Nemzeti Sport, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-25 / 143. szám

III. 143. ♦ 1992. május 25. 1 Oroszlány-Ill. Ker. TVE 1-0 (0-0) Oroszlány, 81­­ néző. Vezette: Kováts N. (****) (Kovács L. Balajti). OROSZLÁNY III. KER. TVE 6 Sípos Tóth G. 1 7 Mészáros Kovács S 6 Gárdony György • 5 Herczeg Tóth­­ L.1 6 Jávorka Csernák g 6 Herczog Iillik ( 6 Horváth T. Árky I 7 Bujtor Szabó G 6 Szendrei Pálvölgyi . Edző: Mezei József Edző: Eich László CSERE: Herczeg helyett Antal (5) az Ilfla Lilicik helyett Dozmorov (—) a 67., Pálivöl­­gyi helyett Szajcz (—) a 70. percben. GÓLSZERZŐ: Bujtor (átkígyózott a vé­dők között, majd nyolc méterről élesen a kapu jobb oldalába lőtt) a 68. percben (1-0). SÁRGA LAP: Tóth G. a 25., Pálvölgyi a 41., Herczeg a 48., Cseriek a 71. percben. Nagy lendülettel kezdtek a csapatok, az első félórában eseményekben gazdag, iz­galmakban bővelkedő volt a játék. Aztán alábbhagyott a nagy iram, de továbbra is látványos, nagy küzdelem alakult ki. Szü­net után rövid időre a vendégek ragadták magukhoz a kezdeményezést, aztán a nagy akarással küzdő hazaiak lendültek előre, s egy nagyszerű szóló utáni góllal megérde­melt győzelmet arattak. Több helyzete alapján az Oroszlány rászolgált a győze­lemre. Mezei József: — Nagyszerű küzdelemben 0 0 Tőkés Zay • 8 Miksi Földvári • a másodosztály is csak álom Bajai FC-Dunaferr 1-1 (1-0) Baja, ISCO néző. Vezette: Herbály (•***•) Bede, Dravecz). ________ BAJAI FC DUNAFERR 6 Horváth Gy. Rita 8 W ' 6 Szűcs Dudás 5 W 1 6 B. Szabó Sztanó 7 J 1 8 Raffai Ruppert 6 f — 1 5 Morvai Andriska 6 J 'f 5 Faddi I­ehota 5 A J 7 Humán Miskovicz 6­­ M 6 Kovács Freppán 6 M 7 Horváth A. Lengyel 6 5 Tóth Horváth 5 ........" 6 Vén Masinka E­­dző: Edző: Kincses Viktor Andriska Vilmos CSERE: Faddi helyett Koch (—) a 62., Morvai helyett László (—) a 88., Horváth I. helyett Torma (—) a 89. percben. GÓLSZERZŐ: Vén (11-esből) a 26. (1-0), Freppán (7 m-ről, fejjel a bal sarokba) az 1. percben (1-1). SÁRGA LAP: B. Szabó a 17., Freppán a 6., Sztanó a 44., Lengyel a 65. percben. A Baja már az első félidőben el akarta dönteni a mérkőzés sorsát, tízperces ki­­gyenlített játék után szinte végigtámadta félidőt. Ám a hazaiak hiába dolgoztak ki­zámtalan gólhelyzetet, azok rendre kimo­­ndtak. Igaz, ebben nagy szerepe volt Ritá­­nk, a vendégek kitűnően, sokszor bravúr­­os védő kapusának. A második játékrész­en gyorsan magára talált a Dunaújváros, fölényét egyenlítő gólra „váltotta”. Ez­tán fokozódott az iram, a kapuk gyorsan erültek veszélybe, de a csatárok már nem adtak újabb gólokat szerezni, így a dön­­etlen igazságos. Kincses Viktor: — Az első félidőben k­i­­maradt sok helyzet megbosszulta magát. Andriska Vilmos: — A második félidei átékt alapján meg kellett volna nyernünk mérkőzést, ezt azonban megakadályozták nagy akarással és lelkesedéssel játszó ba­­ai védők. Papp Zoltán Paksi Atom—Ajkai Bányász 1-2 (0-1) Paks, ROO néző. Vezette: dr. Bozóky (*****), (Holtzimmer, Fodor). ________ PAKS AJKAI BÁNYÁSZ 5 Mujber Dávid 7W fii 6 Erdélyi Nagy L. 31 V? 4 C.raeza Mészáros 6 7 V S Nagy 7 X­ Orbán 6 I | 5 Szabó B. Trejcr n | y | 4 Tóth Horváth 7 4 | 5 Márkus Bakos 6­­A J. 6 Nagy I,­ Kovács T. 5 JPw Jm 5 Kákonyi Gazsó 6 ViXrQ' 4 Vörös Kovács Z. 7 5 Zlaszov Bartalos 6 Edző: Pusztai László F­ Edző: Fördős József CSERE: Gracza helyett Juhász (6) az 54., Tóth helyett Kádár (5) az 54., Bartalos he­lyett Lakics (6) a 88. percben. GÓLSZERZŐ: Gracza (beadás utáni rossz mozdulatból öngól) a 12. (0-1), Juhász (kapu előtti kavarodás végén) a 75., (1-1), Hor­váth (egyéni akció után 16 m-ről a kapu közepébe) a 79. percben (1-2). SÁRGA LAP: Haszov a 26., Nagy L. a 67., Szabó B. a 86. percben. Az utóbbi id­őben megszokott hazai for­gatókönyv szerint indult a találkozó: „Kapj egy gólt az elején, hogy futhass az ered­mény után!” Az ajkaiak foggal-körömmel védték a megszerzett előnyt, s életveszélye­sen kontráztak a sokat bizonytalankodó ha­zai védők „támogatásával”. A paksiak las­san szőtték akcióikat, és a kidolgozott hely­zeteket is képesek voltak elrontani. Pusztai László: — Az első góllal olyan lelki előnyhöz jutattuk ellenfelünket, ame­lyet a mai napon nem tudtuk kiegyenlíte­ni. Úgy látszik az alsó régiókban tanyázó együttesek ellen nem tudunk eredményesek lenni. Fördős József: — Rendkívül nehéz hely­zetünkben csodálom játékosaim hitét, győz­ni akarását. A mezőnyben a Paks az egyet­len csapat, amelytől négy pontot tudtunk elvenni. Klement Tibor REAC-Sopron­i LC 0-4 (0-0) Rákospalota, Széchenyi tér, 300 néző. Ve­zette: Szekeres (**­**) (Nagy L., Marcsók). REAC SOPRONI LC 1 Gáspár Kállai 6 Sir AKf 3 Kertész Buzsák 7 W­esi 5 Gubucz E­dvardi 7­­1 e 3 Litch­ Katona 7 a | 5 Sző­lősi Balaton 8 1 f 4 Wasz.per Árpási 6 | f 3 Markéért Majoros 6 4­­ W k 3 Siarasztoa Gombás 6 pl M 5 Simon Bíró 7 3 Kenesei Deák 5 XaSBaBSie 4 Borostyán Nagy 6 Edző: Szokolai László Edző: Győrfi László CSERE: Harasztia helyett Tőzsér (—) a 60., Simon helyett Zsuppán (—) a 69., Deák helyett Varga (—) a 78., Majoros helyett Borsos (—) a 85. percben. GÓLSZERZŐ: Balaton (Majoros beadása után közelről pöckölt a hosszú sarokba) a 48. (0-1), Balaton (Majoros buktatásáért megítélt büntetőből) a 71., (0-2), Bíró (Var­ga beadásából a jobb alsó sarokba lőtt) a 80., (0-3), Bíró (Nagy pontos beadását to­vábbította a jobb sarokba) a 82. percben (0-4). SÁRGA LAP: Simon a 26. percben. KIÁLLÍTVA: Gáspár (4—2 2) (a kapus a tizenhatoson kívül hárított) az 56. perc­ben. Hiába fogadkoztak a REAC játékosai, hogy a Csepel után a soron következő el­lenfelüktől is begyűjtik a két pontot. A Soproni LC-ben „emberükre” találtak. A sok helyzetet hozó, jó iramú első játékrész­ben még élt a hazaiak reménye, fordulás után viszont már a 48. percben rezgett a REAC hálója. A vendégek a kontrajáték magasiskoláját mutatták be, és látványos gólokkal küldték padlóra ellenfelüket. Szokolai László: — Szégyelje magát mindenki! Győrfi László: — Ragyogó játék, kitűnő játékvezetői hármas, biztos győzelem. Mi kell még? Lovas Albert magunk alá gyűrtük az életveszélyesen K­ocsis Sándor emlékére Hétágra sütött a Nap a Fradi­­pályán, amikor a találkozó 4. percében dr. Fenyvesi Máté meg­ro­modott a bal szélen, két szép esel után mintaszerűen adott be középre, és Kocsis Sanyi hat mé­­erről, védhetetlenül fejelt a jobb üsó sarokba. Grosicsnak még arra sem maradt ideje, hogy fel­emelje a kezét. A Fekete Pár­náé, az Aranycsapat kapusa a gól után megsimogatta Kocsis­­éjét, átölelte a vállát, ám a gól­­szerzőnek valami gyanúsan esil­­■ogott a szemében. Nem egy negyven évvel ez­előtti tudósításból idéztünk, mindez vasárnap délelőtt történt az Üllői úton. A kapuban Gro­­s­ics Gyula állt, a jobbhátvéd sze­­epkörében Buzánszky Jenő dom­­borított, Novák Dezső bombáit apsolta a közönség, Hidegkúti Sándor végezte a kezdőrúgást, Kovács József pedig most is megbízható középhátvédnek bizo­­nyult. Ezt a látványos fejesgólt újabb Kocsis Sándor valóban így bólintotta be, ahogy ez illik : családi hagyományok alapján. Kocsis Sándorra, a Ferencvá­ros és a Bp. Honvéd 68-szoros válogatott, legendás csatárára emlékeztek a Fradi-pályán, s ebből az alkalomból felavatták az Aranycsapat jobbösszekötőjé­ről, a felejthetetlen kockáról ké­szült domborművet, Fekete Géza alkotását. Először Grosics Gyula emlé­kezett a világhírű labdarúgóra, a kiváló játékostársra, majd Mé­száros József, a Ferencváros 1949-es bajnokcsapatának tagja idézte fel a barát, a klasszis csa­tár alakját. Ezt követően Kosz­tolányi Dezső: Üllői úti fák cí­mű költeményét Pataky Jenő, a Nemzeti Színház örökös tagja szavalta el. Ifjabb Kocsis Sándor, édesapja legendás 8-as számú mezében, az első félidőben a Ferencváros old boy-csapatában, majd a szü­net után a magyar öregfiúk vá­logatottjában szerepelt, természe­tesen a jobbösszekötő posztján. Felvételünkön (balról jobbra): Hidegkúti Nándor, Buzánszky Jenő, ifj. Kocsis Sándor és Tírosics Gyula Fotó: Farkas József A világbajnoki selejtezőkre készülő magyar labdarúgó-válo­gatottra, egy utolsó, úgymond tét nélküli összecsapás vár még Stockholmban, a svéd válogatott ellen. Jenei Imre szövetségi ka­pitány vasárnap délelőtt talál­kozott a játékosokkal az MLSZ székházában, a Népstadionban. A játékosok pontosan érkez­tek, természetesen az MTK-sok kivételével, akik vasárnap dél­előtt játszották a Diósgyőr elleni bajnokit. A kék-fehér hiányzó­kon kívül azonban, Limperger és a pécsi Palaczky sem érke­zett meg. A Spanyolországban játszó, egykori ferencvárosi já­tékosnak, bevizesedett az Achil­­les-ina, míg Palaczky műtét előtt áll. A többiek a szombati bajnoki mérkőzésük eredményétől füg­gően voltak vidámak,­ vagy éppen szomorúak. Keller például — bár a Ferencváros győzött — szomorúan közölte: régi sérülése kiújult, és biztos, hogy nem tud szerdán játszani. A válogatott keret­orvosának azonban nem­csak vele, hanem Simonnal és Telekkel is akadt gondja. Simon egy kellemetlen „elefántpuszit” kapott Veszprémben, ennek kö­vetkeztében hatalmas vérömleny keletkezett a lábán. Játékáról csak a helyszínen, Stockholmban döntenek. Telek a fejére kapott egy jókorát, ám a kitűnő formá­ban lévő ferencvárosi játékos ennek ellenére biztos kezdőjáté­kosnak számít a nemzeti tizen­egyben. Jenei Imre terveinek megfele­lően a játékosok megnézték az MTK—Diósgyőr mérkőzést, majd a megszokott táborhelyükre, a Hotel Olimpiába buszoztak. Ebéd, pihenő, majd egy köny­­nyed, átmozgató edzés követke­zett a Pénzügyőr Pasaréti úti pályáján, s ezzel a vasárnapi program érdemi része véget is ért. A kapitány egyáltalán nem nevezhető gondtalannak. Persze, ezen nincs mit csodálkozni, hi­szen egyszerűen képtelen úgy összehozni a csapatot, ahogyan azt előre tervezi. Sérülések, sé­rülések, és ismét sérülések gá­tolják a munkáját... — Nem is tudom, mit mond­jak ... — panaszkodott. — Ez a nagy sérüléshullám nagyon meg­nehezíti a munkát. Eddig még minden alk­alommal mást és mást kellett kitalálnom, s ez most sincs másként. Keller ki­válásával ismételten nincs bal oldali játékosom. Lehet, hogy Lipcseit fogom azon a poszton játszatni. Azon is gondolkodom, hogy Pisont mellett Balog Tibi­vel kezdek a középpályán, s ha Simon sem jön rendbe, akkor a váci Nagy a jelöltem.­­ Mindez rendkívül rossz elő­jel számunkra, a lengyeleket „letaroló” svédek ellen? — Nem a stockholmi mérkő­zés a döntő, bár egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eredményt érünk el, hiszen nekünk ez az utolsó felkészülési mérkőzésünk az Izland elleni világbajnoki se­lejtező előtt. Igaz, ellenfelünk­nek meg az Európa-bajnokság­­ra... — Az előbb említettek miatt, azt hiszem, balgaság lenne ré­szemről, ha már most, a kezdő­csapat felől érdeklődnék ... — Már elég sok kritikát kap­tam azért, mert mindig csak az utolsó pillanatban adom meg az összeállítást, pedig nincs ebben semmi különös, nekem ez a szokásom. Most viszont egészen másról van szó, hiszen most még azt sem tudhatom, hogy szerdán kikre számíthatok. Több elképzelésem is van, de a csapat végleges összetétele csak közvetlenül a mérkőzés megkez­dése előtt dől majd el. Bízom abban, hogy a sérültek addigra rendbe jönnek. (zombori) kontrázó III. Kerületet. Így a remény to­vább él! Eich László: — Az a csapat, amely Kils idegenben nem tud gólt rúgni, többnyire vesztesen hagyja el a pályát, így jártunk most mi is. Janka Lajos Limperger és Palaczky is kidőlt a sorból... Jenei Imre: „Mérkőzés lesz... tehát játszani kell" Hartmann: 5—2,3 Győrött már csak tíz perc volt hátra a Győri Rába ETO—Vasas mérkőzésből és a vendégek ve­zettek 2-1-re. A sajtópáholyban helyet foglaló tu­dósítók már az osztályozás mindig vitatott műve­letét végezték, és éppen Hartmann Lajos műkö­désének megítélése került mérlegre. Nem volt vita. Mindenki egyetértett abban, hogy Hartmann hiba nélkül, nagyszerűen vezette a találkozót. Így a tudósító a játékvezető neve melllé el is helyez­te a legmagasabb osztályzatot, az öt csillagot. Az­tán következett a 85. perc. A Vasas kapujának előterébe lendülettel érkező Urbán fejjel akarta elvinni a labdát a keresztező Juhár elől, és ekkor a piros-kékek hármasának lába a labda helyett Urbán fejét találta el. Hart­­m­ann a 11-es pontra mutatott. Az eset megítélé­sében megoszlottak a vélemények. A mi vélemé­nyünk szerint az eset megítélésére három válto­zat egyikét lehetett alkalmazni.­­ Urbán alacsonyra hajolt és Juhár labdára irá­nyuló lába ezért találta el a győri játékos fejét. Ez viszont önveszélyes játék, amelyért kifelé jár szabadrúgás, 2. Juhár valóban magasra emelt lábbal találta el Urbán fejét. Az ilyen eset a szabályok szerint veszélyes játéknak minősül, s ezért közvetett sza­badrúgással kell büntetni a szabálytalanságot el­követő játékos csapatát. 3. Juhár kíméletlen durvasággal rúgta fejbe Ur­­bánt, ezért büntető jár, sőt, a szabálytalankodó játékost ki kell állítani (Juhár még sárga lapot sem kapott). Véleményünk szerint csakis az első két variáció volt lehetséges. Ezekért pedig nem jár tizenegyes. A találkozó utolsó percében emiatt töröltünk két csillagot az ötből Hartmann neve mellől. H. B. NEMZETI SPORT 5

Next