Népsport, 1987. március (43. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-25 / 70. szám
XLIII. 70. ♦ 1987. március 25 Kulcsszereplők Kimondva vagy kimondatlanul a sportmozgalom, de elsősorban a diáksport megújulásában kulcsszerepet töltenek be a testnevelők. Ők azok, akik a testnevelésórákon túl, közvetve vagy közvetlenül irányítják a tömegsportóráikat, szervezik a versenyeket, bajnokságokat, részt vesznek a diáksportkörök, diáksport-egyesületek szervezésében. Olykor , meghatározói a közvetlen környezet — a kerület, a város, a község — testnevelési és sportéletének is. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy elsősorban ők legyenek felvértezve azokkal az ismeretekkel, amelyek a megújhodáshoz is vezetnek. Testnevelő tanár mintegy hangosan , gondolkodva mesélte a társaságnak, hogyan csinálja ő a „mindennapost”, a diáksportkört is megszervezte, ám egyáltalán nem biztos abban, hogy a legjobb úton jár. Mire, csak úgy mellesleg jegyezte meg valaki: több útmutató, szabályzó jelent meg a témával kapcsolatban, ha azokon átrágja magát, biztosan okosabb lesz. Igen ám, érvelt a kolléga, de kinek van arra ideje, hogy azt a rengeteg betűtengert tanulmányozza, s jogi végzettséggel sem rendelkezik, mert egyik-másik paragrafus megértéséhez jogásznak kellene lennie. Erre is volt válasz, mondván, iratkozzon be a Testnevelési Főiskola, továbbképző tanfolyamára. Mert hogy két éve már ilyen is van.. A testnevelő tanárok továbbképzését a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete röviddel azután újította fel, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának állásfoglalása megjelent. Tették ezt azért, hogy az oktató-nevelő munka legfrissebb módszerei mellett, a testnevelés és sportmozgalomban várható átalakulásra, megújulásra is felkészítsék a testnevelőket. A Politikai Bizottság állásfoglalására, az új oktatási törvényre, a kormány testneveléssel és sporttal kapcsolatos határozatára a TF a hallgatók képzésében is gyorsan reagált. Immár két éve, hogy működik az úgynevezett rekreációs csoport, amelynek feladata a leendő testnevelő tanárok felkészítése a szabadidősport szervezésére, irányítására A diáksporttal kapcsolatos ismeretek beépültek a tanmenetbe, a sportszervezéssel kapcsolatos tankönyvekben külön témaként «•''-'»nelnek. Végső soron persze a maga módján, sajátos eszközökkel és módszerekkel minden tantárgy az iskolai testnevelés, a diák- és szabadidősporttal kapcsolatos ismeretek alapos elsajátítását szolgálja. Erre épül a speciális képzés — a szakosodás —, majd pedig a gyakorlat. A speciális képzés keretében, a legfrissebb információk megszerzése érdekében a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Magyar Diáksport Szövetség, a SZOT illetékesei is tartanak előadásokat, konzultációkat., A hetedik, nyolcadik szemeszterben a hallgatók 180—200 órában tanítási gyakorlaton vesznek részt. Testnevelésórákat, tömegsportórákat vezetnek, közreműködnek a gyakorló iskola diáksportkörének,egyesületének életében. A diáksporttal kapcsolatos gyakorlati teendők megismerésének mégis a legfontosabb műhelye maga a TF, pontosabban a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete. Az egyetemi rangot kivívott intézmény vezetése ugyanis arra törekszik, hogy a hallgatók valamelyik szakosztályban versenyszerűen sportoljanak, ugyanakkor ott is bővítsék a diáksport szervezésével, működtetésével kapcsolatos ismereteiket. A hallgatóik felvértezése, a megújult feladatokhoz való alkalmazkodásuk sok helyütt máris kézzel fogható. Számos szabadidősport- és lakóhelyi sportegyesületben, iskolában kulcsszerepet töltenek be. A reggeli óráikban, esténként, s a hétvégeken foglalkozásokat vezetnek, szervezői, gyakorlatvezetői feladatokat látnak el. Nekik, s az utánuk végző kollégáiknak már nem lesznek gondjaik. Éltetői, aktív segítői lehetnek az öntevékenységen alapuló, a közéleti tevékenységre is szoktató diáksportétetnek. Varga Gyula BSE-közgyűlés Dr. Pénzes Jánosnak, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettesének, a BSE társadalmi elnökének elnökletével megtartotta beszámoló küldöttközgyűlését a fővárosi sportegyesület. A fórumon részt vett többek között dr. Csonkás István, a Fővárosi Tanács pártbizottságának titkára és dr. Szekeres László, az V. Kerületi Tanács V. B. elnöke. Az egyesület elnökségének nevében Déri Róbert, a klub ügyvezető elnöke számolt be az eltelt két esztendő munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a BSE kettős feladatot lát el: a versenysport mellett kiemelt fontosságúnak tekinti a Fővárosi Tanács dolgozói szabadidősportjának szervezését. Sikeres volt az 1986-ban első alkalommal megrendezett nyári napközis sporttábor, melyet a nyári iskolai szünetben dolgozóik gyermekei számára hirdettek meg. Világ- és kontinensversenyeken szerzett érmek, az év sportolója címek, nagyszerű eredmények segítették a klubot abban, hogy az olimpiai sportágak vonatkozásában országos ötödik helyet szerezzen az egyesületi rangsorban. Olyan nagynevű klubokat előzve meg, mint például a Vasas, az MTKVM vagy a DVTK. NÉPSPORT 5 Magyarok között, útlevéllel (1.) Táncol!, sok!... „Az a szép, az a szép...” — harsog a dal, és az ötödik de tanulói nagy körben járják a csárdást az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az ötödikeseknek a testnevelési tanterv írja elő a néptáncot Jugoszláviában, s persze miindenhol az ott élő nemzetiségekét. A Petőfiben a magyar mellett szerbet, szlovákot, rutént. Az egyik testnevelő, Csurka Sime, a jelek szerint az iskolában nem találkozik a maga népzenéjével. , — Ha jól hallottam, ön dalmát származású — mondom. — Igaz — válaszolja —, elsősorban azonban jugoszláv vagyok. • • • A „jugoszlávság” azt jelenti, ahogyan ezt később a Vajdaságban mindenütt tapasztalom, hogy a különböző nemzetiségek elfogadják egymást, egymás kultúráját, kölcsönös tisztelettel, a közös sorsiért, az előbbre jutásért munkálkodó közösségben. Az egyik kis faluban, Hetinben az ötödikesek meg éppenséggel a dalmát táncokat ropják leginkább, ott már csak kevés magyar él. A sportegyesületnek viszont magyar neve van. Törekvés, s azt a túlsúlyba került dalmát lakosság hagyománytiszteletből őrzi tovább. Nem fordításban. Az eredeti magyar alakban. A Petőfi iskolában kétnyelvű oktatás folyik. Használják a magyart máshol is, például a József Attila nevét viselő iskolában — jóllehet Újvidék, azaz Novi Sad már korántsem magyarok lakta város, a lakosság fele sem magyar. Az az alig fél viszont teljes joggal lehet magyar, jugoszláv állampolgárként. Hát, ennyit a hovatartozásról. • • A Petőfi másik testnevelő tanára magyar. Ötös András, aki beszélgetésünk idején már éppen nyugállományba készült, ő tipikus testnevelő, akinek nevéhez sportágak és korszakok egész sora fűződik. 1949-ben újjászervezi az újvidéki vívóéletet. Később tanítványai közül kiszűri Véger Máriát, akiből az európai női kosárlabda egyik legfényesebb csillaga lesz. Ma egyebek között az újvidéki sportlövőutánpótlás gondjait viseli. Az ő leltára azonban még nem teljes. — Harminc kiváló testnevelő tanárt bocsátottam szárnyra — mondja. — Az egykori tanítványok ma három földrészen képviselik az újvidéki „iskolát”, Ausztráliától kezdve az NSZK-n, át Amerikáiig. — Kicsit szétszóródtak, nem? — Jugoszláviából minden szakmában sokan mennek el, szerencsét próbálni. Idehaza nem könnyű elhelyezkedni. — Milyen az itteni diáksport? — Megalapozott, fejlett De sóikat tanulunk az otthoniaktól is. ’ — Velem szemben igazán nem kell udvariaskodnia! — Udvariaskodik a fene. De például a pécsiek magasugró floptechnikaoktatását mi mintának tekintjük. És alkalmazzuk. Többször rendezünk tanulmányi kirándulást Pestre és Bajára is, van mit tanulnunk. Persze, tőlünk is tanulnak az otthoni magyarok. — Itt hány testnevelésóra van hetente? — Három, illetve kettő plusz egy. — Az mit jelent? — Van két kötelező, egyet pedig az osztály maga választ. — És ha nem választja? — Már úgy érzem, hogy az is kötelező, csak a tartalmátkell megszavazni. — Mi a választék? — Atlétika, szertorna, úszás. Illetve még az adott évfolyam számára előírt sportág is választható. — Ez mit jelent? — Nálunk, iitt, a Petőfiben korábban az egész felsőtagozat számára a kézilabda volt a kötelező sportág. De nem is kedvelte mindenki, az általános iskola után folytatni sem nagyon volt hol... így aztán most csak ötödikben van kézilabda, a hatodikban és a hetedikben röpöt csinálunk, a nyolcadikosoknak pedig kosárlabdát. — Foci nincs? — Nem kötelező, de az új tanterv előírása szerint a tanár bármikor, bárhol bevezetheti. • • • A lópajtás az ország nyolc úttörőlapjának egyike. Magyar nyelven jelenik meg, huszonötezer példányban. Ez a lehetséges vajdasági olvasótábor kilencven százalékát jelenti. A sportrovat szerkesztője Horváth Gábor. — A diáksport a rendelkezésre álló terjedelem hatvan százalékát foglalja el — mondja —, az élsport pedig a maradékot. — Az olvasók szeretik ezt az arányt? — Itt az iskolás házbajnokságokon a diákság kilencven százaléka részt vesz. És miivel saját diáklevelező-hálózatunk van, az ő beszámolóikban ez a lényeg. Mi a lényeget követjük. És mivel nálunk a tizennégy sportágban folyó diákolimpia jelentősége igazán kiemelkedő az iskolák sportéletében, nem csoda, ha a mi amatőr tudósítóink azt tekintik szívügyüknek. A Petőfi iskola a legutóbbi diákolimpián nyolc érmet nyert, és azzal igazi hírnévre tett szert. Most azonban az ötödikesek a körcsárdást járják éppen. Csak egy kislány ül a felmentettek padján. — Beteg voltam — panaszolja —, és az orvos nyolc napra eltiltott a tornától. Az edzésektől is ... — Hogy hívnak? — Törköly Beáta. — Lehet, hogy nemsokára a te édesapáddal találkozom majd sportügyben? — Az egészen biztos. Apu már mondta, hogy tetszik jönni. Szekeres István (Folytatjuk) Az a bizonyos körcsárdás az újvidéki Petőfi-iskolában (Záhonyi Iván felvétele) Szegedi piramisfordítók Röplabda______ Ül velem szemben nyugodtan, mégis az az érzésem, hogy felugrál. Nyughatatlan lélek. Megpróbálok vele együtt szárnyalni, de sokkal nehezebb a helyzetem, mert csak most ismerkedem a sportiskola felépítésével. Lelkesen magyaráz, lekonyuló bajusza le-föl ugrál, akár a tekintete. A végén már nekem is ugrálni támad kedvem. Gondolatolvasónak sem utolsó Nyári Sándor, a SZEOL-Délép SE röplabdaszakosztályának vezetőedzője, mert máris húz magával a tornaterembe, ahol a környékbeli óvodások felvételije folyik. — A gyerekek várható testmagasságát, ügyességét és motorikus képességét térképezzük fel — tájékoztat Nusser Elemér testnevelő tanár, aki mellesleg az NB I-es férficsapat erőssége. — A környező óvodákból évről évre mintegy 120 gyerek jelenik meg a felvételin, s a 30 legrátermettebbet vesszük fel.★ A sportág székhelye immár hatodik éve a Felsővárosi Általános Iskola. A röplabdaosztályok tanulói kéthetes ciklusonként kilenc testnevelési órán vesznek részt. Hat-tíz éves korukig az általános képességfejlesztés a cél. Később, a negyedik osztály második félévében elsajátítják az alapérintéseket, a következő négy évben pedig heti négy tanórán kívüli edzésen is gyakorolják választott sportáguk fortélyait. És nemcsak a fiúk!★ Pásztázzuk a gyerekhadat. Nézzük, miként kerülgetik a labdavezetés során a karókat. A látvány szívderítő. Nyári, aki mellesleg a sportiskola igazgatója, arról mesél, hogy sokat köszönhetnek az oktatási intézmény igazgatójának, dr. Baltás Bélánénak, s azonnal említést tesz egy másik sportszerető pedagógusról, Szalay Józsefről, aki szintén otthont adott iskolájában a röplabdázásnak. Az ottani testnevelőtanárnak, Titkos Lajosnak köszönhetően az iskola röpései ugyancsak a kék-fehér-fekete egyesület utánpótlását erősítik. S hogy nem csupán mennyiségi kategóriáról van szó, azt Rácz László bizonyítja, aki nélkül immár elképzelhetetlen a felnőtt csapat irányítása. Nusser Elemér jóvoltából a SZEOL-Délép SE utánpótláskorú gárdáit ma már korosztályuk legjobbjai között jegyzik. — És akkor még szerényen fogalmaztunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Verba László szakosztályvezető, majd sorolni kezdi a dicsőséglista tételeit. — Az elmúlt két évben arany- és ezüstérmet szereztek fiaink az úttörőolimpián. Az országos serdülő kupában arany-, az országos ifjúsági kupában ezüstérem jutott fiataljainknak. A juniorbajnokságon külön versenyt vívunk az első helyért az V. Dózsával.★ Szó, ami szó — s ezt Nyáriék is vállalják —, nem kellett messzire menniük a receptért. A kecskeméti modell tanulmányozása után 1981 októberében alakult meg a szakosztály sportiskolája. — Amikor közel tíz évvel ezelőtt Szegedre kerültem, az a bizonyos sokat emlegetett piramis a feje tetején állt, emlékezik a vezetőedző. Akkoriban neves játékosok igazolásával próbáltuk vonzóvá tenni a röplabdát a városban. A tavalyi bronzérem egyszersmind korszakhatárt is jelölt Az őszi kudarcok közepette az utánpótlás sikerei tartották bennünk a lelket. Hufmann, Pether, Bozóki és Polgár ma már az ifjúsági válogatottnak is erőssége, miként a 18 éves Rácz is a legszebb reményekre jogosít. Tulajdonképpen velük állítottuk talpára a piramist. És meggyőződésünk, hogy ez még csak egy sikerkorszak kezdetei. Thékes István