Népsport, 1988. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1988-03-17 / 64. szám

4 NÉPSPORT A műkorcsolya VB vendégeit: Svét tesztül és kényelem várja a Hotel Stadionban Az atlétikai EB-t követően néhány héten belül újra a nemzetközi érdeklődés középpontjába ke­rül a Budapest Sportcsarnok. Az atlétákhoz ha­sonlóan, a műkorcsolyázók is a világbajnokság helyszínétől néhány méterre lévő Stadion Hotel­ben laknak majd. A VB vendégeinek otthonában néztünk szét, ahol Buvári Tamás igazgató szá­molt be az előkészületekről: — Kedden a kanadaiak nyitották a sort, ma ér­keznek az angolok és a ja­pánok.­­ Legtöbb küldöttség a hét végére jelezte jöve­telét. Aztán már naponta mintegy száz szobába jön­nek lakók. Volt már ennél nehezebb feladatunk is, amit sikerrel oldottunk meg. Remélem, most is olajozottan mennek majd a dolgok.­­ A VB-vendégeken kívül másokat is fogad­nak? — Nem. A világbajnok­ság idején „zárt” szálloda leszünk, ezzel is elősegít­ve a versenyzők kényel­mét. Csak az akkreditációs kártya felmutatásával lehet majd belépni hozzánk.­­ Apropó: kényelem. A műkorcsolyázók köztudot­tan szeretik és megszokták a kellemes körülményeket. Úgy gondolja, hogy a nyu­gati szállodákhoz hason­lóan, önök is el tudják ké­nyeztetni őket? — Erre a legjobb lehe­tőségünk az az adottsá­gunk, hogy a versenyző az edzést vagy a versenyt kö­vetően perceken belül le­dőlhet az ágyára ... Sze­rintem ezt aligha cserélné fel bármelyikük is egy félórás buszozásra a csúcs­­forgalomban valamelyik luxusszállodáig.­­ Ez kétségtelen nagy előny, de mi várja a ver­senyzőket a szobákban? — összkomfort. Azzal kezdeném, hogy mindenki külön szobát kap majd, el­térően az eddigi VB-ktől. Szobáinkat egyébként az látja. Az asztalokon pedig a világbajnokság szponzo­rai által felajánlott külön­féle gyümölcsök várják a leendő lakókat. — Hogy oldják meg az étkeztetést? — Két teremben terí­tünk, s a svédasztalról mindenki ízlésének meg­felelően válogathat. Nagy választékkal, elsősorban natúr húsokkal, különféle salátákkal, sajtokkal vár­juk a versenyzőket, de lesznek levesek é­s sütemé­nyek­­is. A versenyek néha csak későn fejeződnek be. Az esti döntőbe jutottak sem maradnak éhen? — Nem, mert két tur­nusban lehet majd vacso­rázni. A „délutánosok” 6 és 8 óra között, a később jégre lépők 10 és fél 12 között étkezhetnek. A sze­mélyzet készen áll, min­denki tudja a feladatát, s várja, hogy bizonyíthassa: jól felkészültünk a világ legjobb műkorcsolyázói­nak fogadására. A beszélgetést eddig szót­lanul végighallgató Stein­­hacker Róbert, a VB szer­vező bizottságának az el­látásért felelős tagja most közbeszól: — Úgy vettem észre, hogy kérdései mögött egy kicsit a kétely bújkál. Nos, meg kell nyugtatnom: a szálloda színvonalában az elmúlt évben ugrássze­rű javulás következett be. A korábbi világversenye­ken kifogásolt problémá­kat megoldották, ezért mondhatta Primo Nebiolo, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke a múlt héten, az EB zárását kö­vetően: „Bármennyire is keresem a hibákat, nem találom ...” Reméljük, most sem lesz másképpen! Ládonyi László Még kaphatók jegyek Jó hírrel szolgálha­tunk azoknak, akik sze­rettek volna jegyet ven­ni a világbajnokságra, de már nem kaptak. A VB- re — lévén az a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál egyik eseménye —, még az utolsó napokban is kapható belépő. A Fesz­tivál jegyirodájában (Bp., V., Vigadó tér 2.), igaz, korlátozott számban és a gálát kivéve, még gazdá­ra vár számos VB-jegy, a részprogramoktól kezd­ve az esti döntőkig. Az iroda 10-től 17 óráig tart nyitva. Katarina Witt az ELTE-n A műkorcsolya VB legtöbb sikerrel büszkélked­hető vendége kétségkívül Katarina Witt lesz. A többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok NDK­­beli műkorcsolyázóva hazánkban is nagy népszerű­ségnek örvend. Éppen ezért az NDK Centrum kö­zönségtalálkozó szervezésébe kezdett, s mivel az ér­deklődés nagyobb lett a vártnál, új helyszínt vá­lasztottak. Így az eseményre március 19-én, szombaton 16 órakor kerül sor az ELTE Jogtudományi Kar (Bp. V. ker., Egyetem tér 1—3.) első emeleti aulájában. A közönségtalálkozón Katarina és szintén világhírű edzőnője, Jutta Müller igyekszik majd válaszolni az érdeklődők kérdéseire, s — ameddig az erejükből te­lik — az autogramgyűjtőknek is a kedvébe szeretné­nek járni. Vízilabda * Megkezdődtek a Coopho­­tels Kupa nemzetközi vízi­labdatorna küzdelmei. Első­ként a házigazda BVSC együttese szállt vízbe, hogy összemérje tudását a nem­zetközi porondon kevéssé is­mert francia Nizzával. BVSC—Nizza 13-9 (4-2, 3-1, 3-3, 3-3) Szőnyi út, V: Bíró, Dom­­by. BVSC: BORS — Krnács, Dalnoki, Bessenyei 1, Nagy Zs. 1, Kiss Cs. 3, Tóth S. 2, Pecz 1, Szabó, Miliők 2, Bors E., Balogh, SPROK 3. Edző: Keltai György. Nizza: Volpi — Di Lorenzo, Juil­­lard, Ronchetti, CHARLOT 4, TiLLie, Loustabeau 1, LEFFERT 3, Nóráti 1, Ab­­baz, Juillard. Edző: Lamy Michel. Gól emberelőnyből: 4 3, ill. 9/3. Négy méteresből: 1/1, ill. 1/1. Biztos hazai győzelmet ígért a találkozó, ezért a vasutasok ki akarták hasz­nálni az alkalmat, hogy a kevesebbet „foglalkozta­tott” fiatalok is játéklehe­tőséghez jussanak. A fran­ciák azonban nem tisztelték nevesebb ellenfelüket, bát­ram támadtak. Vesztükre! Sorok vezérletével magabiz­tos fölényt harcolt ki a vasutas gárda az első két negyedben. A harmadik ne­gyedben harcosabb felfogás­ban küzdöttek a vendégek — vagy talán a BVSC en­gedett ki —, Bors bravúros védéseire is szükség volt, hogy tartani tudják az egyre jobban „bemelegedett” franciákat, ám a vasutasok győzelméhez még így sem fért kétség. Dinamo Bucuresti (román)— Nizza 15-8 (3-1, 5-2, 3-2, 4-3) Szőnyi út, V: Császár, Vuszek. D. Bucuresti: Simion — Ardelean 2, Olfiru, Hagiu 5, Gabrus 1, Moiceanu 1, Po­­pescu 1, Ionescu 1, Tóth, Zaharia, Raducanu 2, Dan 2, Ciocanu (kapus). Edző: Iuliu Kapsa. Nizza: Volpi — Scharlet, Tilli­c, Loustaneau 3, Leffert 3, Nórati, Sopia, Tail­­lard, Ronchetti 1, Jaillard 1. Edző: Michel Lamy. Gól emberelőnyből: 5/2, ill. 8 2. Négy méteresből: 3 3,­­ill. 1/1. A román csapat ragadta magához a kezdeményezést, a második játékrészben nö­velte előnyét, a befejezés­ben hajráztak a franciák, de csak szépítésre futotta erejükből. BVSC—Glyfada (görög) 13-10 (1-3, 3-2, 2-2, 4-3) Szőnyi út, 300 néző. V: Vindisch, Szentgyörgyi. BVSC: Lidmann — Né­meth 1, Ped­yánszky, Kiss Cs. 2, Tóth 4, Varga 1, Sprok 3, Czirók, Bors 1, Mihók 1, Pe­cz, Besenyői, Krnács. Edző: Kolrád György. Glyfada: Város — Janopu­­los 4, Papaina­sta­siu K., T. Hronopulos 3, Pateras 2, Pa­­teras, Papanastasiu Z. 1. Papanastasiu A., Mark­is, Permagozlu P., Pezmagozlu A. Edző: Nakio Anastasos. Gól emberelőnyből: 4,3, ill. 9/3. Négyméteresből:­­ 0, ill. 1/1. A vasutasok kezdtek job­ban, a harmadik játékrész­ben kiegyenlített küzdelem folyt a medencében, az utol­só negyedben a BVSC na­gyobb rutinja döntött. ★ OB I Bp. Honvéd—Bp. Spartacus 13-10 (1-2, 3-3, 2-2, 4-3) Tüzér utca, 200 néző. V: Koós, Petik. Bp. Honvéd: Csánk — Eppel 1, Kovács Zs. 1, VÍGH 3, Beleon, DÓ­­CZY 4, Bürg 2, Nyárádi, Ta­más 2. Edző: Mohácsi Atti­la. Bp. Spartacus: Vincze Zs. — PÉTER 3, Barsi, Horváth V. 1, Szilvasán, Major 1, Tóth I. 3, Kovács I., Kuron 2, Kardos (kapus). Edző:Bol­­vári Antal. Gól emberelőnyből: 4 2, ill. 6/3. Négyméteresből: 1/1, ill. 2,2. A Bp. Honvéd az első ne­gyedben meglepte a kupa­győztest, és szép akciógó­lokkal vezetésre tett szert. Két kiegyenlített negyed után izgalmasan alakult a befejező játékrész, mert a szövetkezetiek két perccel a befejezés előtt — először a mérkőzés folyamán — egyen­lítettek, de a hazai csapat huszáros rohamokkal másfél perc alatt ért el három talá­latot, és biztosította a két pontot. Jonphorvis Brespia Nyitány — hazai sikerekkel elmúlt évben újra tapétáz­­tattuk, s­ természetesen mindegyikben van fürdő­szoba, telefon. Most helye­zik el a kisképernyős, szí­nes ITT televíziókat és a hűtőszekrényeket a fel­lelhető összes üdítővel el- Gorskov véleménye A jégtánc eddigi leg­eredményesebb kettősét Ljudmilla Pahomova és Alekszandr Gorskov alkot­ta, ők nyerték a szakág el­ső olimpiai bajnokságát, s emellett hat-hat Európá­és világbajnoki arany volt a gyűjteményükben. Paho­mova — gyógyíthatatlan betegség következtében — tragikusan fiatalon hunyt el, férje, Gorskov viszont a mai napig aktív részese a versenyeknek: a nemzet­közi szövetség, az ISU jég­táncbizottságának a tagja. A budapesti VB-n ebben a minőségében lesz jelen. Az MTI munkatársa te­lefonon kérdezte a vélemé­nyét a kedden kezdődő vi­lágméretű seregszemléről. — Az 1984-ben rendezett EB alkalmából már jártam Budapesten, s nagyon elé­gedettek voltunk a rende­zéssel. A házigazdák re­mek feltételeket biztosítot­tak számunkra. Nagyon tetszett az is, hogy a szál­loda csupán néhány lépés­re van a versenyek szín­helyétől. Élveztük a fővá­ros vendégszeretetét, az em­berek kedvességét. Biztos vagyok abban, hogy a VB után is hasonlóan véleked­het minden sportoló. Jó versenyekre, látványos döntőkre számítok. A jégtáncban ma tapasz­talható „stílusháborúról” a következőket mondta: — Mi még a hagyomá­nyos, klasszikus stílust kép­viseltük, de ez nem jelenti azt, hogy a modern irány­zatokat nem szeretem. A tánc értéke, szépsége nem a stílustól, hanem az elő­adásmódtól függ. A sport­ág igazi művészei mindkét stílusban maradandó él­ménnyel tudnak szolgálni. Xn­t a JSmSapcst Sportcsarnok! Szerdán a következő tájé­­koztatást kaptuk a VB ver­senyirodájától: az esemény első hivatalos edzésnapján, csütörtökön délelőtt már le­hetővé teszik azt, hogy né­zők is helyet foglaljanak a lelátón. A program szerint reggel a párosok rövidprog­ramjára kerül sor, 11 órától a kötelező láncokat gyako­rolják, 16-tól a férfi szabad­­korcsolyázás, 20 órától pedig a nők rövidprogramjának az edzése következik. A Buda­pest Sportcsarnok B 12—13- as szektora lesz nyitva a né­zők előtt, belépődíj nincs. XLIV. 64, ♦ 1988. március 17. A KÜLFÖLDI KAPCSOLAT ■«n Nemrég a tekintélyes angol napilap, a The­­TV Times, bizonyítékok alapján, arról tudó­sította olvasóit, hogy nemcsak Nagy- Britanniában, de az egész világon, s főleg Euró­pában ugrásszerűen megnőtt az olyan sportolók száma, akik teljesítményük fokozása érdekében, kizárólag a fiatal borjak táplálására szánt anabo­­likus szteroidokat fogyasztanak,"s ezáltal, ma még beláthatatlan következményekkel járó veszélyek­­■nek teszik ki magukat. Számuk, becslések sze­rint, mintegy kétszázezerre tehető, s táboruk napról napra nő. Jól szervezett hazai és nemzet­közi hálózat biztosítja az ellátást, az utánpótlást. Ebben a hálózatban maguk a sportszövetségek is olykor élő láncszemként szerepelnek. Arra senki nem figyel, hogy az ilyen anabolikák szedésének milyen súlyos mellékhatásai lehetnek: májrák, szív- és érrendszeri bántalmak, érelmeszesedés, vérnyomásnövekedés, s egyéb, még megnyugta­tóan nem diagnosztizált szervi elváltozások. A cikkíró levonja a következtetést: a doppin­golok számának ugrásszerű növekedése minden idők legnagyobb sporttragédiájaként fogható fel. Megrázóbb, leleplezőbb írás az utóbbi időben nemigen jelent meg a doppingról. Világszerte hatalmas kampány folyik a tiltott szerek hasz­nálatának megakadályozására, visszafogására, de eddig egyedül a The Times mer­észkedett el odáig, hogy alapos, széles körű nyomozással, tanúk megszólaltatásával, nyíltan kimondja: a dopping világában szerteágazó, egyszerűen ellenőrizhetet­len kapcsolatok alakultak ki, egyfajta maffia, amely behálózza az egész világot. Amikor egy­­egy sportoló hozzájut valamilyen szerhez, a leg­többször nem is tudja, hogy beszerzésében más országok versenyzői, sportvezetői, orvosai mű­ködtek közre. Az említett anabolikák például Írországból származnak, de azt még a lap mun­katársainak sem sikerült kideríteniük, milyen úton jutnak külföldre. Lehet, pusztán szívesség eredménye, de lehet szervezett akció is, spor­tolók, szakvezetők, orvosok, sőt szövetségek köz­reműködésével — messze túllépve az ország­határokat. A BBC televíziójának riportere, Ron Picke­ring a The Times munkatársának elmon­dotta: az 1985-ös atlétikai Európa Kupa idején a szervezők jó előre közölték a résztve­vőkkel, hogy doppingellenőrzést tartanak, akik az iránt érdeklődtek, milyen vizsgálatokra kerül sor. Az eredmény: több kiváló atléta, furcsa mó­don, nem indult el a versenyen. Az is előfordult már, hogy a szövetség „meg­súgta" nem lesz ellenőrzés. Ami kifelé titok, a sportolók világában nem leplezett tény. Tudják egymásról, hogy doppingolnak, s ahol lehet, se­gítik egymást. Furcsa szemlélet... Martin Giroon, brit kalapácsvezető-bajnok, neves külföldi atléták nevét sorolta fel, akik bi­zonyítottan, doppingoltak. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) ennek kapcsán több nemzeti szövetségtől kérte, hogy rendeljen el vizsgálatot ügyükben. A The Times nyomán az Athletics Weekly szak­lap széles körű közvélemény-kutatást végzett az atléták körében és megdöbbentő nyilatkozatok egész sorát közölte. De nem kell a brit atlétikai szaklapot olvasni a példákra. A napokban a norvég vámosok 200 000 norvég korona értékű anabolikus készítményt (28 000 tablettát és 20 ampullát!) találtak Eric Coppin belga súlyeme­lőnél, aki azt a svédországi Göteborgban vásárol­ta. Felvetődik a jogos kérdés: kinek kellett ez az óriási mennyiség? Egyetlen sportolónak?... Vádirat a sport ellen?­Nehéz egyértelműen állást foglalni olyan kér­­ő­désben, amelyben a szaporodó bizonyítékok el­lenére még mindig a feltételezések uralkodnak. A The Times cikkének hatására a Brit Sport Tanács a legszigorúbb intézkedéseket rendelte el az anabolikák használatainak meggátolására. Az Egészségügyi Minisztérium közleményben hívta fel a figyelmet az ilyen szerek ismeretlen mel­lékhatásaira. Tanulmányozzák azt a törvény­­tervezetet is, hogy az anabolikus szteroidokat a törvény által tiltott listára felvegyék. De perek folynak Olaszországban, Franciaországban, Nor­végiában, az Egyesült Államokban. Mégis fel­merül az emberben a jogos agodalom: mindez elegendő lesz-e a zabolátlan doppingolás meg­akadályozására? A­nabolic connection — írta a The Times, azaz, az anabolika kapcsolata. Ez a „kap­csolat” jóval túllépi az országhatárokat. Nehéz pontosan előre látni, hogy hová vezet ez az út. Az Athletics Weeklynek nyilatkozta egy magát megnevezni nem akaró atléta: „Hosszú éveken át doppingoltam, Birgit Dressel, nyugatnémet hét­­próbázó tragikus halála döbbentett rá a veszélyre. Tudom, hogy Dressel tragédiája megismétlődhet. Minden olyan sportolót fenyeget ez a veszély, aki serkentő drogot te­red. Csupán idő kérdése, hogy ki lesz a következő.” Nemrég fogalmazták meg az AGFIS (Nemzet­közi Sportszövetségek Szervezete) közgyűlésén: „A dopping a sportvilág egyik legnagyobb ve­szélye ...” Móra László

Next