Népsport, 1987. május (43. évfolyam, 101-126. szám)

1987-05-24 / 120. szám

10 NÉPSPORT A helyzet változatlan Vízilabda • Négy éllovas, négy győze­lem a bajnokság hajrájában. A listavezető szövetkezetiek meglepetésre nem tudták fö­lényesen térdre kényszeríteni a sereghajtót. A BVSC vi­szont szinte számolatlanu­l szerezte találatait az immár az alsóháziban rekedt piros­­fehérek ellen. Sikeres volt a Szolnok vendégjátéka az OSC-­vel szemben. Hasonlóan alakult az eredmény a Tungs­ram egri szereplése alkal­mával. Tehát semmi változás az amúgy is tömör­­élbolyban. A vasárnapi BVSC—Tungsram SC rangadó után talán már többet fogunk tudni ... OB I Bp. Honvéd—BVSC 4-11 (1-1, 1-3, 1-3, 1-4) Komjádi uszoda. V: Schlos­ser, Várkonyi. Bp. Honvéd: CSANK — Matusik 2, Ep­pel, Szileczky, Gyöngyösi Z., Kaiser 2, Matusek, Vígh, Beleon, Besenyei, Nyúl, Gá­bor. Edző: Mohácsi Attila. BVSC: BORS L. — HELTAI, Sprock, Dóczi 3, KISS Cs. 2, TÓTH S. 3, Varga Gy., Pety­­tyánszki 1, Bors E. 1, Pecz 1, Horváth O., Krnács. Edző: Molnár Endre. Gól — emberelőnyből: 12/3, 111. 10/4. Négyméteresből: 0, ill. 3/2. A vasutasok a második ne­gyedtől expressz-sebességre kapcsoltak, és már csak győ­zelmük nagysága volt kérdé­ses. Eger SE—Tungsram 9-12 (3-3, 2-4, 1-3, 4-2) Eger, 150 néző. V: Vu­­szek, Vindisch F. Eger: Li­­povics — Nagy 1, Kelemen, Vincze, Búza 1, dr. Sike 1, BÍRÓ 4, Vecseri, TÓTH K. 1, Madarasi, TÓTH P. XI 1, Zalánki. Edző: Gyulaváry Zoltán. Tungsram: KUNA — Halmai, SCHMIEDT 3, KESZTHELYI 5, Pardi 1, Maklári, Csizmadia 1, Pe­­thő 1, Horváth Cs., Kovács Zs. 1, Tóth E. Edző: Gu­lyás Zoltán. Gól , emberelőnyből: 11/5, ill. 5/4. Négyméteres­ből: 2/1, ill. 1/1. A hazaiak sok hibával szőtték támadásaikat és kis­sé álmosan mozogtak, rá­adásul emberelőnyeik felét kihagyták és négyméterest is hibáztak. OSC—Szolnoki Vízügy SE 6-8 (2-2, 2-3, 1-1, 1-2) Hajós Alfréd uszoda, 100 néző. V: Szentgyörgyi, Csá­szár. OSC: JÓKUTI — Vronicsek 1, ÓNODI 2, Ko­vács 1, Megyeri, Bene, Győ­ri, Keresztúri 1, Irmes, Bent, Várkonyi 1. Edző: Bodnár János. Szolnok: KISS P. — Hegman 1, Mo­hi, TÓTH CS. 2, Lengyel 2, Pintér 1, Hasznos 1, Bog­dán, Czibulka 1, Dudás, Kiss A., Kiss Z. Edző: Ba­­barczy Roland. Gól , emberelőnyből: 12/5, ill. 8/4. Négyméteres­ből: 0, ill. 1/1. 2-0-ás OSC-vezetés után a szolnokiak öt gólt lőttek zsinórban, és ekkor úgy tűnt, el is dőlt a mérkőzés. Ezután feljöttek az orvos­­egyetemiek, egyenlítettek is. A hajrában azonban egész sor helyzetet hagytak ki­használatlanul, a a rutino­sabb vendégek magukra ta­láltak. V. Dózsa—FTC 12-15 (4-3, 3-5, 3-4, 2-3) Komjádi uszoda, 700 néző. V: Marjay, Matyó. V. Dó­zsa: Mátéfalvi — Pál 2, VINCZE 2, Ancsán 2, Ürö­­gi 1, Gáspár 1, KOVÁCS 1, Kristóf, Mitsovits, Nagy T. 1, VARGA A. 2. Edző: dr. Görgényi István. FTC: AMB­RUS — Molnár, Honti 2, Varga, GYÖNGYÖSI 7, FA­ZEKAS 4, RÁZGA 2, Pul­­lay, Bíró, Lévai, Kiss Gy. Edző: dr. Szívós István, Ju­hász Károly. Gól — emberelőnyből: 13/5, ill. 8/7. Rendkívül érdekes, izgal­mas mérkőzésen a jobban játszó zöld-fehérek megérde­melten nyertek. Szeged SC—Vasas 14-13 (2-1, 3-4, 4-4, 5-4) Szeged, 300 néző, V: Bí­ró, dr. Konrád. Szeged SC: Leffler — CSERI 4, dr. Tö­rök 2, Lengyel 2, Éles, DÖMSÖDI 2, Bozsó, Tóth X. 3, JUHÁSZ 1, Lihotzky. Ed­ző: Pozsgay Zsolt. Vasas: Kösz — Bittner, PETOVÁRY ZS. 4, Polacek, Mészáros 3, UDVARDI I. 5, Méhes, Pe­­tővári A., Tóth F., Liebhau­­ser 1, Vígvári. Edző: Goór István. Gól — emberelőnyből: 8/4, ill. 7/3. Négyméteresből: 2/2, ill. 2/2. Eseményekben bővelkedett a hajrá. 21 másodperccel a befejezés előtt Tóth I. lőtte a Tisza-partiak győztes gól­ját. A dudaszó megszólalása előtt 4 másodperccel Bíró játékvezető Mészárost és Dömsödit verekedésért csere nélkül, végleg kiállította. Kecskeméti Vízmű SC— Bp. Spartacus 7-11 (3-3, 0-2, 2-3, 2-3) Kecskemét, 100 néző. V: Kiss O., dr. Mayer. KVSC: KONCZ — KIRÁLY, Lová­­nyi, Simon 1, Jenei 2, NAGY I. 4, Beilde, Zen­tad, Csillag, Sóskúti, Sárkány. Edző: Magó Gábor. Bp. Spartacus: Kovács B. — Guely, Horváth V., SZILVÁ­SÁN 3, Major, TÓTH I. 7, Kovács J., dr. Potyondi, Ku­­ron, Derekas 1. Edző: Bol­­vári Antal. Gól — emberelőnyből: 6/3, ill. 4/4. Négyméteresből: 0, ill. 1/1. Szentesi Vízmű—Tata­bányai Bányász 11-12 (3-3, 1-2, 3-1, 4-3) Szentes, 200 néző. V: Kosztolánczi, Pék. Szentes: d­r. Faludi — BERKI, Kom­­lósi, Pengő, TÓTH II L. 4, Hass, Pánczél, Hajós 1, Fü­­löp 2, Peller 1, DONGÓ 3. Edző: Kádár József. Tata­bánya: Podhánszky — Buj­­ka G., Krajcsovics, PER­SELY 4, VARGA 4, Tóth I L. 3, VOJVODA 1, Dala, Zantleitner. Edző: Rapcsándi László. Gól — emberelőny­ből: 13/7, ill. 6/5. Négymé­teresből: 2/2, ill. 4/4. Csüccs! Háborgott a játékos, vitatkozott az edző, pfu­jolt a közönség. Csak éppen az ellenőr nem hangoskodott. Jelentést írt. A múlt heti Vasas— Szolnok találkozó után vastagon fogott a ceru­zája: dr. Csillag, vala­mint Szarka játékvezetők ténykedését minősítette — minősíthetetlenre. Összedugták a fejüket az illetékesek. Fáradtak lennének a bírók? Sokat fújták a sípot, netán tér­dig járták a lábukat a medence partján? Meg­született a döntés, fent nevezettek a helyosztásért folyó küzdelmek első fel­vonására: pihenésre ítél­tettek. Sétáltak, sétáltak, és ... CSÜCCS! K. P. UNALMAS MÉRKŐZÉS Engrich Mariann világbajnok A, csapatunk bronzérmes­­ 'Karate Pénteken Pireuszban, 27 ország 427 versenyzője kezd­te meg a küzdelmeket az V. tekvon­do világbajnoksá­gon. Ragyogóan kezdett női csapatunk az előtörés első fordulójában. Egyedül Jan­csik Máriának sikerült láb­­éllel négy deszkát eltörnie. Következett a köríves rú­gás, amelyben a mindössze 17 éves veszprémi Papirov­­nyik Mónika két deszkát „szabdalt” fel. Az összetett­ben Magyarország megőrizte addigi vezető helyét. Az utolsó gyakorlat során a már korábbi VB bronz- és EB-ezüstérmes Engrich Ma­riann kétéllel három desz­kát zúzott darabokra. Ez volt a legjobb teljesítmény. A vezetőbíró azonban sza­bálytalannak minősítette, mondván, versenyzőnk al­karjával segítette a törést. Harmath László csapatveze­tő és Patakfalvy Miklós szövetségi kapitány óvott, hiábavalóan, így lányainkra az aranyérem jogos átvétele helyett újabb erőpróba várt, a brit válogatottal szemben kellett eldönteniük a­­ bronzérem sorsát. A „szétrúgás” során Evans hibázott, míg Jancsik cso­dálatos mozdulattal öt (!) deszkát tört el, s így csa­­patunk a harmadik helyen végzett. A férfi és női egyéni for­magyakorlatok teljes KNDK sikert hoztak. Két arany­érem mellett egy ezüst- és egy bronzérem is került az ázsiaiak tarsolyába. A mieink közül senki sem ke­rült a négyes döntőbe. A szombat délelőtti női küzdelmek során az 58 kg­­ban Poprovnyik egy, Jan­csik két győzelemmel bú­csúzott a versenytől. Kima­gaslóan szerepelt viszont az 52 kg-osok között Engrich Mariann. Bátran, keményen küzdött norvég és kanadai ellenfelé­vel is, és kiharcolta a dön­tőbe jutást. A Zuglói SE 22 éves ver­senyzője már korábban is volt döntős, de akkor Euró­­pa-bajnokságon. És — alul­maradt a fináléban. Világ­­bajnokságon is volt már do­bogós, harmadik helyezett. Most azonban hatalmas le­hetőség állt előtte. — Ne törődj a téttel, csak arra figyelj, hogy a techni­kádat tökéletesen hajtsd vég­re, nagyon ügyelj a kombi­nációs támadások védésért — nyugtatgatta a döntő előtt Patakfalvy Miklós, az edző­je, aki maga is indul a ver­senyen. Engrich Mariann minden­re nagyon figyelt a malay­­siai Csien Maj Lin elleni küzdelme során és magabiz­tosan hajtotta végre táma­dásait. Amikor véget ért a küzdelem, a bírók árarány­ban Engrichet látták jobb­nak és kihirdették a győzel­mét. Világbajnok lett! A páratlan sikerhez méltó üdvrivalgással ugrottak Ma­riann nyakába a társak és hosszan ünnepelték. A lapzártáig kihirdetett eredmények. Nők. Egyéni küzdelem, 58 kg. Világbajnok: Trude Hofnebrvick (Norvégia), 2. Csa Szon Jong (Koreai NDK). 52 kg. Világbajnok: Engrich Mariann (Magyar­­ország), 2. Csien Maj Lin (Ma­laysia). Egyéni formagyakor­­lat. Világbajnok: Cse Von Hvan (KNDK). Csapat, spe­ciális törés. Világbajnok: Kanada. Erőtörés. Világbaj­nok: KNDK, 2. Egyesült Ál­lamok, 3. Magyarország, 4. Nagy-Britannia. Férfiak. Egyéni forma­gyakorlat. Világbajnok: Ban Csei Kul (KNDK). XLIII. 120. ♦ 1987. május 24. Férfi röplabda EB-selejtező, Dunaújváros Bulgária és Hollandia már a belgiumi „páholyban” A magyar szünnapon eldőlt a lényeg A MOSOLYFAKASZTÓ számolga­tásaik napjának is minősíthető a szombat, ame­lyen a mieink nem lépnek pályára. Nem mintha a mo­solyra oly sok okunk volna, de a matematika még nyit­va hagyta az EB-döntőbe ve­zető utat, csak a célba érés­hez szakmailag szinte képte­len eredményeknek kellene születniük a selejtezősorozat további programjában. Mindez, persze, nem azt jelenti, hogy az eddig példá­san küzdő magyar válogatott ne érdemeljé meg a tovább­jutást, csakhogy be kell lát­ni, ebben a csoportban­­— reálisan mérlegelve az erő­viszonyokat — nem sok eséllyel rajtolunk. Az sem vigasz, hogy a többi selejte­ző helyszínén korántsem ilyen erős a mezőny. Három válogatottnál több sehol sem pályázik a­­továbbjutást je­lentő két helyre, Dunaújvá­rosban pedig — ha a miein­ket már „le is írjuk” — há­rom együttes még élethalál­harcot vív egymással. A MAGYAR válogatott pi­henőnapján Botos Ferenc ve­zetőedző a tervezett program szerint tartotta a két edzést, és a hangulat, a lelkesedés a történtek ellenére is tö­retlen maradt. — Érthető — magyarázta Sinka László, a szövetség fő­titkára —, hiszen a játékosok jól tudják: nem érheti szó a ház elejét. Ők annyit ját­szottak, amennyit pillanat­nyilag tudnak. Sőt... Mintha csak ezt a gondola­tot folytatta volna Georgi Csolov, a VB-bronzérmes bolgár válogatott szövetségi kapitánya, amikor azt mond­ta: — Ilyen a sport! Mi, akik láttuk, néhány hétig, hónapig emlékszünk majd arra, mi­lyen drámai csatában győz­tük le az önfeláldozóan küz­dő magyar fiúkat. A statisz­­tika­ azonban csak a tényeket rögzíti. Évek múlva csak annyit tudhat meg az érdek­lődő, hogy a dunaújvárosi csoportból melyik két csapat jutott tovább, és melyik há­rom esett ki. A pihenőnapo­s magyarok, természetesen, a lelátón töl­tötték a szombat estét. A ve­­télytársa­k számára vízválasz­tó mérkőzésekkel folytató­dott a selejtezősorozat. Az NDK-beliek jól tudták, hogy csak a bolgár klasszisok Le- A vasárnapi vetélytárs, az NDK Dicső múlt, szerényebb jelen. Az NDK legjobb­jai a hetvenes években világverők voltak — 1970.: VB-arany, 1972.: olimpiai ezüst —, majd a sikere­ket inkább az ország női válogatottja érte el. 1983- ig azért valamennyi EB-n a döntőben szerepeltek a férfiak is, a legutóbbi kontinensviadalra azon­ban — a sportág történe­tében először — nem ju­tottak el a selejtezőből. Ezért készültek most kétszeres erőbedobással a dunaújvárosi sorozatra. Régi nagy vetélytárs, mindig küzdelmes mér­kőzést vívott a mieink­kel és általában győzte­sen hagyta el a pályát. A magyaroknak hazai kör­nyezetben utoljára 1983 áprilisában, a Volán Ku­pán sikerült győzniük el­lene, az utolsó meccset 1986. szeptember 4-én Berlinben a házigazda nyerte, maratoni csatá­ban 3:2-re. Az összmérleg: 15 ma­gyar, 38 NDK-győzelem, 65:131-es játszmaarány­ győzésével maradhatnak ver­senyben, a hollandok pedig — az osztrákok skalpjának megszerzésével — folytatva diadalmenetüket bebiztosít­hatják továbbjutásukat. A TULIPÁNOSOK már a nyitómeccs után ünnepelhet­tek. A bolgárok — jóllehet, az első játszmát ezúttal is elvesztették , sokkal köny­­nyebben győzték le az NBIA legénységét, mint pénteken a mieinket. Ezzel, no meg azzal, hogy a hollandok a papírformának megfelelően fél gőzzel is sikerrel szere­peltek a már teljesen szét­eső teljesítményt nyújtó osztrákok ellen, eldőlt a bel­giumi EB-döntőbe jutás kér­dése. A vasárnapi zárónapon a csemegének ígérkező Bulgá­ria—Hollandia csata már csak az első hely, a továbbjutási sorrend kérdésében dönt. A mieink a régi nagy ve­télytárs, az NDK-beliek le­győzésével és az azzal járó harmadik hely megszerzésé­vel búcsúztathatnák méltó­képpen a dunaújvárosi via­dalt. Lukács Bulgária—NDK 3:1 (—11, 3, 8, 6), Hollandia—Ausztria 3:0 (8, 7, 3). Az állás 1. Bulgária 3 3 - 9:2 6 2. Hollandia 3 3 - 9:3 6 3. Magyarország 3 1 2 6:6 4 4. NDK 3 1 2 5:6 4 5. Ausztria 4­­ 4 0:12 4 Gyulay Katalin bronzérmes a Rjaksinszkaja-emlékversenyen Ijjjj Kajak-kenu • Aligha túlzás azt állítani, hogy a világ egyik legerő­sebb — ha nem legerősebb versenye — a moszkvai Rjakcsinszka­j­a-emlékver­­seny. S nem pusztán azért, mert itt akár háromszáz ha­zai résztvevő is rajthoz áll, hanem mert a sportágban legerősebb országok is két­­két egységgel indulhatnak verseny számonként. Mégis tavaly a verseny há­rom napja alatt a magyar válogatottak hét elsőséget szereztek. Most viszont már az eredmények ismeretében kértük telefonhoz dr. Parti János szövetségi kapitányt: mi történt, hogy a rövidtávú számok után egyedül Gyu­lay Katalin állhatott dobo­góra? — Nem vagyok boldog — kezdte a gyors értékelést a kapitány —, de nem is bosz­­szankodom. Két magyaráza­ta is van a dolognak. Az egyik, hogy a szovjetek, az NDK-beliek máris teljes erő­vel robognak, mi viszont el­térő felkészülésünk miatt még nem vagyunk olyan erő­ben, hogy szintén roboghat­nánk. A másik, hogy úgy tű­nik, a két legnagyobb ellen­felünk fontosabb felkészülési állomásnak tekinti ezt a ver­senyt, mint mi ... — Az eredménylistából ki­tűnik, hogy az NDK vissza­vette a csapatba az összes korábbi menőjét, a szovje­tek viszont rengeteg fiatalt indítottak. — Ez pontosan így van. Szülés után visszatért Fi­scher. Most Schmidt néven versenyez és szebben evez, mint valaha. A férje is elő­került a „süllyesztőből’’ és rögtön dobogós lett egyes kenuban. Nothnagel viszont igazi újonc, nyúlánk, szőke kislány, de ő is a klasszikus német stílusban evez. A szov­jeteknél rengeteg az új arc. A kenu kettesben győztes Gurin, Vesko párost eddig még én sem láttam. A győ­zelmükhöz viszont hozzátar­tozik, hogy az ezúttal sem reális pályán ők szélárnyék­ban evezhettek. — Javíthatunk vasárnap hosszú távon? — Nemigen tudnám meg­jósolni, hiszen a világon elő­ször most rendezik ezt a tá­vot újszerű módon, azaz két hosszabb egyenes után egy ötszáz méteres körpályán tesznek meg hat kört a ver­senyzők. Bővebbet tehát csak a verseny után ... Nők. K I. 500 m: 1. Fi­scher-Schmidt (NDK-beli) 2:­04.25, 2. Nothnagel (NDK- beli) 2:05.26, 3. Gyulay K. (magyar) 2:08.14. K II. 500 m­: 1. Fischer-Schmidt, Noth­nagel (NDK-beli) 1:52.58, 2. Bull, Bánkó (NDK-beli) 1:55.12, 3. Szlapnaja, Szalo­­mnikova (szovjet) 1:55.40, ... 8. Gyulay, Polgár (ma­gyar) 2:00.77. K IV. 500 m: 1. NDK 1:35.53 p. Férfiak. K I. 500 m: 1. Stähle (NDK-beli) 1:45.02, 2. Nagajev (szovjet) 1:46.04, 3. Puszev (szovjet) 1:46.61, 4. Gyulay Zs. (magyar) 1:46.61. K II. 500 m: 1. Mo­­tuszenko, Gyemiszov (szov­jet) 1:41.56, 2. Wohllebe, Zin­ke (NDK-beli) 1:42.64, 3. Behling, Bliesener (NDK- beli) 1:43.26, ... 3. Didel, Kovács (magyar) 1:44.45. K IV. 500 m: 1. Dinamo-válo­­gatott 1:32.20, 2. Szovjetunió 1:32.50, 3. Lengyelország 1:32.93. K I. 1000 m: 1. Stähle (NDK-beli) 3:41.20 p, ...7. Csipes 3:44.83. K II. 1000 m: 1. Behling, Vaskó (NDK- beli) 3:20.84 p, ...4. Helyi, Böjti 3:23.43 p. K IV. 1000 m­: 1. Szovjetunió 2:58.39, ...4. Magyarország 3:02.10. C I. 1000 m: 1. Heukrodt (NDK-beli) 3:57.75, ...4. Bohács 4:01.48. C II. 1000 m: 1. Gurin, Vesko (szovjet) 3:34.49. C I. 500 m: 1. Heukrodt (NDK-beli) 1:55.65, 2. Pro­haska (csehszlovák) 1:56.73, 3. Schmidt (NDK-beli) 1:56.92, ... 6. Szabó A. (ma­gyar) 1:58.76. C II. 500 m: 1. Vesko, Gugin (szovjet) 1:50.23, 2. Lbik, Dopierala (lengyel) 1:50.88, 3. Kalinyi­­csenko, Renyejszkij (szovjet) 1­­:52.07, ... 8. Varga, Ridegh (magyar) 1:53.41.

Next