Nemzeti Sport, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-15 / 194. szám

III. 194. ♦ 1992. július 15. — Ez most valamiféle fogadalom? — Olyasmi. — Bajod van az újságírókkal? — Dehogy, ez hülyeség. Soha semmi bajom nem volt velük. — Hát akkor? — A párizsi VB után eszméletlenül sokan kerestek meg. Ami egyrészt jó do­log. Másrészt viszont képtelen voltam rendesen odafigyelni a tornára. Ezt, úgy érzem, az olimpia előtt már nem koc­káztathatom meg.”★ „— Gondoltál már arra, hogy mit csi­nálsz majd Barcelona után? — Pihenés, pihenés, pihenés! — No, de, a tornával kapcsolatban... — Folytatom. — Mégis? — Minden valószínűség szerint. — Pedig volt idő, hogy eleged volt, abba akartad hagyni. — Most úgy érzem, maradok. — Vannak még terveid? ■— Ne viccelj, ott van még a csébe! — Most én mondom: ne viccelj! — Ez halálosan komoly. Ha hiszed, ha nem, még nincs csapatbajnoki aranyam, ősszel van még két forduló, és nyernünk kell a lányokkal, s akkor bajnok lesz a Békéscsabai Előre Agro-Stop TC!” ★ „— Hogyan telnek a napjaid? — Reggel edzés, délben hazamegyek, délután edzés. — Mit csinálsz otthon délben? ' — Rendetlenséget.. — Mit? — A szüleim már rám szóltak, hogy szétszórok mindent, jó lenne, ha kezde­nék valami értelmeset is az időmmel. — Kínos ... H­át ez is megtörtént... Ez a jól nevelt, fegyelemhez szoktatott kislány — bo­csánat, nagylány, hiszen elmúlt már 18 éves! — csöndet kíván. Ő, akinél amúgy nem kívánhat magának ideálisabb riportalanyt újságíró. Mert, ha már sikerül ösz­­szeütnie egy jobb kérdést, akkor biztos lehet benne, hogy értelmes feleletet kap. De most: Ónodi Henrietta hall­gat. — De sajnos, tökéletesen igazuk van.” ★ ,,— Szöulban még szóba sem kerülhet­tél az olimpiai csapat összeállításakor, mert túl fiatal vagy. Azóta csak négy év telt el, mégis iszonyúan sok minden megváltozott. — Ne is mondd! Megváltozott az egész életem. — Eszedbe jut mostanság, hogy akkor bezzeg milyen nyugodtan néztél az olim­­­pia elébe? — Eszembe jut, de nem az, hogy nyu­godtan néztem elébe, hanem az, hogy akkor bezzeg mennyire ott akartam len­ni. Cseveg, mi több, csicsereg, de inkább nem nyilatkozik. Azt mond­ja: szüksége van a csöndre ahhoz, hogy önmagára tudjon figyelni. Válogassunk akkor az ellopott beszélgetéstöredékeinkből! Amit csak úgy, minden célzatosság nél­kül folytat egymással két ember, akik szerencsésen évek óta isme­rik egymást, s akik közt szerencsé­sen nem domináns gond a korkü­lönbség. — És most? — Most is. A legszívesebben már ott lennék. Várom a versenyt.” ★ „— Tavaly a vébé előtt tévedésből levágta a fodrász a féltve növesztett ha­jadat. Most mi a helyzet? — Nem megyek fodrászhoz. — Akkor hát, az aktuális barcelonai frizurád kis copf? r — Persze. És úgy nem is less talál olyan melegem ! ★ — Most akkor Bernstein vagy Liszt! — Liszt. — Megint? És mégis? — Megint. És mégis. I — Pedig a West Side Storyhoz te ra­­­gaszkodtál foggal-körömmel. — Igen. De be kellett lássam, hogy­­ közönség szempontjából jobb a Liszt-»»« ne. Egy talajgyakorlatnál ugyanis fontos, hogy a nézők tapsoljanak, ha akarnak. Az előző zenémre egyszerűen nem lehet És különben is, szerintem ezt a magya­ros gyakorlatot talán még szebben is elő tudom adni. — Tehát akkor. Isten veled, West Sida Story, ami a párizsi vébén ezüstérmet hozott neked? — Talán az olimpia után visszahozom. Némi módosítással. — De a végén a lövés, az ma rád jön ! Igazán hatásos. — Oké, marad.”★ „— Félsz? ■ - •@ , — Nem. , * • ' , , — Ideges vagy? — Nem túlzottan. ~ . * •— Egészség? . * — Kösz, szépen. ■— Babona? — Semmi. — Te, mondd, hivatalosan mikor be­szélhetünk? — Már nincs hátra egy hónap sem.. .* gap-RRP WWWWWWWWWWWWWWW 98? Beszélgetéstöredékek - szilencium alatt AMIKOR HENRIETTA HALLGAT Állandó ellenfelek találhatnánk Akarva SCHI pontosabb kró­nikát, mint a fényképalbumunk lapjait. Amely végigköveti Óno­di Henrietta eddigi pályafutását első színre lépésétől kezdve nap­jainkig. És persze árulkodik a legrégebbi ellenfeleiről is. A bé­késcsabai tornásznő állandó ri­válisa az a Szvetlána Boginsz­­kaja volt, akinek mára már szertefoszlott legyőzhetetlenségi nimbusza, sőt előadásbiztonsága is megkopott kissé. Boginszkaja azonban akkora egyénisége a mai női tornának, hogy soha, semmilyen körülmények közt nem lehet őt leírni. Az egyéni összetettben, ahol Henrietta esélyes az első hatba kerülésre, de, akár arra is, hogy felálljon a dobogóra, mindenkép­pen számolni kell a FÁK-beliek egy-két jeles­­tehetségével. Kö­zülük most ,elsősorban azzal a Tatjana Qucuval, aki Nantes-ban Európa-bajnokságot nyerve „ja­vította fel” saját személyi aján­lólapját. Gucu erőssége a meg­bízhatóság, ráa­dásul nagyon ele­gáns tornász is, a így mindig bátran versenyez. Az viszont már a pillanatnyi formától függ majd, hogy a csa­patversenyek során ki lesz az a három versenyző, aki a FÁK csapatából kivívja az egyéni dön­tőben való indulás jogát. (Meg­jegyzendő: nem biztos, hogy oko­sabbak leszünk az első felvonás után, hiszen az egykori szovje­tek kedvenc taktikája volt vál­toztatni az indulókon, mégha eh­hez hirtelen jött sérüléseket is kellett produkálni a csereberék indokaként.) Kérdéses, hogy a román lá­nyok közül vajon a sérüléséből felépült, ám a formájában vis­­­­szaesett Cristina Bontas milyen készültségi fokon érkezik majd Barcelonába. Hiba lenne min­denesetre figyelmen kívül hagy­ni őt, vagy még nála is fiatalabb honfitársnőit, akik hallatlanul nehéz gyakorlatokkal versenyez­nek. A legnagyobb ellenfelek egyike lesz az amerikai Kim Zmeskal, aki tavaly megnyerte az össze­tett világbajnokságot. S vélhe­tően idén is mindent megtesz Károlyi Béla és stábja azért, hogy a kis gumilabdához hason­lító, s egyáltalán nem királynői, alkatú Kim ezúttal is minél eredményesebb legyen. A szerenként i­patviadalok során bemutatott előírt és sz­abadon választott gya­korlatokért kapott pontok össze­ge alapján lehet bekerülni ,s már nehéz behatárolni a lehet­séges ellenfelek sorát. Hiszen ott már valóban csak a legkivá­lóbbak jutnak szóhoz, így térjünk még egyszer Vissza fényképalbumunk lapjaihoz: akik eddig ellenfelei voltak Henriettá­nak, azok nagy valószínűséggel most sem adják alább. 1989. EB. Brüsszel, összetett: 1. Boginszkaja (szovjet). 2. Silivas (ro­mán). 3. Sztrazseva (szovjet), ... 5. Ónodi Henrietta. Ugrás: 1. Bo­ginszkaja. 2. Mavrodieva (bolgár). 3. Bontás (román), ... 8. Ónodi. Fele­máskorlát: 1. Ónodi, 2. Silivas és Sztrazzseva. Gerenda: 1. Potorac (román) és Dud­nyik (szovjet), 3. Bi­livas, ... 5. Ónodi. Talaj: 1. Bo­ginszkaja és Silivas, 3. Ónodi és Bontás. VB, Stuttgart, összetett: 1. Bo­ginszkaja, 2. Lascsenova (szovjet), 3. Sztrazseva, ... 13. Ónodi. Ugrás: 1. Dudnyik, 2. Bontás, 3. Johnson (amerikai). Felemáskorlát: 1. Fan Di (kínai) és Silivas, 3. Sztrazseva. Gerenda: 1. Silivas, 2. Dudnyik, 3. Potorac, ... 5. Ónodi. Talaj: 1. Si­livas és Boginszkaja. 3. Bontás. 1939. EB, Athén. Összetett: 1. Bo­ginszkaja, 2. Kalinyina (szovjet), 3. Ónodi. Ugrás: 1. Boginszkaja, 2. Bontás, 3. Rueda (spanyol). Fele­máskorlát: 1. Bogimszka­j­a, Pasca (román) és Kalinyina, ... 8. Ónodi Gerenda: 1. Boginszkaja, 2. Kali­nyina, 3. Neculita (román), ... 8. Ónodi. Talaj: 1. Boginszkaja, 2. Groszkova (szovjet), 3. Ónodi és Mavrodieva. Jóakarat Játékok, Seattle, össze­tett: 1. Kalinyina, 2. Boginszkaja, 3. Ónodi. Ugrás: 1. Csuszovityina Teftyk és Kilbum (szovjet), 2. Kalinyina, 3. Gogean (román), 4 Ónodi. Felemás korlát: 1. Zhang Xia (kínai), 2. Kalinyina, 3. Zmeskal (amerikai), ... 5. Óno­di. Gerenda: 1. Kalinyina, 2. Zhang Wenning (kínai), 3. Boginszkaja, ...7. Ónodi. Talaj: 1. Boginszkaja és Kalinyina, 3. Zmetskal, 4. Ónodi és Rueda. Világ Kupa. Brüsszel, összetett: 1. Liszenko (szovjet), 2. Boginszka­ja, 3. Ónodi. Ugrás: 1. Ónodi, 2. Rueda, 3. Boginszkaja. Felemáskor­lát: 1. Liszenko, 2. Pasca, 3. Ónodi. Gerenda: 1. Jang Bo (kínai), 2. Li Li (kínai), 3. Bontás, ... 8. Ónodi. Talaj: 1. Boginszkaja, 2. Ónodi. 3. Liszenko és Pasca. 1991. VB, Indianapolis, összetett: 1. Zmeskal. 2. Boginszkaja. 3. Bon­tás. ... 31. Ónodi. Ugrás: 1. Miloso­­vici (román), 2. Ónodi és Csuszovi­­tyina. Felemáskorlát: 1. Kim Gvang Szuk (KNDK-beli), 2. Gucu (szov­jet) és Miller (amerikai), 4. Ónodi. Gerenda: 1 Boginszkaja, 2. Gucu, 3. Okino (amerikai), ... 7. Ónodi. Talaj: 1. Bontás és Csuszovityína, 3. Zmeskal, ... 8. Ónodi. 1992. Szerenkénti VB. Párizs. Ug­rás: 1. Ónodi, 2. Boginszkaja, 3. Csuszovityína. Felemáskorlát: 1. Mi­­losovici, 2. Okino, 3. Pasca. Geren­da: 1. Zmeskal, 2. Li Yifang (kí­nai) é­s Neculita. Talaj: 1. Zmeskal, 2. Ónodi, 3. Neculita é­s Liszenko. EB, Nantes. Összetett: 1. Gucu (ukrán), 2. Gogean, 3. Iladarean (román). Ugrás: 1. Gucu, 2. C­ogean, 3. Mitova (bolgár). Felemáskorlát: 1. Gucu, 2. Liszenko (ukrán), 3. Grudnyeva (orosz). Gerenda: 1. Bo­ginszkaja (belorusz), 2. Gucu, 3. Sztolcsataja (ukrán). Talaj: 1. Go­­gea­n, 2. Legro­s (francia), 3. Gucu. Ónodi nem indult. NEMZETI SPORT . •­­ Ónodi-mánia !-vajon miért is olyan népszerű Ónodi Henrietta? Hiszen­­/ bárhová megy, mindenhol ő a közönség kedvence. Ta­­­­lán azért, mert ő tényleg azt nyújtja számukra, amit a pénzükért elvárhatnak. Az előadásmódja leköti a figyel­met; amikor Ónodi fenn van a pódiumon, a nézők minden­képpen figyelnek rá. Az igazán emlékezetes volt, ahogy ez a kedves magyar kis­lány hatodikként került az indianapolisi VB összetett döntő­jébe. Csapata támogatását aligha élvezhette, hiszen a követ­kező legjobb magyar, Molnár Andrea több mint hárompon­tos hátránnyal követte őt. A tény, hogy előtte tulajdonképpen senki nem segít feltornászni a pontszámokat, vélhetően továb­bi adalék a népszerűségéhez. Mert talán ennek a magára utalt státusnak köszönhetően van egyre több rajongója. És talán az még fontosabb, hogy róla mindig tudjuk, mit érez, sugá­rozza a győzelem örömét vagy vállalja a vereség szomorúsá­gát. Henri számára nincs középút. Nem olyan mint például Bo­ginszkaja, aki mindig ugyanazt a közömbösséget sugározza, ha győz, ha veszít. És aztán persze itt van az ő hihetetlenül nagyszerű tornája. Minden szerén szinte mindenre képes. És a csuda tudja, ho­gyan intézte el, de száznegyven-egynéhány centis termetével is mindig kimagaslik a mezőnyből. Ónodi Henrietta aratott már sok szép és emlékezetes győ­zelmet, szerzett különböző érmeket, és aranyra esélyes Barce­lonában is. Ám ha valamiképpen csak második vagy harma­dik lesz, esetleg ne adj Isten lemarad a dobogóról, akkor is nyugodtan lefogadhatják: Ónodi egyvalamit mégis bizonyo­san megnyer majd. A közönséget. (Az International Gymnast című amerikai havi tornaszaklap szerkesztői cikke.) Ne is lássa! A családi munkamegosztásban valahogy úgy alakult, hogy llenni édesapja, Ónodi János je­lent meg többször a nyilvá­nosság előtt, ő kísérte el a szponzori szerződéskötéstől kezdve a díjátadó ceremóniákig szinte mindenhová, s­őt látni ott legtöbbször a versenyeken is. Kati, az édesanya távolma­radása azonban nem véletlen: — Egyszerűen majd’ az esze­met vesztem, annyira izgulok érte, amikor versenyezni látom. Gondolkodtam már rajta, hogy miért lehet, s arra jutottam, hogy nem elsősorban az ered­ményéért szorítok, hanem ré­mesen féltem, nehogy történ­jék valami baja. Ezért aztán nem megyek el a versenyeire. S ha a tévében élőben adják, akkor is inkább kiszaladgálok a szobából. A felvétel, az már más... Még az sem baj, ha nem tudom pontosan, hogy mi az eredmény, csak abban legyek biztos, hogy túl van rajta. Azt hiszem, a lányom, csakúgy, mint minden esélyes élsportoló, a legnehezebb csatát egyedül kell hogy megvívja. Ebben, ha akar­nánk, se tudnánk segíteni. Menetrend Versenyhelyszín: Sant Jor­­di Sportcsarnok. Program. Július 26., va­sárnap: női előírt gyakorla­tok, csapatverseny. Július 28., kedd: női szabadonvá­­lasztott gyakorlatok, csapat­­verseny. Július 30., csütörtök: női egyéni összetett döntő (20 óra). Augusztus 1., szom­bat : női szerenkénti döntők (20 óra). A sportsajtóval mindig baj van .. . Ha nem ír a kedven­cekről — agyonhallgatja őket. Ha ír (és különösen nagy viadalok előtt) — agyon­nyomja őket a felelősséggel. Mi most azért írunk Ónodi Henriettáról, mert nagyszerű sportembernek tartjuk. Az oldalt írta és összeállította: Boda Ildikó

Next