Népsport, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
8 NÉPSPORT EREDMÉNYEK • EREDMÉNYEK LABDARÚGÁS Győzelem Taskentben A taskenti nemzetközi ifjúsági torna nyitányán Magyarország válogatottja 6-0- ra verte az OSZSZSZK együttesét. A találkozó után a torna szabályai értelmében büntetőket is rúgtak, s ebben a magyar fiatalok 5-3-ra nyertek. További eredmények: Szovjetunió—Finnország 3-0, Csehszlovákia—Lengyelország 1- 0, Románia—üzbég SZSZKM. IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG lp. Honvéd—MTK-VM 1-0 (0-0). Csömöri út, 150 néző. V: Pann. Bp. Honvéd: Hermán — Katona, Bukó, Sebők, Farkas — Deutsch, Kőhalmi (Dán), Tóth, Tverdota — Veres, Szabó. Edző: Kolarics Ferenc. MTK-VM: Bíró — Keszeg, Lőrinc, Bánki, Csernik (Dobay) — Katzenbach, Horváth, Kovács — Németh (Liebe), Magyar (Metzger), Szabó. Edző: Molnár ,János. G: Szabó. Jó: Bukó, Sebők, Farkas, ill. Bíró, Horváth, Kovács. Videoton—Volán SC 5-1 (4-0). Czabán Samu tér, V: Bikszádi. Videoton: Barta — Kolarics, I-Xáden (Bregovics), Pál, Müller — Göbölös (Bencsik), Sallói, Csrepka, Pecznyik (Hegyi) — Hetyési, Faddi. Edző: Szabó Károly. Volán: Rizmajer — Méder, Nacsa, Nagy u, Bánhegyi — Kóczián (Pénzes), Szabó, Szécsi (Cserna), Farkas — Orbán, Baji. Edző: Káló Pál. G: Csrepka (3, kettőt II- esből), Hetyési (2), ill. Baji, Cserna. Jó: Sallói, Csrepka, Hetyési, ill. Nagy G., Farkas. Nyíregyházi VSSC—SZEOL AK 3-0 (1-0). Szeged. V: Madarász. NYVSSC: Lázár — Karaffa, Szondi, Szalontai, Diogni — Zsiga (Borók),Szuhár, Bús — Búzás (Kelemen), Eszenyi, Tóth (Kapin). Edző: Tóth János. SZF.CS.AK: Ollei — Daróczi (Török), Urbán, Soczó, Varga — Bánki (Kókai), Leindler, Kanalas — Márki, Óvári, Fütyü (Szél). Edző: Pénzes József. G: Bús (2), Szuhár. Jó: Karaffa, Bús, Eszenyi, ill. Soczó, Bánki. SAKK Horváth József legyőzte Lengyel Bélát Budapest-bajnokság, Magyar Sakk Szövetség versenyterme. A függőjátszmák eredményei. 10. forduló: Perényi— Magyar O. 1:0 Nagy B.— Lengyel B. döntetlen. 12. forduló: Horváth J.—Lengyel B. 1:0. A világossal játszó Volán sakkozó érvényesítette minőségelőnyét és a riválistól szerzett értékes pontjával a mezőny élére került. A mezőny állása a vasárnapi, utolsó forduló előtt: Horváth J. 7.5, Lengyel B. és Petrán 7—7, Perényi és Zsinka 6.5—6.5, Rajna, Nagy E., Halász T. és Balogh B. 5.5— 5.5, Honfi K. 5, Németh Z. 4.5, Magyar O. 4, Orgován 2 pont. Az utolsó forduló párosítása : Halász T.—Horváth J., Lengyel B— Perényi, Petrán—Nagy E., Balogh B.— Honfi K— Magyar O.-Rajna, Németh Z.—Orgován, Zsinka szabadnapos. * Országos csapatbajnokság, II. o. Nyugati csoport. A 3. fordulóban függőben maradt játszma értékelése: Kecskeméti TE—BKV Előre 6:8 (Emerich—Somodi döntetlen). A mezőny állása a 3. forduló után: Postás SE 26.5, Törekvés 25, Pénzverő SE 24, MÉM 23, Tatabányai Bányász és Medicor Művek 22.5—22.5, Veszprémi Volán, Kecskeméti TE, Dömsödi Dózsa, Komlói Bányász 20—20, Győri KTMF 19, Sárvári Pepsi 18, Kaposvári Volán 17.5, BKV Előre 16 pont. ÚSZÁS Dzvongár harmadik Nemzetközi verseny, Berlin. Eredmények. Férfiak: 200 m gyors: 1. Lodziew ski (NDK-ben) 1:50.88. 100 m gyors: 1. Liess (NDK-ben) 3:53.52. 100 m pillangó: 1. Dressler (NDK-ben) 56.07. 100 m hát: 1. Richter (NDK- ben) 56.28. 100 m mell: 1 Láng (NSZK-beli) 1:04.44, 2. Hanke (NDK-ben) 1:05.20, 3. Dzvonyár 1:05.21. 200 m vegyes: 1. Berndt (NDK-beli) 2:04.93. Nők. 50 m gyors: 1. van Bentum (holland) 26.37. 100 m gyors: 1. Ottó (NDK- ben) 55.78. 200 m pillangó: 1. Geissier (NDK-ben) 2:09.38 200 m hát: 1. Slich (NDK- ben) 2:12.84. 400 m vegyes: 1 Nord (NDK-beli) 4:47.57. Az Olimpiai Nap keretében megrendezésre kerülő kétnapos versenyen 15 magyar úszó szerepel, de közülük csak Dzvonyár János eredményéről számolt be az MTI. Ebből arra lehet következtetni, hogy Lindauban edzőtáborozó, s onnan Berlinbe utazott úszók, valamint a Budapestről hozzájuk csatlakozók nem kerültek dobogóra.★ Nemzetközi műugróverseny, Rostock. Férfiak: 1. Seraenko (szovjet) 604.89. vízilabda FELKÉSZÜLÉSI TORNA, Tatabánya Szolnoki VSE—Eger SE 13-11 (4-3, 3-4, 2-3, 4-1). V: Kosztolánczy, Szentgyörgyi. Szolnok: Pintér F. — Vasicsek, Bogdán 1, Bors 1, Lengyel 5, Pintér 1. 4, Kuczora. Cs: Rekita 1, Dudás, Mohi, Hegyvári 1, Burányi. Edző: Babarczy Roland. Eger: Lipovics — Ancsán 2, dr. Sike 1, Nagy 2, Denk 2, Zalánki 1, Vecseri. Cs: Eged, Dancs, Bíró 2, Tóth 1. Edző: Pozsgai Zsolt. Tatabányai Bányász—Tungsram SC 13-7 (1-2, 3-2, 5-3, 4-2). V: Erdős, Szentgyörgyi. Tatabánya: Hauszler — Horváth 3, Debreczeni 1, Krajcsovics 1, Persely 2, Vojvoda 2, Varga I. Cs: Lunacsek 2, Boros, Tóth 1, Bagi, Varga II 1, Podharszky. Edző: Baranyai Géza. Tungsram: Kuna — Nemecz 1, Nyárádi, Halmai, Maklári, Kádas 1, Dankó. Cs: dr. Lutter, Gyöngyösi Z., Pázmányi 2, Gyöngyösi A. 3, Ganna, Hajmási. Edző: dr. Martin György, Gulyás Zoltán. Szolnoki VSE—Tungsram SC 11-11 (3-3, 2-3, 3-3, 3-2). V: Kosztolánczy, Erdős. G: Bogdán 3, Pintér I. 3, Burányi 2, Mohi, Lengyel, Hegyvári, ill. Gyöngyös A. 3, Malnári 3, Nyárádi 2, dr. Lutter 2, Halmai. Tatabányai Bányász—Eger SE 8-8 (1-1, 3-2, 2-1 3-4). V: Kosztolánczy, Erdős. G: Horváth 3, Persely 2, Varga 2, Vojvoda, Krajcsovics, ill. Kelemen 3, Ancsán 3, Vecseri, Denk, Bíró. Tungsram SC—Eger SE 9-5 (2-1, 1-0, 2-2, 4-2). V: Kosztolánczy, Szentgyörgyi.ll: Gyöngyösi A. 2, Ganna 2, dr. Lutter, Nyárádi, Maklári, Dankó, Nemecz, ill. Ancsán 2, Búza 2, dr. Sike. Szolnoki VSE—Tatabányai Bányász 11-9 (4-0, 3-2, 2-4, 2-3). V: Erdős, Szentgyörgyi. il: Dudás 4, Pintér I. 3, Bogdán 2, Kuczora 2, ill. Varga I 4, Persely, Boros, Vojvoda, Varga II, Lunacsek. külföldi EREDMÉNYEK TENISZ. Női Mesterek tornája, New York. Egyes, negyeddöntő: Shriver (am)— Mandliková (csehszlovák) 6:3, 7:6, Evert-Lloyd (am)—Suková (csehszlovák) 6:2, 6:1. Páros, elődöntő: Durie, Kiyomura (brit, am)—King, Walsh (am) 6:3, 7:5. A Davis Kupa amerikai zónájának mérkőzései (az első nap után): Brazília—Peru 2:0, Uruguay—Karib-szigetek 2-0, Mexikó—Kanada 1-0, Chile—Kolumbia 2-0. Az Ázsiai-zóna mérkőzései a második nap után: Kína— Dél-Korea 2:1, Japán—Fülöpszigetek 3:0, Thaiföld—Hongkong 3:0. flZ OLVASÓÉ fl SZÓ A sporteredmények fejlődésének titka Sokakat foglalkoztat olvasóink közül a mérhető sportágak eredményeinek fejlődésében bekövetkező, szinte beláthatatlan javulás oka. Többen felteszik a kérdést, hogy mivel magyarázható a gyors haladás, néhányan pedig arra is vállalkoznak, hogy magyarázatot adjanak. Az e témába tartozó levelek közül a héten Arany Géza (Mór, Hunyadi u. 26.) olvasónk írásából idézünk: „Ott voltam 1926-ban a Császár-uszodában, amikor Bárány István, akit akkor „egri csodaúszónak'’ neveztek, 1:01.2 perces kiváló idővel verte a 100 méteres gyorsúszás Európa-bajnoki címéért vívott küzdelemben a híres Arne Borgot. Az a tomboló siker mindmáig felejthetetlen. Mostanában azonban, hogy az úszóeredmények rendkívüli fejlődését látom, sokszor felmerül bennem a kérdés, hogy mi lehet általában a világ- és az Európa-csúcsok rendkívül gyors javulásának a titka. S az is foglalkoztat, hogy hol van a sporteredmények fejlődésében a határ. Van-e egyáltalán határ? Szeretném, ha kérdéseimre választ kaphatnék a szerkesztőség Az olvasóé a szó című rovatában.” A témával lapunk más rovatai — ha nem is általánosságban, hanem sportági vonatkozásban — elég gyakran foglalkoznak. Hogy olvasónk kérésének mégis eleget tegyünk, megkérdeztünk két elismert szakembert. Bárány István dr., a hajdani kiváló gyorsúszó, az olvasónk által is emlegetett EB egyik hőse, a későbbi sikeres edző a következőket mondta: — Hogy mi a nagy és gyors fejlődés titka? Sokszor kérdezik ezt tőlem, s mindig ugyanazt válaszolom: az azóta eltelt majdnem hatvan esztendő! Még a húszas évek végén egyszer Párizsból repülőgépen tettem meg az utat Bécsig. Én a pilóta mellett ültem, rajtam kívül még négy utas volt, ők mögöttünk, fonott vesszőszékekben ültek, amelyek nem voltak rögzítve. Reggel ötkor indultunk a francia fővárosból és délután érkeztünk meg Bécsbe. Nem hiszem, hogy az úszásban nagyobb a fejlődés, mint amit a repülés azóta megtett. Alig egy esztendeje Széchy Tamással, a kiváló edzővel beszélgettem. Fiatalkori fényképemet mutatta, s azt mondta: „A fényképed alapján állapítottam meg, hogy a te alakoddal és adottságaiddal ma is rekordert tudnék faragni belőled.” Mire én azt válaszoltam, hogy elhiszem, de attól tartok, hogy az első edzés után nem mennék ki többé az uszodába. Mi akkor sokkal kevesebbet edzettünk. Jó eredményeinket, én és kortársaim, elsősorban annak köszönhettük, hogy valamennyien vízilabdáztunk. Az akkori szabályok szerint minden sípszóra meg kellett állni, s újra kellett indulni. Általában 10—15 métereket sprinteltünk, de teljes erőbedobással, s egy mérkőzésen összesen körülbelül kétezer métert úsztunk. Azt hiszem, hogy ez volt az úgynevezett szakaszos edzés első természetes példája. Azóta az úszók egyre többet és egyre jobb módszerekkel edzenek, s tulajdonképpen ez a fejlődés titka. A másik szakember, akit megkérdeztünk, dr. Nádori László kandidátus, a TF rektorhelyettese a következőket nyilatkozta: — Egyre inkább úgy látom, hogy a nagy eredmények önmagukban is serkentőerőt jelentenek. A legfontosabb motívumok közé sorolom azt az emberi törekvést, amely a fennálló világcsúcsokat túl akarja szárnyalni. Amíg például a magasugrók a két méterrel viaskodtak, senkiben sem merült fel, hogy kettőnegyvenet is lehet ugrani. Ma már azok, akik kettőhúsz alatt ugranak, nem tartoznak a nemzetközi élvonalhoz. Ami a nagy eredmények elérését illeti, abban jelentős segítséget nyújtott, s nyújt a jövőben is a tudományok eredményeinek felhasználása. Különösen kiemelném, hogy a tudomány ma már egyre jobb lehetőségeket teremt a kiemelkedő eredmények elérésére alkalmas egyedek kiválasztásához. Néhány sportágban, illetve versenyágban forradalmat hozott a korszerűbb, a jobb szerek alkalmazása. Ilyen például a rúdugrás. S ugyancsak a tudomány eredményeinek köszönhetően változtattak és változtatnak majd a jövőben is az edzésfolyamatok tervezésében és fejlesztésében. Ami a határokat illeti, úgy vélem, hogy azokról ma még korai lenne beszélni. Azt már tudjuk például, hogy az emberi futógyorsaság bizonyos mértékig behatárolt. A 100 méteres síkfutásban tehát nem számíthatunk már túlságosan nagy fejlődésre. A hosszabb távokon azonban még beláthatatlanok a lehetőségek, mert a keringési és a légzési rendszer fejlesztésében nagyok a tartalékok. A megkérdezett szakemberek az adott terjedelmi lehetőségek között nem vállalkozhattak a téma részletes kifejtésére. Véleményük azonban jól érzékelteti, hogyan látják az olvasónk által felvetett izgalmas kérdést. Vélemények röviden Kincses Gábor (Bp. Felszabadulás tér 4.) a Népsport február 22-i számában, a Fiatalok a küzdőtéren című összeállításunkban megjelent tudósítás címét — OSC-sikerek Galyatetőn — tartja helytelennek, s kifogásolja az első oldalas utalást is, amely így szólt: Ila sízés, akkor OSC. „Nem voltam rest és megszámoltam: az OSC harminckilenc első,hatodik helyezést ért el, a BKV Előre harmincat, és még hét egyesület osztozott a bajnoki címeken és helyezéseken. El tudom képzelni, milyen lehangoló lehetett a versenyen részt vett és nem OSC-s, jó eredményt elért gyerekeknek az említett tudósítás címe, s gondolom, ugyanez vonatkozik az érintett gyerekek szüleire és edzőire is. Különösnek tartom az orvosegyetemiek favorizálását.” Arányi József (Keszthely, Tessedik u. 3.) csatlakozik Kovács Péter olvasónkhoz és szintén helyteleníti, hogy az MLSZ vezetői késlekedtek a VB-selejtezők időpontjainak előzetes tárgyalásával. „Kovács Péterrel együtt sokan vagyunk, akik aggódunk azért, hogy a FIFA döntése a határidővel kapcsolatban nem lesz a legmegfelelőbb nekünk” — hangoztatta. Sugár László (Szombathely, Hunyadi u. 38.), a Vas megyei Labdarúgó Szövetség játékvezető bizottságának elnöke a játékvezetők dotálásának kérdéséhez szól hozzá. „Régen megállapították már, hogy egy ország labdarúgásának fejlődése szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy milyen a játékvezetés színvonala. Messzemenően nem áll arányban a legutóbb megállapított, majd módosított, de többféle értelmezésre módot adó átalánydíj sem a felmerült költségekkel. Nem vette figyelembe az utasítás, hogy megyei viszonylatban szombat-vasárnap menetrendszerű közlekedési eszköz hiányában is el kell jutni a mérkőzések színhelyére ... Olyan élő problémával állunk szemben, amit nem észrevenni és a bajt nem orvosolni szerintem egyenlő azzal, hogy nem viseljük szívünkön eléggé a labdarúgás jövőjét.” XI. 54. ♦ 1984. március 4 Kérések , kérdések Weltner György (Bp. Péterfy S. u. 43.), a Hallássérültek olimpiája című, február 12-i számunkban megjelent cikkre hivatkozva kérdi, hogy a Siketek SC labdarúgócsapata valóban szerepelt-e az NB II- ben. Nem szerepelt, cikkünkben ez tévesen jelent meg. 1947-ben a Siketek SC a BLASZ II. osztályában játszott. Mikulás Kucsera (Kubacova 17, 831 06, Bratislava — Raca) beküldte a Népsport február 17-i számából kivágott téli olimpiai tudósítást, amelyben a kanadai Boucher-ről azt írtuk, hogy „mindössze 170 centi magas, 1 kilós”. Természetesen nyomdai hibáról van szó, Boucher súlya 71 kiló. Tóth Géza (Bp. Népfelkelő u. 38.) kifogásolja, hogy a Népsport február 23-i számában Két nemzedék harca előtt című cikkünkben azt írtuk: Szmiszlov „három emlékezetes mérkőzéssorozatot vívott a világbajnok Botvinnik ellen. Kétszer kikapott, de 1957-ben sikerült legyőznie 12.5:9.5 arányban a sakksport legendás alakját.” Olvasónknak igaza van, Szmiszlov 1954-ben döntetlent ért el Botvinnik ellen, de az akkori szabályok értelmében Botvinnik maradt a világbajnok. Hegedűs Tibor (Pécs, Munkácsy M. u. 25.) arra hívja fel a figyelmünket többek között, hogy a Népsport 46. számában a Sportcsoda — 25 év alatt című Cikkünkben hibásan írtuk, hogy ,,az NSZK és az NDK küldöttei nélkül zajlott le még az 1952-es helsinki olimpia is”. Olvasónknak igaza van. Helsinkiben Németország néven az NSZK I sportolói vettek részt. Szemelvények a múltból Február 19-i számunkban megjelent Bukfenc helyett sárdagasztás című cikkünkhöz fűzött értékes kiegészítéseket G.vári Sándor (Bp. V., Zichy Jenő u. 32.) nyugalmazott gimnáziumi tanár. Nem volt teljes a Szemelvények a múltból c. bekeretezett történeti visszapillantás. A szemelvény — kissé kiegészítve — így pontos: Az 1861-ben özv. Batthyány Lajosné elnökletével megalakult Magyar Gazdaasszonyok Országos Egylete, amelynek egyik alelnöke özv. Damjanich Jánosné volt, a szabadságharcban részt vett honvédek leányárvái számára bentlakásos iskolák létesítését tűzte ki célul. 1806-ra felépült a pesti Három dob utcában (ma: VII., Damjanich u. 4.) az első árvaház és iskola. Mivel a pesti iskola a környék kiépülése folytán túlzsúfolttá vált, az egylet vezetősége az 1900-as évek elején áruba bocsátotta azt, és elfogadta özv. Beníczkyné Batthyány Ilona (a mártír leánya) ajánlatát, hogy cinkotai kastélya parkjából jutányos áron átenged egy 130x60 méteres területet az új iskola és árvaház céljára. Az építéshez Pártos Gusztávnak, Lechner Ödön volt munkatársának tervei alapján 1904-ben fogtak hozzá. A kész épületbe a növendékek 1906 őszén költözhettek be. Az egylet alapítói közül egyedül Damjanich Jánosné élte meg jó egészségben a Cinkotára való kiköltözést, s továbbra is részt vett az intézet irányításában. A legfőbb patronáló természetesen Batthyány Ilona volt. A parkban azonban csak az ő halála után került az intézet, azaz a tanítóképző tulajdonába... Bartók Béla édesanyja Pozsonyban tanított a képzőben, s már 1914- ben nyugdíjba ment. A zeneszerző csak 1932 táján hozta át Budapestre beteges, idős édesanyját. A pozsonyi kapcsolatok feléledését mutatja, hogy Bartók Béla koncertezett az akkor még vidékinek tekintett cinkotai intézetben. Az impozáns, 96 méter hosszú, kétemeletes épületben ma is leánykollégium működik. Növendékei között számos állami gondozott található. Részben a Szerb Antal Gimnázium tanulói, részben más, távolabbi középiskolába járnak. A leánykollégium is Szerb Antal nevét viseli — a nagynevű női alapítók egyikének neve helyett...”