Népsport, 1983. december (39. évfolyam, 285-310. szám)

1983-12-24 / 305. szám

XXXIX. 305. ♦ 1983. december 24. SAKK Groningen. A hollandiai kisvárosban folyó ifjúsági Európa-bajnokságon leját­szották a 3. fordulót. A 3. forduló után élen állók: Horváth József, Agdestein, Salov, Ebeling és Sándort 2.5—2.5 pont. A 4. fordulóban a magyar versenyző Agde­stein ellen ül asztalhoz. ft ft *!33sfe fis 4 <fit NÉPSPORT 13 Karácsony kórházban és gipszben Balla József nehézsúlyú Európa-bajnok szabadfogású birkózó a László kórházból hívott bennünket: — Már a Tátrában éreztem, hogy komolyabb baj van, túl fáradékony voltam. Hazajöt­tem, kivizsgáltak és megálla­pították, hogy B-típusú ví­rustól kaptam fertőzést, máj­­gyulladásom van. Itt fekszem a XIX-es pavilonban. — A karácsonyi ünnepeket is bent kell tölteni? — Sajnos, nem lehetek a családommal, de az FTC-sek tartják a kapcsolatot a fele­ségemmel, és ha szükséges, segítenek. — Előreláthatólag mikor kezdhet edzeni? — Hat hétig semmiképpen, aztán majd meglátjuk. Egyre nyugtalanabb vagyok, hiszen az EB óta, több mint fél éve nem edzhettem rendesen.. Előbb a vállam fájt, megope­rálták, most pedig ez a be­tegség. Csak legyen még ele­gendő időm az olimpiai fel­készülésre ! . . . Hazahozták a Tátrából, a közös edzésekről Kiss Istvánt, az SZVSE 90 kg-os szabadfo­gású válogatottját is.­­ — Neki a bal bokája for­dult ki hegyi futás közben, a szalagok kilazultak, gipszben van a lába — mondta dr. Berkes István, a válogatott orvosa. — Ő gipszben tölti a­z ünnepeket . .. Mielőbbi gyógyulást és kel­lemes ünnepeket kívánunk! A NÉPSPORT JELENTI BENSŐSÉGES ÜNNEPSÉG színhelye volt pénteken dél­előtt a Magyar Súlyemelő Szövetség,­­ ahol jutalmakat adtak át az idén legeredmé­nyesebben szerepelt verseny­zőknek, edzőiknek és a szö­vetség munkáját támogató társadalmi aktíváknak. A ju­talmakat Aján Tamás, az OTSH elnökhelyettese,­­ a Nemzetközi Súlyemelő Szö­vetség főtitkára adta át. Építők-sportolók jutalma­zása. A hazai és a nemzet­közi versenyeken eredménye­sen szerepelt Építők-klubok­ban szereplő sportolókat és edzőiket jutalmazták meg pénteken az Építők székházá­ban. 61 budapesti és 16 vidé­ki sportoló és edző részesült jutalomban. A jutalmakat Takács László, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének titkára ad­ta át. A vidéki sportolóknak a megyei házi ünnepségeken adják majd át a jutalmakat. • SZTÁROK A PASARÉ­TEN. A Vasas új műanyag borítással ellátott teniszcsar­nokában szerdán, 28-án 15 órától a sportág honi leg­jobbjai játszanak bemutatót. Előbb a páros világbajnoki címe januári megvédésére készülő Taróczy Balázs Ma­­chán Róbert ellen lép pályá­ra, majd az év női sportoló­ja, Temesvári Andrea Fagy­as Katalinnal mérkőzik. A prog­ram csattanójaként a Taró­czy, Szabó É. vegyes páros a Machán, Temesvári kettőssel méri össze tudását a pálya­­avatón, amelyen a piros­kékek tehetséges fiataljai is szerephez jutnak.­­ A KISSTADIONBAN IS LEHET KORCSOLYÁZNI szombaton és vasárnap, ami­kor 8 és 14 óra között a nagyközönség előtt is kinyit­ják a kapukat. • LOTTÓSZÁMOK. A Sport­­fogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Gödöllőn megtartott 51. heti lottósorso­­­­láson a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 10, 48, 53, 67, 73.6 Az AFP francia hírügynök­ség is megválasztotta az év legjobb sportolóit. A férfiak­nál az amerikai Carl Lewis, míg a nők versenyében az ugyancsak amerikai Martina Navratilová végzett az élen.­­ Vértesy József olimpiai baj­nok vízilabdázó temetése 1983. december 29-én, csü­törtökön 8.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Az APA osztrák hírügynök­ség elkészítette az európai labdarúgó-válogatottak 1983- as rangsorát. Nagy meglepe­tés, hogy a ranglista élén Dánia áll. A magyar váloga­tott a 18. helyre került. Szombat. Televízió. Buda­pest I. 8.30: Torna. Csehszlo­vák tv I. 17.45: Gyerekség­­revü. Jugoszláv tv II. 21.55: Sportszombat. Vasárnap. Rádió. Petőfi­­adó. 7.54: Torna. Televízió. Budapest I. 8.35 és 18.40: Torna. 16.45: Sport 1983. Csehszlovák tv I. 13.55: Az év sportja. Jugoszláv tv I. 21.30: Sportszemle. Jugo­szláv tv II. 17.55: Olimpiai krónika. 19.10: Négy keréken. Hétfő. Rádió. Kossuth­-adó. 16.30: Totó. 22.00: Totó. Pe­­tőfi-adó. 7.54: Torna. 16.10: Útközben hazafelé (benne sport). 16.30: Totó. Televízió. Budapest I. 8.00 és 19.40: Torna. 16.55: Sport 1983. Csehszlovák tv I. 10.45: Karácsonyi úszóverseny. 14.30: Asztalitenisz. 21.40: Sport­híradó. Apjok Csilla állapota változatlan Aggódva vártunk hírt Salzburgból, ahol a ked­den fejsérülést szenvedett alpesi válogatott síeőt, Apjok Csillát gyógyítják. Hans Erich Dimat pro­fesszor, aki csütörtökön megműtötte a magyar síelőnőt, péntek délután tájékoztatta az MTI-t. A professzor közlése szerint a 19 éves Apjok Csilla állapota változatlanul sú­lyos, előfordulhat, hogy újabb operációra lesz szükség. Beszéltünk Ap­jok Ferencnével is. El­­mondta, hogy nem utaz­tak el beteg lányukhoz, mivel az intenzív osztá­lyon fekszik, s nem láto­gatható. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet je­lenti: a következő napokban jelentős időjárás-átalakulásra nem számíthatunk. Az ünne­pek alatt is enyhe idő lesz, egyes napokon gyenge csapa­dék is előfordulhat. Hétfőn azonban már havas eső is lehetséges. KÜLFÖLDI EREDMÉNYEK A bolgár Neno Terzijszki, az 52 kg-os súlycsoport fel­nőtt és ifjúsági világ- és Európa-bajnoka, minden fel­nőtt és ifjúsági világcsúcsá­nak birtokosa újra világ­csúcsot javított. A még jövő­­re is ifjúsági korú csillag egy szófiai versenyen lökésben 150 kilóról 150.5 kg-ra javí­totta saját világcsúcsát. HÁMORI TIBOR CIKKSOROZATA AZ ÍRORSZÁGI LÓRABLÁSRÓL 1. A szindikátus bánata Dublinban hallottam a morbid viccet: — A McDonald’s-nál már nem hamburgert készítenek, hanem Sherburgert! Mert, ugye, fashrt lett a Tóból. Csak ebben senki sem biztos. Néhányan még mindig várják a rablók jelentkezését. Egy mozi házfalén — amelyben az „E. T.” című filmet játsszák — ez a fel­irat olvasható: „Shergar, telefo­nálj haza!” Naponta érkeznek ellentmon­dásos „fülesek” a szuper­sztár tar­tózkodási helyeiről, egészségi ál­lapotáról, elrablásának variációi­ról — mindenkit vádolnak, az amerikai maffiától az XRA-ig —, fogadásokat kötnek, egyáltalán létezik-e még az ő szent állatuk? — Shergar, te drága — sóhaj­tott szerelmesen egy ismert zso­ké, amikor megtudta, mi járat­ban vagyok az ír fővárosban. Drága, de még milyen drága, gondoltam. Mert ha él, minimum harmincmillió font az értéke. Hogy ott ez az összeg mennyi? Kérem, kaphatnak érte három­ezer Volvo 345-ös gépkocsit, vagy ezer kis családi házat, vagy hét­ezer tonna drága marhahúst. Hja, kérem. Shergar nem hintaló, nem szódásló, nem konflisló. Shergar egy „úr”, aki ugyan „csak” évi néhány százezret nyert a külön­böző versenyeken, de amikor ér­demei elismerése mellett nyugdí­jazták, rögtön felment az ára. Be­vonult a Ballymany-méntelepre, s ott átalakult tenyészlóvá. Ez pedig azt jelentette, hogy fede­zésre használták. Engedjék meg — a kiskorú olvasók érdeké­ben —, hogy ne részletez­zem ezt a feladatot. A lé­nyeg, hogy évi negyven idillt en­­gedélyeztek neki, alkalmanként hetvenezer fontért. Ekkora össze­get fizettek azok a milliomosok, akik a kancájukat hozzá küldték légyottra. Finoman írtam, vagy jobban kedvelik a vulgáris kife­jezéseket? Nos, számoljunk egy kicsit, hogy jön ki ez a potom harminc-­ millió font? Egy fedezés tehát hetvenezer, évi negyven fedezés az két millió nyolcszázezer és, ugye, a „legény” akár tizenöt éven át is űzheti — űzhetné — a „szakmát”. Csak megemlítem, hogy egy másik híresség, bizo­nyos Vulgan, még huszonkét éves korában is fedezőménként dolgo­zott és gyermekei sorra nyerték a versenyeket. Shergar ötéves sem volt, amikor elrabolták! — Szóval, évi negyven alka­lommal — csodálkoztam, mire a zsoké kinevetett: — Uram, más dolga sem volt,­­minthogy fogadja a lányokat! Dublinban vagyok, szeretném „első kézből” hallani, hogyan történt az eset, szeretnék megis­merkedni a sztori néhány szerep­lőjével, az ír­ lótenyésztéssel és lóversennyel. Szerencsére a ven­déglátóm, Joe Veselisky, a Sham­rock Rovers klub elnöke — lab­darúgócsapatuk a­­tabella élén áll — már legalább húsz versenylo­vat tartott, s így ismeretsége ki­terjed a szakmára. Mi tagadás — amíg itt vagyok — nem sok szabad ideje marad másra. Mi­előtt azonban összehozna Aga Khan titkárnőjével, a nyomozás­ban résztvevő felügyelővel és má­sokkal, hadd készítsek egy inter­jút Shergarral. Miért csodálkoz­nak ezen? Gondoljuk, hogy itt áll előttünk. Hányszor mondtam már, de nagy ló vagyok! A ló is mondhatja: óh, én ember­! Ha pedig beszélni tud... Mielőtt tárcsázzák a mentők számát, el­kezdem . — Shergar? — Igen. — Szeretném hallani a legszebb eredményeit. — A karrieremet kétévesként kezdtem, amikor Newbury-ban megnyertem a Kris Plate-ver­­senyt. Kitűnően szerepeltem a William Hall Futurcty-n is. Az ír Derbin a másfél mérföldes futa­mon veterán zsokém, Des­ter Pig­­gott visszafogott. Annyira vezet­tem, hogy szinte rövid vágtával értem célba. S a 201. epsoni der­bin a verseny történetének leg­gyorsabb idejével győztem, tíz hossz előnnyel, fél évszázados re­kordot megdöntve! — Ekkor kezdtek el harcolni magáért. — Igen ... Egy amerikai tár­saság negyvenmillió dolláros ajánlatot tett, értem. Mégis ma­radtam Európában. Aga­ Khan nem akarta, hogy a tengerentúlra, kerüljek. Elég gazdag volt ah­hoz, hogy szentimentális legyen. Szindikátust alapított, s negyven részvényt bocsátott ki. Harminc­négyet eladott, hatot megtartott magának. Még megnyertem ne­kik néhány versenyt, például a Curragh-i és a Sweeps-i derbit, majd a Ballymany-mintaménte­­lepre kerültem fedezői­ótnak. Mit mondjak, nem rossz foglalkozás. Az embereknél ötszáz selyemfiú­nak nem fizetnek annyit, mint nekem! — Állítólag magas termékenyí­tő rátát ért el! — Kérem, nem szívesen di­csekszem, de a negyvennégy kan­cából negyvenkettő lett vemhes. Tehát túlteljesítettem a negyve­nes normát. — Hogy hívják az első gyer­mekét ? — Az eltűnt apa a neve, Hi­ll Girl ellette és egy ame­rikai milliomos, bizonyos Bert Firestone tulajdona. Egy héttel az elrablásom után született. Tudja, én éppen el akartam kez­deni az 1983-as tervet. Nagyon készültem rá. A dolog pikanté­riája, hogy behoztak hozzám né­hány csinos kancát, de amint ka­csintottam rájuk, kivitték őket. Pedig csúcsponton volta­­m. Csak még hergeltek, de mire a valódi udvarlásra sor került volna, jöt­tek értem a gengszterek! — Kik rabolták el, Shergar? — Még én sem tudom! Fejezzük be gyorsan az „inter­jút”. Nagy ló vagyok, hogy ilyen­nel traktá­lom az olvasót. A leg­jobb lesz komolyra fordítani a szót és felidézni azt a napot, amelyet az írek nem felejtenek el, hiszen a lovat az élet legne­mesebb teremtményének tekin­tik. 1983. február 8., 21 óra: Jim Fritzgerald, a Ballymany­­méntelep 55 éves főlovásza ép­pen megszokott fülkéjében ül és arra gondol, rendben van-e min­den a boxokban, mehet-e vissza a házába, mit néz meg a tévé műsorából. Mindenre gondol, csak arra nem, hogy a következő pil­lanatban elkezdődik vele egy olyan történet, amelyet­ talán a legvadabb hollywoodi western -­film ötletéből merítettek. Fritzge­­rald lépéseket hall, de mintha egy tucat ember loholna felé. Hát tizenkettő nem, de hát igen! Belökik az ajtót, mindegyiken álarc van, kapkodják a fejüket jobbra-balra, nincs-e valami ve­szély, s a kezükben lévő pisz­tolyt, puskát ráfogják a megrá­­támadott férfire. — Shergar hol van? — A helyén. — Jó, de merre?! Ne húzd az időt, gyere mutasd meg! Fritzgerald nem kétéves, látott és olvasott már néhány krimit, tudja, hogy az efféle alakok nem sokat teketóriáznak. Semmi ér­telme az ellenállásnak. Késő este van, csak néhány istállófiú lé­zeng a méntelepen. Feláll, hogy induljon. — Nem — szólnak rá — elő­ször menjünk a házadba. Egy ideig sakkban tartjuk a családo­dat. És ne felejtsd el: ha ugrálsz, kivégezzük a túszokat! A házhoz vezető nyolcszáz mé­teres keskeny utat szinte ügetve teszik meg. Elöl a főlovász, mö­götte a banda tagjai. Betuszkol­ják őt az ebédlőbe. A család az asztal körül ül. Három gengszter az öt Fritzgerald-gyerekre és az asszonyra irányítja a fegyverét. — Mrs. Fritzgerald, szeretné, ha a férje életben maradna? Nos, mi most elvisszü­k,­­ amíg vissza nem­ érkezik, maguk nem mehet­nek ki innen, nem telefonálhat­nak senkinek, világos? Fritzgerald ezután — a szindi­kátus bánatára — a Shergar-box­­hoz vezeti őket. Felébresztik a fa­­voritot a legszebb álmából. Egy halk nyerítést sem hallani. A nyolcszáz méteres úton máris in­dulnak a kapu felé. A főlovász még látja a méntelep felfeszített rácsát és a rájuk várakozó spe­ciális lószállító autót, amelynek motorja be van indítva. Bekötik a szemét egy fekete kendővel és a lóval együtt felvezetik a ketrec­be. Ballymanyt elhagyva robog­nak Limerick felé ... Következik: A bűnügy után ... Shergar, az ír derbin aratott győzelme után.

Next