Népsport, 1984. szeptember (40. évfolyam, 212-237. szám)

1984-09-05 / 215. szám

8 NÉPSPORT Tanévnyitó a Magyar Testnevelési Főiskolán Márom 3 Mihály felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) részvételére alapozott, szer­vezett iskolai sportprogra­mokkal valósítható meg. Tehát éppúgy szükség van a testnevelésórák számá­nak növelésére, a test­­nevelési tanterv folya­matos korszerűsítésére, mint a tanulók töme­geit vonzó, fakultatív diáksport-rendezvé­nyekre. Ezért kell megújtani a diáksport szervezetét, lét­rehozni a diák-sportegye­­sületeket, a diáksportszö­vetséget. Ennek érdekében szükséges jobban kihasz­nálni a szombat-vasárna­pokat, a szünidőt, az isko­lák kezelésében levő sport­­létesítményeket és minden ismert vagy feltáratlan le­hetőséget ... A pedagógusok tevé­kenységével kapcsolatban a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: " Talán a legfontosabb,­­hogy minél nagyobb arány­ban legyenek a tantestüle­tekben a testnevelés és sport jelentőségét értő, a testedzés fontosságát sze­mélyes példával is hirdető, a sportot szervezni tudó pedagógusok. Ebben pedig a kulcsszerepet a testneve­lők, a testnevelő tanárkép­ző intézmények, a testne­velési tanszékek töltik be. Nem véletlenül szorgal­mazzuk a hatékonyabb testnevelési és sportmun­­kát a pedagógusképző in­tézményekben. Szükséges­nek tartjuk, hogy a peda­gógusjelöltek kapjanak több ismeretet, módszerta­ni útmutatást a diáksport szervezéséhez ... Ennek ér­dekében a VII. ötéves terv időszakában gondoskodni kell a pedagógusképző in­tézmények megfelelő sport­­létesítményekkel való el­látásáról. Ugyancsak jelen­tős anyagi elkötelezettséget tartalmaz az is, amely sze­rint az ezredfordulóig — a tanulólétszám figyelembe­vételével — a városokban fokozatosan pótolni szük­séges a hiányzó általános iskolai tornatermeket, sportlétesítményeket. Nyo­matékos felszólítás történt arra is, hogy az iskolai testnevelés és sport elsődlegessége ér­vényesüljön a létesít­mények használatában, az anyagi javak elosz­tásában. Ehhez az eddiginél na­gyobb mértékben kell igénybe venni a testneve­lési és sportcélokat szol­gáló központi, tanácsi, vál­lalati és egyéb forrásokat. Dr. Korom Mihály a to­vábbiakban a fenti elkép­zelések megvalósításához szükséges feltételek, elkép­zelések megteremtéséről szólt, majd a szabadidő­sporttal, versenysporttal kapcsolatos feladatokról beszélt.­­ A testnevelés és a sport területén dolgozók­nak az eddigieknél többet kell tenniük a szabadidő­­sport kibontakoztatása, a felnőtt lakosság egészsége­sebb életmódjának kialakí­tása érdekében is. A sza­badidősport különböző for­mái bővítsék a sportprog­ramok kínálatát, elégítsék ki a sajátos testedzési igé­nyeket. A diáksport és az egyesületi versenysport ki­egészítéseként, azzal együtt­működve, mozgósítsa a gyermekek, a fiatalok újabb tömegeit, a családo­kat, a felnőtt lakosság mind nagyobb hányadát. A szervezésnél — a több kor­osztályt, családokat foglal­koztató, közművelődési ele­meket is tartalmazó — komplexitásra kell töre­kedni. Kapjon nagyobb fi­gyelmet a lányok, a nők testedzése. Kerüljön job­ban előtérbe a szabadtéri lehetőségek kihasználása, a természetjárás, a sporttu­risztika.­­ El kell érnünk, hogy a versenysport is eredményesebben töltse be szerepét a sporto­lási igények felkeltésé­ben és kielégítésében, valamint a lakosság szórakoztatásában. A jelenleginél több fiatal számára biztosítson rend­szeres edzési és versenyzé­si lehetőséget. Az élsport­ban a szelektív fejlesztésre kell törekedni. Mindehhez­ a tömegsportra alapozot­­tabban az egészséges riva­lizálás kibontakoztatása, szigorúbb követelmények felállítása, a teljesítményen alapuló erkölcsi, anyagi el­ismerés következetes érvé­nyesítése szükséges. Csak kimagasló és tiszta eszkö­zökkel elért teljesítményt követhet kiemelkedő anya­gi és erkölcsi elismerés. Az élsportolókat foglalkoztató kiemelt sportegyesületek, szakosztályok megítélésé­nek mércéje a nemzetközi és hazai eredményesség. A nagyfokú szakmai felké­szültséget, jelentős anyagi eszközöket igénylő terüle­ten is erősödjön az állami irányítás és a társadalmi ellenőrzés. Sportszerető közvéleményünk jogosan igényli, hogy hatékony erő­feszítések történjenek, kö­vetkezetesen munkálkod­junk versenysportunkban a szocialista erkölcs megszi­lárdításáért, a sportolók és sportvezetők körében foly­tatott nevelő munka szín­vonalának emeléséért. E cél elérése érdekében mind a sportvezetőknek, mind a párt- és ifjúsági szerveze­teinknek többet kell ten­niük .. . A Központi Bizottság tit­kára felszólalását a követ­kezőkkel fejezte be: " A párt testnevelés- és sportpolitikájának megva­lósításában fokozott fele­lősség hárul a testnevelés és sport szakembereit, ká­dereit képző intézmények­re. A Testnevelési Főiskola megkülönböztetett szerepet tölt be a testnevelés és sportmozgalmunkban, hisz’ innen bocsátják ki, itt kép­zik tovább, itt foglalkoz­tatják a legmagasabban kvalifikált testnevelési és sportszakembereket, taná­rokat, edzőket, sportszer­vezőket, a testnevelés és sporttudomány területén tevékenykedő kutatók többségét. A kivívott hír­név megtartása csak akkor lehetséges, ha állandó meg­újulni akarás, egészséges türelmetlenség, mind több­re törekvés serkent tanárt, hallgatót egyaránt. Ennek abban is meg kell nyilvá­nulnia, hogy a főiskola, a tanszékek, a kutató­intézet még aktívabb szerepet vál­laljon a testnevelési és sportmozgalom fejlesztésé­ben. Jobban kell hasznosí­tani az itt felgyülemlett ta­pasztalatokat, tudást, ener­giákat. A főiskola kísérje figyelemmel továbbra is a testnevelés és sport hazai és külföldi folyamatait, ele­mezze a tendenciákat. Bátran kezdeményez­zen, kísérletezzen, te­gyen javaslatokat a ha­tékonyabb módszerek, formák kimunkálása érdekében. Ezzel is segítse az irányító szerveket, a többi testne­­velőtanár-képző intéz­ményt ... Azt kívánom, hogy a főiskola egyetemi rangjá­nak, haladó hagyományai­nak megfelelően, sikeresen vegye ki a részét a párt és a kormány felsőoktatási re­formjának, sportpolitikánk­nak gyakorlati megvalósí­tásából szocialista hazánk javára és hasznára ... Dr. Korom Mihály fel­szólalása után bensőséges pillanatok következtek. A Testnevelési Főiskola rekto­ra díszokleveleket adott át. Rubinoklevelet Riveszy Dezsőné, gyémántoklevelet dr. Bertényi Imréné vehe­tett át. Aranyok­le­velet ka­pott: Paku Ernőné, Paku Ernő, Érchegyi Lajosné, Ujhelly József­né, dr. Kis­martoni Károly, dr. Padá­­nyi Árpádné, Dua Dénes, Holéczy Győzőné, Szabad­hegyi Győzőné, Gaál Tiva­dar, dr. Prichard Gyuláné, Merő Béláné, Solti László, Paál József­né. A díszoklevelek átvételét követően Buda István ál­lamtitkár, az OTSH elnöke átadta a megbízatásokat. Dr. Kiss Jenőt és dr. Föl­­desi Tamásnét három évre rektorhelyettesnek, dr. Ná­dori Lászlót, a TFKI igaz­gatójának, Kincses Feren­cet a Továbbképző Intézet vezetőjének, dr. Balla Ist­­vánnét, dr. Bátori Bélát, dr. Frenkl Róbertet, dr. Gálló Ferencet, dr. Rók­us­­falvi Pált, Schiller Jánost, Zalka Andrást, dr. Zarándi Lászlót tanszékvezetőnek nevezték ki. Az elsőévesek ünnepé­lyes fogadalomtétele előtt, a tanévnyitó záróakkord­jaként jutalmakat adtak át a tanulmányi verseny győz­teseinért, s kiosztották az elmúlt tanév jó tanuló, jó sportoló mozgalmának ki­tüntetéseit. Ezúttal a nők közül Bányai Ilona har­madéves hallgató végzett az első helyen, második­harmadik lett holtverseny­ben Scmich Rita és Sipos Katalin. A fiúk között a sorrend: Vágó Béla, Pálfai Zoltán, Hamar Pál, Vágó Béla atléta, harmadéves hallgató átveszi a jutalmat dr. Istvánfi Csabától ol nagy nap Különös nap volt ez a hétfő a Merő család életében. Tizenegy óra után néhány perccel Merő Béláné, született Altorjai Margit átvette az aranydiplomát a TF aulájában, nem sokkal később pedig unokája tett fogadalmat ugyan­azon intézet elsőéves hallgatójaként... Különös nap. Benne az örök folytonosság ígérete. Margit néni 1912-ben látta meg a napvilágot Budapesten. Huszonkét évvel később szerzett ta­nári oklevelet a Magyar Testnevelési Főiskolán. Nyugdíjazásáig, 1967-ig a pedagógus pályán te­vékenykedett. Nem is akárhogy. Kiváló taná­rok tucatjai kerültek ki a keze alól. Lányait kü­lönös gonddal nevelte a sport szeretetére, mind­hárman a TF padjait, sportszereit koptatták. S mostantól az unoka is a nyomdokain halad ... Gratulálunk! XL. 215. ♦ 1984. szeptember 5 SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ EB-SELEJTEZŐ ÉS VILÁGCSÚCSESŐ A LÁTHATÁRON Kedden délelőtt három kö­zelgő sporteseményről tar­tottak sajtótájékoztatót az OTSH-ban.­­ Először a Dell-futásról számoltak be az illeté­kesek. Szombaton immár ne­gyedszer rendezik meg a versenyt, délelőtt 11 órakor a 3 kilométeres táv résztve­vői indulnak, 11.05 órak­or a 7, majd 11.20-kor a 12 kilo­méteres táv nevezői. A ver­seny előtt két órával kell jelentkezni a pesthidegkúti repülőtér Aradi úti oldalán.­­ Lesz-e huszonegy év után ismét az Európa­ba­jnokság A-csoportjában magyar férfi kosárlabda-vá­logatott? — ennek esélyeit elemezte az MKSZ főtitkára, Horváth Frigyes. Szeptember 7. és 16. kö­zött Finnország és Svédor­szág egy-egy városában hat­hat csapat küzd meg egy­mással. Helsinkiben Finnor­szág, Lengyelország, Görög­ország, Anglia és Bulgária válogatottja lesz a magyar csapat ellenfele, míg Linkö­­pingben a svéd, a csehszlo­vák, a román, a török, a belga és a norvég együttes mérkőzik meg egymással. Majd a két selejtezőcsoport első négy helyezettje Linkö­­pingben dönti el, hogy me­lyik az a négy gárda, amely jövőre a kontinens legjobb­jai között játszhat az NSZK- ban megrendezendő EB-n. A főtitkár elmondta, hogy a magyar válogatott április közepén kezdte meg az EB- felkészülést. Ez idő alatt — az edzőtáborok mellett — jó néhány nemzetközi tornán vett részt a Ránky-legény­­ség, s a legutolsón, Moszk­vában már figyelemre méltó eredményt is ért el. Kiemel­te, hogy együttesünk nem­csak új, korszerű játékstílust képvisel, hanem a közös munka során a pályán és azon kívül is csapattá for­rott össze. Mindezeket tudva, ám az ellenfeleket ismerve, a főtit­kár már azt is nagy fegy­verténynek tartaná, ha a mieink bejutnának a linkö­pingi döntőbe. Ugyanakkor hozzátette: — A mátraházi közös gya­korlás miatt távolmaradó szövetségi kapitány bízik ab­ban, hogy tanítványai a vég­­elszámoláskor ott lesznek a továbbjutást jelentő helyek valamelyikén. A magyar küldöttség — Leningrád érintésével — szerdán utazik el Helsinkibe. A pályára lépő játékosokat az alábbi keretből jelöli majd ki Ránky Mátyás és Orbán Márton: Losonczy (SG München), Horváth, Kiss, Heinrich (Bp. Honvéd), Szé­kely, Kovács (Csepel), Zsol­dos, Láng,­­Varga (Tungs­­ram­), Szűcs, Góczán (ZTE), Somogyi I. (BSE).­­ A kosárlabdázók után a súlyemelők vették át a szót. Hegedűs Miklós, a Ma­gyar Súlyemelő Szövetség főtitkára tájékoztatta a sajtó képviselőit a szeptember 13. és 16. között Várnában meg­rendezendő fekete-tengeri tornáról, amelyen a világ két súlyemelő-nagyhatalma — a Szovjetunió és Bulgária — tizenöt-tizenöt versenyzőt in­dít. Várnában minden bi­zonnyal sok-sok világrekor­dot adnak majd át­ a múlt­nak, ezt jelzi az is, hogy többen már hivatalos világ­csúcskísérletet jelentettek be. Orvos­ András, a magyar válogatott vezető­edzője el­mondta, hogy szinte vala­mennyi magyar indulótól or­szágos csúcsot vár. Váloga­tottjaink ellenőrző versenyei jól sikerültek, s most a nem­zetközi porondon kell bizo­nyítaniuk jó felkészültségü­ket. Csupán az idei ,,csúcs­gyáros”, az ózdi Csengeri Kálmán hiányzik a csapat­ból, ő ugyanis deréksérülést szenvedett, s emiatt nem tarthat a csapattal. A ma­gyar együttes: Oláh Béla (52 kg), Kerek István (67.5 kg), Messzi István (75 kg), Barsi László és Király László (82.5 kg), Mandzák Bertalan (90 kg), Szanyi An­dor, Bökfi János és Hlavati András — tartalék — (100 kg), Jacsó József és Sándor István (110 kg). Az ütő nem játszik magától Némi vita előzte meg Jónyer István legújabb kerettagságát. Többen úgy ítélték meg, hogy az asz­talitenisz-világbajnok­nak már csak másod­­vagy harmadfontosságú a sport, a jó eredmények el­maradtak, nem edz eleget — és külföldi klubcsapat tagja. . . Szóval, bizonyít­son egy kicsit... Mert, ugye, folyton meg kell újulni. Aki produkál, és kihozza magából a maximumot, az az igazi sportember. Jónyer Ist­vánról nagyon sok szépet el lehetne mondani. Az eredményei, a sportszerű­sége, a játékstílusa ... csak az a baj, hogy sok minden már nem a régi. Gyorsan leszögezzük: Surbek és Secretin idő­sebb nála, mégis eredmé­nyesebb. Tehát másban — azaz benne — van a hiba. Ingajárat. Magyarország és Ausztria között, idehaza „láthatatlan” szorgalom és edzés, kihez tartozik, ki ellenőrizze és így tovább. És íme a Kuala Lumpur-i Világ Kupa. Bizony, hiába vártuk Jónyer jó eredmé­nyéről a jelentést. Tizen­harmadik lett. Egy nigé­riai és egy dominikai is megelőzte. Mondhatnánk, ez nem véletlen, de in­kább azt mondjuk: többet és komolyabban kellene játszania! Nálunk sokáig azt mondták, hogy az idősebb versenyzőknek kevesebb játékra van szükségük, mint a fiataloknak, s ké­sőbb is kapcsolódtak be a felkészülésbe. Egy har­minc-negyven év közötti sportolónak pedig csak úgy lehet lépést tartania a fiatalokkal, ha legalább annyit — vagy még töb­bet — gyakorol. És sem­miképpen sem lehet szét­szórt, nem koncentrálhat többfelé. Az ütő még a legnagyobb klasszis kezé­ben sem játszik magától. Kuala Lumpur legyen erre időszerű figyelmezte­tés. h. t.

Next