Nemzeti Sport, 1992. június (3. évfolyam, 150-178. szám)

1992-06-21 / 170. szám

1991. JÚNIUS 21. III. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Menedzser autók adózása A magánvállalkozások legtöbbje szolgálati autóval segíti al­kalmazottai munkáját. A korábbi években adómentes pré­miumként tudhatták be a menedzserek szolgálati használatra kapott gépkocsijukat. Az 1992-es adójogszabályok azonban adókötelezettséget írnak elő azoknak a dolgozóknak, akik hi­vatali útjaikon kívül magáncélra is használják a cég kocsiját. A gépkocsi új beszerzési árának 20%-át kell hozzáírni az adó­alaphoz az év végén. Amennyiben nem egész esztendőn át használta valaki a vállalati kocsit, arányosítani kell! Sikersatori : Alkatrészkereskedéssel kezdték... Amikor egy vállalkozás kétes tranzakciója folytán reflektor­fénybe kerül, sokszor meg­vádolják a sajtót. Mondván, az napok alatt semmivé te­szi az üzlet hírnevét. Foko­zott e jelenség az autóiparban (lásd Klapka ügy). Való igaz, rit­kán olvasni a kisvállalkozók sike­reiről. Igaz, e téma nem hoz any­­nyi olvasót, mint egy szaftos pletyka. Az alábbi történet onnét ered, ahol jó ideje csak a gazda­sági csődről hallani: Észak-Ma­­gyarországról. Szerencsről származnak azok a Balogh testvérek, akik az autóke­reskedelem monopoloid jellegének foszladozásakor autóalkatrészek nagykereskedelmébe vágtak. Eh­hez akkoriban igencsak kemény fejsze kellett. Afféle faltörő kos­ként az állami vállalatok idején piaci részesedést szerezni, s tete­jébe a Balogh család semmilyen üzleti múlttal nem rendelkezett. A Kossuth-díjjal kitüntetett nagypa­pa után a fia tanárember lett. Ifj. Balogh Sándor és Péter is diplo­mát szerzett. Vállalkozói vénát a bátyám hozott a családba, aki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­tok Intézetében tanult — kezdi beszélgetésünket Balogh Péter igazgató. Az alkatrész-kereskede­lem megteremtette vállalkozásunk alapjait, egyébként ma is ez fő bevételi­­forrásunk. Nem vezetett bennünket a gyors és hatalmas haszonszerzés. Az apró fillér és tisztesség elve alapján dolgozunk. Megtérül türelmünk. Kapcsola­taink szélesednek. Külföldön és belföldön is felismerik a Balox Kft.-t. Példaként említhetném az Eugem francia gyűjtőgyertyagyá­­rat, amelynek termékeit kizáróla­gos joggal forgalmazzuk hazánk­ban. Az alkatrész-kereskedelmen túl kellett lépnünk. Kereskedőhá­zakat létesítettünk, ahol rendha­gyó vásárlási körülményeket, csa­ládias hangulatot biztosítunk. Az elektronikai és ruházati termékek vásárlásakor érzik a nálunk vá­sárlók a megbecsülést. Mindegyi­kükre számítunk, szeretnénk to­vábbra is fennmaradni az üzleti életben. Tisztességgel... S, hogy a tisztesség tégláiból si­kerpiramis épülhet: Budapest és Szerencs után Sárospatakon is új üzletházat avattak Baloghék. ..............ZA/engJr I ““ INTERNATIONAL MAGYARORSZÁGON­­/S ,‘*'52PJ - 1 w Keleti és nyugati típusú sutokhoz karosszériaelemek teljes választékát kínáljuk: 8400 karosszéria- és javítóelem, több mint 340 típushoz! ÉRDEKLŐDNI LEHET: SELLŐ DÁN-MAGYAR KFT-NÉL H- 8600 SIÓFOK, ARADI U. 57.Tel/fax: (84)40-818 vagy MOL RT. AGEL 8400 NAGYKANIZSA Tel/fax: (93)14-475. Tel.: (92)70-121. Telex: 33-420 Autókereskedelem — vidéken Ez alkalommal a sokak számá­ra kevésbé ismert vidéki autó­kereskedelemről szeretnénk né­hány szót szólni. Hazánkban napjainkban már szinte minden nagyobb autógyár­tó cég létrehozta vezérképvisele­tét. A vezérképviseletek első lé­pésben Budapesten alakítottak ki egy bemutatótermet és egy szer­vizt (esetleg csak szerződést kö­töttek egy szervizzel), amely a garanciális javításokat végzi és gyakran a központi alkatrészrak­tár szerepét is betölti. A vidéki kereskedelmi és szer­vizhálózat kiépítése csak ezek után kezdődhetett meg, így emiatt is lépéshátrányban vannak a vi­déki kereskedők, szervizek. Ezt a hátrányt tovább fokozza, hogy Budapest tágabb vonzáskör­zetében 2,5—3 millió ember él, míg egy vidéki viszonteladó csak a környék 300—400 ezer lakosára számíthat mint lehetséges vevő­re, sőt néha még ezekre sem, mert sokan vidékről is Budapest­re utaznak gépkocsit vásárolni, annak ellenére is, hogy esetleg a közelben márkakereskedőt is találnak. Ennek okát több mindenre ve­zethetjük vissza. Az egyik, hogy a vásárló jobban bízik a buda­pesti, a vezérképviselet által mű­ködtetett szalonban, ott nagyobb választékot vél felfedezni, eset­leg rövidebb szállítási határidő­ben bízik, biztosabbnak látja a garanciális javítás lehetőségét. Ezek az érzések azonban tévesek, hiszen a vidéki és budapesti márkakereskedők — nem az úgy­nevezett „szürke kereskedők” — teljesen egyenrangúak. A másik lehetséges ok — és ebben felfe­dezhetünk némi igazságot — az, hogy aki még a márka mellett sem tudott dönteni, az Budapes­ten könnyebben végig tudja járni a szóba jöhető márkaboltokat. Ezeket a hátrányokat figyelem­be véve nézzük meg, hogy miért vágott bele a autókereskedésbe és mi módon működik sikeresen egy vidéki autókereskedő. Balatonfüreden, a vasútállomás kihasználatlan várótermében ta­valy ősszel nyílott meg az Auto­press Autószalon, amely kezdet­ben a Citroen és a Daihatsu személygépkocsik forgalmazásá­val foglalkozott. A választás azért esett erre a két típusra, mert jól megférnek egymás mellett, szin­te kiegészítik egymást. A Dai­hatsu egy megbízható, kisfogyasz­­tású, magas műszaki színvonalú és viszonylag olcsó autó, amely mellett a Citroen egy maga­sabb kategóriájú, luxusabb igé­nyeket is kielégítő (például a Cit­roen XM) és ennek megfelelően drágább autó. Működésük során több olyan tapasztalatra tettek szert, ame­lyeket felhasználva nagymérték­ben megnövelték eladásaikat. Sok vásárló keresett olcsó (400 ezer forint körüli) új autót, mivel szá­mára még a tudásához mérten kevésbe kerülő (700—900 ezer fo­rint) Daihatsuk is megfizethetet­lenek, de használt autót nem kí­vánt vásárolni. Ennek az igény­nek a kielégítése érdekében kezd­tek a Yugo Korai típusú gépko­csik forgalmazásába, melyeket részletre is meg lehetett vásárol­ni az importőr Borsodi Gépko­csi Rt.-től. Ennek sikere láttán kezdték keresni a módját a rész­letfizetési lehetőségnek. Ebben partnerre találtak a Nagyvázso­nyi Takarékszövetkezetben, mely­nek segítségével immár 40% előleg befizetése esetén a mara­dék összegre kétéves futamidővel részletfizetési lehetőséget kapnak vásárlóik. Ez az „akció” nagy si­kert aratott, az ország minden részéből érkeztek érdeklődők (máshol részletfizetésre nem volt lehetőség) és vásárlók. Az autóértékesítés fellendülésé­vel mind többen szerették volna régi autójukat értékesíteni, eset­leg annak értékét az új autóba beszámíttatni. Ennek hatására ju­tottak arra az elhatározásra, hogy belefognak a használtautó-keres­kedelembe. Ám mint mindenben, ebben az esetben is az elsőrendű szempont a tisztesség és megbízhatóság volt, így csak a szervizükben tör­­ténő átvizsgálás után vállalkoz­nak az autók értékesítésére. A tavasz közeledtével — a Ba­­laton-part közelsége is közrejátsz­hatott ebben — egyre több ér­deklődő keresett motorkerékpáro­kat, mely igényt is ki tudják elé­gíteni, hiszen a Yamaha motor­­kerékpárok forgalmazását is vál­lalták. A hazai személygépkocsi-piac — a fizetőképes vásárlóréteg csök­kenése miatti — kismértékű visz­­szaesése idején kezdtek el gon­dolkodni a haszonjárművek for­galmazásán. Ezek egyrészt a Cit­roen haszonjárművei, másrészt az IVECO gyár teherautói. Mint a fentiekből is kiderül, rendkívül szerteágazó a tevékeny­ségi körük. Ez a sok lábon állás te­szi lehetővé, hogy további ötle­tek megvalósításán törjék a fe­jüket. Ezek egyike az, hogy a tehető­sebb és a régi autókat szerető ré­teg számára régi (40-es évekbe­li) autók újonnan gyártott hason­másait forgalmazzák, elérh .45 áron (1,5 millió forint körül). A másik ilyen „szerelem” a terepjáró autók árusítása, amely­nek érdekében a tárgyalások most vannak folyamatban. A járműkereskedelem mellett elkezdtek foglalkozni a gépko­csikhoz szükséges kiegészítők, se­gédanyagok kereskedelmével is. Ilyenek például a riasztók (ame­lyek lassan nélkülözhetetlenné válnak, hiszen a biztosítás meg­kötésének is előfeltétele és hazai közbiztonságunk is szükségessé teszi felszerelését), az autórádió­­magnók, valamint egy olyan ada­lék (a három komponensből álló Forte termék), melynek haszná­lata a használt autókban jelent nagy előnyt, hiszen kismértékben csökkenti a fogyasztást, növeli az üzembiztonságot és nagymérték­ben csökkenti a károsanyag-kibo­csátást. És utoljára, de nem utolsósor­ban szeretnének meghívni min­den kedves érdeklődőt — szak­mabelit és szakmán kívülieket egyaránt — a június 19-én, a csopaki Lukács szervizben tar­tandó bemutatójukra, ahol bemu­tatják az általuk forgalmazott termékeket — Daihatsu, Citroen, Yugo személygépkocsik, IVECO haszonjárművek, Forte adalék — és felvilágosítást adnak a felme­rülő kérdésekre. KI­ÉRTI Riportalanyunk, mint egyetlen elszánt vá­sárló nyilatkozik az Autopress — benzinkútra kiküldött — munkatársának. A fényességes kúton kizárólag ő és még százötven társa ár­válkodik a benzináremelés hírének hallatán zsebkendőbe kötött pénzecskéjével, póttartály­nak kinevezett, fényevesztett teáskannával a hóna alatt, rozog a szocreál kocsijában a guta­ütés határán. Riporter: Mondja, bátyám, most mennyit szán benzinre ebbe az ótvar verdába? Arany: Kigyün az ötez­res jeléből. Legfel­jebb idén sem lesz új esztékás protkóm. R.: Vegyük azt, hogyha ötezresből tankol­hatná tele autóját. Megtankolná? A.: Meg én, ecsémuram! Legfeljebb többet beszélgetnénk az asszonnyal a finom ételekről. Riporterünk tovább veri a vasat. Ha nyolc­ezerbe kerülne, még mindig elővenné az autó­ját? A.: Hogyne! Legfeljebb télire begipszeltetném magam nagykabát helyett. Riporterünk „Hinnye, de elszánt maga!” meglepő fordulattal tovább kérdez. No, aztán, ha tizenkétezret hagyna a kútnál, mi lenne? A.: Olyan már biztos nem lenne! Akku mán fuccs ... Riporterünk megrökönyödve: a „Hogy-hogy" jól bevált keresztkérdést teszi fel. 1 4.: Tudja, ecsémuram, 12 ezer a felemelt nyugdíjam, hogy a rossebb egye meg azt, aki kitalálta ... Orosz vodkás anekdotából mai magyar autós állapotjainkra alkalmazta: Sándor László.

Next