Népsport, 1989. április (45. évfolyam, 77-102. szám)

1989-04-23 / 96. szám

2 NÉPSPORT Labdarúgás 3 Tanácskoznak a megyei parlamentek Ikács-Kisk■■ H­­­m­írje íj típusú kapcsolatokra van szükség Kecskeméten a megyei tanács dísztermében tartot­ta küldöttközgyűlését a Bács-Kiskun Megyei Lab­darúgó Szövetség. Miklós Zoltán, a megyei szövetség elnöke számolt be a szövetség munkájáról, és vázolta a feladatokat. Meg­állapította, hogy fontos a szövetség átalakítása. El­mondta, hogy 100 felnőtt, 55 ifjúsági és 43 serdülő­csapat vesz részt a bajnoki küzdelmekben. Részletesen elemezte az egyes bizottsá­gok munkáját. Nem hall­gatta el, hogy az elnökség tevékenységét — különösen a korábbi időben — nehe­zítette a kellő hatáskör hiánya, és az országos szö­vetséggel való kapcsolat is gyakran akadozott. A beszámoló után rend­kívül éles vita alakult ki. A hozzászólók, főleg az utánpótlással és a diáksport területén mutatkozó ellent­mondásokkal foglalkoztak, de szó esett az edzőbizott­ság hiányos munkájáról, az átigazolásokról és a kis­­egyesületeket sújtó nehézsé­gekről. A tizenegy hozzá­szóló között volt Czékus Lajos, az MLSZ főtitkár­­helyettese. Elmondta, a szövetség feltett szándéka, hogy elősegíti a kisegye­­sületek nevelőmunkáját és tisztességes értékelését. A szövetségben bíznak abban, hogy a választások után a korábbinál sokkal közvetle­nebb lesz a kapcsolat az MLSZ és a megyei szövet­ségek között. Ezután az alapszabály-tervezetről folyt a vita. Végül az elnökség meg­választására került sor. 19 tagú elnökségeit választot­tak, az elnök dr. Major Im­re, a megyei pedagógiai in­tézet igazgatója lett. Ezt követően az elnökség megtartotta első ülését, ezen elnökhelyettesnek dr. Fekete Jánost, főtitkárnak Szentannai Józsefet válasz­totta. Az országos közgyű­lésen dr. Major Imre, Szentannai József, Kiss Je­nő, Bart­a Imre és dr. Var­ga Miklós képviseli a me­gyét. Heves megye Meg kell őrizni az alapokat Szombaton négy órán át tartott Egerben a Heves Megyei Labdarúgó Szövet­ség vezetőségválasztó köz­gyűlése. Jelen volt Tibor Tamás, az ÁISH elnökhe­lyettese és Csíki Károly, az MLSZ munkatársa. A le­köszönő elnökség nevében az elmúlt időszak munkáját Pusztai László értékelte. A beszámolóból kitűnt, hogy szakmai téren a szövetség önállóan tevékenykedhetett. Sikerként könyvelték el, hogy Heves és Füzesabony körzeteinek összevonásával újabb két hasonló szintű bajnoki sorozat lebonyolí­tására nyílt lehetőség. Az alacsonyabb osztályú csa­patok szakosztályainak te­vékenységét figyelemmel kísérték, az NB-s együtte­seknél pedig az utánpótlás­nevelést kérték számon. Egerben az edzőbizottság heti egy alkalommal olyan gyakorlási lehetőséget is megteremthet, amelyen az iskolavárosban tanuló, de a megyeszékhely környékén játszó diákok vesznek részt. A beszámoló utáni vitá­ban tizennégyen kértek szót Felvetették, hogy Gyöngyös körzetében öt al­sóbb osztályú csapat is visszalépett. Ez érthetetlen, hiszen ezen a környéken menyasszonytáncból egy­­egy alkalommal 200 ezer forintot is összeadnak. Meg kell találni a módját a kis közösségek továbbélésének. Volt egy érdekes javaslat is. A hozzászóló közhasznú társadalmi munkára köte­lezné tanári felügyelettel azokat a diákokat, akik tö­megsport szinten sem spor­tolnak! Puhl Sándor FIFA- játékvezető egy sportkollé­gium létrehozását szorgal­mazta. Tibor Tamás az utánpótlás-nevelés fontos­ságára hívta fel a figyel­met. A közgyűlés megválasz­totta a 15 fős elnökséget. A Heves megyei szövetség elnöke dr. Vass Géza, a megyei tanács osztályveze­tő-helyettese lett, a főtitkár ismét Pusztai László. A ré­gi elnökség tagjai közül he­ten tagjai az új testületnek. A szövetség leköszönt el­nöke, Miskolci László — aki másfél évtizeden át látta el ezt a tisztséget — Tibor Tamástól átvette az ÁISH kiváló társadalmi munkáért kitüntetését. Az országos közgyűlésre He­vesből négy küldöttet — Pusztai László, dr. Vass Géza, Aliné Mező Mária, Várkonyi Ferenc — válasz­tottak. Mi válogatott mérkőzés Ózd­on Magyarország-Bulgária Az Ózdi Kohász az idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. A jubileumi év első kiemelkedő ese­ményeként vasárnap fél háromkor mérkőzik egy­mással a magyar és bolgár női labdarúgó-válogatott. A két csapat eddig négyszer találkozott. Két ma­gyar győzelem és két döntetlen született. A magyar válogatott péntek óta Ózdon készül Eipel Ferenc irányításaival. A szombati gyakorlás után az edző így nyilatkozott: Az idén minden héten játszottunk mérkőzést női csapatokkal, valamint fiúkkal. Egy alkalommal találkoztunk a svéd bajnokság második helyezettjé­vel, az Östers IF csapatával, 3-1-re győztünk. A magyar csapat így kezd: Kiss — Tóth J., Tóth­­né, Till, Jenei — Papp, Fülöp, Bárfy — Nagy A., Nagy T., Főfai. Csere: Vrábel, Bukovszkyné, He­gedűs. -­ntirtél a színünk huszonnok Huszonkét forduló csemegéi R­itkán fordult elő a magyar labdarúgó-baj­nokságok történetében, hogy áprilisban csak két bajnoki fordulót rendezzenek. Igaz, most áprilisban már a harmadik válogatott találkozóra készülnek a legjobbak. A 22. forduló (április 15.) után újabb kéthetes pihenőt kaptak az élvonalbeli klubok. Újabb néhány napot nyernek a csapatok arra, hogy rendezzék soraikat, és sérültjeik fel­épüljenek. A szurkolóknak pedig néhány érdekes­séggel szolgálunk a bajnokság szünetében. Csapatok — játékosok Az 1988—89-es bajnok­ság eddig eltelt 22 fordu­lójában közel annyi lab­darúgó kapott játéklehe­tőséget, mint az előző bajnokság egészében. Tavaly 382 játékos ju­tott szóhoz, míg az idén már 370. A bundaügy miatt felfüggesztett és eltiltott labdarúgók nagy száma miatt szerepeltek ilyen sokan. Békéscsaba 22, Bp. Honvéd 24, Du­naújváros 29, Ferencvá­ros 21. Haladás 25, MTK­­VM 22, Pécsi MSC 31, Rába ETO 23, Siófok 20, Tatabánya 23, D. Dózsa 25, Vasas 23, Váci Izzó 21, Veszprém 26, Video­ton 24, Zalaegerszeg 19. (A csapatok neve után a játékosok számát tüntet­tük fel.) Nyolc játékos idény közben váltott klubot. A két csapatban szereplők: Csonka Gyula (Rába ETO —Videoton), Huszárik László (MTK-VM—U. Dó­zsa), Kósa László (Vác— U. Dózsa), Ördög József (Rába ETO—Haladás), Páli Attila (ZTE—Tata­bánya), Sa­llói István (Vi­deoton—Rába ETO), Va­dász Imre (ZTE—MTK­­VM), Zsinka János (FTC —Dunaújváros). Az 1-0 a sláger Végigböngészve az ed­dig lejátszott 176 mérkő­zés jegyzőkönyvét, szem­betűnő, hogy a legdiva­tosabb eredmény az 1-0. A mérkőzések majdnem húsz százalékán mindösz­­sze egy gólt lőttek, s ez­zel három pontot szerez­tek a csapatok. Hazai pá­lyán 23 alkalommal, míg idegenben 10-szer győzött az egyik fél a minimális egy góllal. 23 esetben 2-1, 21-szer 2-0 volt az ered­mény. Ezután következik az 1-1-es (18) és a 0-0- ás (15) döntetlen. A gólokban leggazda­gabb mérkőzés a 9. for­dulóban lejátszott Békés­csaba—Vasas 7-2-es ösz­­szecsapás volt, illetve a 13. fordulóban: Rába ETO —Siófok 5-2; a 16. for­dulóban : Tatabánya—Du­naújváros 5-1; a 18. for­dulóban: Békéscsaba— ZTE 5-2. Cserebere - nagy­­életben A legtöbbször lecserél­tek listája. 9 mérkőzésen: Mózner (Váci Izzó), Le­­hota (PMSC). 8: Belvon (Békéscsaba), Nagy T. (PMSC), Palkovics (Sió­fok), Schróth (O. Dózsa), Jónás (Videoton) Kovács J. (ZTE). A kispadon bevetésre váró, a mérkőzés folya­mán csereként legtöbb­ször pályára küldött lab­darúgók: 13: Czéh (PMSC), 11: Kéneszt (O. Dózsa), 10: Gyenti (Vi­deoton), Huszak (MTK­­VM), 9: Boda (Siófok). Vannak olyan játéko­sok, akik szinte soha nem töltik a pályán a 90 percet: Móznert (Vác) és Gyentit (Videoton) 14 al­kalommal cserélte le, il­letőleg be az edzője. A további sorrend: 13: Hu­szak (MTK­ VM) Czéh (PMSC), Bücs­­ (Rába ETO). 12: Belvon (Bé­késcsaba), Kanál (Békés­csaba), Hegedűs (Tatabá­nya), Kénoszt (II. Dózsa), Turtóczky (Vác), Udvardi (Veszprém). Az MTK-VM, a Tata­bánya és az Ü. Dózsa edzői — egy-eg­y mérkő­zést kivéve — minden al­kalommal éltek a két csere lehetőségével. 1310600 A 22 fordulóban eddig lejátszott 176 mérkőzést összesen 1 310 600 fizető néző tekintette meg. Ez mérkőzésenként 7146-os átlagot jelent. A néző­csúcsot még mindig a szeptember 3-ai, negyedik forduló tartja, amikor 89 ezren látogattak ki a stadionokba. A legtöbb néző az őszi 6. fordulóban, a Ferenc­város—Bp. Honvéd rang­adón tolongott a lelátón. Akkor 30 ezer ember ment ki az Üllői útra. (Hagyományosan a Fe­rencváros mérkőzéseit kísérik figyelemmel a legtöbben!) Az első for­duló óta 365 ezer szur­koló látta a Ferencvá­rost: az Üllői úti 11 mér­kőzésen 199 ezer, idegen­ben ugyanennyi mérkő­zésen 166 ezer. Örökifjú veteránok A ..négyszázasok’’ klub­jának örökranglistáján Végh Tibor, a Videoton egyszeres válogatott já­tékosa egy újabb helyet lépett előre, s így már 8. Olyan nagy nevek tár­saságában, mint Szusza Ferenc, Bíró Sándor, Bo­­zsik József .. . Végh a 22. fordulóban játszotta 413. bajnoki mérkőzését. Kom­­játi András (Vasas) 406- szor szerepelt az élvo­nalban. A jelenleg aktív labda­rúgók további sorrendje: 383: Lakatos (Tatabánya), 353: Csongrádi (Veszp­rém), 332: Pásztor (Bé­késcsaba), 329: Borostyán (Siófok), 321: P. Nagy (Tatabánya), 314: Varga (Ú. Dózsa). Utóbbi játékos már nem fogja tovább szaporítani élvonalbeli találkozóinak számát, hisz a jövő héten a finn bajnokságban foly­tatja. Gólok­­ kettesével, hármasával A mai napig 469 gól született az NB I-ben. A legtöbb találatot (44-et) a Videoton érte el, míg a Vasas két kapusa, Andrusch és Babócsy ez­­idáig már 47 ízben nyúlt maga mögé, gól után a hálóba. A góltermést 13 öngól is szaporította. A Haladás játékosai három, a tatabányaiak két öngólt vétettek. Mesterlövészek: Jován Róbert, a Videoton játé­kosa szerezte az őszi, Dunaújváros elleni 4-1- es mérkőzés összes fe­hérvári találatát. Mesterhármast ért el: Kvaszta (Békéscsaba), Fischer (FTC), Schaffer (Haladás), Balog T. (MTK-VM), Keszeg (Sió­fok), Csucsánszky (Vi­deoton), Petres (Video­ton). Két gólt egy mérkőzé­sen összesen harmincan lőttek. Azon labdarúgók listája, akik „dupla" ta­lálatot több ízben is sze­reztek. 3 alkalommal: Fodor (Bp. Honvéd), Ka­ntán (ZTE). 2. Fischer (FTC), Handel (Rába ETO), Mörtel (Rába ETO), Plotár (Tatabá­nya), Balogh G. (Váci Izzó) és Petres (Video­ton). Színes lapok minden mennyiségben Az eddig lejátszott 22 fordulóban a játékveze­tőknek 442 alkalommal kellett a zsebükbe nyúl­niuk, és sárga lappal „fenyíteni” a sportsze­rűtlen labdarúgókat, 41 esetben pedig a kiállítást jelentő piros lapot mu­tatták fel a síp mesterei. A legtöbb „első figyel­meztetést”, vagyis sárga lapot — szám szerint 38- at — a Ferencváros lab­darúgói könyvelhették el maguknak. A lapgyűjtés további élenjárói: 33, Vi­deoton 32, Haladás és Veszprém. A legsportszerűbb csa­pat a Váci Izzó. Mind­össze 17 kártyát jegyez­hettek fel számlájukra. A legtöbbször kiállított lab­darúgók Újpesten szere­pelnek. Igaz, tavasszal már egyetlen dózsás já­tékosnak sem kellett idő előtt zuhanyozni mennie piros lap miatt. Ősszel azonban 6 esetben is így történt. Őket a pécsiek követik, akik 4 piros cé­dulát kasszíroztak. A válogatott Bognár Zoltán a bajnokság fo­lyamán már harmadik al­kalommal kénytelen mér­kőzést kihagyni sárga kártyái miatt. 9 sárga lap: Bognár (Haladás. 7: Disztl L. (Bp. Honvéd), Emmer (Videoton), Sza­bó B. (Siófok). 6: Csík (Veszprém), Fabulya (Bé­késcsaba), Ottlakán (Bé­késcsaba). Összeállította: Mravik Gusztáv Vávnit­­tibb is iik­int, mint a bánat KÉRDEZZ-FELELEK PALICSKÓ TIBORRAL A legderűlátóbb váci szur­kolók, talán Palicskó Tibor vezető­edzővel együtt sem számítottak arra, hogy a piros-kékek a 22. forduló vitán két pont hátránnyal követik a listavezetőt. A kezdet pedig korántsem volt biztató. Nyáron a fél csapat kicserélődött. Olyan kitűnő labdarúgók távoztak Vácról, mint Brockhauser István, Balog Tibor, Horváth Csaba, Várady Béla és Bíva­ra József, így a korábban sok sikert megélt, ám az első osztályba hosszú kitérő után visszatért Palicskó mesternek jószerivel új együttest kellett kialakíta­nia. A szakvezetővel az eddigi szereplésről váltottunk szót. — Elégedett? — kérdeztük. — Az egyesület elnöksé­gétől azt kaptuk feladatul, hogy a kritikus második év­ben osztályozók nélkül, biz­tosan tartsuk bent a csapa­tot az NB I-ben — mondta. — Közben szakmai terüle­ten is előbbre kívántunk lép­ni. Nagyon boldog vagyok, hiszen már túl vagyunk a tavasz végére tervezett negyven ponton. Már az őszi idény végén hét ponttal több volt a tarsolyunkban az elő­irányzottnál. ♦ Mit kapott örökül nyá­ron? — Elődömtől, Haász Sán­dortól kiválóan karbantar­tott gárdát vettem át, így segítőtársammal, Vass Lász­lóval együtt első számú fel­adatunk az új csapat kiala­kítása volt. Remekül erősí­tettünk. Az újak, a régiek jó­voltából könnyen beillesz­kedtek. Más egyesületeknél kissé érdemtelenül háttér­be szorított játékosok ke­rültek hozzánk, és itt, Vá­cott lettek válogatott keret­tagok, mint Gelei és Zsivótz­­ky, de az MTK-VM-től köl­csönkapott Balogh Gábor is egyre inkább igazi tudásá­nak megfel­elően játszik. És itt van a Kósa helyére iga­zolt, szintén kölcsönjátékos Szemere is. -­ Hogyan sikerült a ta­vaszi „menetelés”? — Ideális körülmények között, nagyszerű volt a téli alapozás. A botladozó kez­dés után egyre inkább for­mába lendültek a játékosok. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem tartozunk az él­csapatok közé, de mindig a lehető legjobb eredményre törekszünk. A játékosoknak önbizalmat adott a tavaszi sikeres szereplés és a soro­zatban aratott három győ­zelem. A sikert a lelkesedés, az akarás hozta meg.­­ Van-e sajátos terve a Vácnak? — Szeretném, ha a csapat olyan rangot vívn­a ki a ma­gyar mezőnyben, min­t a nyugatnémetek a nemzetkö­zi kupákban. Ehhez hosszú út vezet.­­ És kikkel kívánja el­érni a célt? — A mai gárdával. Na­gyon szeretném, ha együtt maradn­a a Vác! Jó jel, hogy Talapa, Gyimesi és Csima újabb évekre hozzánk köte­lezte el magát. A Duna-partiak a nyáron a nemzetközi porondon is vizsgáznak, indulnak az In­­tertotó Kupában. Ez kiváló felkészülési lehetőség lesz az új idényre, de addig még jelentős feladatokat kell megoldaniuk, hiszen nem­csak a hátralévő nyolc for­duló, hanem az MNK is tartogathat még meglepeté­seket. Hogy azért nincs még minden rendben, igazolni lát­szik a Dunaújváros elleni egy pont, meg a ZTE elleni 2-2 az MNK-ban. Iványi Károly ügyvezető elnöktől az anyagiakról ér­deklődtünk. — Induláskor a tizedik hely megszerzésére tartot­tuk alkalmasnak csapatun­kat. Ehhez az anyagiak ma­radéktalanul rendelkezésbe állnak, ám akkor sem esünk kétségbe, ha a játékosok túl­szárnyalják eredeti elképze­­léseinnket. . . Spangil Péter XLV. 96. ♦ 1989. április 23.

Next