Népsport, 1985. augusztus (41. évfolyam, 183-209. szám)

1985-08-29 / 207. szám

XLI. 207. ♦ 1985. augusztus 29 Már,, tárgy­a­lókép­esek “ vagyunk ”||| Kerékpár Vajon mit fognak szólni ehhez majd otthon? Ez az idegesítő, bénító valami ölel­te körül Bassano del Grap­­pában, a kerékpáros pálya­­világbajnokságon verseny­zőinket, amikor felültek a gépre és amikor csatakosan e­gy-egy szám után leszáll­tak róla. Iszonyú érzés lehet így versenyezni. Jó lett volna megkérdezni mondjuk a hol­le­ndókat, a belgákat vagy a spanyolokat, hogy ők remegő lábakkal lepik-e át országuk határát, mert egy aprócska kis érmet sem szereztek a tizennégy pályaszámban? Pe­dig az elmúlt világbajnoksá­gokon éremeső hullott rájuk. Nem beszélve, a többi har­­minchárom ország bringásai­­ról, akik szintén nem sze­reztek érmet. Mi sem. Csakhogy nálunk a rettegés már a sejtjeibe is beeivódott kerékpárosaink­nak. Mindig nagy harc után, amolyan odavetett kegyelem­­kenyéren juthatnak el — ha ugyan eljutnak — a világ­­bajnokságra. Az útravaló legnagyobb része valahogy ebből áll: most aztán mu­tassátok meg, a hat közé kell kerülni! Mert ha nem... akkor valamiféle,sö­tét jövő dereng előttük. Félreértés ne essék. A vi­lágbajnokság nem valamiféle csoportos nyaralás. Nem an­nak az egy-egy finn fiúnak és lánynak az esete a köve­tendő, akik most eljöttek a VB-re, és akik közül a lány el sem indult,, a fiú pedig pillanatok alatt kiesett és a harmadik naptól kezdve mint valami nászutas pár igen jókat strandoltak a pá­lya melletti­­ kis uszodában. Az sem kifejezetten dicsére­tes dolog, ha valaki elma­radva a tudásától, a képes­ségei szabta határokon kívül marad. Csak éppen az volt furcsa, hogy Somogyinak a pontver­senyben nagy küzdelemben kivívott nyolcadik helye és üldöző csapatunk csúcsjaví­­t­ása után sem tudtak mara­déktalanul örülni. Pedig ön­magukat győzték le, a leg­többet tetté le, amit sportem­ber megtehet. Hogy még így is akadtak náluk jobbak is? Ez is a sport sajátja. Az alábbiak olvastán né­hány régi vágású, a patyo­latfehér sporton felnövő úr esetleg megbotránkozik majd. A pontversenyben országon­­ként csak egy-egy pályás in­dulhat, így aztán szime tör­vényszerű, hogy a rajt elött amolyan „egyeztető­­ tárgya­lások” indulnak meg: kik tudnának összeállni egymást úgy segítve, hogy az mind-­­annyiuknak jó legyen. Nos, ezen a VB-n már mi is tár­gyalóképesek voltunk Somo­gyi, a külföldiek által is el­ismert tudásának jóvoltából. Holott még egy-két évvel ezelőtt is szánakozó mosoly­­lyal fogadták volna az ilyen ajánlataink­at. Hiszen akko­riban a zsűri egyik­ tagja csak azt jegyezte, hogy a magyarok hány kör hátrány­­ban. Vannak már, a pályaor­vos pedig bemosakodott a várható magyar bukásoknál a gyors elsősegélyre. Nálunk még mindig nem értékelik eléggé a pontverseny jó he­lyezését, mondván, hogy ez amolyan szerencse­szám. Hát szerencsével csak akkor lehet nyerni, ha a többi el­lenfél mind elesne. A két­ségtelenül számító szerencsé­vel csak az élhet, aki azt felkészülten várja, magya­rul, aki ott van a legjobbak között. Most Somogyi ott volt. A csapatversenyben egy másodpercre állunk a hatal­mas tömegeket mozgató csehszlovákoktól, három­négy másodpercre a dobogó­tól. Amikor négy-öt éve el­kezdődött a csapat kialakí­tása, az említett csehszlová­kok nem egy ve­rsenyen „hátbacsapták” csapatunkat. És — technikai sportág ré­vén — még nem is beszél­tünk a felszerelésről. A mi csapatkerékpárjainkkal úgy álltunk ott a pályán, mint a nudista strandon az egyet­len felöltözött ember: ő szé­gyenkezik. Hovatovább taní­tó bácsik fogják kihordani a gyerekeket azokra a­­ világ­­versenyekre, amelyeken el­indulunk, nézzétek csak, gyermekek, ilyen volt vala­mikor régen a pályabicikli. Éppen a nem nagyon érté­kelt pontversenyben tudjuk technikai téren is állni a versenyt, mert oda a régi típus is jó. Való igaz, hogy 1000 és 4000 méteren a vártnál gyen­gébb eredményeket értek el a mieink, de­ a csapatban és a pontversenyben ismét lép­tünk egyet előre a legjob­bak felé. És bár itt már minden lépést kínkeserves munka előz meg, igencsak a közelükbe kerültünk. Ezért nem­­ kell szégyen­kezni egy „csak” nyolcadik és „csak” kilencedik helyért. Kocsi Tibor Svájci pályazárás a szovjet országúti nyitány Bassano del Grappában há­rom számmal befejeződött a pálya világbajnokság. Az amatőröknél a kétüléses számban mindössze hét in­duló volt. A csehszlovákok hagyományosan jók e szám­ban. A Rehounek, Voboril kettős ezúttal is biztosan ju­tott a döntőbe, ahol két si­ma futamban (10.34, 10.32 volt az utolsó 200 méter ide­je) verték­ a reményfutamból továbbjutó amerikai ellenfe­lüket. A profi motorvezeté­­ses versenyben a házigazda Olaszország harmadik arany­érmét nyerte az 1983-as vi­lágbajnok Bruno Virgino. Má­sodik a korábban a keirinben kétszeres aranyérmes auszt­rál Clark lett , igen szoros futamban. Urs Freuler, a profi pontverseny koronázat­lan királya. A korábbi négy VB-n is ő nyerte ezt a szá­mot és nagy fölénnyel most is. Csak úgy mellesleg egy nappal korábban a keirin­­ben is első lett. Amatőrök. Kétüléses. Vi­lágbajnok: Roman Rehounek, Vitezslav Voboril (Csehszlo­vákia), 2. Vails, Barczewski (Egyesült Államok), 3. We­ber, Wallscheid (NSZK), 4. Colas, Depine (Franciaor­szág). Profik. Egyórás motorveze­­téses verseny. Világbajnok: Bruno Vicino (Olaszország) 71.37 km, 2. Clark (Ausztrá­lia) 55 méter hátrány, 3. Betz (NSZK) 80 m. h., 4. Renosto (Olaszország) 82 m. h.,­5. Kos (Hollandia) 280 m. h., 6. Schütz (NSZK) 910 m. h. Pontverseny (50 km). Vi­lágbajnok: Urs Frenler (Svájc) 1:04:07, 59 pont, 2. Bedermann (Svájc) 38, 3. Allochio (Olaszország) 33, 4. Marcussel (Dánia) 31, 5. Sut­­ton (Ausztrália) 30, 6. Pieters (Hollandia) 23. ★ A pályától negyven kilo­méterre Giaverra del Monta­­nóban, dimbes-dombos kör­pályán megkezdték az or­szágútiak is a versengést. Az első szám szokásosan a 100 kra-es csapatverseny volt. A nagy esélyes, olimpiai baj­nok olasz válogatott csak harmadik lett. A csehszlová­kok, a Csepelnél is edzőskö­­dött Kamil Hatapka verseny­zői, viszont nem sokkal le­maradva a legutóbbi VB-n is aranyérmet szerző szovjetek mögött lettek másodikok. 100 km-es csapatverseny. Világbajnok: Szovjetunió (Vaszilij Zsdanov, Viktor Klimov, Igor Szumnyikov, Alekszandr Zinovjev) 1:51:09.0 (53,729 km óra átlag), 2. Cseh­szlovákia (Hruza, Jurco, Kla­­sa, Kron) 1:51:13.3, 3. Olasz­ország (Bartalmi, Podenzana, Poli, Vandelli) 1:52:34.4, 4. NDK 1:53:13.1, 5. Lengyelor­szág 1:53:28.1, 6. Svájc 1:53:49.0. NÉPSPORT 5 Harmadszor is második hely... (Folytatás az 1. oldalról.) A kanadaiak edzőjétől, a magyar csapat játékáról is véleményt­­kértünk, de dip­­lom­atikusan kitért az érté­kelés elől.. Megteheti... EREDMÉNYEK CSELGÁNCS. 19 kg: 1. Pak Hak Jong (Koreai NDK), 2. Ono (Japán), 3. Dani (Románia) és Botev (Bulgária). Abszolút kategó­ria: 1. Josimi Maszaki (Ja­pán), 2. Hszu Kuo-csing (Kí­nai NK), 3. Plate (NSZK) és Miguel (Brazília), 5. Tóth László (Magyarország) és Jaremenko (Szovjetunió). LABDARÚGÁS. C-csoport: Mexikó—Algéria 1-0. D-cso­­port- Japán—Franciaország 2-0. A legjobb nyolc közé jutott: Dél-Korea, Anglia, Koreai NDK, Uruguay, Kí­nai NK, Mexikó, Japán, Egyesült Államok. MŰUGRÁS. Nők: 1. Zoan­­na Ch­urnyikova (Szovjet­unió) 522,27 pont, 2. Li Ji-CSÜTÖRTÖKI MAGYAR SZEREPLŐK ÚSZÁS: Balajti Zoltán 100 m háton, Orosz And­rea 800 m gyorson, Wla­­dár Sándor 200 m vegye­sen. VÍVÁS. Női tőrcsa­pat selejtező, férfi tőr­csapat döntő. VÍZILAB­DA. Magyarország—Dél- Korea. hua, (Kínai NK) 519.48. ,3. Baker (Egyesült Államok) 493,05. TORNA. Nők. Szerenként, döntők. Ugrás: 1. Ecaterina Szabó (Románia) 19.750, 2. Jurcsenko (Szovjetunió) 19.650, 3. Harisova (Szovjet­unió) 19.475. Felemáskorlát: 1. Natalja Jurcsenko 19.70, 2. Szabó 19.650, 3. Kim Gum Ok (Koreai NDK) 19.250. Gerenda: 1. Szabó 19.70, 2. Hsziang Ju (Kínai NK) 19.50, 3. Jang Jan-li (Kínai NK) 19.40. Talaj: 1. Jurcsenko 19.850, 2. Szabó 19.80, 3. Mo­­rio (Japán) 19.650. ÚSZÁS. Férfiak. 400 m gyors: 1. Justin Lemberg (Ausztrália) 3:52.45, 2. Myk­­kanen­ (Egyesült Államok) 3:53.24, 3. Fahrner (NSZK) 3*4:17. 200 ra mell: 1. John Moffet (Egyesült Államok) 2:13.83, 2. Yokochi (Portugá­lia) 2:18.92, 3. Kuzmin (Szov­jetunió) 2:19.81. 4x100 m gyorsváltó: 1. Egyesült Álla­mok (McCadam, Born, Op­­per, Bronchi) 3:20.12 (Univer­­siade-esúcs), 2. . NSZK 3:22.70, 3. Szovjetunió 3:23.76. Nők. 100 m pillangó: 1. Ma­ry T. Meagher (Egyesült Államok) 59.81 (I.­cs.), 2. Buddemeyer (Egyesült Álla­mok) 1:01.33, 3. Van Ben­­tum (Hollandia). 1:01.51. 100 m mell: 1. Tanya Bogomilo­­va (Bulgária) 1:99.27, 2. Mor­­jeva (Szovjetunió) 1:12.24, 3. Dalia Vall (Olaszország) 1:12.33. VÍVÁS. Női tőr: 1. Luan Ju-jie­­ (Kínai NK), 2. Vos­­c­sakina (Szovjetunió). Döntő: 10:9, 3. Szoboljeva (Szovjet­unió), ... 5 Jánosi Zsuzsa (Magyarország), ...8. Stefa­­nek Gertrúd (Magyarország). Kard: 1. Szergej Mindirgn­­ezov (Szovjetunió), 2. Csong­rádi László (Magyarország). Döntő: 10:4, 3. V. Etropolsz­­ki (Bulgária). VÍZILABDA, A-csoport: Szovjetunió—Kínai NK 8-3 (2-1, 2-1, 4-0, 0-1), Olaszor­szág—Guatemala 48-0 (11-0, 12-0, 13-0, 12-0). B-csoport: Egyesült Államok—Dél-Ko­rea 18-3 (5-1, 4-1, 4-0, 5-1), Kuba—Japán 15-9 (4-2, 4-2, 4-4, 3-1), Magyarország—Ka­nada 9-6 (3-1, 2-1, 2-2, 2-2). Gólszerző: Hasznos (3), Ud­­vardi, Pintér (2—2), Vad, Kis, ill. Croft (2), Juhász, Daschamps, MacDonald, O’Malley. Röviden Az úszók szerdán gyen­gélkedtek. Vermes Albán 200 mellen délelőtt 2:24.00-val csak a B-dön­tőbe jutott, ahol délután 2:25.20-at úszott, s ezzel a negyedik lett. Koczka Lajos 400 m gyorson, délelőtt 4:04.9­7- tel ugyancsak a B-dön­­t­őbe került, délután 4:05.86-tal a hatodik.­­ Nagy Katalin 100 m pil­langón 1:05.82-vel a B- döntőbe sem jutott. Orosz Andrea 8:58.27-tel a ne­gyedik helyen be­jutott a csütörtöki döntőbe 800 m gyorson.★ : A férfi tőrcsapat a se­lejtezőben Kanadát 9:2- re, Ausztriát 9:5-re ver­te. Csütörtökön a nyolc között Japánnal kezd, majd az Olaszország— NSZK találkozó győztesé­vel mérkőzik. * Dr. Frenkl Róbert a FISU tanulmányi bizott­ságának ülésén elnökölt, majd az orvosbizottság tanácskozásán nagysikerű előadást tartott az egye­temi hallgatók fizikai ál­lapotáról és állóképessé­géről. A férfi tornászok befejezték MINDEN A VB-SZEREPLÉSÉRT TÖRTÉNIK Beszélgetés Bordán Dezső edzővel Vége a férfi tornászver­senynek, kezdődhetnek az edzések... Nehéz elhinni, de így igaz: Bordán Dezső a keddi szerenkénti döntő után, szerdán már közel há­rom órát gyakorolt tanítvá­nyaival. -f Ezek a fiatalok is ritkán jutnak el Japánba. Nem érdemeltek volna meg egy szabadnapot? — kapta a kérdést a váloga­­t’a tott edzője. — Közeleg a VB. Az Uni­­versiadéra csak azért jöt­tünk ki, hogy a novemberi montreali jó szereplésit elő­segítsük. -f És maga Japán? Nem is érti, vagy inkább nem is akarja megérteni a kérdést. — Számunkra mostantól csak Kanada létezik. •4- Hogyan fogadták a sportolók a mai edzés hí­rét? — Nem vitattuk meg. Kü­lönben is . .. pénteken indu­lunk haza, s csak szombaton délután érkezünk. -f A gépen pedig ugye nem lehet tornázni__ — így igaz — vágta rá. — Ráadásul a vasárnap is, lé­vén ünnepnap — kimarad. Balszerencsésen alakult ez az utazás.­­ Bilozercsev sajátossága : Hogyan értékeli az Universiade-szereplést?­­ — Sajnos, július 26-án az edzésen Paprika leesett a nyújtóról és eltörte a lábát, Kakuk pedig porckorongsérv gyanúja miatt nem tartha­tott velünk. Hiányuk ter­mészetesen­ érződött a csa­pat összteljesítményén. -1 A VB-n már ott le­hetnek? ■— Feltétlenül. A Kobéban versenyzők közül Borkaival és Guczoghyval összességé­ben elégedett vagyok. Mit ér az előbbi má­sodik helyezése nyújtón a VB szempontjából? — Az Universdadéról csak az NDK sportolói hiányoz­tak. Nagyon sokkal Mont­realban sem lesz erősebb a mezőny. Mint köztudott, a Kobéban indulóknak csak a szabadon választott gyakor­latot kellett bemutatniuk. Ha Borkai a kötelezőt is jól megtanulja, akkor a VB-n döntős lehet. -4- És ez elég? Mi törté­nik aztán a legjobb nyolc között?. . A tudása alapján Bor­kai Világbajnokságot is nyer­het. A döntőre azonban már nagyon nehéz jósolni. Sok függ a zsűri összetételétől, a pillanatnyi összpontosítás­tól. + Gondolom, Bilozer­­csevnek, mindenekelőtt ab­ban rejlik az ereje, hogy ő már nem függ a zsűri­től. Kiegyensúlyozott. Mi kell ahhoz, hogy a magyar tornászokról ugyanezt el­mondhassuk? — Még több gyakorlás. Bilozercsev, hogy a példá­nál maradjunk, rendkívül megbízható tornász egészen egyedi fizikai képességekkel. ■f Van reális esély arra, hogy a mieink is eljussa­nak az ő szintjére? — Nem egyszerű a helyzet. Nálunk, koránt sincs meg az a tornász-háttér, mint mondjuk a Szovjetunióban. Azt szoktam mondani, ne­künk azokat kell megtaníta­ni, akik vannak, s szeretik a tornát. Ezzel szemben né­hány más országban jóval nagyobb a mezőny, minden­ki tudja, ha nem ő vállalja a legtöbb munkát, akkor nem ő lesz az első. 4- Ilyen szempontból a mieink rossz alanyok? — A kis létszámú keretnél a válogatottság sokkal biz­tosabb. Ennek hatása tudat alatt érvényesül. Keményen, következetesen Borkai éppen augusz­tus 31-én lesz húszéves, Guczoghy már 23. E­z a tornában milyen kor? — Nagyon jó. Ismerünk számos közel harminc esz­tendős világnagyságot. Bí­zom benne, hogy valameny­­nyiük számára megtérül a befektetett edzésmunka. -­ Megenged egy szemé­lyes észrevételt? — Természetes.­­ Látszatra rendkívül keményen bánik verseny­zőivel. Miért? — Én magammal szemben is kemény vagyok. Emberi sorsokról van szó. Al­ulz­ú­­numnak tartom, ha egy­ ed­ző a közepes teljesítményért is dicsér. Ez csak megtévesz­ti a sportolót. Feltűnt, hogy Berke­i nyújtó gyakorlata után, amelyért 9.75-öt kapott, Ön még csak nem is mosoly­gott, a pillanatnyilag az első helyre került sporto­lónak még csak nem is gratulált. — így igaz. Úgy láttam, hogy hibázott. Nem voltam igazán elégedett. Higgye el, én lennék a legboldogabb, hogyha végre megölelhet­ném. A Talán Montrealban. — Csak több edzés, ne­hogy bármely okból­ is ki­maradjon .. . Borkai Zsolt: — Lólen­gésben nem szám­ítottam dobogós helyezésre, hi­,­szen hatodikként jutottaim a döntőbe. Nyújtón , vi­ ,­szont bíztam ,az arany­éremben. Tíz percig úgy hittem, valóra is vált az álom. Hiszen Bilozercsev­­vel holtversenyben az élen álltam. De hátra volt még Mogilni), és ő reme­kelt. Erre igazán nem szá­mítottam. Csak magam­nak tehetek­­szemrehá­nyást, hiszen az egy karos visszafogás­ után hibáz­tam. Guczoghy György: — Tudtam, hogy lólengés­ben csak akkor nyerhe­tek, ha Bilozercsev el­rontja a gyakorlatát. Nem­ rontotta el. Ráadásul Mo­­gilnij is megelőzött. Az az igazság, hogy a leug­­rás előtt a kétállásnál rontottam. A VB-n sze­retnék érmet nyerni. Na­gyon ki kell használnom a hátralevő időt. Jégkorong Orbán az Annecyben Orbán György neve hó­napok óta egy külföldi, szerződés kapcsán kerül szó­ba. Most úgy hírlik, pont került az ügy végére, s az FTC jégkorongcsapatának kitűnő mestere Franciaor­szágban folytathatja pálya­futását. — Egy másodosztályú klub­csapat edzéseit irányítom majd — újságolta a zöld­­fehérek volt vezetőedzője. —■ Nem lesz könnyű dolgom, hiszen jövőre az Annecy már a legjobbak között szeretne szerepelni. Mindenesetre nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy­ rám gondol­tak. — Egyáltalán, hogyan ke­rülhetett egy magyar edző neve szóba? — Most már több éven át minden nyáron Franciaor­szágban edzőtáboroztunk az FTC-vel. Itt jó néhány ed­­zőmeccsen ottani csapatokkal mérkőztünk, többek között az Annecy is ellenfelünk volt. Itt kezdődött az isme­retség, aztán amikor látták, hogy jól megy a fiúknak a játék, úgy döntöttek, ha le­het, elcsábítanak. Közben arról is tudomást szereztek, hogy Pozsonyban elvégeztem az­ első osztályú edzői tan­folyamot, aminek náluk igen nagy tekintélye van. Gon­dolom, ezeket figyelembe véve esett rám a választás. Egyébként szeptember else­jétől jövő év áprilisáig szól a szerződésem. — Mit tart hazai pályafu­tása legnagyobb s­ikerének? — Szinte minden korosz­tállyal bajnokságot nyertem a Ferencvárosnál, az elő­készítő csoporttól egészen a felnőttekig. A Magyar Nép­köztársasági Kupában a fó­tiakkal diadalmaskodtam. Dolgoztam válogatott csapa­tok mellett is. Az ifjúsági együttes működésem alatt kétszer is felkerült az EB B-csoportjába, s né­zem volt abban is, hogy a budapesti C- csoportos VB-n a felnőtt vá­logatott végül is kiharcolta a felkerülést Akkor én vol­tam a legjobbak edzője. Van még ami feltétlenül ide kívánkozik: engem az egykori és a mostani hoki­sok közül, ha meglát vala­ki az utcán, nem megy át a másik oldalra . .. Szerencsé­re sikerült olyan emberi kapcsolatot kialakítani a já­tékosokkal, amire bármikor építhetek. — Ki lesz az FTC új ed­zője? — Még nem tudni, erről a napokban tárgyal a szak­osztály. (soproni)

Next