Népsport, 1989. április (45. évfolyam, 77-102. szám)

1989-04-26 / 98. szám

XLV. 98. ♦ 1989. április 26. Ü­lést tartott az Országgyűlés ifjúsági és sport­bizottsága Hatékonyabb képviseletei a fiataloknak A IX. kerületi ifjúságpoli­tikai helyzettel és a kerület egyesületeivel ismerkedett kedden az Országgyűlés if­júsági és sportbizottsága. A huszonhat tag közül mind­össze tizennégy vett részt az ülésén... A IX. kerületi tanács épü­letében dr. Nagy Ernő ta­nácselnök tájékoztatójában elmondta, hogy bár a kilen­cedik az öregedő kerületek közé tartozik, mintegy har­mincezer fiatal él itt. Sok iskola van a Ferencváros­ban, ám állapotuk meglehe­tősen rossz, a tanács viszont kevés pénzt tud a javítá­sukra fordítani. Gyermekvédelmi szem­pontból az egyik legveszé­lyeztetettebb a IX. kerület, és folyamatosan növekszik a gyermekbűnözés... A ferenc­városi fiatalok egészségi ál­lapota egyre romlik. Éppen ezért sajnálatos, hogy a ke­rület 17 diáksportszerveze­téből csupán kettő működik általános iskolában. Hat al­sófokú oktatási intézmény­ben már bevezették a min­dennapos testedzést, és rend­kívül kedvezőek a tapaszta­latok. A hozzászólók többsége or­szágos­­problémákról beszélt. Kübli Anikó, a DEMISZ IX. Kerületi Bizottságának tagja arról a levélről szólt, ame­lyet a KISZ-kongresszus fo­galmazott meg a képviselők­nek. Ebben a fiatalok ifjú­ságpárti­ ifjúságpolitikát kö­vetelnek, és leszögezik, hogy az ÁISZZ-t nem tartják al­kalmasnak az ifjúsági érde­kek képviseletére. Králikné Cser Erzsébet, az ÁISZI el­nökhelyettese­­ azt hangsú­lyozta, hogy ez utóbbi cél megvalósítására össze kell fogniuk a különböző szer­vezeteknek. Az ÁISZI szor­galmazza, hogy a kormány vegye be programjába az if­júságpolitika átalakítását. A hozzászólók kérdéseire dr. Nagy Ernő válaszolt, majd dr. Géczi István, az ifjúsági és sportbizottság el­nöke összegezte a hallotta­kat. Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága javasolta, hogy a Parlament két lép­csőben tárgyalja meg az if­júsági törvény végrehajtásá­ról szóló beszámolót. A má­jus 10-ei ülésen részletesen elemezzék az eddig megvaló­sult, illetve az elmaradt ten­nivalók következményeit, s határozzák meg azokat a rö­vid távú feladatokat, ame­lyek az ifjúság h­elyzetének javításához elengedhetetle­nek. A következő ülésszakon a kormány ennek ismereté­ben térjen vissza a kérdés­re, programjában meghatá­rozva azokat a prioritásokat, amelyek a fiatalságot köz­vetlenül érintik. Az ülés résztvevői ezután meglátogatták a Siketek SC és az FTC létesítményeit, tájékozódtak a két klub munkájáról. M. S. Csengeri és Szanyi itthon már versenyezhet • Súlyemelés Kedden délután Eck Tibor elnökletével ülést tartott a Magyar Súlyemelő Szövetség elnöksége. A 15 elnökségi tagból tizenhárman jelentek meg, így az ülés határozat­­képes volt. A női súlyemelésről az edzőbizot­tság nevében Ba­logh­ István és dr. Keitner József számolt be. Az el­nökség szükségesnek és fej­lesztendőnek tartja a női súlyemelést és keresik a le­hetőségeket — elsősorban az anyagiakat - a további elő­relépéshez. Az elnökség foglalkozott az 19­90. évi budapesti vi­lágbajnoksággal. Dr. Milliner Jenő, a VB szervezőbizott­ságának elnöke 15 tagú szer­vezőbizottságra tett név sze­rinti javaslatot. Az alakuló ülést május 18-án tartják és utána nyomban hozzákezde­nek a feladatok­ végrehajtá­sához. Hegedűs Miklós fő­titkár a május elején Sió­fokon sorra kerülő Pannónia Kupa előkészületeiről szá­molt be. Zsuga Imre, az utánpótlás szakvezetője a május 22. és 30. között Fort Laudardale­­ben (Egyesült Államok) sor­ra kerülő ifjúsági világbaj­nokság előkészületeit ismer­tette. Az év elején 13 ver­senyző kezdte meg a felké­szülést. Két válogatóviadal alapján 5 versenyző kiutazás­­át javasolta: Sóti Zoltán (Győr, 60 kg), Horváth Attila (SZEOL, 67.5 kg), Kovács István (Tatabá­nya, 75 kg), Burján Sándor (Olefin, 1(M) kg) és Németh László (Nyíregyháza, 110 kg). A két tartalék: Ferenczi Jó­zsef (Bp. Honvéd, 75 kg) és Hirkó Tibor (Diósgyőr, +110 kg). Dr. Korányi Miklós, a fe­gyelmi bizottság vezetője a szöuli események kapcsán hazai szinten egy évre el­tiltott Cse­ngeri Kálmán és Szanyi Andor kérelmét ter­jesztette elő. A szövetség fe­gyelmi szabályzata szerint lehetőség van arra, hogy el­engedjék a büntetést, ha an­nak több mint a fele­ eltelt, a sportoló a büntetés elen­gedésére érdemes, azt kéri, és egyesülete is támogatja. Csenged és Szanyi egyaránt benyújtotta kérelmét. Az el­nökség egyetértett abban, hogy az ügy végére pontot kell tenni, már eleget bűn­hődtek, és hogy egyéves, ha­zai versenyektől való eltiltá­suk 7 hónap elteltével fel­függeszthető. Az elnökség tagjai hosszas mérlegelés után egyhangúlag a bünte­tés hátralevő részének el­törlése mellett­ szavaztak, így Csenger Kálmán és Szanyi Andor klubja képviseletében már részt vehet az év hát­ralevő versenyein. A nem­zetközi szövetségtől kapott kétéves, 1990 őszéig szóló el­tiltásuk — nemzetközi ver­senyekre — természetesen érvényben marad. A döntés után Eck Tibor, a Magyar Súlyemelő Szö­vetség elnöke így nyilatko­zott : — A korábbi elmarasztaló ítélet bizonyítja, hogy vé­tettek és meg is büntettük őket. Mindketten alaposan megbűnhődtek. Szanyi elve­szített egy olimpiai ezüstér­met és legalább hétszázezer forintos anyagi, s ezen túl felbecsül­het ellen erkölcsi veszteség érte. Csengeri is alaposan károsodott anyagi­lag és erkölcsileg is. Mint sportolóknak és mint embe­reknek is lehetőséget kell kapniuk, hogy jóvátegyék nagy ballépésüket. Nincs el­lentét az MSSZ felmentő és a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség érvényben mara­dó kétéves eltiltása között. A mi szabályaink ezt a lehető­séget adják, az IWF pedig saját­ szabályait veszi figye­lembe. A két sportolónak­ alkalmat adunk pályafutá­suk folytatására, hiszem, hogy esetük mindenkinek ta­­nulságul szolgál. Kitini titorlott -­Nyolcból hatan a helyezettek között SaT Ökölvívás___ Hetek óta boksznagyüzem van kontinensünkön. A hal­lei nemzetközi torna után a franciaországi St. Nazairé­­ben gyülekeztek az öklözők. Ezen a versenyen már szere­pelt magyar csapat is. Isa­­s­zegi és Váradi megnyerte súlycsoportja küzdelmét. A következő állomás — az el­múlt héten — Köln volt, ahol az Interkupa elnevezésű via­dalt rendezték. Ezen is kép­viseltette magát a magyar ökölvívás — nyolc verseny­zővel. Az együttes hétfőn ér­kezett haza. Ekkor kértük Szabó Gyulát, a válogatott mellett segédkező edzők egyi­két, hogy számoljon be bő­vebben a torna tapasztala­tairól. — Nagy mezőny volt. 21 or­szágból 151-en léptek a kö­telek közé. A bolgár váloga­tott számára ez volt a máju­si EB főpróbája. Az első csa­patukkal, a legjobbakkal in­dultak. Nem is csodálkozott senki, hogy hat elsőséget szereztek. — Végre, nekünk is volt okunk örülni. Sportolóink nem az ,,indultak még’’ ka­tegóriában végeztek. — Három döntősünk volt, ami bizony elég régen for­dult már elő rangos nemzet­közi versenyen. Kovács len­gyel és szovjet ellenfelét le­győzve jutott a döntőig, ahol az EB-ezüstérmes bolgár Cso­­lakov ellen küzdött. Az első menetben feladattam a küz­delmet. A bolgár ma még jobb, rutinosabb öklöző az első éves felnőtt Kovácsnál. A Vasas versenyzője számára az is szép fegyvertény, hogy két győzelemmel a döntőig jutott. Nem tetszett neki, hogy nem engedtem tovább, de amit tettem, azt az ő ér­dekében tettem. — A fölső súlycsoportok­ban is volt finalistánk. — A 81 kilós Erős a dön­tőben úgy győzte le az NSZK- beli Reusgent, hogy az föl­adta ellene a mérkőzést az első menet után. A szuper­nehézsúlyú Sz­kora kitűnően helytállt. Előbb a csehszlovák Hrivnakot győzte le úgy, hogy a harmadik menetben döntő fölényes győzelmét hir­dették ki. Következett a ka­nadai­­Linklater, aki az első fordulóban kiütéssel nyert. A balassagyarmati öklöző nagy csatában — jó hajrával — nyert 3:2 arányú pontozással. Hogy végül súlycsoportgyőz­tes lett, abban a szerencse is közrejátszott. Ellenfelét, az NSZK-beli Zabéit az orvos sérülés miatt nem engedte szorítóba. De Szikora is el­könyvelhetett két győzelmet, ami ebben az erős mezőny­ben nem akármi­.Az említet­teken kívül Kalocsai, Bognár és Lakatos lett harmadik. — A franciaországi és az NSZK-beli túra a győzelme­ken túl arra is jó lehetett, hogy a csapat önbizalmat gyűjtsön az athéni megmére­tés előtt. — Így igaz. A két viadalon szerzett négy első helyezés után jó hangulatban várja a keret a további edzőtábori munkát, s remélhetőleg a kontinensbajnokságon is szó­hoz jutunk egy-két érem erejéig. (róth) «NÉPSPORT 9 A JELENLEGI HELYZET egy a mellébeszélésnek hány­féle fondorlatos változatával kellett megismerkednünk az elmúlt időben, az már napjainkban valóságos filológiai kutatómunkát igé­nyelne. Kulcskifejezéseket találtak ki valakik, amelyek aztán elburján­zottak a közéletben és a sajtóban, ki ne emlékezne „a világgazdaság vál­tozásai. . a „begyűrűző olaj­árak...”, „a piaci viszonyok átszer­­veződése .. .” kezdetű mondatokra; ezekkel jó ideig sikerül leplezni, el­ködösíteni azt a bizonytalanságot, amely ezeket a mondatokat szülte, illetve a kinyilatkoztatás rangjára emelte. Az egyszerű adófizető honpolgár reménykedve várta, hogy az újkele­tű társadalmi változások következté­ben lassan-lassan kialakul majd egy olyan nyelvezet, amelyet egy normá­lis hétköznapi ember is megérthet, de nem, ehelyett megszületett a leg­újabb varázsige, amely így kezdődik: „A jelenlegi helyzetben . . .” Hát nézzük csak, mi van a jelen­legi helyzetben, amelynek kórtörté­neti keresztmetszetét adta a televízió jó néhány adása. A jelenlegi hely­zetben ugyanis az van, hogy a kor­mány szóvivője például nem tudott egy sajtótájékoztatón olyan kérdé­sekre válaszolni, amelyekre az egész ország közvéleménye kíváncsi lett volna, hanem lépten-nyomon olyan általánosságokba burkolózott, ame­lyekből később egy egész rejtvény­fej­tő csapat sem volt képes kibogozni valami kézzel foghatót. Szó esett pél­dául az autópályadíjról; az erről szó­ló határozatot, az egy hónap előtti ,,jelenlegi helyzetben” elkerülhetet­lenül meg kellett hozni, ám a jelen­­idejű „jelenlegi helyzetben” vissza kellett vonni, majd a jövőt érintő „jelenlegi helyzetben” a kormány­­szóvivő nem tudott v­álaszt adni arra sem, hogy miféle lehetséges megol­dást képzel el a kormány. Elhangzott nemrég ez a kifejezés az ifjúsággal kapcsolatban is: a KISZ két vezetője a kongresszus és a választások előtt vázolta a jelen­legi helyzetet. Ha esetleg fiatalok is nézték ezt a késő esti adást, és ha már korábban olvasták az ÁISH elnökének nyilat­kozatát, miszerint a jelenlegi jogo­sítvánnyal és hatáskörrel sem a hi­vatal, sem esetleges utóda nepi tud­ja ellátni azokat a­­ feladatokat, ame­lyek az ifjúság ügyeivel kapcsolato­sak, akkor bizonyára elgondolkoztak azon, hogy a jelenlegi helyzetben ki és milyen programot kínál nekik. MÁS arra a következtetésre juthat­ta­nak, hogy a vadul viaskodó if­júsági szervezetek, tömörülé­sek és frakciók olyannyira el vannak foglalva a saját létük fenntartásának igazolásával, hogy ebben a nagy el­foglaltságban már nem jut hely a ma még csak tanuló, s még nem „élesben” politizáló fiatalságnak, sem az életmódnak, sem a sportnak, sem az egészségre nevelésnek, tehát mindannak, ami az ő mindennapi életükre vonatkozna. Aztán, ha kö­­­vették a háromnapos kongresszus eseményeit, választ kaphattak olyan nemzeti sorskérdésekre, hogy milyen lesz ezután a néhai KISZ viszonya az MSZM­P-hez, mi lesz a szervezet új neve, milyen lesz a szervezeti fel­építés, első titkár helyett elnöknek hívják-e ezután a gőtét; szóval csu­pa ilyen, fiatal szíveket melengető, telire és virágzó közösségi életre ser­kentő, mozgósító erejű alternatíváért lehetett szurkolni. Mindezt a jelenlegi helyzetben, amikor az oktatásügy válságban van, a fiatalok fizikai állapota romlik, mi­kor a testnevelők erkölcsi és anyagi megbecsülés nélkül folytatják (ha folytatják) szélmalomharcukat, ami­kor nem jut pénz az egészségre, a diáksportra, a tornatermekre stb ... Én már sajnos nem vagyok fiatal, felőlem tisztelhetik ahogy akarják a maradék apparátus (ma már DE­MISZ) vezetőjét, (ma már elnökét), mégis emlékeztetnék egy másik el­nökre, aki fiatalok kis közösségét irá­nyította. Ezt az elnököt Bóka Já­nosnak hívták,­ és a Pál utcai fiúkat vezette győztes csatára a fü­vészker­­tiek ellen; no de érthető: ott az édes grundot kellett megvédeni és nem az íróasztalt. És ezek a­ fiúk védték is; futva, birkózva, lándzsa- és homok­­csatában, mert a grund még az ifjú­ság természetes élettere volt, ame­lyet az erős Csónakostól a vézna na­­mecsekig (csupa kisbetűvel) minden­ki a szívügyének érzett. Így a mai frakcióharcainkban ki mit érez szívügyének, azt csak sejteni lehet, az azonban bizo­nyosra vehető­, hogy ezeknek a csa­tározásoknak ismét áldozatául esik jó néhány nemecsek. Gömöry Albert Küldöttközgyűlés a ZTE-nél Egy újabb hiba végzetes lehet A Zalaegerszegi TE az utóbbi időszak egyik legsi­keresebb évét tudhatja ma­ga mögött, mégsem emiatt került az érdeklődés közép­pontjába az egyesület, ha­nem a gazdálkodási problé­mák, a gyakori vezetőváltás és a bundaügy miatt. A hétfői­­küldöttközgyűlé­sen az elnökség írásbeli be­számolóját Gergel­y Gyula társadalmi elnökhelyettes szóbeli kiegészítése, majd vita követte, amelyben ti­zennégyen mondtak véle­ményt a klub helyzetéről. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy az események a meg­rázkódtatások után is a régi mederben csordogálnak az egyesületnél, holott határo­zottabb lépésekre lenne szükség a klub létalapjának helyreállításához. Javaslat hangzott el többek között a tiszteletjegyek megszünteté­sére és arra, hogy a szak­osztályok prioritását kizáró­lag az eredmények határoz­zák meg. Szóvá tették a felszólalók, hogy az elmúlt években túl sokat hibáztak a ZTE irányí­tásában, és egy újabb téves döntés már a klub jövőjét kérdőjelezné meg. Szükség van változtatásokra, de ezek sorában a szakosztályok megszüntetése csak a végső kényszerlépés lehet. A vitát követően került sor az egyesület új elnöké­nek megválasztására. A je­lölőbizottság előterjesztése alapján e tisztségre —­­ egy ellenszavazattal — Zámbó Gyulát, a Zalaegerszegi Vá­rosi Tanács Ifjúsági és Sportosztályának vezetőjét választották meg. M­agyar versenyzők is Jalacet­bi Játékokon HAT SPORTÁGBAN A Maccabi Játékok az iz­raeli sportélet legrangosabb eseményét jelentik. Négy­­évenként, mindig az olim­piát követő esztendőben ren­dezik meg. Az idén július 3—13. között kerül sor a versenyekre, amelyekre a javuló magyar—izraeli sport­­kapcsolatok jeleként több magyar versenyző is utazik. H­at sportágban huszonhár­man állnak rajthoz. Az indulók. Vívás: Riesz Gábor, Gátai Tamás, Gárdos Gábor, Jakab Péter, Bárdi Róbert. . Tenisz: Hole Viktor, Hole­ Alexandra, Hole György, Jakab Ádám, dr. Almai Já­nos, dr. Gomba János, Frank Sándor. Asztalitenisz: Marosi Ju­dit, Names György, Marosi György, Mezei Andrea, Fa­ragó Judit. Karate: Varga Miklós, Zatlel László, dr. Müller Gábor, Miskolci Attila. Cselgáncs: Ferenc László. Úszás: Deutsch Tamás. A versenyzők, akik a Maccabi Klub Magyaror­szág képviseletében áll­nak rajthoz, hétfőn a Ma­gyar Izraeli­ták Országos Képviselőte székházában ta­lálkoztak. A kötetlen, baráti beszélgetésen megtudtuk, hogy az idei 13. Maccabi Játékok különleges jelentő­séggel bír. A zsidó vallás szerint ugyanis a fiúk, a ti­zenharmadik életévükben válnak nagykorúvá, s ezért Izraelben a tizenhármas szám jubileuminak számít. A rendezők ebből kifolyólag a szokottnál is magasabb színvonalon szeretnék lebo­nyolítani az eseményt.

Next