Népsport, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

4 NÉPSPORT Bü­ksi szakításban ifjúsági Európa-bajnok Súlyemelés • Pénteken későn este sike­­rült kapcsolatot teremtenünk San Marinóval, az ifjúsági EB színhelyével. A telefon­nál Bökfi János állt. A Bp. Honvéd húszéves fiatalját a szerepléséről kérdeztük. Né­mi huzavona után a követ­kezőket nyilatkozta: — Életem legszebb napja a mai! A szakításban Euró­­pa-bajnoki aranyat szerez­tem, mégpedig úgy, hogy a tavalyi VB-ezüstérmes szov­jet Jurcsenkót szorítottam le a dobogó legfelsőbb fokáról. A lökés már nem ment eny­­nyire jól, de itt is harmadik lettem, akárcsak összetettben. A 385 kiló életem legjobb eredménye ... Mit tehetünk még ehhez? A tavalyi éremeső után az idén végre aranyérem koro­názta a már korábban is re­mekül versenyző ifjúsági súlyemelők szereplését. S Böksi — jelenleg a Bp. Honvédban Horváth József mesteredzővel­­készül —, o­lyan utód nyomdokába lé­pett, ezzel, Hlavati András, aki a felnőtt VB-n is éremmel bizonyított­a, hogy méltó a nagy elődök­höz. Ambrus László, az ifjúsá­gi válogatott, vezető edzője csak ennyit mondott: — Végre aranyérem ... Várjuk a folytatást! Pihenés - sporttal Szinte nem múlik el nap, hogy ne értesülnénk arról: egy-egy szállodánkat korsze­rűsítik, vagy éppen bővítik szolgáltatásai körét. Ez utób­binak főként a sportbarátok örülnek, ugyanis a szolgálta­tások között a sport vette át a vezető szerepet. Így van ez egyik legnagyobb szálloda­­láncunknál, a HungarHotels­­nél is. Nemrégiben adták át például Sopronban az átala­kított Kővér Szállót, amely­ben már helyet kapott egy uszoda, szauna és kondicio­nálóterem is van benne. De még ezzel sem elégednek meg a szálloda vezetői, azt ígérik, az őszre készen lesz a hat darab műanyag borítá­sú teniszpálya is, hogy még nagyobb legyen a választható sportágak köre. S ha már a tenisznél tar­tunk, jegyezzük meg, hogy az idén ismét megrendezik Tihanyban az amatőrök szá­mára meghirdetett Tihany Kupa teniszversenyt. A via­dal érdekessége, hogy csak igazi amatőrök szerepelhet­nek rajta, edzők, rangsorolt vagy minősített versenyzők nem. Öt salakos pályán ki­lenc nyert játékig megy majd a verseny, mégpedig egyenes kieséses rendszerben. A résztvevőiket a Tihany Motelben helyezik el, s az érdeklődők részletes felvilá­gosítást kaphatnak a Hun­garHotels turistaszolgálatai­nál, a VII., Lenin krt. 47— 49., és az V., Petőfi S. u. 16. szám alatt. De a vállalatnál már a tél­re is gondolnak, éppen ezért hamarosan megnyitják Bala­­tonfüreden a Marina szálló­ban a fedett uszodát, amely ugyanakkor a Margaréta és az Auróra szálló vendégeinek is sportolási lehetőséget nyújt. (cser) A Rehabilitációs Központért Mindekkor jóleső érzéssel adjuk tovább a hírt, ha ön­zetlen, nemes kezdeménye­zésekről hallunk. Amikor belső késztetésre, humánum­ból nyújtanak segítő kezet az arra rászorulóknak ... A Fővárosi Operett Szín­ház Kálmán Imre és Sárdy János szocialista brigádjá­nak közreműködésével, a Népstadion és Intézményei Vállalat szervezésében a mozgássérültek részére léte­sítendő Rehabilitációs Köz­pont javára - Operettgála címmel — nagyszabású mű­sorra kerül sor. A gála hely­színe a Budapest Sportcsar­nok, időpontja május 16., 19 óra. A szólisták között olyan „márkás” nevek sorakoznak, mint Csongrádi Kata, Fel­földi Anikó, Hadics László, Harsányi Frigyes, Kalabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Sándor, Petress Zsuzsa és Zsadón Andrea. A rendező: Seregi László. Ugyancsak a Budapest Sportcsarnok ad otthont há­rom nappal később (május 19., csütörtök, 19 óra) a Strauss—Lehár­estnek. Ezt a programot az Építésügyi Tá­jékoztatási Központ és a Budapesti 62. Postahivatal Széchenyi szocialista brigád­jai, valamint a Népstadion és Intézményei Vállalat kezde­ményezte, patronálja. A Strauss- és Lehár-kerin­­gők, polkák és operettrész­letek előadói: Morvay Pálma, Kincses Veronika, Rozsos István és Berczelly István Vezényel: Záborszky József. A két rendezvényre je­gyek elővételben kaphatók az ORI pénztáraiban, a Színhá­­­zak Központi Jegyirodáié­ban, valamint a Budapest Sportcsarnok pénztárainál. A társadalmi felajánlásként szervezett műsorban­­ szerep­lők mindkét est tiszta bevé­telét befizetik a Mozgássé­rültek Rehabilitációs Köz­pontja egyszámlájára. Mach Andrásné, a Moz­gássérültek Budapesti Egye­sületének elnökhelyettese örömmel informált: óriási az érdeklődés. Még vidékről is érkeznek majd operett- (és ember-) barát csoportok ... A produkciót a zsúfolt né­zőtér önmagában is minősíti. De, ha valóban táblás ház lesz, akkor nemcsak az elő­adóknak dukál majd a vas­taps ... „Ma/W­ein au­stspiel u­tán** Vajon mi történhetett, hogy a Konrád Jani hazajött Ku­­­vaitból? — találgatták uszo­­daszerte. — Én is hallottam minden­féle mendemondát "— mond­ta. — 1931. októberében men­tem ki Kuvaitba a válogatott edzőjének. Két éve nem vet­tem ki a szabadságomat, az­az a szerződésem júliusban járt volna le. Akkor minden­képpen hazajöttem volna. Időközben a helyiek találtak az egyik szomszédos orszá­gunkból nálam olcsóbb edzőt a válogatotthoz, így aztán azt mondták, hogy menjek egy klubcsapathoz edzőnek. Ezt nem vállaltam. A válogatott­hoz mentem, onnan is jöttem el. — Elégedetlenek voltak a kuvaiti válogatott eredmé­nyeivel? — Nem. Határozottan elé­gedettek voltak. Az ázsiai játékokon például az összes arab országot megelőztük. — Milyen körülmények kö­zött dolgozott? — A nagy hőség miatt gyakran csak éjjel egy óra­kor tarthattam edzéseket, és több hónap volt, amikor a forróság miatt alig lehetett komoly szakmai munkát vé­gezni — Idehaza , milyen pólós tervei vannak? — Nagyon hiányzott már a család. Most egy ideig a munkám mellett (a Soroksár —Óc­sai Vörös Október Mgtsz, egy társulásának helyettes vezetője. — A szerit.) Csak a család tölti ki a szabadidő­met. Majd az olimpia után jöhet ismét a vízilabda. Meghívó Alighanem meglepődtek a debreceni újkerti lakótelep lakói, amikor munkából ha­zatérve kézzel írott papírla­pot találtak levéls­zekré­­nyükben. A cetli feladói a női hiúságra hivatkozva, egészségügyi tornára invitál­ták az új lakások boldog tu­lajdonosait.­­ Egyelőre háromszáz fel­hívást adtunk föl, s hívá­sunkra mintegy negyven sportolni vágyó mozdult — mondta Garamvölgyi Pálné testnevelő, az ötlet gazdája és kivitelezője. — Az újker­tiek hallgattak a hívó szóra, s már 20-25-re tehető azok­nak a törzstagoknak a szá­ma, akik tavaly november óta hetente kétszer, rendsze­resen látogatják a Békési Bé­la utcai általános iskolában zajló foglalkozásokat. — Nők vagyunk, szeretünk tetszeni, s ebben a sport so­kat segíthet — fogalmazta meg a társak nevében is a kis csoport hitvallását dr. Kémery Béláné, aki maga is alapító tagnak számít. — És az asszonyok, lányok sok mindent tesznek szépülésük érdekében: szorgalmasan tor­náznak, s lelkesen ismerked­nek a kézilabdázás rejtel­meivel. A férfiak egyelőre csak né­zik a hölgyek foglalkozásait. Lehet, hogy a nők lelkesedé­se láttán egyszer ők is ked­vet kapnak? SZEDD A LÁBAD! Elkészülni! Rajt! Az in­dító szavára még május 21-ig várni kell, a felké­szülésre hívó szó viszont már réges-régen elhang­zott Debrecenben. Az olimpiai ötpróba hajdúsá­gi fogadtatására jellem­ző, hogy a téli csúcshí­vásra nyolc, zsúfolásig megtelt busz szállította a résztvevőket a Miskolc környéki helyszínre. A nagy követelmény ar­ra ösztönözte az akció rendezőit, a KISZ-eseket, hogy „maszek” kezdemé­nyezéssel segítsék a pró­­bázókat a felkészülésben. Elhangzott a felhívás — „Szedd a lábad!” —, amely négy futónapot (az ötödik az ötpróba napja) takar. Vagyis a hajdúsági KISZ-fiatalok, egyre nö­vekvő távokkal, rávezető versenysorozatot szervez­tek a futópróbára. Az indulók igazolvány­nyal rendelkeznek, amely­nek ellenőrző szelvényei nyereménysorsoláson vesznek részt. Aki mind az öt alkalommal sikerrel birkózik meg a kilométe­rekkel, az öt szelvénnyel, ötszörös eséllyel szerepel a sorsoláson. Mint ahogyan azt Szi­lágyi László, a KISZ me­gyei bizottságának sport­felelőse elmondta, az ak­ció sikerét jelzi, hogy volt olyan futónap, ame­lyen a háromezret is meghaladta az indulók száma. A szervezők most azzal a gondolattal fog­lalkoznak, hogy a többi próba előtt is felkészítő versenysorozatot rendez­nek. Az úszás gyakorlásá­ra egyelőre több elképze­lés is „forgalomban van”, az viszont eldőlt, hogy a Hajdú megyeiek Szolno­kon tökéletesíthetik vízi­­jártasságukat, készülhet­nek a vízitúrára. Mindezeken túl sportági szakemberek várják a kérdéseket, s gyakorlati jótanácsokkal állnak a próbázók rendelkezésére. A többi­ már a résztvevő­­kön múlik... 9@9 a Cselgáncs Hideg zuhanyként érte válo­gatottunkat, hogy az első na­pon tatamira lépett két csel­­gáncsozónk — Molnár L. és Tolnai — elmaradt a terve­zett eredménytől. A dobogó­tól és a várt pontszerzéstől is. Mindössze Molnár révén szereztünk két pontot. Mentségek keresése feles­leges, de a tények kedvéért még egyszer el kell mondani: ha Tolnai nem „élvezi” a bí­rák ellenszenvét, akkor fel­tétlenül dobogóra állhatott volna élete első felnőtt EB- jén. Ha bárki is tudta volna, hogy milyen csodálatos ké­pességekkel rendelkezik Mol­nár szovjet ellenfele, Gyivi­­senko, akkor tán más takti­kával próbálja meg a magyar fiú felvenni ellene a küzdel­met. Persze, túl sok a fenti so­rokban a ha és a volna. A tények már tények marad­nak. Nem sikerült a rajt, előre kell pillantani. Újabb szovjet aranyérem . Nagysolymosi helyezetten fognak csupán egy szépséghi­bája volt. De ezt mondja el Moravetz Ferenc, válogatot­tunk vezető­edzője.. . Sanyi valóban szabályta­lankodott, de egy nemzetkö­zi szintű bírónak észre kell vennie a másik fél hibáját is. Habarek­ ugyanis szinte vé­gig egy oldalon fogta ver­senyzőnk judogiját. Ezért pólósán úgy jár az intés. Járt volna ... Nekünk azonban mindös­- sze egy dolgunk maradt: szurkolni a szovjetnek, hogy vi ■'ve mázával — a v'.S'za­­mé-közésig — c­selgánc ,órán­kat. Ő megtette köteles-'gát. Nehezen egy~n — a hol­land Henneveld ellen különöten de a legjobb négyig ju­tott. A vigaszágon a kecskemé­ti fiú megverte ugyan No­­­vakot, de az előbb említett holland ellen már nem ment, későn kezdett hajrázni. Ak­­kor, amikor 19 éves ellenfele már három ponttal vezetett. Ezre­ nyert is. Nagy­olymosi tehát a ta­valyi EB után az idén is a helyezetlenek között végzett. Közbe­n ugyanebben a ka­tegóriában ledőlt egy bál­vány. A tavalyi EB-győztes Fraticát Adams úgy verte meg, ahogy azt tanítani le­het. Született egy új sztár is. A finn Mallila. Itt, az F­B-n derült ki, hogy miért is nyer­te olyan magabiztosan a Hungária Kupát a tavasszal Budapesten. Azért, mert itt — az év egyik nagy verse­nyén — is képes volt legyőz­ni Habarek­t, így döntős lett. A másik súlycsoportban egy újabb szovjet „újonc­­csillag” Pesznyak követte két bajnok társa példáját. Fina­­lista lett. Ellenfele az a Seisenbacher volt, aki legyőz­te az olasz Vecchit és a francia válogatottban Th­oul­­louyaut helyettesítő Canit. Az első döntőben a 78 kg­­osok között Adams nyert, így mesterhármast ért el Európa­­bajnoki szereplését tekintve. 1979 és 1989 után most is az ő tiszteletére csendült fel az angol himnusz. A másik eredményhirdetés­nél a hármas szám játszotta a főszerepet. Már a harma­dik szovjet aranyérem talált gazdára. Pesznyak végig ma­gabiztosabb volt, ő irányítot­ta a küzdelmet. Szombaton magyar rész­ről Tóth Béla lép a küzdők sorába. Nagysolymosi (szemben) sajnos helyezetlenül végzett 32 ezer —keményben A norvégok és az ola­szok minden bizonnyal el­átkozzák azt a pillanatot, amikor francia földre lép­tek. Történt ugyanis a következő: a verseny előtti napon a norvég csapatvezető lement va­csorázni. Nála, a táskájá­ban volt tizenkétezer francia frank, válogatott­ja teljes költsége. Kóstol­gatta a francia konyha csodáit, a végére azonban elment az étvágya. A táskát ellopták. Az olasz csapatvezető ugyanígy járt, azzal a kü­lönbséggel, hogy őt csü­törtökön lopták meg, és nem frankot, hanem dol­lárt vittek el tőle. Ponto­san húszezret. Azóta mindenki a pár­nája alá dugja a pénzét, mondván: így legalább éjszakára biztonságban van. Mégpedig a 78 és 83 kg­­osok küzdelmére, ahol 41-en léptek tatamira pénteken a Coubertin-csa­rnokban. Íme, néhány csillogó név közülük. 78 kg: a brit Adams, az NDK-beli Baltsch, a szovjet Habarek­. No és persze a Kecskeméti SC sportolója, Nagysolymosi Sándor, aki „árva” maradt, mert a má­sik súlycsoportban, 86 kg-ban nem indult magyar cselgán­­csozó. Ott volt azonban az NDK-beli Virsch, a szovjet Pesznyak, az olasz Vecchi és az osztrák Seisenbacher. XXXIX. 113. ♦ 1983. május 14. A nap akciója A karfeszítés előkészí­tése és végrehajtása ta­lán a legnehezebb tech­nikai elemek közé tarto­zik. Ennek magasiskoláját mutatta be a britek vi­lágbajnoka, Adams. Négy mérkőzést vívott, amíg a döntőbe jutott. Hármat karfeszítéssel nyert, s va­lóban csak centiméterek hiányoztak ahhoz, hogy NSZK-beli ellenfele is feladja ellene a küzdel­met. De nemcsak ő mutatta be ezt az akciót. Az is­meretlenek közül is töb­ben. Jelezve ezzel, hogy nem csupán az erőnléti képzésre figyelnek konti­nensünkön. Szép mezőny, lássuk, mit tudnak. Először is azt, hogy az el­ső fordulót úgy „megpörget­ték”, hogy a hangosan beszé­lő alig-alig tudta követni az eseményeket. Egymás után születtek az ippont érő győ­zelmek, pillanatok alatt értek véget az összecsapások. Szá­munkra legérdekesebb a No­wak—Habareli összecsapás volt, hiszen ennek a győzte­sével találkozott ezután Nagysolymosi. Habareli győzött. Ki­lö’^: Réggel ugyan, de ez talán el­lenfele származásának volt köszönhető. Ő ugyanis fran­cia ... Így megszületett a Ha­bareli (aki egyébként a moszkvai olimpia bajnoka v°lt)_ — Nagysolymosi össze­csapás. Szépségről nem be­szélhettünk, inkább küzde­lemről, indított és mindig idejében kontrázott akciók­ról. Nagysolymosi szabályta­lan fele lábára, helyesebben cselgáncsnadrágjára fogott, így megintették. Ezzel a „semmivel” nyerte meg a mérkőzést a szovjet. A do­ Fogadás a jövőért Díszes meghívót nyúj­tott át a küldöttségek ve­zetőinek csütörtökön a Párizsban tartózkodó ja­pán Inokuma mester, aki ezekben a napokban a Nemzetközi Cselgáncs Szö­vetség (I­TF) elnöke, Ma­­cumae úr személyi titká­raként tevékenykedik. Szombaton este fogadást adnak a francia főváros egyik előkelő, japán „fennhatóság” alatt álló szu­perszál­lodájában. A kí­váncsiskodó kérdésekre az ázsiai vendég csak eny­­nyit válaszolt: „Mindösz­­sze egy kis baráti beszél­getésről van szó.” Ez lehet, de a dologhoz feltétlenül hozzátartozik, hogy októberben Moszk­vában, az ott rendezendő VB előtt tartják az IJF kongresszusát. Ott pedig elnökválasz­tásra is sor kerül... EB-KRONIKA 86 kg (17). Döntő: Pesznyak—Seisenbacher 1:0 (6 P — külső horog­dobás) Európa-bajnok: Vitalij Pesznyak (Szovjetunió), 2. Seisen­bacher (Ausztria), 3. Ultsch (NDK) és Vecchi (Olaszor­szág), 5. Lopatovics (Jugoszlávia) és Verheven (Hollandia). 78 kg (21). NAGYSOLYMOSI SÁNDOR — Habarel­ (szovjet 0:1 (3 P — intés) — Nowak (francia) 1:0 (5 P — válldobás) — Henneweld (holland) 0:1 (3 P — belső combdobás) Döntő: Adams—Myllila 1:0 (5 P — támasztott gáncs) Európa-bajnok: Neil Adams (Anglia), 2. Myllila (Finn­ország), 3. Habareli (Szovjetunió) és Satej (Lengyelország), 5. Wienecke (NSZK) és Fratica (Románia).

Next