Népsport, 1988. október (44. évfolyam, 234-260. szám)
1988-10-26 / 255. szám
XLIV. 255. ♦ 1988. október 26. Labdarúgás Fanswikot üldözöli a bíró Kaszás Gábort M mentették Kedden délután többen várakoztak az MLSZ tanácstermében. A fegyelmi bizottság tagjain kívül ott láttuk Mezen György szövetségi kapitányt és dr. Seprűs Zoltánt, az etikai bizottság elnökét. Kaszás Gábor meghallgatására került sor. A Videoton vezetőedzőjét a Népsportban október 8-án megjelent nyilatkozata miatt jelentette fel a Rába ETOVideoton mérkőzést követően Hartmann Lajos játékvezető Hartmann magára vette a megjelent következő néhány sort: „...nekünk mostanság elég sok gondunk, bajunk van a külső körülményekkel, a találkozókat befolyásoló dolgokkal”. Dr. Rácz Gyula, a fegyelmi bizottság elnöke előbb ismertette a nyilatkozatot, majd elmondta, mit mondott az előző hét keddjén történt meghallgatásakor a bíró. Azon a tárgyaláson, amelyen Kaszás Gábor nem jelent meg. — Október 18-án, a tárgyalás napján nemzetközi barátságos mérkőzést játszottunk a Nyitra csapatával - mondta távolmaradása okáról Kaszás. — A Videoton elnöke nem engedett el. Majd a nyilatkozatáról az elnöki kérdésre részletesebben is beszélt: — Jó csapatom van — mondta Kaszás. - Ezért nem félünk az ellenfelektől, így a Győrtől sem tartottunk. Öszszeállítási gondjaim voltak, ezért nyilatkoztam azt, hogy elég sok a gondunk a külső körülményekkel. Úgy vélem, nyilatkozatommal senkit nem sértettem, különösen, hogy azt sem tudtam, ki lesz a bíró. Egyébként nekem Hartmannal semmi gondom nem volt. Ezután Rudas Ferenc, a bizottság másik tagja mondta el véleményét: — Ha egy héttel korábban eljön a tárgyalásra, nem válik tengeri kígyóvá az ügy. Az a mérkőzés nem volt annyira fontos, hogy mindenképpen ott kellett lennie! Ezután Szalmásy Tamás, a Videoton szakosztályvezetője kért szót. Elmondta, amit mindenki tudott: az egyesület elnöke múlt kedden nem engedte el Kaszást, és azt, hogy az elnök levelét nem vette át egy héttel korábban a fegyelmi bizottság elnöke. Az is elhangzott, hogy lényegében nem is tudták, miért idézik az edzőt. — Tudták, miről van szó — válaszolt dr. Rácz Gyula. — Írásban, majd szóban is közölték az MLSZ illetékesei a Videotonnal, hogy Hartmann miért jelentette fel Kaszás Gábort. Ezt a tényt igazolja az a levél, amelyet dr. Brávácz Ottó az első fegyelmi tárgyalásra küldött nekünk! Szünet következett. Majd jó tíz perc várakozás után mindenkit behívtak a terembe. — Az MLSZ fegyelmi bizottsága Kaszás Gábort vétség hiánya miatt felmenti - jelentette be dr. Rácz Gyula. — Arra kérjük, a jövőben világosan és egyértelműen fogalmazzon. Bátran mondja el véleményét, konkrétan foglalja össze mondandóját. Az első tárgyaláson a bíró volt ott, a másodikon az edző. Az ügy teljes tisztázása tíz percig tartott volna, ha Kaszás a múlt kedden jelen van. Akkor, ott egymás szemébe mondhatták volna, amit később a tévében hosszasan fejtegettek, s melyet Hartmann még meg is toldott a hétfői Sportvilágban. Kiderült, fantomot üldözött a bíró. Belemagyarázott a nyilatkozatba olyasmit, amit csak ő gondolt, vagy érzett. Vihar egy pohár vízben? Tulajdonképpen igen. Persze az is kérdés, miért nem lehet bizonyos dolgokat egyszerű, közvetlen beszélgetésen tisztázni, miért kell úgymond fegyelmi tárgyalásokat összehívni, félreérthető nyilatkozatok miatt? Miért nincs például közvetlen párbeszéd a liga és a játékvezető-bizottság között? Már tárgyaláson kívül, tovább folyt a diskurzus. Kaszás Gábor felvetette, milyen jogorvoslatra számíthat, hiszen a tárgyaláson bebizonyosodott, hogy nem követett el semmit, de közben meghurcolták a nevét. Sőt, egy hétre még fel is füg,gesztették a munkájából a semmiért! Ez viszont már egy másik téma. Ebben az ügyben már az edzőnek kell lépni, ha kivan. Varga Béla FÖLDSZINTES ÁLMOK A Zsivótzky név hallatán szinte kivétel nélkül ez egykori olimpiai bajnok kalapácsvetőre gondolnak a szurkolók. Nos, a kalapácsvető fia, az ifjabb Gyula ugyan megpróbálkozott az atlétikával is, de igazán csak a focipályán érezte otthon magát. Kilencéves korában jelentkezett a Fradi serdülő csapatánál, s nem sokkal később már a kölyök négy balszélsőjeként játszott hétről hétre. Ma is szeretettel beszél mestereiről: Serli Sándorról, Vincze Gézáról, Bicskei Bertalanról, akiknek rengeteget köszönhet. Tagja volt az ifjúsági EB-n Moszkvában aranyérmet nyert válogatottnak, ma is elsöprő hévvel meséli a csodálatos moszkvai élményeket. Meglepetéssel hallgattam, amint arról beszélt: a baj ott kezdődött számára, amikor ő maga is elhitte, az aranyéremmel már igazán jó labdarúgó, s elég, ha kimegy a pályára. Az eredmény aztán már úgyis jön magától ... A kispadon ébredt fel álmából. Tizenhárom évet töltött az Üllői úton, és igazán egyetlen edzőnél sem tudott gyökeret verni a csapatban a ma is csak 22 esztendős labdarúgó. Végül sok álmatlan éjszakát okozott számára a döntés, hogy a nyáron új klubot válasszon magának. Tárgyalt a siófokiakkal, de mivel fiatal házas, érthetően nem akart elszakadni ifjú feleségétől. Így amikor a váciak megkerestek, szinte azonnal igent mondott az egy évre szóló kölcsönadásra. Aztán azzal folytatta, hogy elárulta: most kezdi Vácott érezni a bizalmat. Még nem is tudta igazán megszokni, hogy ma már nem kell attól tartania, ha valamit elront a pályán, Palicskó Tibor edző nem cseréli le azonnal.. . Beszélgetésünk befejezéseként terveiről kérdeztem Zsivótzkyt. Nagyon halkan mondta: egyelőre az a célja, hogy stabil NB I-es labdarúgó legyen. Ha ez majd sikerül, akkor pedig legalább egyszer szeretne válogatott kerettag lenni. Annál is inkább, mert őt már a név is kötelezi. (Kurkovits) A Népsport székében: Friedmizky Zoltán ELHATALMASODOTT A JÁTÉKOSURALOM Egy futballmérkőzés, múnsom óta így tartom a számomra ünnep. A Ferencvárosban játékosként eltöltött évek, az edzősködés, majd a kubai és kuvaiti esztendők ezt az érzést erősítették bennem. Hét év után készültem a mostani randevúra. Úgy döntöttem, megnézem a Honvéd—Dunaújváros találkozót, s ha módom nyílik rá, akkor a Tatabánya—Ferencváros rangadót. Tudtam azt is, hogy lesz összefoglaló a tévében, így hát minden szerencsésen öszszejött. A kispesti 90 perc számomra nagy csalódást okozott! Azt hittem, NB II-es mérkőzésre váltottam belépőt. Nagyon sokat hibáztak mindkét oldalon. A Honvéd igazából nem tudta azt nyújtani, ami neves játékosaitól elvárható volna. Ennek a találkozónak, majd a további hétnek az összefoglalóját nagy érdeklődéssel vártam. Hátha én láttam valamit túlzón. Tudom, hogy a tömörítés mindig csalóka. Kimaradnak az üresjáratok, főleg az izgalmas események kerülnek a közönség elé. Kifejezetten tetszett viszont a tatabányai rangadó! Főleg az irama és a küzdőjellege ragadta meg a figyelmemet. A Rába ETO—Vasas összecsapás pedig azért volt számomra érdekes, hogy vajon a játékosok mire képesek új edzőjükért? Nos, Mészöly Kálmán csapata harcosságával elégedett lehet. A Rába taktikusabban, gólratörőbben játszott, s ezzel nyert. A Dózsa szombathelyi győzelme egyértelműen igazolta, sokkal több van a lilákban, mint amit addig nyújtottak. Érdekes volt a ZTE—Videoton találkozó is, pontosabban fogalmazva az a néhány perc, amit a tévé mutatott. Sokan kérdezték tőlem: friss szemmel mit és hogyan látok? Mi változott hat év alatt, mióta nem láttam magyar futballmeccset. Úgy érzem, hogy a játékosállomány azóta tovább szürkült. Nagyon sok a félkész labdarúgó! Úgy kerülnek NB I-es csapatokhoz játékosok, hogy technikai és taktikai téren nagyon gyenge szinten állnak. És sajnos sok mindent hall az ember. Úgy tűnik, ma még jobban elhatalmasodott a játékosuralom, mint régen! A fő gond ezzel a szemlélettel akkor csúcsosodik ki, amikor pályára lép a játékos. Amíg követel, addig profi, ám amint meglátja a zöld gyepet, egyszerre amatőrré válik... Amit még megfigyeltem: nálunk sajnos nagyon jellemző, hogy szinte mindenki előkészítő, szervező játékos akar lenni! De hol vannak azok, akik gólt akarnak szerezni? A mi időnkben valósággal versengtünk, ki rúg többet. A játék elvész a labda járatásában, s közben egy tapodtat sem megy előre az akció f rondás . Erre már céloztam az előbb. Mit nyilijjon a IZ drilljlm, lehetne, tenni? Olvasom, mennyi edző van komoly munka nélkül. Miért nem alkalmazzák őket a klubok? A neves szakemberek valósággal vonzanak a gyerekeket. Ám őket ezért a munkáért nem fizetik meg! Ha ez így megy tovább, még vékonyabb lesz a réteg, amelyből a klubok válogathatnak. És persze, tovább szűkül a válogatott szintű játékosok száma. Számomra nagyon szimpatikus, amit Mezey György akar az utánpótlás-nevelés területén. A kluboknak sokat kell tenni a tervek megvalósításáért, s bizonyára a serdülő- és ifjúsági válogatottak - mint ezeknek az évjáratoknak a reprezentánsai - is igazából akkor lesznek majd jók, ha valóban a legügyesebbek kerülnek a keretbe és velük aztán az edzőtáborokban is magas szinten foglalkoznak. A játékosokra visszatérve: ők annyit engedhetnek meg maguknak, amennyit a vezetők engednek. Éppen ezért olvastam nagy figyelemmel, amit a Dunaújváros vezetése most csinált. Keményen büntetett, s ha pillanatnyilag meg is érzi ezt az eredményekben, biztos, hogy hosszú távon kamatozik mostani, számomra szimpatikus döntésük. Én is szeretem a játékosokat. Ám, pontosan azt várom el tőlük, amit annak idején mi is megtettünk. Szerettünk játszani, imádtuk a közönséget és a klubunkat. Igaz, ehhez kell az otthoni indíttatás. A szülők odafigyelése, aztán a feleség gondoskodása. Úgy vélem, ezen a téren is akad bőven pótolni való. A futball elsősorban ma is játék. Ezért így kell felfogni, s nem csupán üzletet, meggazdagodás lehetőséget keresni benne. Aki a fiatalok rajongásig szeretik azokat, akik gyertkek, okosan tanítják őket. Hosszú esztendőkön át tanítottam Budaörsön, majd megyei szakfelügyelő voltam. A KSI-nél, ahol most is dolgozom, rengeteg a munka, a tennivaló. Ám nekem az a véleményem, megéri! A fiatal könnyen formálható! Úgy vélem, igazából az örül a pihenésnek, aki előtte lelkiismeretesen elvégezte a feladatát. El kell érnünk, hogy sokan gondolkodjanak hasonlóan. Ha a fiatalokkal, tehetségükkel jól sáfárkodunk, akkor erkölcsi tartásuk is nagyobb lesz. Hétfőn nagy megdöbbenéssel hallottam a rádióban, hogy a rendőrség bundaügyekben nyomoz. Hát megint idáig jutottunk? Úgy tűnik, a korábbi büntetések vagy nem voltak elég szigorúak, vagy pedig nem terjedtek ki mindenkire, aki vétkes volt. Így sokan azt hitték, most sem lesz másképp. A.. „ meg fájó is. Mi, akik szeretjük, de Kína ugy KinOS, lárjuk is a futballt, különös felelősséggel tartozunk azért, hogy ezt a szép játékot ne tegyék tönkre sötét praktikák. Ne a vesztegetési pénz, a „bunda” döntsön, ne csapják be a közönséget. Aki azt hiszi, hogy másokat ültet fel, valójában önmagát csapja be. Saját magát, de legfőképp azt a klubot értékeli le, amelynek kötelékében tudása legjavát kellene adnia. Éppúgy, mint mások, részleteket még én sem tudok. Egyet viszont nagyon fontosnak tartok leszögezni: ha bebizonyosodnak a vádak, akkor mindenkit azonos mércével mérjenek, ne legyen senki kivétel! A 11. forduló játékosa: Haidip Tibor (MTK- VM) „Bajnokságot akarunk nyerni” Első csapata: Kakucs. Első edzője: Kaldenecker Márton. Kora: Huszonkét éves vagyok. Milyen posztokon szerepelt. A csatársor minden helyén megfordultam már. Mostanában pedig többször a középpályán játszom. Persze, a legszívesebben elöl szeretek lenni. Válogatottságainak száma: Csak egyetlen egyszer voltam utánpótlás-válogatott. Erényei: Ezt döntsék el a vezetők és a szurkolók. Hibái: Helyzetkihasználásban és a kombinatív játékban nagyon sokat kell még fejlődnöm. Osztályzatai: 6, 5, 6, 8, 6, 6, 6, 7, 6, 5, 9. A forduló játékosa címet azzal érdemelte ki, hogy a Váci Izzó elleni mérkőzésen rengeteget futott, három pompás gólt szerzett és az egész találkozó folyamán szinte minden megmozdulása életveszélyes volt. Játékában rengeteg céltudatosságot lehetett felfedezni, nem volt felesleges labdacipelése, öncélú cselezgetése. Gyorsan, folyamatosan futballozott kilencven percen keresztül. Hetek óta nagyszerű teljesítményt nyújt. Szombaton este a Vác ellen egyszerűen foghatatlan volt. Minek tulajdonítja ezt a kitűnő formát? ♦ Túlságosan dicsér, pedig azért lehetne ezt még fokozni. Az az igazság, hogy elsősorban a célszerű edzéseknek köszönhetem, hogy jó erőben vagyok. A másik ok pedig az, hogy szenzációsan jó az MTK-ban a csapatszellem! Mindenki a maximumot igyekszik kihozni magából, mert bajnokságot akarunk nyerni. Egy ilyen tudatosan játszó társaságban nekem is hoznom kell magam. — Nos, a váciak elleni mérkőzésen igazán hozta magát. Milyen érzésekkel készült volt csapata ellen? ♦ őszintén meg kell mondanom, lámpalázas voltam. Mégpedig azért, mert nagyon sokat köszönhetek a váciaknak, elvégre náluk lettem NB I-es játékos. A felkészülésemben nem volt semmi új, de magamban azért mondogattam, hogy jól kell játszanom, és gólt kell rúgnom. — Ez az óhaja már a hetedik percben sikerült. Úgy tűnt, mintha megérezte volna, hová fog érkezni a beadás . .. • Igen, így volt. Az edzéseken nagyon sokat gyakoroljuk az oldalról érkező labdák értékesítését. Itt is ez történt. Amikor Szeibert belőtte a labdát, tudtam, hogy hová kell mennem, és már csak be kellett rúgnom. — Egy félidőn keresztül nagyon jól játszott a csapat. Aztán a második félidő elején — ez lassan már jellemzővé válik — visszaestek. Vajon miért? ♦ Verebes József remek letámadásos taktikát dolgozott ki, amelyet az első félidőben maradéktalanul végre is hajtottunk. Helyzeteink alapján már akkor eldönthettük volna a mérkőzést. Az, hogy a második játékrészben gyakorta visszaesünk, én elsősorban a gyenge koncentrálószélességünkben látom. Úgy gondoljuk, már megnyertük a meccset, és kiengedünk. Ezt ellenfeleink többnyire megérzik, és előfordul, hogy már nem tudunk ritmust váltani, és emiatt végigszenvedjük a második félidőt. — A Vác ellen most sikerült a ritmusváltás? ♦ Igen, és ez is azt bizonyítja, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt mondják: fizikai problémáink vannak. Ilyesmiről szó sincs! Valamennyien ragyogó erőben vagyunk. Ha nem így lenne, nem tudtunk volna szombaton este sem olyan utolsó húsz percet produkálni, mint azt tettük. — A harmadik gól azt mutatta, hogy remek a közösségi szellem a csapatnál. Híres akár kapura is fejelhette volna a labdát, de inkább továbbadta. Mindig így van ez? ♦ Állítom, hogy igen! Azt hiszem, nagyon korszerű akció után szereztem azt a gólt. Növeli az értékét, hogy a váciak közül senki sem tudott hozzáérni a labdához. Amikor Katzenbach beívelése után Híreshez került a labda, láttam a szeméből, hogy nekem fogja fejelni. Már előre megnéztem a bal sarkot, aztán befejeltem. A mérkőzés után megköszöntem Híresnek, aki nevetve így válaszolt: „Ha nem a Vác ellen játszunk, tudod mikor fejelem neked?" Persze biztos vagyok abban, hogy ezt csak viccnek szánta. — Hetek óta jól játszik. Nem gondolt arra, hogy esetleg helye lenne a válogatott keretben? - Hazudnék, ha azt mondanám, ilyesmi nem fordult meg a fejemben. De nem vagyok türelmetlen. Nem tudom, de van egy olyan érzésem, hogy engem nem nagyon vesznek észre. Ha gólokat rúgok, beszélnek rólam, ám nem sokáig. De nem adom fel! Két nagy álmom van: bajnokságot nyerni az MTK-VM-mel és magamra húzni a válogatott mezt- Ezekért képes vagyok mindenre. Azt szokták mondani, ha valaki valamit nagyon akar, akkor az előbb vagy utóbb bekövetkezik. Nos, én kivárom! — Nehéz sorozat előtt állnak: Dunaújváros, Újpest, Haladás, majd pedig a Honvéd. Őszi bajnok lesz a csapat? + Nem lesz könnyű, de ha ugyanilyen akarással és lelkesedéssel játszunk, nem lehet baj. Örülnék, ha őszi bajnokok lennénk, de azért fontosabb, hogy a végén álljunk az első helyen. (zombori) NÉPSPORT . NB I