Nemzeti Sport, 1991. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1991-02-02 / 32. szám
4 NEMZETI SPORT u. 32. ♦ 1991. február 2. A HALHATATLANOK Besiczó András (öttusázó) (született: 1938-ban) A sportág legkiemelkedőbb egyénisége, három olimpiai és kilenc világbajnoki aranyérmet nyert, háromszor volt az Év sportolója. Amióta ember él a földön, felnéz a csillagokra, ha múlja, csodálja a távoli égitesteket, irigykedve figyeli csillogásukat... Próbálunk ágaskodni, közel férkőzni hozzájuk, megérinteni őket, de ez lehetetlen. Hiába szállunk űrhajóba, a gép sem segít, a csillagok ugyanolyan titokzatosak maradnak. Ilyen titokzatos csillag Balczó András is, aki itt él közöttünk Budakeszin, aki reggelire lekváros kenyeret eszik, aki házat épít, aki ugyanúgy bosszankodik, ha emelik a benzin árát, tehát ugyanolyan ember, mint mi, s mégsem lehet „megérinteni”, közelébe férkőzni. Nem lehet, mert nem tudjuk mércéinkkel bemérni. Mert amikor lázadásunkat lenyeltük, 6 köpött, amikor már divat lett kiabálni, ő elhallgatott, s most, amikor mindenki privatizálja életét, káeftét és egyebet szül, akkor Balczó András feleségével, Császár Mónikával kilenc gyerekkel várja az esti harangszót. Itt van, s mégis milyen messzit Világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bajnok, ötszörös ,i magyar bajnok. A magyar , labdarúgás egyetlen százszoros válogatottja. Cucut mindenki szerette. Nem csak azért, mert parádés futballista volt — nem igen készül olyan „minden idők legjobb csapata” összeállítás, amelyből kimaradnak, de talán azért is, mert egy kicsit mindig kilógott a vagányok közül. Puskás, Czibor, vagy Kocsis vagánysága mellett Cucu csöndessége, komolysága példát, a világklasszis fedezet a példaképet jelentette. Cucut országgyűlési képviselőnek választották, és bár sokan nem értették, hogy kerül valaki az öltözőből a Tisztelt Házba, a Parlamentben is olyan volt, mint a zöld gyepen — azon a pályán, amely az utódok tisztelgéseként a nevét viseli —, megbízható, tisztességes „játékos”, aki mindig igyekezett a maximumot nyújtani. Érdekes, hogy a briliáns képességű játékos nem tudott igazán jó edző lenni. Mondják, túl jó szíve volt... A szíve? Dehogy volt jó... Az az áldott-átkozott szíve vitte el egy nappal az argentínai vébé előtt. A Mundiál nyitómérkőzésén a magyar válogatott fekete karszalaggal gyászolta felejthetetlen kapitányát. (úszó) (született: 1967-ben) Kétszeres olimpiai, négyszeres világ- és hétszeres Európa-bajnok. Hatszor javított világcsúcsot. Állócsillag. Ragyogása az idő múlásával nemhogy haloványulna, inkább egyre erősödik. Nem fárad, a világeseményeken egyszerűen nincs rossz napja, minden győzelme után újra és újra akarja a sikert. Ennek köszönhetően az 1995-ös Európa-bajnokság óta minden világversenyen zsebre rakta a mezőnyt a kétszáz és négyszáz méteres vegyesúszásban. Hat éven át tartó veretlenségi sorozatra rajta kívül még senki sem volt képes a magyar úszósportban. Pedig jó néhány világklasszist adott már a szakág a hazai sportéletnek. Kerüli a nyilvánosságot, a legritkább esetben nyilatkozik, nem szereti az újságírókat. Mindennek talán az az oka, hogy más hullámhosszon él, mások a normái mások az igényei, az elvárásai, mint az átlagembernek Ezért — néhány „leszállástól” eltekintve — elérhetetlenül magasan ragyogja be úszósportunkat a még mindig újabb elsőségekre vágyó úszó. De a lényeg az, hogy beragyogja... Bozsik József (labdarúgó) (1925—1978) Paruy&s Tamás Egerszegi Krisztina (úszó) (született: 1974-ben) Olimpiai és kétszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnoki ezüstérmes. Kétszer javított Európarekordot. Egérke, Eger, Egerszegi... Az ország szeme láttára lett a serdületlen iskolásból kamaszlány, aki időnként felnőtt, időnként gyerek. Szöuli győzelme után rengeteg család képzeletbeli lányává fogadta, fiatalok tucatjai akartak ismeretséget kötni vele, gyerekek százainak vált példaképévé. Méltó példaképévé. Kriszta ugyanis a felnőtt fejjel is szédítő népszerűségét kislányként is példamutató szerénységgel viselte, s az azóta eltelt időszakban is megmaradt olyan szerénynek, mint amilyen Egérke korában volt. Talán ennek köszönhető, hogy Krisztát a többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnokok mellett egyetlen olimpiai győzelemmel is beválasztották minden idők tizenöt legjobb magyar sportolója közé. A szavazás ugyanis még a VB előtt történt, így még senki nem tudhatta, hogy Kriszta két aranyéremmel jön haza Perthből. Persze, lehet, hogy a szavazók már megelőlegezték Egerszegi két elsőségét. Nem volt nagy lutri, hiszen mikor okozott valaha is csalódást ez a tizenhetedik évében járó kamaszlány?... Kétszeres olimpiai bajnok, egyszeres ezüstérmes Hatszoros világ-, ötszörös Európa-bajnok. A VB-ben további négy ezüst- és két bronzérmet, a kontinensvetélkedőkön pedig egy ezüstöt szerzett. A portréra csak ennyi került: Csibi. A kép pedig a Csanádi Árpádról elnevezett iskolában őrzi emlékét — immár egy terem névadójaként is — a nagyszerű tőrözőnőnek, Elek Hanának. Majd három évtizeden keresztül tartozott szeretett sportága meghatározó egyéniségei közé, és szerzett annyi dicsőséget, hogy máig a vívás legeredményesebb művelői közé sorolhatjuk. Ám nemcsak a páston tűnt ki kivételes képességeivel. Életének gazdagságára jellemző, hogy a zene világában is elismert művész volt. A szó nemes értelmében: sportága szolgálójává vált a versenyzéstől visszavonulva a magyar és a nemzetközi szövetség tagjaként kamatoztatta diplomáciai érzékét. Tette ezt egyszerűen, közvetlenül, szeretetre méltóan. A portréra csak ennyi került: Csibi. (vívó) (született: 1920-ban) Négy olimpián hat aranyérmet szerzett, a világbajnokságon pedig hét ízben diadalmaskodott, ezenkívül három VB-ezüst és két bronzérem tulajdonosa. Rudi bácsi élete elképzelhetetlen a zene nélkül. Kardvívótudását is talán Paganini virtuozitásához hasonlíthatjuk: asszói során pont oly erővel és méltósággal zuhogtak, zúgtak vágásai, miként Wagner Tannhäuser nyitányának basszus akkordjai. Meglett férfikorba lépve aztán a nagy szervező, Bach hangsorai jelezték útját a hazai és a nemzetközi vívóélet sportdiplomáciájában. Neki köszönhetjük a kardgép elterjedését is. Életében gyakran csendülhetett fel az Örömóda is, legutóbb éppen a tavalyi évben. Kárpáti Rudolfot október 23-án tartalékos vezérőrnaggyá léptették elő, rá alig két hétre pedig Juan Antonio Samaranch-tól, a NOB elnökétől Budapesten vehette át az Olimpiai Érdemrendet. Vívás, művészet, pedagógia: egy élet alkotóelemei, Kárpáti Rudolf Sors szimfóniájának hangjai. Etek Ilona (vívó) (1910—1988) Kárpáti Rudolf földi Imre (súlyemelő) (Született: 1938-ban) Kováss Pét (VÍVÓ) (született: 1912-ben) Egy olimpiai arany- és két ezüstérmet nyert. Hatos szoros világ- és tízszeres Európa-bajnok. VB-n még kilenc ezüst- és öt bronzérmet. EB-n hét másodikra , két harmadik helyet szer■ tett lég-, illetve pehelysúlyban, később pedig vetterán világbajnok lett. Hatszoros összetett világcsúcstartó. A „kis nagy ember” életébe, pályafutásába gyakran beleszólt a sors, a véletlen. A véletlen „vezérelte” a súlyemelő-dobogóra is. Vásártanulónak érkezett Tatabányára, de a jószemű súlyemelőedző, Cere Sándor felfigyelt a 150 centiméter magas, jó alakú fiúra. S ettől kezdve nem volt megállás, szenvedélyévé vált a súlyemelés. Megtörtént vele, hogy oly sokat gyakorolt az izomfejlesztő gépeken, hogy leesett a vérnyomása és elájult. Az élversenyzőnek egész életvitelét alá kell vetnie a felkészülésnek, ami mindig rettentően nehéz, de aki vállalja, annak végig kell csinálnia. S akkor nem marad el a siker ...” — mondta egy alkalommal. Pedig hoszszú pályafutása során neki többször ki kellett innia a keserű poharat, mert Fortuna elpártolt tőle. Világversenyen nem egyszer azért szorult a második helyre, mert néhány deltával nehezebb volt nagy ellenfelénél, Nasszirinél. öt olimpián (!) vett részt, még negyvenéves korában is versenyzett. Amikor — a magyar súlyemelés első olimpiai bajnokaként — visszavonult, akkor sem szakadt el az erős emberek világától. Előbb vezető edző, majd szaktanácsadó volt. Az igazi sikert azonban lányával, Csillával érte el, aki ha lánynak is született, folytatta a hagyományt. S Földi Imre azt sem bánja, hogy: „Ma már arcról többen ismerik Csillát, mint engem.” Öt olimpián szerepelt, mindannyiszor a győztes kardcsapat tagjaként, egy alkalommal pedig az egyéni olimpiai bajnoki címet is elhódította. Kilencszeres világbajnok, s további két ezüstérem tulajdonosa, Kovács Pál , azaz Foxi. Merthogy ravasz volt, mint a róka (fox). Igen, vívását mindig is a ravaszság, a hallatlanul jó taktikai érzék jellemezte. Jobbára már akkor pontosan kiismerte ellenfele szándékait, amikor annak még csak éppen megfordult a fejében egy-egy akció terve. Aztán robbant, és máris megelőzte. Mindebben kiváló fizikai adottságai is segítették, nem véletlenül indult pályája kezdetén szépreményű magasugróként. No és, szilárd jelleme: soha nem vesztette el a fejét a páston, nem rendezett jeleneteket, a legvitathatóbb akciók során is csak egy-egy rosszalló fejcsóválással jelezte ellenvéleményét. Inkább készült a következő tusra — a visszavágásra. Mindkét fia követte az apai példát: Attila kétszeres s kardcsapat-világbajnok, Tamás ■— aki jelenleg is a szövetség technikai igazgatója — szintén a kardcsapat tagjaként állhatott fel a dobogó legfelső fokára. A vér nem válik vízzé. (vízilabdázó) (született: 1927-ben) Három olimpiai arany-, egy-egy ezüst-, illetve bronzérmet nyert, kétszeres ............. Európa-bajnok. Aranykor... Ez juthat eszünkbe, ha sportpályafutására gondolunk. A magyar póló fénykorában ott állt ő is a csúcsok csúcsán. ..Forradalmár” alkat, no, nemcsak a ma sokat használt értelemben, hanem másként is. Mint hozzáértők mondják, annak idején az öreguras, statikus pólót valósággal forradalmasította minden poszton remeklő, sokszínű játékával. S tudott még valamit, amit a csapatsportok hazai művelői manapság kezdenek elfelejteni: tudott győztes csapatban játszani. Aranykovács ... Ez a másik, ami nevét hallva rögtön bevillan. A honi póló harmadik, s eleddig utolsó aranycsapatának mestere. Megismételte a megismételhetetlent: edzői pályáján is a játékosként megszerzett hírneve magasságába emelte önnön nimbuszát. Gyarmati Dezső