmények. Nők: N 21 E (8,4 km): 1. Kiss (Sabaria) 69:49, 2. Rostás (HVSE) 72:28, 3—4. Portin (finn) és Csőkör (Postás SE) 76:33, 4. Borosné (Postás SE) 78:11, 6. Hämäläinen (finn) 78:52. N 21 A (7,1 km): 1. Fent (Videoton) 68:50, 2. Ambró (OSC) 69:32, 3. Bárki (Sabaria) 74:44. N 21 B (5,6 km): 1. Fábián (MEAFC) 60:11. Férfiak: F 21 B (14,3 km): 1. Dosek (DVTK) 99:00, 2. Kiss (Postás SE) 99:27, 3. Kelemen (H. Schönherz SE) 101:41, 4. V. Salmenkyla (finn) 102:58, 5. Tóth (PVSK)103:42, 6. Szabó (PVSK) 104:03. F 35 B (9,4 km): 1. J. Salmenkylä (finn) 78:08. F 21 A (12,1 km): 1. Takács (Szív Volán) 94:22, 2. Györgyi (OSC) 95:01, 3. Marton (HVSE) 97:14. F 21 B (9,2 km): 1. Tóth (Haladás VSE) 76:55. (A fiatalok eredményeit a szerdai számunkban közöljük.) A Baranya *megyei TSH és a PVSK nemzetközi ifjúsági versenye, Abaliget térsége. Eredmények. Nők. N 19—20 A: 1. Oláh 64:55, 2. Salmenkylä (finn) 66:08, 3. Pokk 70:45. N 17—18 B: 1.Porlin (finn) 47:21, 2. Suomalainen (finn) 53:23, 3. Szakács 58:13. N 15—16 B: 1. Káló 36:53, 2. Bérces 38:29, 3. Jaksa 44:04. N 13—14: 1. Dahlman (finn) 21:53, 2. Komár 23:43, 3. Kovács 28:13. Fiúk. F 19—20 A: 1. Nagy 53:30, 2. Eger 54:51, 3. Bárdi 55:09. F 17—18 B: 1. Benke 50:15, 2. Mátyus 54:46, 3. Óra 55:17. F 15—16 II: 1. Erdélyi 39:03, 2. Mogyorósi 41:55, 3. Kovács 42:29. F 13 —11 B: 1. Lehtonen (finn) 27:50, 2. Soós 30:09.Rankasz 29:17, 3. Pontverseny: 1. Magyarország 192, 2. Sabária 89, 3. GLSE 85, 4. Szív Volán 79, 5. PVSK 67, 6. Kaposvári Rákóczi 65 pont. VÍZILABDA Románia Kupa nemzetközi torna, Bukarest: Kuba—Magyarország 15-13. Mint ismeretes, két nap után a kubai és a magyar válogatott állt az élen veretlenül, hat ponttal. A rangadón szerzett kétgólos győzelmükkel a karibiak alighanem tornaelsőséghez is jutottak. A szombati további eredmények: Románia—Románia juniorválogatott 21-6, Csehszlovákia— Lengyelország 6-4. A vasárnapi program: Magyarország —Románia, Kuba—Csehszlovákia, Lengyelország—Románia juniorválogatott.