Népsport, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

8 NÉPSPORT EREDMÉNYEK • EREDMÉNYEK LABDARÚGÁS Győzelem Taskentben A taskenti nemzetközi if­júsági torna nyitányán Ma­gyarország válogatottja 6-0- ra verte az OSZSZSZK együttesét. A találkozó után a torna szabályai értelmében büntetőket is rúgtak, s eb­ben a magyar fiatalok 5-3-ra nyertek. További eredmények: Szov­jetunió—Finnország 3-0, Csehszlovákia—Lengyelország 1- 0, Románia—üzbég SZSZK­M. IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG l­p. Honvéd—MTK-VM 1-0 (0-0). Csömöri út, 150 néző. V: Pann. Bp. Honvéd: Her­mán — Katona, Bukó, Se­bők, Farkas — Deutsch, Kő­halmi (Dán), Tóth, Tverdota — Veres, Szabó. Edző: Ko­­larics Ferenc. MTK-VM: Bí­ró — Keszeg, Lőrinc, Bánki, Csernik (Dobay) — Katzen­­bach, Horváth, Kovács — N­émeth (Liebe), Magyar (Metzger), Szabó. Edző: Molnár ,János. G: Szabó. Jó: Bukó, Sebők, Farkas, ill. Bí­ró, Horváth, Kovács. Videoton—Volán SC 5-1 (4-0). Czabán Samu tér, V: Bikszádi. Videoton: Barta — Kolarics, I-Xáden (Bregovics), Pál, Müller — Göbölös (Ben­­csik), Sallói, Csrepka, Pecz­­nyik (Hegyi) — Hetyési, Faddi. Edző: Szabó Károly. Volán: Rizmajer — Méder, Nacsa, Nagy u, Bánhegyi — Kóczián (Pénzes), Szabó, Szécsi (Cserna), Farkas — Orbán, Baji. Edző: Káló Pál. G: Csrepka (3, kettőt II- esből), Hetyési (2), ill. Ba­­ji, Cserna. Jó: Sallói, Csrep­ka, Hetyési, ill. Nagy G., Farkas. Nyíregyházi VSSC—SZEOL AK 3-0 (1-0). Szeged. V: Ma­darász. NYVSSC: Lázár — Karaffa, Szondi, Szalontai, Diogni — Zsiga (Borók),Szu­­hár, Bús — Búzás (Kelemen), Eszenyi, Tóth (Kapin). Edző: Tóth János. SZF.CS.­AK: Ol­­lei — Daróczi (Török), Ur­­bán, Soczó, Varga — Bánki (Kókai), Leindler, Kanalas — Márki, Óvári, Fütyü (Szél). Edző: Pénzes József. G: Bús (2), Szuhár. Jó: Karaffa, Bús, Eszenyi, ill. Soczó, Bánki. SAKK Horváth József legyőzte Lengyel Bélát Budapest-bajnokság, Ma­gyar Sakk Szövetség ver­­senyterme. A függőjátszmák eredmé­nyei. 10. forduló: Perényi— M­agyar O. 1:0 Nagy B.— Lengyel B. döntetlen. 12. forduló: Horváth J.—Lengyel B. 1:0. A világossal játszó Volán sakkozó érvényesítette minőségelőnyét és a rivális­tól szerzett értékes pontjával a mezőny élére került. A mezőny állása a vasár­napi, utolsó forduló előtt: Horváth J. 7.5, Lengyel B. és Petrán 7—7, Perényi és Zsin­­ka 6.5—6.5, Rajna, Nagy E., Halász T. és Balogh B. 5.5— 5.5, Honfi K. 5, Németh Z. 4.5, Magyar O. 4, Orgován 2 pont. Az utolsó forduló pá­rosítása : Halász T.—Horváth J., Lengyel B— Perényi, Pet­rán—Nagy E., Balogh B.— Honfi K— Magyar O.-Rajna, Németh Z.—Orgován, Zsinka szabadnapos. * Országos csapatbajnokság, II. o. Nyugati csoport. A 3. fordulóban függőben maradt játszma értékelése: Kecske­méti TE—BKV Előre 6:8 (Emerich—Somodi döntet­len). A mezőny állása a 3. forduló után: Postás SE 26.5, Törekvés 25, Pénzverő SE 24, MÉM 23, Tatabányai Bányász és Medicor Művek 22.5—22.5, Veszprémi Volán, Kecskemé­ti TE, Dömsödi Dózsa, Komlói Bányász 20—20, Győ­ri KTMF 19, Sárvári Pepsi 18, Kaposvári Volán 17.5, BKV Előre 16 pont. ÚSZÁS Dzvongár harmadik Nemzetközi verseny, Ber­lin. Eredmények. Férfiak: 200 m gyors: 1. Lodziew­ ski (NDK-ben­) 1:50.88. 100 m gyors: 1. Liess (NDK-ben­) 3:53.52. 100 m­ pillangó: 1. Dressler (NDK-ben­) 56.07. 100 m hát: 1. Richter (NDK- ben­) 56.28. 100 m mell: 1 Láng (NSZK-beli) 1:04.44, 2. Hanke (NDK-ben­) 1:05.20, 3. Dzvonyár 1:05.21. 200 m ve­gyes: 1. Berndt (NDK­-beli) 2:04.93. Nők. 50 m gyors: 1. van Bentum (holland) 26.37. 100 m gyors: 1. Ottó (NDK- ben­) 55.78. 200 m pillangó: 1. Geissier (NDK-ben­) 2:09.38 200 m hát: 1. Slich (NDK- ben­) 2:12.84. 400 m vegyes: 1 Nord (NDK-beli) 4:47.57. Az Olimpiai Nap kereté­ben megrendezésre kerülő kétnapos versenyen 15 ma­gyar úszó szerepel, de kö­zülük csak Dzvonyár János eredményéről számolt be az MTI. Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Lindau­­ban edzőtáborozó, s onnan Berlinbe utazott úszók, vala­mint a Budapestről hozzájuk csatlakozók nem kerültek do­bogóra.★ Nemzetközi műugróverseny, Rostock. Férfiak: 1. Seraen­­ko (szovjet) 604.89. vízilabda FELKÉSZÜLÉSI TORNA, Tatabánya Szolnoki VSE—Eger SE 13-11 (4-3, 3-4, 2-3, 4-1). V: Kosztolánczy, Szentgyörgyi. Szolnok: Pintér F. — Vasi­­csek, Bogdán 1, Bors 1, Len­gyel 5, Pintér 1. 4, Kuczora. Cs: Rekita 1, Dudás, Mohi, Hegyvári 1, Burányi. Edző: Babarczy Roland. Eger: Li­­povics — Ancsán 2, dr. Sike 1, Nagy 2, Denk 2, Zalánki 1, Vecseri. Cs: Eged, Dancs, Bíró 2, Tóth 1. Edző: Pozs­­gai Zsolt. Tatabányai Bányász—Tungs­ram SC 13-7 (1-2, 3-2, 5-3, 4-2). V: Erdős, Szentgyörgyi. Tatabánya: Hauszler — Hor­váth 3, Debreczeni 1, Kraj­­csovics 1, Persely 2, Vojvoda 2, Varga I. Cs: Lunacsek 2, Boros, Tóth 1, Bagi, Varga II 1, Podharszky. Edző: Bara­nyai Géza. Tungsram: Kuna — Nemecz 1, Nyárádi, Hal­mai, Maklári, Kádas 1, Dan­­k­ó. Cs: dr. Lutter, Gyöngyö­si Z., Pázmányi 2, Gyöngyö­si A. 3, Ganna, Hajmási. Ed­ző: dr. Martin György, Gu­lyás Zoltán. Szolnoki VSE—Tungsram SC 11-11 (3-3, 2-3, 3-3, 3-2). V: Kosztolánczy, Erdős. G: Bogdán 3, Pintér I. 3, Burá­nyi 2, Mohi, Lengyel, Hegy­vári, ill. Gyöngyös A. 3, Malnári 3, Nyárádi 2, dr. Lutter 2, Halmai. Tatabányai Bányász—Eger SE 8-8 (1-1, 3-2, 2-1 3-4). V: Kosztolánczy, Erdős. G: Hor­váth 3, Persely 2, Varga­­ 2, Vojvoda, Krajcsovics, ill. Ke­lemen 3, Ancsán 3, Vecseri, Denk, Bíró. Tungsram SC—Eger SE 9-5 (2-1, 1-0, 2-2, 4-2). V: Koszto­lánczy, Szentgyörgyi.­ll: Gyöngyösi A. 2, Ganna 2, dr. Lutter, Nyárádi, Maklári, Dankó, Nemecz, ill. Ancsán 2, Búza 2, dr. Sike. Szolnoki VSE—Tatabányai Bányász 11-9 (4-0, 3-2, 2-4, 2-3). V: Erdős, Szentgyörgyi. il: Dudás 4, Pintér I. 3, Bog­dán 2, Kuczora 2, ill. Varga I 4, Persely, Boros, Vojvoda, Varga II, Lunacsek. külföldi EREDMÉNYEK TENISZ. Női Mesterek tor­nája, New York. Egyes, ne­gyeddöntő: Shriver (am)— Mandliková (csehszlovák) 6:3, 7:6, Evert-Lloyd (am)—Su­­ková (csehszlovák) 6:2, 6:1. Páros, elődöntő: Durie, Ki­­yomura (brit, am)—King, Walsh (am) 6:3, 7:5. A Davis Kupa amerikai zónájának mérkőzései (az el­ső nap után): Brazília—Peru 2:0, Uruguay—Karib-szigetek 2-0, Mexikó—Kanada 1-0, Chile—Kolumbia 2-0. Az Ázsiai-zóna mérkőzései a második nap után: Kína— Dél-Korea 2:1, Japán—Fülöp­­szigetek 3:0, Thaiföld—Hong­kong 3:0. ­flZ OLVASÓÉ fl SZÓ A sporteredmények fejlődésének titka Sokakat foglalkoztat ol­vasóink közül a mérhető sportágak eredményeinek fejlődésében bekövetkező, szinte beláthatatlan javulás oka. Többen felteszik a kérdést, hogy mivel ma­gyarázható a gyors hala­dás, néhányan pedig arra is vállalkoznak, hogy ma­gyarázatot adjanak. Az e témába tartozó levelek kö­zül a héten Arany Géza (Mór, Hunyadi u. 26.) ol­vasónk írásából idézünk: „Ott voltam 1926-ban a Császár-uszodában, amikor Bárány István, akit akkor „egri csodaúszónak'’ nevez­tek, 1:01.2 perces kiváló idővel verte a 100 méteres gyorsúszás Európa-bajnoki címéért vívott küzdelem­ben a híres Arne Borgot. Az a tomboló siker mind­máig felejthetetlen. Mos­tanában azonban, hogy az úszóeredmények rendkívüli fejlődését látom, sokszor felmerül bennem a kérdés, hogy mi lehet általában a világ- és az Európa-csúcsok rendkívül gyors javulásá­nak a titka. S az is foglal­koztat, hogy hol van a sporteredmények fejlődésé­ben a határ. Van-e egyál­talán határ? Szeretném, ha kérdéseimre választ kap­hatnék a szerkesztőség Az olvasóé a szó című rova­tában.” A témával lapunk más rovatai — ha nem is álta­lánosságban, hanem sport­ági vonatkozásban — elég gyakran foglalkoznak. Hogy olvasónk kérésének mégis eleget tegyünk, meg­kérdeztünk két elismert szakembert. Bárány István dr., a hajdani kiváló gyorsúszó, az olvasónk által is emle­getett EB egyik hőse, a ké­sőbbi sikeres edző a követ­kezőket mondta: — Hogy mi a nagy és gyors fejlődés titka? Sok­szor kérdezik ezt tőlem, s mindig ugyanazt válaszo­lom: az azóta eltelt majd­nem hatvan esztendő! Még a húszas évek végén egy­szer Párizsból repülőgépen tettem meg az utat Bécsig. Én a pilóta mellett ültem, rajtam kívül még négy utas volt, ők mögöttünk, fonott vesszőszékekben ül­tek, amelyek nem voltak rögzítve. Reggel ötkor in­dultunk a francia főváros­ból és délután érkeztünk meg Bécsbe. Nem hiszem, hogy az úszásban nagyobb a fejlődés, mint amit a re­pülés azóta megtett. Alig egy esztendeje Széchy Ta­mással, a kiváló edzővel beszélgettem. Fiatalkori fényképemet mutatta, s azt mondta: „A fényképed alapján állapítottam meg, hogy a te alakoddal és adottságaiddal ma is re­kordert tudnék faragni be­lőled.” Mire én azt vála­szoltam, hogy elhiszem, de attól tartok, hogy az első edzés után nem mennék ki többé az uszodába. Mi ak­kor sokkal kevesebbet ed­zettünk. Jó eredményein­ket, én és kortársaim, el­sősorban annak köszönhet­tük, hogy valamennyien ví­zilabdáztunk. Az akkori szabályok szerint minden sípszóra meg kellett állni, s újra kellett indulni. Álta­lában 10—15 métereket sprinteltünk, de teljes erő­bedobással, s egy mérkőzé­sen összesen körülbelül kétezer métert úsztunk. Azt hiszem, hogy ez volt az úgynevezett szakaszos ed­zés első természetes példá­ja. Azóta az úszók egyre többet és egyre jobb mód­szerekkel edzenek, s tulaj­donképpen ez a fejlődés titka. A másik szakember, akit megkérdeztünk, dr. Nádori László kandidátus, a TF rektor­helyettese a következőket nyilatkozta: — Egyre inkább úgy lá­tom, hogy a nagy eredmé­nyek önmagukban is ser­kentőerőt jelentenek. A legfontosabb motívumok közé sorolom azt az embe­ri törekvést, amely a fenn­álló világcsúcsokat túl akarja szárnyalni. Amíg például a magasugrók a két méterrel viaskodtak, senki­ben sem merült fel, hogy kettőnegyvenet is lehet ug­rani. Ma már azok, akik kettőhúsz alatt ugranak, nem tartoznak a nemzet­közi élvonalhoz. Ami a nagy eredmények elérését illeti, abban jelentős segít­séget nyújtott, s nyújt a jövőben is a tudományok eredményeinek felhaszná­lása. Különösen kiemel­ném, hogy a tudomány ma már egyre jobb lehető­ségeket teremt a kiemelke­dő eredmények elérésére alkalmas egyedek kiválasz­tásához. Néhány sportág­ban, illetve versenyágban forradalmat hozott a kor­szerűbb, a jobb szerek al­kalmazása. Ilyen például a rúdugrás. S ugyancsak a tudomány eredményeinek köszönhetően változtattak és változtatnak majd a jö­vőben is az edzésfolyama­tok tervezésében és fejlesz­tésében. Ami a határokat illeti, úgy vélem, hogy azokról ma még korai len­ne beszélni. Azt már tud­juk például, hogy az em­beri futógyorsaság bizonyos mértékig behatárolt. A 100 méteres síkfutásban tehát nem számíthatunk már túl­ságosan nagy fejlődésre. A hosszabb távokon azonban még beláthatatlanok a le­hetőségek, mert a keringé­si és a légzési rendszer fej­lesztésében nagyok a tar­talékok. A megkérdezett szakem­berek az adott terjedelmi lehetőségek között nem vállalkozhattak a téma részletes kifejtésére. Véle­ményük azonban jól érzé­kelteti, hogyan látják az olvasónk által felvetett iz­galmas kérdést. Vélemények röviden Kincses Gábor (Bp. Fel­­szabadulás tér 4.) a Nép­­sport február 22-i számá­ban, a Fiatalok a küzdőté­ren című összeállításunk­ban megjelent tudósítás cí­mét — OSC-sikerek Galya­tetőn — tartja helytelen­nek, s kifogásolja az első oldalas utalást is, amely így szólt: Ila sízés, akkor OSC. „Nem voltam rest és megszámoltam: az OSC harminckilenc első,hato­dik helyezést ért el, a BKV Előre harmincat, és még hét egyesület osztozott a bajnoki címeken és helye­zéseken. El tudom képzel­ni, milyen lehangoló lehe­tett a versenyen részt vett és nem OSC-s, jó ered­ményt elért gyerekeknek az említett tudósítás címe, s gondolom, ugyanez vonat­kozik az érintett gyerekek szüleire és edzőire is. Kü­lönösnek tartom az orvos­­egyetemiek favorizálását.” Arányi József (Keszthely, Tessedik u. 3.) csatlakozik Kovács Péter olvasónkhoz és szintén helyteleníti, hogy az MLSZ vezetői késleked­tek a VB-selejtezők idő­pontjainak előzetes tárgya­lásával. „Kovács Péterrel együtt sokan vagyunk, akik aggódunk azért, hogy a FIFA döntése a határidő­vel kapcsolatban nem lesz a legmegfelelőbb nekünk” — hangoztatta. Sugár L­ászló (Szombat­hely, Hunyadi u. 38.), a Vas megyei Labdarúgó Szövet­ség játékvezető bizottságá­nak elnöke a játékvezetők dotálásának kérdéséhez szól hozzá. „Régen megálla­pították már, hogy egy or­szág labdarúgásának fejlő­dése szempontjából egyál­talán nem közömbös, hogy milyen a játékvezetés szín­vonala. Messzemenően nem áll arányban a legutóbb megállapított, majd mó­dosított, de többféle értel­mezésre módot adó átalány­díj sem a felmerült költ­ségekkel. Nem vette figye­lembe az utasítás, hogy me­gyei viszonylatban szom­bat-vasárnap menetrend­szerű közlekedési eszköz hiányában is el kell jutni a mérkőzések színhelyére ... Olyan élő problémával ál­lunk szemben, amit nem észrevenni és a bajt nem orvosolni szerintem egyen­lő azzal, hogy nem visel­jük szívünkön eléggé a lab­darúgás jövőjét.” XI. 54. ♦ 1984. március 4 Kérések , kérdések Weltner György (Bp. Pé­­terfy S. u. 43.), a Hallás­­sérültek olimpiája című, február 12-i számunkban megjelent cikkre hivatkoz­va kérdi, hogy a Siketek SC labdarúgócsapata való­ban szerepelt-e az NB II- ben. Nem szerepelt, cik­künkben ez tévesen jelent meg. 1947-ben a Siketek SC a BLASZ II. osztályá­ban játszott. Mikulás Kucsera (Kuba­cova 17, 831 06, Bratislava — Raca) beküldte a Nép­sport február 17-i számá­ból kivágott téli olimpiai tudósítást, amelyben a ka­nadai Boucher-ről azt ír­tuk, hogy „mindössze 170 centi magas, 1 kilós”. Ter­mészetesen nyomdai hibá­ról van szó, Boucher súlya 71 kiló. Tóth Géza (Bp. Népfel­kelő u. 38.) kifogásolja, hogy a Népsport február 23-i számában Két nemze­dék harca előtt című cik­künkben azt írtuk: Szmisz­­lov „három emlékezetes mérkőzéssorozatot vívott a világbajnok Botvinnik­ el­len. Kétszer kikapott, de 1957-ben sikerült legyőznie 12.5:9.5 arányban a sakk­sport legendás alakját.” Ol­vasónknak igaza van, Szmiszlov 1954-ben döntet­lent ért el Botvinnik ellen, de az akkori szabályok ér­telmében Botvinnik maradt­ a világbajnok. Hegedűs Tibor (Pécs, Munkácsy M. u. 25.) arra hívja fel a figyelmünket többek között, hogy a Nép­sport 46. számában a Sport­csoda — 25 év alatt című Cikkünkben hibásan írtuk, hogy ,,az NSZK és az NDK küldöttei nélkül zajlott le még az 1952-es helsinki olimpia is”. Olvasónknak igaza van. Helsinkiben Né­metország néven az NSZK I sportolói vettek részt. Szemelvények a múltból Február 19-i számunk­ban megjelent Bukfenc helyett sárdagasztás cí­mű cikkünkhöz fűzött értékes kiegészítéseket G.vári Sándor (Bp. V., Zichy Jenő u. 32.) nyu­galmazott gimnáziumi tanár. Nem volt teljes a Szemelvények a múltból c. bekeretezett történeti visszapillantás. A sze­melvény — kissé kiegé­szítve — így pontos: Az 1861-ben özv. Batthyány Lajosné el­­nökletével megalakult Magyar Gazdaasszonyok Országos Egylete, amely­nek egyik alelnöke özv. Damjanich Jánosné volt, a szabadságharcban részt vett honvédek leányárvái számára bentlakásos iskolák léte­sítését tűzte ki célul. 1806-ra felépült a pesti Három dob utcában (ma: VII., Damjanich u. 4.) az első árvaház és iskola. Mivel a pesti is­kola a környé­k kiépü­lése folytán túlzsúfolttá vált, az egylet vezetősé­ge az 1900-as évek ele­jén áruba bocsátotta azt, és elfogadta özv. Beníczkyné Batthyány Ilona (a mártír leánya) ajánlatát, hogy cinkotai kastélya parkjából ju­tányos áron átenged egy 130x60 méteres területet az új iskola és árvaház céljára. Az építéshez Pártos Gusztávnak, Lechner Ödön volt mun­katársának tervei alap­ján 1904-ben fogtak hoz­zá. A kész épületbe a növendékek 1906 őszén költözhettek be. Az egy­let alapítói közül egye­dül Damjanich Jánosné élte meg jó egészségben a Cinkotára való kiköl­tözést, s továbbra is részt vett az intézet irá­nyításában. A legfőbb patronáló természetesen Batthyány Ilona volt. A parkban azonban csak az ő halála után került az intézet, azaz a taní­tóképző tulajdonába... Bartók Béla édesany­ja Pozsonyban tanított a képzőben, s már 1914- ben nyugdíjba ment. A zeneszerző csak 1932 tá­ján hozta át Budapestre beteges, idős édesany­ját. A pozsonyi kapcso­latok feléledését mutat­ja, hogy Bartók Béla koncertezett az akkor még vidékinek tekintett cinkotai intézetben. Az impozáns, 96 mé­ter hosszú, kétemeletes épületben ma is leány­­kollégium működik. Nö­vendékei között számos állami gondozott talál­ható. Részben a Szerb Antal Gimnázium tanu­lói, részben más, távo­labbi középiskolába jár­nak. A leánykollégium is Szerb Antal nevét vi­seli — a nagynevű női alapítók egyikének neve helyett...”

Next