Nemzeti Sport, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-15 / 285. szám

A 16 NEMZETI SPORT LABDARÚGÓ VB-SELEJTEZŐK András Déssel jelenti Moszkvából. Egy ukrán mentette meg oroszokat OROSZORSZÁG—IZLAND 10 (0-0) Moszkva, Luzsnyiki, 20 000 néző. Vezette: Szpaszov (Gorov, Ivanov), mindhárom bolgár. Oroszország: Csercseszov — lilesz­­lov, Kulkov, Onopko — Karpin, Le­­gyahov, Salimov, Dobrovolszkij, Kolotovkin — Jurán, Kirjakov. Izland: lí. Kristinsson — Marteins­­son, líergsson, K. Jonsson, Gudjohn­­son — Valsson, K. Kristonsson, Orlygsson, A. Grctarsson, S. Gre­­tarsson — Margeirsson. Csere: Legyahov helyett Tatar­­csuk a 46., Jurán helyett Kolivanov, A. Grdtarsson helyett Bjarnarsson a 78., R. Kristinsson a 87. percben, son a 87. percben. Gólszerző: Jurán a 65. percben. Sárga lap: Marteinsson a 47., A. Grdtarsson a 67. percben. Olyan hideg fogadta az izlandia­kat Moszkvában már így, október közepén is, hogy a derék szigetla­kók akár otthon is érezhették ma­gukat. Abszolút érthető volt, hogy a legtöbb futballista kesztyűben vo­nult ki a világbajnoki selejtezőre.­ Az izlandiak a Budapesten is lá­tott kék-fehér szerelést öltötték fel, míg az oroszok a nemzeti zászló szí­neiben pompáztak: a fehér és a pi­ros színekkel ékített mezhez kék nadrágot húztak. Már az „új életet” jelezte az is, hogy — a talán a hideg miatt meg­lehetősen gyér számú — publikum az évtizedeken keresztül bevált „Sajbu!” és „Maradék!” helyett üte­mes, s főleg hangos „Rasszija!, Rasszija!” kiáltásokkal biztatta csa­patát, s vélhetően hergelte magát is, hogy meg ne fagyjon. A figyelmes szemlélő számára az is feltűnhetett, hogy Pavel Szadirin válogatottjának dressze „kis változ­tatással” megegyezett avval, amely­ben például a szovjet válogatott legutóbb Budapesten is játszott, úgy másfél éve. A „kis változtatás” annyi volt, hogy a hajdani szovjet címert leta­karandó az orosz állami zászló ki­csinyített mását varrták a mezekre. Magam már a meccs alatt is jócs­kán ráértem elmélkedni a fentieken, mert bár az oroszok végig mezőny­­fölényben játszottak, elég unalmas futballozgatás folyt, a házigazdák nem igazán tudtak mit kezdeni a betömörülő izlandi védelemmel. Rá­adásul láthatóan idegesítette őket, hogy a vendégek — csodálom, hogy nem fáztak meg — állandóan ápol­tatták magukat. Asgeir Ellasson egyetlen csatárát vezényelte­­előre, Ragnar Margeirs­son személyében. Az ő feladata volt, hogy a c­ontraakcióknál vigye a prí­met, így tett a 15. percben is, amikor egyedül masírozhatott Csercseszov kapuja felé, sőt, a tizenhatos vona­láról lőtt is — alig mellé... Tulaj­donképpen ez volt az izlandiak egyetlen veszélyes támadása, mert azt követően már csak az oroszok attakoltak. Maradva az első játékrész esemé­nyeinél, előbb Salimov emelt a ti­zenhatosról a jobb felső sarok irá­nyába, ám Kristinsson a kapu fölé „simogatta” a labdát. Aztán a ka­pus talán még ünnepelte magát elő­ző produkciója okán, mert csak néz­te, milyen szépen ívelődik ötöse felé Karpin fejese. Aztán ugyan mozdult a labdára, de már „leké­sett a csatlakozásról”, Onopko ka­pura csúsztatta a labdát. A kapus szerencséjére azonban a gólvonalon álló Gudjohnson fejjel mentett. A szöglet után­­— a 32. percben jártunk — levezekelt valamit bű­neiből, mert kivédte Dobrovolszkij nyolcméteres, a jobb alsó Sarokra tartó lövését, majd ő és társai is fellélegezhettek, hogy a játékvezető „elfelejtette"’ észrevenni, hogy Bergsson buktatta Kirjakovot az ötös jobb sarkán. Támadott, támadott az orosz vá­logatott, de nem igazán nagy hatás­fokkal. Az újsyletű csapatkapitány, Igor Salimov, valamint az úgyszin­tén Olaszországból hazahívott Igor Dobrovolszkij „művészkedett" a kö­­­­zéppályán, a Bundesligában sztárrá lett Kirjakov igazán aktivizálta ma­gát a bal szélen, s az ukránból hir­telen orosszá lett Szergej Juran is a szökött erőszakos volt. Gól­ azon­ban sehogy sem akart születni eről­ködésükből. Hiába ívelgették fel a labdát az előrehúzódó Onopko fe­jére, hiába rúghatott három, kapu­­közeli szabadrúgást is Dobrovolsz­kij, csak nem tudták „felavatni” Kristinssont. Egészen a 66. percig, amikor gya­korlatilag eldőlt a mérkőzés, Kirja­kov ívelte be a labdát a tizenegyes pont tájékára. Szergej Jurán — a kapunak félig háttal állva, kicsit felugorva, mellel megszelídítette, majd mielőtt a labda újra találko­zott volna az anyafölddel, bal­lal, laposan a kapu bal oldalába küldte ... 1-0 Utána még inkább fölénybe került az orosz válogatott, alkalmasint az izlandiak is beletörődtek abba, hogy csak az első kapott gólig volt esé­lyük a pontszerzésre. Alig volt ná­luk a labda, ráadásul a szerencse is melléjük szegődött, mert egyszer Jurán, másszor Kirjakov (újabb) buktatásánál egy szőrösebb szívű bíró akár büntetőt is ítélhetett vol­na a szbornaja javára. Nem tette, s bár így győzött Pavel Szadirin csa­pata, a társaság titokban nyilván nagyobb különbségű győzelemre számított. Más kérdés, hogy a nem igazán hatékony csatárjáték miatt örülhetnek, hogy legalább a két pont „bent van a zsákban” ... Jó, Jurán, Kirjakov, Dobrovolsz­­kij, illetve S. Gretarsson. Az 5. csoport állása 1. Görögország 2 2 — 2-9 4 2. Magyarország 2 1-1 4-2 2 3. Oroszország 1 1 - - 1-0 2 4. Izland 4 1-3 2-4 2 5. Luxemburg 1 - - 1 0-3 0 ik 1. csoport Olaszország—Svájc 2-2 (0-2). Cagliari, 40 030 néző. Gólszerző: R. Baggio (83. p.), Eranio (91. p.), ill. Ohrel (18. p.), Clvapuisat (23. p.). Skócia—Portugália 0-0. Glasgow, 22 509 néző.. 2. csoport Anglia—Norvégia 1-1 (0-0). Lon­don, 51 €©0 néző. G: Platt (55. p.), ill. Rekdal (78. p.). Hollandia—Lengyelország 2-2 (1-2). Rotterdam, 13 000 néző. G: Van Vossen (43., 46. p.), ill. Ko­­secki (18. p.), Kowalcyk (20. p.). 3. csoport Dánia—Írország 0-0. Koppenhága, 140 000 néző. Vezette: Wójcik (len­gyel). Észak-Íror­szág—Spanyolország 0-0. Belfast, 22 000 néző. 4. csoport Ciprus—Wales 0-1 (0-0). Nicosia, 15 030. Gólszerző: Hughes (61. p.). Belgium—Románia 1-0 (1-0). Brüsszel, 21 000 néző. G: Smidts (27. p.).6. csoport Franciaország—Ausztria 2-0 (1-0). Párizs, 40 000 néző. G: Papin (3. p.), Cantona (77. p.). Franciaország: Martini — B. Boti, Sauzée, Casoni — Sassus, Fournier, Deschamps, Durand — Cantona, Papin, Gravelaine. Ausztria: Wohlfahrt — Streiter, Zsák, Wazinger — Feiersinger, Stö­ger, Herzog, Artner, Baur, Schinkels — Polster. Előkészületi mérkőzés: Német­ország—Mexikó 1-1 (0-0). Drezda, 28 000 néző. G: Völler (58. p.), ill. Alves (72. p.). Köszönjük, hogy velünk tetőtt Mai számunkat szerkesztette! Cser Kovács Gábor Olvasószerkesztő: Skreepits László Subert Zoltán Tervezőszerkesztői Roska János ügyeleti telefon (csak 20 óra után!) 138-2163 Magányos hölgy Vitorlással a világ körül Egy 41 éves amerikai hölgy, Anita Page, nem mindennapi vállalkozás­ba kezdett: egyedül akarja körbe­­vitorlázni a Földet egy 35 láb hosz­­szú hajón, anélkül, hogy egyszer is szárazföldet érintene. Anita Page, aki nemrégen még a triatlon megszállottja volt, és akinek most vitorlás- és navigációs iskolája van Floridában, tisztában van vele, hogy valóságos történelmi tettet hajt végre, ha sikerül visszaérkez­nie, ugyanis ő lesz az első nő, aki ilyen feltételek mellett tudta meg­tenni ezt az utat. Az ausztrál Kay Cottee egyszer már körbehajózta a Földet 1987-88- ban, de az ő útját nem jegyezték hivatalosan, mások pedig, mint pél­dául az angol Noami Jones többször is kikötött útközben. Szemben az ekkora vállalkozásba fogó navigátorok többségével, akik vadonatúj, különlegesen felkészített hajókon indulnak el, Page egy kissé már meggyötört, másodkézből vett vitorlás fedélzetén vág neki az óceánoknak. — Őszintén szólva, félek — val­lotta be az USA Today című ame­rikai lapnak adott nyilatkozatában. Elmondta, hogy csupán konzervzöld­séget, rizst, és tésztaféléket visz magával és vagy 150 liter vizet. — Ezer és egy oka lenne, hogy ne induljak el — fejtegette, — de ép­pen ez az, amit mindig meg akartam csinálni. Legyen vele a hajósok istene! III. 235. ♦ 1992. október 15. Örökségeink Éjzentán reggel Eörsi István író, a marxizmus kései ma­­gyar apologétája sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy két híres gondolkodó, Marx és Engels szobormása a kö­zelmúltban bizonyos kényelmetlenségeket volt kénytelen el­szenvedni, mivel eltávolították­ őket a Duna-parti Jászai Mari térről, az egykori pártház előtti parkból. Sajnálkozásának oka az volt, aminek korábban személyes jelenlétével is nyomaté­­kot adott, hogy Marx mint az európai kultúrtörténet jelentős, ha nem is tévedhetetlen személyisége, nem tehet arról, hogy egyfajta barbárság szimbólumává és igazolójává magasztosí­­tották — alacsony kor­ák a diktatúrák, hogy aztán egy más előjelű indulathullám eltüntesse fővárosunk egyik legbecse­sebb közterületéről. (Közben szó esett a szobor esztétikai ér­tékéről is, amit egyébként senki nem vont kétségbe, legfel­jebb azok a „műértők”, akik annak idején megrendelték...) E. I. magvas fejtegetéseit hallgatva, eszembe jutott néhány másik szobor, sőt egy valóságos szoborpark, amely a Népsta­dion területén látható, és művészi színvonala, a legenyhébb kifejezéssel élve is, vitatható. Mégsem gondolt rá senki, hogy ledöntse, elszállíttassa, pedig a szobrok még a legsötétebb pártállami időkben kerültek a helyükre, hogy fennen hirdes­sék: a szocialista sport annyival magasabb rendű a mocskos kapitalistánál, amekkora a két társadalmi berendezkedés kö­zötti különbség. Vajon miért van az, hogy tudomásom szerint egyetlen ember politikai érzékenységét sem sérti ez a szoborpark, ho­lott tudjuk, hogy a monumentális szobrászok — akárcsak a házmesterek — mindig is eltökélten hatalompártiak voltak, és megbízóik dicsőségét öntötték bronzba, faragták kőbe. Talán azért, gondolom tétován, mert egy műalkotásnak nemcsak tárgya, jelentése is van. Az utóbbi messze túlhalad­ja az előbbit, mint Marx esetében, akkor valami rend és har­mónia fölbomlani látszik, a műalkotás harsogó jelképpé silá­nyul. Van némi komikum abban, hogy egy olyan híres-neve­zetes ellenzéki, mint E. I.... egy általa is átélt diktatúra avítt, ezerszer lejáratott jelképét siratja el, amelynek tárgya — ta­lán éppen ezért nem egészen igazságosan — már régen huszad­rangúvá színtelenedett. A mi stadionbeli szoborparkunk más sorsot élt meg. A be­lemagyarázott jelentés, a szocialista sport magasabbrendűsége, szimpla, ártalmatlan hülyeséggé fakult; tárgya, a sport azon­ban elsődleges és nem utólag ráaggatott jelentésével együtt, k kikezdhetetlennek és időtállónak bizonyult. Mint az emberiség kulturális örökségéhez tartozó egyip­tomi piramisok, a luxori templomok, és a titokzatos szfinx, amelyeket még a pusztító földrengés sem tudott helyükről ki­mozdítani. Gömöry Albert Sajtótájékoztató És benne egy kis sport is... Ha minden a terveknek megfele­lően alakul, úgy három hónap múl­va újabb, ezúttal 24 órás csatornával bővül a nézhető tévéadások száma. Mi több, magyar nyelvű, többségé­ben itthon készített műholdas prog­rammal. A B­PI televízió vezetői az elő­készületekről tartottak kissé viha­ros, őszinte érdeklődéssel kísért, olykor szándékosan kellemetlenkedő kérdésekkel fűszerezett sajtótájé­koztatót szerdán délután. Nem ke­vesebbet hirdettek a készülő adó vezetői,­­ minthogy a műsorral az Európa közepén élőknek jó kedvet, örömet és önbizalmat kívánnak ad­ni. Szinte mondatonként, percenként ismételték, hogy elsődleges szem­pontnak az objektivitást tartják. Ezért is használják a hírműsoraik­ban az Amerika Hangja és a World­­net hálózat anyagait. A hírek a ma­gyar mellett angolul, horvátul, né­metül, szerbül, románul és szlovákul is meghallgathatók — párhuzamo­san. Az adás a legkorszerűbb tech­nikát használja majd: digitális vi­deóképek adják a kiváló képminő­séget, és a műsorokat sztereóban hallgathatjuk majd. Az új techniká­val a világ bármelyik pontjáról je­lentkezhetnek a tudósítók. A programban 10, egyenként 26 perces hírszolgáltatás szerepel, a többi időt reklám- és szórakoztató műsor tölti ki. A rajzfilmektől a klipekig, a komolyzenétől a krimiig minden lesz, ami a képernyő elé ültetheti az embereket. Természete­sen a hazai tudósításokat magyar stáb készíti majd. A tíz hírműsor mindig ugyanabban az időben lesz látható, azaz hozzászokhatnak majd a nézők. Mivel — érthetően — pon­tos műsorral még nem szolgálhat­tak a vezetők, pillanatnyilag csak azt mondhatjuk olvasóinknak, a sportot szeretőknek, hogy a tízből az egyik hírműsor a sportról szól majd. Vagyis lesz egy éjjel-nappali adás, és szerencsére benne egy kis sport is. K. T. Super Extra BINGÓ f \ ■ TC ^ nn 80 000- Mini Extra BINGÓ \)A—Z Jf V \ „Él aSTRA'A TOMBOLA FŐDijA ( ) T*’3’—A Kerepesi Uj Autó Kft-tfil \_S —— SORSOLÁS IDŐPONTJA 1992. OKTÓBER 16. BUDAPEST, Vill. József krt, R_Xm. NYEREMÉNYEK Baross utca sarok \ 11 g^k­flJ LEGJOBBIKA! ÚJDONSÁG! —a Ft* /z* & a* mmsw* na energiatakarékos PHILIPS Whirlpool JUJIOMAYA MOSÓGÉPEK ♦ kisméretű, felültöltős 46 900 Ft ♦ szárítóval kombinált, elöltöltős 69 900 Ft ♦ skicarracafi­rrae rsszes részletre is, 5% kezelési költséggel KERAVILL JUL (plusz vásárolhat még 2x2 kg-os PERSIL MOSÓPORT kedvezményesen 440 Ft/db áron!) FORRÓ DRÓT: 1 1­1-06-01 ÚJÁNDI/C *DÍSZ MosópOR

Next