Népsport, 1988. május (44. évfolyam, 103-128. szám)
1988-05-21 / 120. szám
XLIV. 120. ♦ 1988. május 21. NÉPSPORT . KIOSZTOTTÁK AZ EZÜSTGERELY PÁLYÁZAT DÍJAIT Ősidőkre nyúlik vissza a sport és a művészet kapcsolata. E két terület egymásra találásának elősegítője az Ezüstgerely pályázat, amelynek díjkiosztóját pénteken délután tartották. A pályaművekből kiállítást rendezett a Testnevelési és Sportmúzeum munkaközössége. A kiállítás megnyitását és a díjátadást megelőző beszédében dr. Pongrácz Antal, az ÁISZZ általános elnökhelyettese így üdvözölte a zsúfolásig megtelt terembe öszszegyűlt alkotókat: „Önök ma itt a kultúrának két izgalmas területét képviselik. Munkáikban — bronzban, festményben, grafikán, textilen, fotón, könyvben, filmen és magnószalagon együtt van jelen, egymásra talált a sport és a művészet. Az 1912 és 1918 között rendezett újkori olimpiák műsorán szerepeltek művészeti versenyek is. Negyven éve már csak kiállítások kísérik az olimpiát. Itthon sem sportversenyhez kötődik, de negyedszázada létezik és a rangosabb művészeti vetélkedők sorába tartozik az Ezüstgerely pályázat, amely lehetővé teszi, hogy az alkotók kétévenként versenyezhessenek és kiállításon mutassák be a sport világát, annak fényeit és árnyait. A bírálók 220 pályázó 410 alkotásából válogatták ki a legjobbakat. A képzőművészeti alkotásokról elismerően szóltak, ugyanakkor kevés iparművészeti alkotásból válogathattak. Különösen az Ötvösművészek műveit hiányolták. A fotósok figyelmét a nagy versenyek nagy egyéniségei kötötték le, holott vannak diáksportolók, az egészségükért mozgók is, tömegével. Ők még nem ihlették meg a fotósokat? ... A számos sportkönyv közül csak nagy viták után tudták meghatározni a sorrendet. A sportfilmtermés azt jelzi, hogy a magyar alkotók művei újból a világszínvonalra emelhetik ezt a műfajt. Kevés pályamunka és a jó riportok távolmaradása jellemezte a rádióműsor kategóriát. Dr. Pongrácz Antal köszönetet mondott minden közreműködőnek, akik részt vettek a pályázat meghirdetésében, és a kis öndíjak felajánlásával emelték az Ezüstgerely -pályázat "rangja", majd le megnyitotta a kiállítást és átadta a díjakat az alkotóknak, az első sportjellegű alkotásom. Aztán amikor Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke Budapesten járt, készítettem egy olimpiai tárgyú kerékpáros-kompozíciót. Ezzel a legutóbbi Ezüst gerely-pályázaton különdíjat nyertem, és annyira megtetszett Samaranch úrnak, hogy megvette a NOB lausanne-i múzeuma számára. A Szalaggyakorlat a közelgő nyári olimpia tiszteletére született. Szinte az első percben egy lóalakú tornász figurára gondoltam, mert ez egyesíti a sport és a női test szépségét. IPARMŰVÉSZET. (12 alkotó, 32 pályamű). Az Ezüstgerely díjat a zsűri nem adta ki. II. díjat és 20 000 Ftot kapott. Ohíd Tamás iparművész a Lesiklás című gobelinjéért. III. díjat a zsűri nem adott ki. A Tricotex Vállalat különdíját és a vele járó 5000 Ft-ot kapta: S. Csordás Márta tervezőművész, Szöul I—IV. kollekciójáért. Különdíjasok (5000 Ft): Bubb Ferenc tervezőművész, Teke VB I—III. kollekciójáért, a Zsoffai Róbert vezette kollektíva a Fedettpályás atlétikai EB Arculat-tervéért. SPORTFOTÓ. (34 alkotó, 130 mű). Az Ezüstgerely díjat és 7000 Ft-ot kapta: Németh Ferenc a Jégvarázs című sorozatáért. II. díjat és 5000 Ft-ot kapott: Varga Zsolt az Aranyugró I. sorozatáért. III. díjat és 3000 Ftot kapott: Habik Csaba a Vas-Lady I—III. és a Lányok és a súly I—III. c. sorozatáért. Ő kapta a Fotóművészek Szövetségének plakettjét is a Komáromit leléptették című (Sinkovits Imréről készített) képsoráért. Az Országos Egészségnevelő Intézet különdíját és 2000 Ft-ot kapta: Boros Jenő a Marathon c. képéért. Különdíjas (7000 Ft): Pólya Zoltán a Lóhaláltánc képsoráért. Diplomával ismerte el a bírálóbizottság Riczinger Béla A nagy találkozás, Weber Lajos az Ikrek győzelme és Bánhalmi János a Holtpont c. munkáját. Fényképeit jól ismeri minden sportkedvelő. A világ különböző fotópályázatain mintegy félszáz díjat nyert munkáival. Az idén már másodszor vehette át az Ezüstgerely-díjat. Németh Ferenc, az MTI munkatársa 13 éve foglalkozik sportfotózással. — Mi kell a jó sportfotóhoz? — A legfontosabb, hogy fanatikusan kell szeretni a sportot. Ismerni kell minden sportágat, hogy tudja az ember, mikor mi fog történni, kiket lát maga előtt. Aztán a kellő időben már csak meg kell nyomni a gombot. SPORTIRODALOM. (79 pályamű). Az Ezüstgerely díjat és 15 000 Ft-ot kapta Mezey György Élvonalbeli labdarúgók felkészítése c. könyvéért. II. díjat (megosztva) és 7—7000 Ft-ot kapott: Bakó Jenő az Úszás története és Morvai Katalin Hölgyválasz c. művéért. III. díjat (megosztva) és 4—4000 Ft-ot kapott: a Lukovich István, Szabó László szerzőkettős, a Vívás, vívómesterség c. könyvéért, valamint Dulin Jenő és Dulin László a Vitorlássport c. könyvükért. Az Országos Egészségnevelési Intézet különdíját és 4—1000 Ft-ot kapott Nagy Sándor: Bicajoskönyv című és Dobozi László a téli sportok népszerűsítését szolgáló és gyakorlati űzésükhöz hasznos tanácsokat adó műveiért. Különdíjasok (1—4000 Ft): Kis Jenő, Hajdú János, Gombócz János, Maksz Imre: Bevezetés a testnevelés és sportoktatás technológiájába c. könyvükért; Sípos Tamás a Pénz istállója című irodalmi riportjáért. A zsűri diplomával ismerte el Nagy Béla sporttörténészi és -statisztikusi tevékenységét, SPORTFILM. (39 pályamű). Az Ezüstgerely díjat és 15 000 Ft-ot kapta a Milyen ember a sportoló? c. film alkotógárdája: Kovácsi László rendező, Tóth Erika forgatókönyvíró és Szegő András riporter. A film a Magyar Televízió sportosztályán készült. II. díjat és 10 000 Ft-ot kapott a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola alkotógárdája, a Röplabdázás mindenkinek c. filmjéért. II. díjat és 77000 Ft-ot kapott A női atlétika kezdeti lépései c. film alkotógárdája, szerkesztő: Dobor Dezső, riporter: Gyulai István, rendező: Mahrer Emil, valamint a Janika c. film alkotógárdája, szerkesztő-riporter: Komlósi Gábor, rendező: Gábor Tamás. Mindkét film a Magyar Televízió sportosztályán készült. Az Országos Egészségnevelési Intézet különdíját és 4000 Ft-ot kapott az IPV-filmstúdió a Hopp! Életmódmagazin c. sorozat beküldött részéért. Rendező: Fekete Katalin. A Helikofilm Vállalat különdíját és 4000 Ft-ot kapott: Bárány György a pécsi körzeti televízió rendezője beküldött filmjéért. Diplomával ismerte el a bírálóbizottság a Pannónia Video Stúdió Hőlégballon — vallomások a ballonról c. munkáját; a MOVI Katonai Filmstúdió Elég jó vagyok c. filmjét — rendező: Böjte József, a Coopinvest Filmstúdióban készült Birkózó VB ’85 c. filmet — rendező: Dobor Dezső és az Országos Oktatástechnikai Központ Kondicionálás Képességek c. filmjét — szakértő: dr. Istvánfi Csaba. Kovácsi László az előző Ezüstgerely pályázaton is első díjat nyert — akkor Gyulai Istvánnal. Most Tóth Erika forgatókönyve és Szegő András riporteri közreműködése segítette sikerhez. Kovácsi a televízió folyosóján kifüggesztette a pályázati felhívást, „Milyen ember a sportoló?” címmel. Később egy kicsit meghoszszabbította a határidőt, hogyelkészüljön Tóth Erika forgatókönyve — s íme, újra itt az első díj. Ismét beszélgetős riportos filmet készítettek. — Igen — mondja az ünneplők gyűrűjében — szeretem ezt a formát. Egyrészt, mert a sportfilmkészítésnek ma sok technikai és anyagi korláta van. De, hadd utaljak még az előző filmből a sakkozó Adorján András megállapítására: nagyszerű látvány egy filmben, ha például a könnyűlovasság támadásba lendül. Ám, az önmagáról valló ember arca — még nagyszerűbb! RÁDIÓMŰSOR. (15 pályamű). Az Ezüstgerely díjat és 7000 Ft-ot kapta: Török László, a 400 méteres vegyesúszás EB-döntőjének közvetítéséért. II. díjat és 4000 Ft-ot kapott: Deák Horváth Péter a Lelátó — Körmend Cipruson c. műsoráért. III. díjat és 3000 Ft-ot kapott: Földi Attila, Valaki a száguldó cirkusz világából: Balogh Tibor c. műsoráért. A bírálóbizottság diplomával ismerte el Novotny Zoltán és Radnóti László Oda a sporthoz c. műsorát. TÖRÖK LÁSZLÓ Kevesen kaptak eddig sportközvetítésért Ezüstgerely-díjat. (Igaz, a rádiós kategóriában csak néhány éve hirdetnek győztest és helyezetteket.) Sportközvetítésért, amelynek művelése — magas színvonalon — legalább olyan nehéz feladat, mint az Ezüstgerely többi kategóriájában (talán) maradandót, emlékezeteset alkotni. Török László, a Rádió sportrovatának munkatársa, néhány perces közvetítésében úgy tolmácsolta Darnyi Tamás Európa-bajnoki győzelmét, hogy a hallgatót odaláncolta a készülék mellé: felkészültségével és emberségével, visszafogottságával és szeretetével, magyarságával és egyéniségének a vállalásával, alázatával és ugyanakkor az egyszeri és megismételhetetlen pillanat továbbadásával. Ez a díj a műfaj elismerése is, amelyet sohasem szabad lebecsülni. Amely reneszánszát éli — ha akarjuk. .. Németh Ferenc Kovácsi László és Tóth Erika DÍJAZOTTAK KÉPZŐMŰVÉSZET. (54 alkotó, 115 pályamű). Az Ezüstgerely díjat és 40 000 Ft-ot kapta: Mihály Gábor szobrászművész a Szalaggyakorlat című bronzszobráért. II. díjat és 30 000 Ft-ot kapott: Ligeti Erika szobrászművész a Tripla Axel című bronzreliefjéért. III. díjat és 20 000 Ft-ot kapott: Babos László festőművész a Kerékpárosok c. olajfestményéért; Fekete Géza szobrászművész Toldi Géza című portrészobráért és Illyés Antal szobrászművész a Műugrás c. bronzszobráért. Különdíjasok (ló—10 000 Ft): Badacsonyi Sándor festőművész az Utazás Sakkországban című könyvilusztrációjáért, Köves Éva grafikusművész a Forgás közben c. ceruzarajzáért, és Záborzik Nándor szobrászművész az Üszők c. bronzszobráért. Jobb kezén álló karcsú tornásznő, a bal kezében levő szalaggal az olimpiai ötkarikát rajzolja elénk — a győztes szobor alkotója Mihály Gábor. — A sportot mindig nagyon szerettem, jómagam dobóatléta voltam — mesélte. — Néhány éve a ceglédi sportcsarnok elé készült, az ötkarikát formáló munkám volt Mihály Gábor Amikor közlöm telefonon a jó hírt, hogy Ezüst gerelyésjat kapott, Mezey György az első pillanatban hiszi is, nem is. — Ez tényleg igaz? Valóban így értékelték a könyvemet? Végtelenül boldog vagyok, s nagyon köszönöm ezt a rendkívül megtisztelő díjat. Abból amit mondott, azt szűröm le, hogy ennek a könyvnek hallatlan nagy jelentősége van az életében. — így igaz. Számomra ez fontos állomás, de nemcsak azért, mert e szakkönyvvel tudtam bizonyítani, hogy igenis van mit mondanom, akarok valamit nyújtani a magyar labdarúgásnak. Félreértés ne essék, nem kívántam senkit se kioktatni, inkább az edzőkollégáimnak akartam tanácsot adni. Mindenekelőtt okulásnak szántam a leírtakat. Azért is jelentősnek tartom ezt a könyvet, mert az elképzeléseimbe vetett hitem erősödött, azzal, hogy ilyen visszhangra talált. Nagy elődök nyomdokain •. Az az érzésem, hogy korábban eléggé megcsappant az elszántsága, megtöredezett a meggyőződése, vagyis némileg hitehagyottá vált. — A szakmába vetett hitemet sohasem vesztettem el, de az is tény, hogy a mexikói kudarcba, majd az azt követő hónapok tortúrájába, vívódásába a lelkem bizony alaposan belerokkant. Éppen ezért van különös jelentősége ennek a mostani megtisztelő elismerésnek. S még valami. A könyv azért is fontos számomra, mert a magyar labdarúgás csodálatos hagyományaiba vetett hitemet is tükrözi és egy olyan folyamatba illeszkedik bele ez a kötet, amelynek alapjait Csanádi Árpád és Pálfai János rakta le sok évtizeddel ezelőtt. Való igaz, ez a két nagy tudású labdarúgó-szakember az egész sportág számára rendkívül értékes munkásságot folytatott. Nem véletlen, hogy a nemzetközi futballéletben még ma is szinte bibliaként forgatják könyveiket. — Pontosan ezért tartom rangnak azt, hogy otthon egy szakkönyv kapta ezt a díjat, ráadásul egy labdarúgással foglalkozó mű. Olyan pillanatban, amikor a sportág nincs valami rózsás helyzetben. — Hány év tapasztalatait sűrítette könyvébe? — Közel tíz esztendeje gyűjtöm hozzá a jegyzeteimet, s benne van eddigi edzői pályám sok-sok öröme és útvesztője, három világbajnokság személyes benyomása, szakcikkek egész sora, s nem utolsósorban mindaz a gyakorlat, amelyet ezen a pályán szereztem. Elég közérthető stílusban írta meg művét. — Kifejezetten edzői stílusban, az öltöző hangján. Ez volt a szándékom, nem akartam én irodalmi értékű mondatokat eszkábálni, én az edzőkollégáimhoz akartam szólni. -— Hány évig írta a könyvet? — Közel két évig. Zsákutcában van a sportág . Letett egy értékes szakmai munkát az asztalra, de ugyanakkor sokan azt mondják, hogy teljesen felesleges a magyar labdarúgás versenyfutása a nyugateurópai, avagy tengerentúli futbalnagyhatalmakkal. Hiszen a nagy átlagból kilépni, ma már egyértelműen csak pénzkérdés, a tőkének a labdarúgásra koncentrálása. — Öt éve hirdetem, hogy óriási lehetőség van a kezünkben, ugyanis megállt a nemzetközi labdarúgóélet fejlődése. Tetszik, nem tetszik, de zsákutcában van a sportág. Aki szakmailag valami újat hoz, az a többiek fölé tud kerekedni. ■F Elfogadom, de ez nem mond ellent annak, amit a vastagabb pénztárcájú futball hatalmakról mondtam. — Úgy vélem, nem abban kell velük versenyezni, amiben ők a tehetősebbek. A menedzselésben mindig le fognak minket körözni, a játékosvásárlásban is, hiszen nekik a bal mellényzsebükben több pénz van, mint nekünk az összesben. Meggyőződésem, hogy a játékosokba fektetett szakmai munkában, a labdarúgók képzésében kell többet és jobbat nyújtanunk, s akkor majd mi teszünk szert lépéselőnyre. Szerzői hitvallását hogyan foglalná össze? — Egyszerűen csak azt akartam elmondani, hogy nem vagyok sem mágus, sem megváltó. Pusztán a szakmai felfogásomat próbáltam megfogalmazni, de cseppet sem az önmutogatás céljával. Glória nélkül próbáltam felvázolni, milyen is egy futballedző élete ... " Hallott már arról, hogy az elmúlt hetek válogatott mérkőzésein, amikor nem ment a csapatnak, sajnos, ilyen gyakorta előfordult, a közönség egy része kórusban kiabálta a nevét? Mi több, ezrek invitálták, kérlelték, hogy minél előbb jöjjön haza. — Nem, nem hallottam erről... — S mégis, mi erről a véleménye? — Nagyon nehéz megfogalmazni az érzéseimet. A minden emberben meglevő egészséges hiúság mellett bizonyos értelemben fájdalmat is érzek. Sajnálom azokat, akiknek nem adják meg a türelmet a munkájukhoz, ugyanis bizalmatlan légkörben nem lehet dolgozni. De a szurkolói reagálásnak volt még egy változata. A drukkerek elkeseredésükben azt is hozzávágták a játékosok fejéhez, hogy „Mexikó, Mexikó”. — Ezt az érzelmi kitörést is megértem valahol. A világbajnokság a sportág rajongóit is sokkolta. Ők is nehezen tudják kiheverni a Mundialon történteket, s akkor képzeljék el, hogy bennünk — akik a kudarc csapásait az arcunkon, érezhettük , milyen maradandó sebek maradtak. + Mikor jön haza? — Előreláthatólag június végén. + Végleg, avagy szerződést hosszabbít? — Eldöntött kérdés, hogy végleg eljövök Kuvákból. Néhány hét múlva már útrakelek a családdal, de csak az Európa-bajnokság után érkezem haza. Kíváncsi vagyok a kontinens nyolc legjobb csapatára, de főleg az Mezey György: „ A szakmába vetett hitemet sohasem vesztettem el...” Júniusban végleg hazamegyek ra, hogy hol is tart az európai labdarúgás. Értelmes feladatra: igen . Elvállalná, hogy az EB- ről szakkommentárokat küldjön a Népsportnak? — Ha felkérnek rá, boldogan. -F Részünkről áll az alku. — Örömmel vállalom a szaktudósító szerepét. -J Azt beszélik a labdarúgóberkekben, hogy az utóbbi hónapokban több magyar klub is ostromolta ajánlatokkal. Mi ebből az igazság? — Valóban megkeresett néhány hazai egyesület, de nem hatalmaztak fel arra, hogy beszámoljak ezekről a tapogatózó tárgyalásokról. Az tény, hogy egyik klubbal sem egyeztem meg, sőt, ígéretet sem tettem nekik. ■F Ezek szerint nem vállal vezetőedzői tisztséget? — Egyelőre nem, ha hazamegyek először tájékozódnom kell, és utána döntök. — Ez sejtelmes megfogalmazás. Beszéljünk őszintén. Most vállalna edzői feladatot a magyar labdarúgásban, vagy sem? . ......... — Ez nem tőlem függ.. .Értelmes miliőben, világosan körülhatárolt feladatrendszerben bármikor szívesen dolgoznék. Természetesen csak akkor, hogyha ésszerű, hosszú távú programban tudnám az elképzeléseimet rögzíteni. A mielőbbi viszontlátásra és még egyszer gratulálunk a szép díjhoz. — Köszönöm. S egyúttal üdvözlöm a Nonseol valamennyi olvasóját. Gyenes J. András