Nemzeti Sport, 1991. március (2. évfolyam, 59-88. szám)
1991-03-26 / 83. szám
II. 83. ♦ 1991. március 26. Százéves a súlyemelő világbajnokság A fél kezestől napjainkig A SPORTTRTÉNELEMBEN egyedülálló jubileumhoz érkezett a súlyemelés: száz évvel ezelőtt, 1991. március 28- én Londonban rendezték az első VB-t a német Oscar Pfaum és Friedrich Wehlau, továbbá az angol Lawrence Edward Levy, a belga Arthur Francois, az olasz Giacomo Zafarana, az osztrák Michael Brunhuber és a magyar Szalay József részvételeUtolsó számoszlopunkban (hány versenyző kapott eddig aranyérmet) nem összeadása hiba történt. Azért csak 473 az aranyérmesek száma, mert többen olimpiát, felnőtt és junior világbajnokságot is nyertek. Pontosan tizenegyen állhattak olimpián, felnőtt és junior világbajnokságon is a dobogó legmagasabb fokára. Név szerint: Gidikov, Mitkov, Ruszev (bolgár), Kunz (német), Mirzojan, Taranyenko, Vardánján és Zaharevics (szovjet), Nunez (kubai), Vu Su-tö (kínai) és Salamanov-Süleymanoglu, aki bolgár és török színekben is bekerült a győztesek közé. A KÜLÖNBÖZŐ világversenyeken megszerzett aranyérmek számát tekintve Vardanjan megelőzi Alekszejevet. A 2 aranyérem különbség abból adódik, hogy a 14 esztendővel idősebb Alekszejev fiatalabb éveiben még nem rendeztek junior világbajnokságot. Az aranyérmeik összegezése a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) mindenkori szabályai szerint történt. A csodálatos — és sokak szerint minden idők legjobbjának tartott — amerikai Tom Kono balszerencséje, hogy hosszú éveken át az olimpián nem lehetett egyben VB-így a súlyemelés elsőként ünnepelheti világbajnoksága századik évfordulóját. A gyorskorcsolyázók világbajnoki sorozata ugyanis „csak” 1893. január 13-án indult Amszterdamban. A kerékpárosok is később, 1893. augusztus 11-én kezdtek Chicagóban. Az egy évszázad alatt a nemzetközi súlyemelő évetben 101 világversenyt rendeztek, aranyat is nyerni, és akkor még fogásnemenként sem avattak bajnokot. Ha így lett volna, Kono a 2 olimpiai és 6 világbajnoki aranya mellé összetettben 2, nyomásban 9, szakításban 5, lökésben pedig 7 aranyérmet kaphatott volna. Vagyis 31 aranyéremmel rendelkezne, többel, mint a rekorder Vardanjan vagy Alekszejev. Száz év legtöbb (olimpiai, felnőtt és junior világbajnoki) aranyéremmel rendelkező súlyemelői: 26: Vardanjan (szovjet). 24: Alekszejev (szovjet). 19: Ruszev (bolgár). 18: Rigert (szovjet). 15: Zaharevics (szovjet). 14: Hrapatij (szovjet). 13: Sulaimanov -Süleymanoglu (■bolgártörök). 11: Ivanov (bolgár), Kunz (német), Oszmonalijev (szovjet), Terzijszki (bolgár), Vlad (román). 10: Arakelov (szovjet), Blagoev (bolgár), Gencsev (bolgár), Kolesznyikov (szovjet), Krasztev (bolgár), Kurencov (szovjet), Szarkiszjan (szovjet) és Zlatev (bolgár). A MAGYAROK KÖZÖTT Szanyi Andor és Földi Imre a legsikeresebb. A 473 aranyérmes között az alábbi magyar versenyzők találhatók: Baczakó Péter (4), Bagócs János (2), Bakos Károly (1), Balázsfi Zoltán (1), Baranyai János (1), Barsi László (3), Benedek János (1), Bökfi János (1), Földi Imre (7), Hlavati András (1), Holzreiter János (3), Hornyák Ferenc (6), Horváth György (1), Kőszegi György (2), Lénárt István (3), Réti István (1), Sólyomvári János (1), Szanyi Andor (8), Tóth Géza (2), Veres Győző (4). Az első világbajnokság magyar résztvevője, Szalay József nem került az első öt közé. Az 1851. december 21-én született angol Lawrence Levy szerezte meg a világbajnoki címet, az olasz Giacomo Zafarana és a belga Arthur Francois előtt. TERMÉSZETESEN a 100 évvel ezelőtti viadal teljes egészében különbözött a napjainkban ismert súlyemelőversenyektől. A 7 súlyemelő 8 különböző gyakorlatban mérte össze erejét: 1. Mindkét kézzel a talajról a fej fölé kellett emelni 25.4 kilót, legalább hatszor, de nem többször, mint tízszer. 2. Mindkét kézzel a vállhoz kellett emelni 25.4 kilót és kinyomni legalább hússzor, de nem többször negyvennél. 3. Mindkét kézzel 38.1 kilót fej fölé emelni a talajról legalább kétszer, de nem többször, mint négyszer. 4. Mindkét kézzel 38.1 kilót a vállhoz emelni, majd kinyomni legalább négyszer, de nyolcnál nem többször. 5. Mindkét kézzel 38.1 kilót felvenni és kinyomni háromszor egymás után. 6. Egy kézzel 38.1 kilót felvenni, a másikkal pedig 50.8 kilót a talajtól a vállig. 7. Mindkét kézzel 45.3 kilót felvenni a vállig. 8. Mindkét kézzel 25.4 kilót felvenni és oldalt kitartani. Levy és Zafarana mindenben teljesen egyenlő volt. Az döntött az angol javára, hogy a bírók a gyakorlatok kivitelezésében őt látták jobb- nak. Boskovics Jenő vel. Hány Mióta Hányszor Hány arany versenyzőnek: Olimpia 1896 18 120 110 VB (felnőtt) 1891 63 841 290 VB (junior) 1975 16 471 157 VB (női)_________1987______________________________________________28 összesen 101 1540 473 A legjobbak Felnőtt világbajnokságok A szovjet Vaszilij Alekszejevet jó ideig aligha mozdíthatják el az első helyről. Biztosra vehető az is,hogy Vardanjan és Rigert sem kerül le a képzeletbeli dobogóról. A legtöbb aranyérem szerzői (a számok sorrendben az összes, valamint a nyomásban, a szakításban, a lökésben és az összetettben megszerzett világbajnoki címeket mutatják): Alekszejev (szovjet) 22 2 5 7 8 Vardanjan (szovjet) 20 0 6 7 7 Rigert (szovjet) 17 1 5 5 6 Ruszev (bolgár) 15 0 5 5 5 Hrapatij (szovjet) 13 0 3 5 5 Vlad (román) 10 0 5 2 3 Oszmonalijev (szovjet) 10 0 2 4 4 Nassdri (iráni) 10 1 0 4 5 Zaharevics (szovjet) 10 0 4 3 3 Ifjúsági világbajnokságok A fiataloknál a bolgár Gencsev ugyanúgy fölényesen vezet, mint afelnőtteknél Alekszejev. Ha a szöuli olimpián nincs az az emlékezetes ballépése, már minden idők legjobbjai között lehetne. Gencsev (bolgár) 10 2 4 4 Klimencsukov (szovjet) 9 3 3 3 Mitev (bolgár) 8 2 3 3 Gruzgyev (szovjet) 7 3 2 2 Czanka (román) 7 3 1 3 Penev (bolgár) 7 2 2 3 Szterev (bolgár) 7 2 2 3 Ivanov (bolgár) 7 13 3 Szarandaliev (bolgár) 7 13 3 Az öt, egyaránt 6 aranyérmet nyert versenyző között: Hornyák (magyar) 6 2 2 2 Női világbajnokságok A 28 eddigi női világbajnok közül 22 kínai, s ők az eddig kiadott 108 aranyéremből 89-et hódítottak el. Az 1971. július 25-én született Huang Hsziao az eddigi legsikeresebb női versenyző. (A számok jelentése sorrendben: összes aranyérem, utána: szakítás, lökés, majd öszszetett): Huang Hsziao (kínai) 9 3 3 3 Han Csan-mej (kínai) 8 2 3 3 Hong Ling-li (kínai) 7 1 2 3 3 Kuo Csiu-hsziang (kínai) 6 2 2 2 Ma Na (kínai) 6 2 2 2 Peng Li-ping (kínai) 6 2 2 2 Trendafilova (bolgár) 6 3 12 Jiszing Fen (kínai) 6 2 2 2 A szovjet Vaszilij Alekszejev huszonkét aranyérmével fölényesen vezeti a legjobbak örökranglistáját NEMZETI SPORT 11 A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség V A Willife 11 n I if OIA Száz évvel ezelőtt, 1891. március 28-án Londonban, a Monica kávéházban rendezték meg az első hivatalos súlyemelő-világbajnokságot, két német, továbbá egy-egy angol, olasz, magyar, belga és osztrák versenyző részvételével. A győztesaz 1851. december 21-én született angol Lawrence Edward Levy lett. Száz év alatt már 63 hivatalos felnőtt súlyemelővilágbajnokság zajlott le, ezeken 290 sportolónak 841 aranyérmet adtak ki. Ezzel a súlyemelés a sportágak közül először érkezett el a világbajnokság a századik évfordulójához. Az egyedülálló centenárium ünnepi napirendként szerepel a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnökségének március 27. és 29. között Atlantában, az 1996. évi olimpia színhelyén, megrendezésre kerülő ülésén. Előterjesztik azt a javaslatot, hogy március 28. ezentúl a súlyemelés pirosbetűs ünnepe legyen, s erre a napra időzítsenek egy rangos nemzetközi versenyt. Az első, világbajnokság színhelyén, Londonban a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség emléktáblát helyez el. " „Mint egy truck" only for mén, azaz: csak férfiaknak. Nem is oly régen ez a mondat még szerepelt a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) alapszabályában. A módosítását, a női súlyemelők befogadását dr. Aján Tamás főtitkár javasolta, aki immáron másfél évtizede áll az IWF élén. Korábban — a magyar szövetség főtitkáraként — is közelről figyelhette a sportág eseményeit, így érthető, hogy a világbajnokság centenáriumának alkalmából őt kértük rövid számvetésre. — Én a súlyemelés újkori történetét három szakaszra osztanám. Azért újkori történetét, mert már az ókorban is rendeztek súlyemelőversenyeket. Olympiában őriznek egy olyan követ, amit időszámítás előtt 796-ban emelgettek az erős emberek. Szóval a sportág újkori történetének első szakasza 1960-ig tartott, ameddig kialakult a VB-k és az EB-k pontos rendszere, s az öt fogásból három lett. A római és a montreali olimpia között az új főtitkár, Oscar State számos új reformot, versenyszabályt vezetett be. Például az ő idejében csökkentették a felkészülési időt, s törölték el a nyomást. Sokan úgy hiszik, ez utóbbinak az volt az egyedüli oka, hogy olykor nehéz volt megkülönböztetni a nyomást és a lökést, pedig a döntésben szerepet játszott a versenyzők egészségének megóvása is. A nyomás fokozottan igénybe vette a gerincet, az ízületeket. Ha már itt tartunk, néhányan kifejezetten egészségtelennek tartják a súlyemelést... . — Ez tévhit. Spanyol orvosok éppen mostanában mutatták ki, hogy a súlyemelés a szív és a keringési rendszer betegségein túl segít a csontbetegségek kezelésében is. D E rövid kalandozás után térjünk vissza a sportág történetéhez. A harmadik szakasz Gottfried Schödl elnök és az ön nevéhez fűződik. Akik értenek hozzá, azt mondják, hogy a montreali olimpia után óriásit fejlődött a sportág. — Úgy helyes, hogy ha ezt nem én, hanem valóban mások mondják. Az tény, hogy száznégyről százharmincötre emelkedett a tagországok száma. A nemzetközi és a kontinentális szövetségek korábbinál szervezettebb működését sürgettük, s ma már napi kapcsolatunk van valamennyi tagszövetségünkkel. A súlyemelésben sokáig fehér foltnak tekinthető területeken — Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában — súlyemelő-iskolákat hoztunk létre. Itt említem meg, hogy hamarosan a súlyemelővilág centruma lesz a budapesti Testnevelési Egyetem, mert egy edzőközpont nyílik fővárosunkban. Az elmúlt másfél évtizedben útjára indítottuk a Világ Kupa-sorozatot, és befogadtuk a női súlyemelőket is. Számomra úgy tűnik, hogy a nemzetközi szövetség biztosan áll a lábán, nincsenek anyagi gondjai. Mivel csalogatják magukhoz a szponzorokat? — Egyrészt hangsúlyozzuk, hogy a súlyemelés alapsportág, amelyet ilyen vagy olyan szintén valamennyi sportág képviselői űznek, s rajtuk kívül még tízmilliók szerte a világon. Persze, ez nem elég, hiszen a „csábítás”külön szakma. Az amerikai súlyemelők például úgy reklámozzák a világ egyik legnagyobb kamiongyártóját, hogy trikóikon hirdetik: „Én is úgy vagyok megépítve, mint egy truck”. Jó a kapcsolatunk a sajtóval is, de hogy méginkább vonzzuk a tévétársaságokat, ezért szabálymódosításokkal pergőbbé, időben kiszámíthatóbbá szeretnénk tenni a versenyeket. - - - Most Atlantában lesz az ünnepséggel egybekötött elnökségi ülésük. Tudatosan választották a kilencvenhatos olimpia színhelyét? — Amikor Atlantában jártam, akkor még nem tudtam, hogy ott lesz az olimpia, de látva a feltételeket, biztos voltam benne, hogy nekünk, súlyemelőknek meg kell vetnünk ott a lábunkat. Ez is a sportág menedzseléséhez tartozik. Kresz László