Népsport, 1988. április (44. évfolyam, 77-102. szám)

1988-04-10 / 85. szám

4 NÉPSPORT TÖRLEY KUPA Hét magyar a 48 között SZEKERES BÚCSÚZÁS KÉNYSZEREET Vívás Ugorjunk fejest a Törley Kupa A-kategóriás férfi tőr­verseny közepébe, pontosab­ban a harmadik fordulóba, egészen pontosan a harma­­dik ..kör” egy bizonyos cso­portjának küzdelmeibe. Ha leírjuk a csoport tagjainak nevét, akkor mindjárt meg­érti az olvasó, hogy itt kü­lönös izgalmak vártak a szurkolókra, na és termé­szetesen a versenyzőkre. Borella (olasz) - többek kö­zött világbajnok volt 1936- ban, de nyert már Világ Ku­pát és mindent­­. Gey (NSZK-beli) - az 1987. évi VB-győztes Diaz (kubai) - két évvel ezelőtt Szófiá­ban VB-második Hocine (francia) - a gall kakasok legerősebbjeinek egyike —, Bandach (lengyel) — a ma­gyarok mumusa —, és végül Szekeres Pál, aki nemrégi­ben első volt a Martini Ku­pán, és éppen Hocine előtt. Dr Felkay András, a Di­­rectoire Technique tagja, aki néhány nappal ezelőtt még South Bendben, a junior vi­lágbajnokságon képviselte közmegelégedésre magyar részről a D. T.-t — megje­gyezte a csoport tagjainak láttán: — Ők hatan a döntőt is vívhatnák a Törleyn ■ . A versenyt megtekintette Roland Bostelle, a Nemzet­közi Vívó Szövetség elnöke is. Folytassuk jelen idővel. Fülöp Mihály, az egykori tőr világbajnokunk botjára támaszkodva áll a neveze­tes csoport pástja mellett, és arról beszél, hogy... de hagyjuk szóhoz jutni. - Mi, annak idején sokkal több pengefogásos akciót hajtottunk végre, mint a maiak. Nem akarok senkit sem megbántani, de ez a technikával függött össze. A mesternek is igaza van, azzal együtt, amit ő is elis­mer, hogy a régiek dolgait nem szabad számon kérni a maiaktól. De tényként mind­ez megállapítható. Fülöp az OSC vezetőedző­je, és amióta Kuvaitból ha­zajött, csúnya balesete után - ahogy mondja — jövő hé­ten ad először iskolát a Semmelweis utcában. Egy lépés a teljes gyógyulás fe­lé .. . Egy lépés a pást mellé . .. Szekeres nyer Borella ellen 5:3-ra, nem lesz itt baj, gondoljuk. A szurkolók meg tippelgetnek: Fülöp például azt mondja, hogy a fenti két fiú, no és Gey biztos to­vábbjutó. Aztán nehéz percek követ­keznek Szekeres Pál számá­ra: kikap 5:1-re a lengyel Bandachtól. (.,Nem tud el­lene vívni", kesereg a mes­ter, Beliczay Sándor), 5:3 arányban alulmarad Diazzal szemben és maratoni cser­­ében­­ 4:4-nél lejárt a ví­vóidő , nem bír Hocine­­nal sem (4:5). A többi páston már régen befejeződött minden: 24 or­szág 193 indulójából (köztük 45 magyarból) három fordu­ló után maradt 44, amelyhez még jön majd ebből a cso­portból négy fiatalember. De kik? Mindenki, aki ezen a szombat délutánon kilátoga­tott a Nemzeti Sportcsarnok­ba, ott szorong a pást kö­rül. Eddig a pillanatig a helyzet a következő: Hocine biztos továbbjutó 4 győze­lemmel, Diaz is 3 nyert csőrjével. Gey 2 alkalommal bizonyult jobbnak ellenfelei­nél, de jobb a tusaránya mint Szekeresnek, akinek szintén 2 győzelme van, mert időközben 5:1-re verte a nyugatnémet vívót. Borella mérlege: 2 győzelem, 2 ve­reség, Bandach­­ nyert csör­­tével már kieső. ★ Az utolsó csörte dönt: Bo­rella—Diaz. Ha a kubai nyer 5:3-ra Szekeres továbbléphet a negyedik, vasárnap regge­li fordulóba, 5:4-nél szétvívás következik Borella és Szeke­res között. Ha az olasz győz, Szekeres kiesik. Kúnfalvy Péter, a Vasas mestere ve­zeti a csörtét. Diaz szerzi meg az első találatot. Bo­rella tiltakozik és Kúnfalvy lecserélését kéri, pedig a zsűrielnök helyesen döntött. Kúnfalvy helyett jön Kuki Péter­­ Romániából. Meg­fordul az állás: már Borel­la vezet 4:2-re. Szekeres a zsűriasztalon ül, ott várja az égiek döntését, de nem bír­ja idegekkel, és beszól va­lamit. Borella nem kapja le a fejvédjét, de éktelen kia­bálásba kezd Szekeres mon­dandóját megkontrázva .. . Feszült pillanatok. A vége 5:2 Borellának — Szekeres a másik kieső. És mindez lezajlott a har­madik fordulóban. Hol van még a negyedik forduló, a 32-es tábla, s ott a remény­ág ... . Az olimpia szele már visszavonhatatlanul itt van, meg egyébként is: Borella öt év után végleg elnyerheti a Törley Kupát. Ő és a fran­cia Omnes. Közben alig van figyelem arra, hogy Bálint (aki döntős volt a junior VB-n), Gátai, Kenderesi, Né­meth Zsolt, Szelei, Kun és Busa a 48 közé verekedte magát. (Itt jegyezzük meg, hogy Érseknek szerdán le­vették a lábáról a gipszet, egyelőre úszik, naponta két­szer.) Közben alig van fi­gyelem arra, hogy a máso­dik fordulóból kiesik a fran­cia Jolyot (a moszkvai olim­pia ezüstérmese), a harma­dik ..körből” pedig elköszön a lengyel Z­ych (a Törleyn mindig jól versenyzett), és az olasz Arpino — többek között.★ A Törley Kupa első nap­jának krónikájához ennyi fűződik. Meg még az, hogy a világranglista első 32 he­lyezettje közül 30 (!) itt van Budapesten. Csak a 26. he­lyen álló szovjet Romany­­kov és a kubai Favier (31.) hiányzik. A vasárnap nagy izgal­makat ígér. Fülöp Mihály így búcsú­zik : - Ez a tippelés nem jött be . .. K. A. Országos csúcs - klasszis teljesítmények &S Sportlövészet^) Sokan vannak, akik hisz­nek a számok erejében. Vallják, nem mindegy, hogy egy-egy vizsgán, sorsoláson ki milyen sorszámot kap, így lehetett ezzel Záhonyi Attila is a Felszabadulási Emlékverseny második nap­ján. Ugyanis a Mexikói úton a férfi légfegyverek számá­ban a páratlan sorozatokban rendre hibázott, a párosok­ban pedig telitalálatot ért el. Persze az már a klasszisát mutatja, hogy amikor hibát vétett, akkor is csak egy-egy kis kilencest lőtt. A vég­eredmény 597 kör, ennyit még sohasem lőtt magyar sportlövő légpuskával. 593-at is csak Záhonyi ért el, nem is oly régen, januárban, a csehszlovákiai Szokolovban. A pénteki versenyről szóló tudósításunkban azt írtuk, hogy Európa-bajnokunk biz­tató formában van, mert 597 körrel nyerte a kisöbű sportpuska fekvő számát. Szombaton pedig olyan or­szágos csúcsot lőtt, amely­­lyel bármikor lehetne világ­baj­nokságot nyerni. S érde­kes, hogy az ő esete dom­borította ki legjobban, hogy a sportlövészet technikai sport is. Záhonyi a stavan­­geri EB előtt fegyvert vál­tott, a Feinwerkbau legújabb 601-es puskáját kapta meg. A Feinwerkbau márka a sportlövészetben, az élme­zőny ilyen légfegyverrel lő. Csakhogy, most nem sikerült a gyárnak a szerkezet­módo­sítás. Egymásután érkeztek a panaszok, Záhonyi is csak 43. lett az EB-n. A mostani MNK-forduló előtt gondolt egyet, s újból befogta a régi puskáját. Hát, soha rosszab­bat! A másik lőtéren — a Mar­­czibányi téren — is igye­keztek feledtetni a verseny­zők, hogy ezt a viadalt tu­lajdonképpen az idény ele­jén rendezik. Fórián Éva is klasszishoz méltó produkciót nyújtott a női puskások ösz­­szetett számában. Valameny­­nyi testhelyzetben remekelt, s fölényesen, 11 körrel nyer­te a számot. A nap harmadik felnőtt­számában, a férfi légpiszto­ly­osoknál­­ elsöprő Dózsa­­siker született, egyéniben a dobogó mindhárom helyére a lila-fehérek sportlövője állhatott, s csapatban egy első és egy harmadik helyet szereztek. Felszabadulási Emlékver­seny, három ország 31 csa­pata. Eredmények. Férfiak. Lég­puska: 1. Záhonyi (Bp. Hon­véd) 597 — új országos csúcs (régi: 596 — Záhonyi), 2. Mátrai (MHSZ KSK) 537, 3. Zelenyák (MHSZ FEG) 535. Légpisztoly: 1. Tóth T. (D. Dózsa) 578, 2. Papanitz (U. Dózsa) 574, 3. Seres (Ü. Ü. Dózsa A 1721, 2. Bp. Hon­véd 1693, 3. Ü. Dózsa B 1689. Nők. Standard puska, össze­tett: 1. Fórián (Bp. Honvéd) 584, 2. Hunyadi­né (Bp. Hon­véd) 573, 3. Rácz (MHSZ Pécs) 570. ★ A szófiai nemzetközi ver­senyen Farkas Sándor 584 körrel nyerte a junior lég­puskások viadalát. Varga nyerte az első fordulót Lovassport Aranyos Kupa, díjugrató verseny. Nemzeti Lovarda, 43 induló. Eredmények: 1. Varga (BLK, Habán n. 1.) 0, 0—39.7, 2. Kovács (Tök, Lear ki­rály n. 1.) 0, 0—10.1, 3. Fodor (Vác, Allegro n. 1.) 0, 0—45.8, 4. Kovács (BLK, Orfeusz n. 1.) 0, 8—43.8, 5. Takács (BLK, Mester n. 1.) 0.25 hp, 6. Balogh (BLK, Kiskomá­­rom n. 1.) 0.75 hp. .7. /fon S't’t­ Kl­ftfi. Wi'f/MTf'l! Kevés a meglepetés Birkózás ! Hat ország — Magyaror­szág, NDK, Románia, Bul­gária Jugoszlávia és Cseh­szlovákia — 157 versenyzője mérlegelt a debreceni Váro­si Sportcsarnokban sorra ke­rülő 5. Honvéd Kupa nem­zetközi kötöttfogású viadal előtt. A magyar válogatottak indulását kötelezővé tette dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány, de a keret két tag­ja mégis hiányzott sérülés miatt. Komáromi Tibor, az FTC világbajnoka térdsérü­lése miatt kérte, hogy pihen­hessen, míg a dunaújvárosi Vadász Csaba Európa-baj­­noki és világbajnoki helye­zett pedig a hét közben kis­pályás focizás közben elszen­vedett bokasérülése miatt nem állhatott rajthoz. El­lenben hosszú idő, a tavaly augusztusi világbajnokság óta először lépett szőnyegre az ugyancsak világbajnok Gáspár Tamás és imponá­lóan mutatkozott be. A 43 kg-os súlycsoportban Faragó (Bp. Honvéd) és az FTC-s Cseri között dől el vasárnap az elsőség, hiszen ők lettek a csoportgyőzte­sek. Az 52 kg-ban az A-cso­­port meglepezése volt, hogy Visnyei (BVSC) pontozással kikapott Böndétől (SZVSE) és csak az 5. helyért vias­kodhat. A döntőt Akhinsz­­ki (Bp. Spartacus) a bolgár Nuoronddal vívja, aki há­rom pontozásos győzelmet aratott. Az 57 kg-ban a dön­tőbe a szegedi Kiss J. és a ferencvárosi Simita, az ez évi magyar bajnok került, előbbi a délelőtti első for­dulóban meglepetésre legyőz­te az FTC-s Sikét. 62 kg­­ban (17) Sípos Árpád, a Va­sas Európa-bajnoka, négy mérkőzése közül tussal ver­te Bodait (SZVSE) és Je­­lentit (SZVSE). A másik ágon Szuromi (Vasas) őrizte meg a veretlenségét öt ta­lálkozón. A 68 kg-ban in­dultak a legtöbben, 25-en, ahol a diósgyőri Repka öt mérkőzése közül három al­kalommal tusgyőzelmet szer­zett. 74 kg-ban a Bp. Hon­­védos Podolszky Tibor, a ro­mán Profinnal találkozik a vasárnapi döntőben. 82 kg-ban is sokan felvo­nultak. Komáromi távollété­ben Erdélyi (BVSC) és Szí­vós (Csepel) szépen gyűjtö­gették a győzelmeket. 99 kg­­ban a bolgár Petar Petrov ellenfele a ferencvárosi Szeg­vári lesz, aki 2:1 arányban pontozással legyőzte a világ­bajnoki ezüstérmes Majort (O. Dózsa) is. 109 kg-ban a világbajnok Gáspár T­amás négy mérkőzést vívott és mindegyiket megnyerte, ér­dekesség, hogy hármat a BVSC birkózóival szemben. Ellenfele a fináléban ugyan­csak BVSC-versenyző, még­pedig az Európa-bajnoki bronzérmes üilés. A 130 kg-ban Kékes (Bp. Honvéd) és Klauz (Csepel) birkóznak majd a döntőben. Győzelem a müncheni tornán Hm Labdarúgás A grazi tornán kiharcolt második hely után folytatta jó szereplését Magyarország serdülő labdarúgó-váloga­tottja. A 15 évesekből álló csapat a müncheni, úgyne­vezett bajor tartományi tor­nán az első helyen végzett. Az előcsatározások során nyugatnémet tartományi csa­­patok ellen 2:9-ás, 5-0-ás és 3-1-es győzelmeket ért el, majd a döntőben 2-1-re le­győzte a sváb válogatottat. A magyar válogatott döntő­beli góljait Szöllősi és Sima (11-esből) szerezte. XLIV. 85. ♦ 1988. április 10 ;1 sportdivat ntvstorai Akik olimpikonjainkat öltöztetik Mindig izgatták fantáziá­mat a csukott, ajtajú szek­rények.. Vajon mit rejte­nek? A valóság aztán rend­re szegényebb volt, mint a képzelet szüleménye... Az­az, akadt egy kivétel, még­pedig éppen a minap. A furcsa az volt a dologban, hogy a szekrényt észre sem vettem. Oly tökéletesen sir­mult a falba, mintha ott sem lenne. Pedig ott volt. S ezt iga­zolhatja Konkoly Rómeó, a Hungarotex főmunkatársa is, aki a kereskedőház protokolltermében nyitott utat a rejtett kincsek előtt, amelyek szépen, las­san, mind-mind a tárgyaló­­asztalra kerültek.­­A szívfájdítóan szép női holmik katonás rendben követték egymást: szürke kosztüm; sárga, rakott ele­jű­ és türkiz blúz; fehér kalap — nemzetiszínű és sárga szalaggal díszítve; fe­hér cipő; szürke-fehér tás­ka; sárga rövidujjú ruha — fehér virággal, fehér övvel; türkiz ballonkabát — víz­­lepergetős anyagból, leve­hető kapucnival.) Irigykedve csodáltam az általam soha el nem érhe­tő „kirakatot”. Észre sem vettem, hogy valaki a há­tam mögött áll. „Tetszik?” A halkan feltett kérdés­ben szeretet lappangott. Majdhogynem szülői... Ba­­racs Dénesné, Klárika, a Hungarotex főosztályveze­tője állt mögöttem nyílt, örömteli mosollyal, s már mesélte is a ruhák születé­sét megelőző történetet. „Nyolcvanhárom márciu­sában döntött úgy a ház ve­zetése, hogy létrehozza a márkás termékek osztályát. Kis szériákat gyártottunk, húsztól ötven darabig. Ép­pen abból kiindulva, hogy senki sem szereti, ha az utcán szembetalálkozik a saját ruhájával... Előbb a M..­.év keresett meg ben­nünket. Formaruhát ren­delt tőlünk. Ennek híre ment, s hozzánk vonzott olyan megrendelőket is, akik korábban értéktelen termékeket kértek százezer számra. Pierre Cardin-bemutató­­inkkal, no meg a sajátja­inkkal beutaztuk a világ legkülönbözőbb részeit. Ta­valy novemberben megje­lent székházunkban a Ma­gyar Olimpiai Bizottság küldöttsége, s formaruhát kért Calgaryra, a téli olim­piára. Januárban már szál­lítottuk is a komplett öl­tözéket. .. Azóta kiderült, a magyar sportolókat az öt legelegánsabban öltözött or­szág képviselői közé sorol­ták. S hogy mi lett a folyta­tás? Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal versenytárgya­lást írt ki a nyári olimpiai játékok formaruháira. Ter­mészetesen, mi is a jelent­kezők között voltunk. Pier­re Cardin-divat szerint, de a saját tizenhárom fős kis csapatunk tervei alapján véstük papírra az elképze­léseket. Márciusban — a sportolók, az újságírók, a divatszakemberek, valamint az ÁISH képviselőinek je­lenlétében — zajlott le a bemutató a Budapest Kong­resszusi Központban. S anélkül, hogy tudtuk vol­na, miként fogadják terve­inket az emberek, a spor­tolóknak szánt ajándékként rendeztük ezt a „felvonu­lást”. .. Mi vittük el a pál­mát variálható ruhacsalá­dunkkal.” (A kis csapatról csak annyit, hogy mind a tizen­hárman megszállott sport­­rajongók. Ráadásul, többsé­gük sportolt is valaha vagy a családjukban voltak is­mert, híres sportolók. Klá­rika, a „csapat” vezetője, azon túl, hogy a nagynénik — Kovák Ilona és Kovák Éva olimpiai bajnokok­­ mellett nőtt fel, úszott. Egyikükből sem hiányzik tehát a szív, a jóakarat, hogy elegánsat, szépet pro­dukáljanak legjobbjaink­­nak.)­­­S ez a variálható, sok­sok „finomság” v­ott fe­küdt előttem. Tapinthatóan, de mint mondtam, soha el nem érhetően. S a „csapat­­kapitány” közben beszélt, beszélt. „Örültünk a sikernek, persze, hogy örültünk. De a tervezés gyönyörűsége csupán a bemutató végez­téig tartott. Utána jött a komoly munka. A kapaci­tást azonnal le kellett köt­nünk a gyártóknál. Tizen­három céggel szerződtünk nyolcvan női és háromszáz­ötven férfi öltözékre.” Amint kiejtette a férfi szót, kutatóan nézett az asztalra. Konkoly Rómeó újra a szekrényhez lépett, s újabb ruhakölteményeket varázsolt elő. A férfiakét.­­Szürke öltöny; fehér hosszú ujjú és türkiz rövid ujjú ing; sárga nyakkendő; sárga, ujjatlan mellény; fehér zokni; szürke moka­szin cipő; fehér kalap — sárga és nemzetiszínű sza­laggal; fehér nadrág; szür­ke-fekete öv; világos szür­ke ballonkabát — vízleper­­getős anyagból, levehető kapucnival.) Hogy így minden együtt volt, a fiatal főosztályveze­tő tovább folytatta mon­dandóját. „Persze ez a nyolcvanas, illetve háromszázötvenes szám még változhat, hiszen júliusban derül ki végleg, hogy kik, s hányan utaznak az olimpiára. .. Csakhogy ! Nekünk mindannyiukról méretet kell vennünk. Azaz kellene,­ mert jelenleg azt kutatjuk, hol, merre járnak felkészítő táborban, esemé­nyen? Mikor leljük meg őket, hogy rendelkezésünk­re álljanak? Egy idő múl­va ugyanezt tesszük a pró­bák miatt... Igyekszünk körültekintő­en, a legalaposabban vé­gezni munkánkat. Óriási az összefogás házon belül, no meg a társcégekkel is! Min­denki csak azt nézi, hol, mit tud segíteni. Mi aranyérmet, ezüstöt, bronzot nem tudunk adni sportolóinknak. De értük dolgozunk most, és egész nyáron. Senki ne vegye szerénytelenségnek, mi ez­zel az éjjel-nappal zajló munkával igyekszünk a do­bogóra segíteni őket.” Látom arcán, érzem hangja tónusán, nem a ha­tás, a szép szavak kedvéért mondta utolsó mondatait. Így érez, így éreznek ők, a „divatszakosztály” tag­jai, vezetői. Gyors kézfogás és Baracs Dénesné már nincs is a teremben. Fut a következő megbeszélésre. A szekrény meg szép las­san elnyeli az elegáns, gyö­nyörű holmikat... Fülöp Mária

Next