Nemzeti Sport, 1993. június (4. évfolyam, 147-176. szám)

1993-06-04 / 150. szám

Postabank Sulipóló Túl a területi döntőkön Egyértelműen és minden más szem­pontot megelőzve a sportág megsz­erettetése volt a célja a Sulipóló életre­­hívásának. A nagy hagyományokkal és pazar eredményekkel (többek között 6 olimpiai 10 Európa-bajnoki, valamint 1-1 világbajnoki és Világ Kupa arany) büszkélkedhető sportá­gunk, a vízilabdázás szeretné minél jobban megalapozni jövőjét. Elmentek hát az általános iskolákba. A versenyeket - egészen leegyszerűsített szabályokkal, hogy a kezdők is élvezhessék a játékot - három lép­csőben rendezik meg. Először a helyi összecsapásokat tartották meg, majd következnek a területi döntők, ezt követően pedig már a végső győzelemért megy a vetélkedés. A célnak megfelelő rendezéshez azonban pénz kell. Ezt a Postabank vállalta magára és Princz Gábor, a Postabank elnök-vezérigazgatója, egy­ben a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke garantálta, hogy az esemény rangjának megfelelő díjazásban részesíti majd az arra érdemeseket. - Annak ellenére, hogy ez amolyan kísérleti év, hiszen először írtuk ki a Sulipólót, máris szép eredményeket értünk el - mondta el tapasztalatait Babarczi Roland, a szövetség szakem­bere. - Kilencvenhét csapat nevezett. Különösen Kecskeméten volt nép­szerű az esemény, ott Valkay Ferenc edző szervezésében tizenhét csapat mérte össze a tudását. De­ az eddig fehér foltnak számító Ózdon, Nagykőrösön és Dunakeszin is több csapat vett részt a helyi tornán. Az ország különböző részein a részvevőknek mindössze úgy egyhar­­mada az, aki egyébként is vízilab­dázik, a többiek most ismerkednek a játékkal. Elég sok a lány a részvevők között és reméljük ez hatással lesz eredményes, de kevés játékossal ren­delkező női vízilabdasportunkra. Már tárgyaltunk az Országos Diáksport Szövetséggel és megígérték, hogy jövőre felveszik a diákolimpia műsorába a Sulipólót. A kezdet tehát szép jövőt ígér, reményt, hogy előbb-utóbb nem lesz olyan zuga az országnak, ahol ne ismerkedhetnének meg a gyerekek a vízilabdázással­­ a Sulipóló jóvoltából. A területi döntők közül befe­jeződött a szolnoki, az egri és a pécsi (már csak a budapesti van hátra) és mindenhonnan a győztes kerül be a döntőbe, amelyet június 9-én, szerdán Szolnokon rendeznek meg. A három csoportdöntő első három helyezettje. Szolnok: 1. Szolnoki Fiumei úti ált. isk., 2. Hódmezővásárhelyi Központi ált. isk., 3. Kecskeméti Máriavárosi ált. isk. Eger: 1. Egri Balassi Bálint ált. isk., 2. Miskolci Kazinczy ált. isk., 3. Ózdi Vasváry ált. isk. Pécs: Pécsi test­nevelési ált. isk., 2. Kalocsai Eperföldi ált. isk., 3. Dunaújvárosi József Attila ált. isk. Néhány apró érdekesség: A szolno­ki csoportban 41 iskola szerepelt. Az egri győztes csapat egyik legjobbja egy lány volt, a pécsi csoportban pedig mindegyik együttesben játszott lány. (kocsi) Éjjeli elődöntő Tájfutás Országos éjszakai bajnokság, elődöntő. Férfiak. 21E1: 1. Magyar (Veszprém) 55:50, 2. Vancsik (Ka­locsa) 62:92, 3. Makra (OSC) 67:10. 21E2: 1. Kaszás (Ajkai Bányász) 68:68, 2. Siebert (PVSK) 69:45, 3. Chifkrinci (Fabulon) 73:48. 21E3: 1. Kovács (MAFC) 67:88, 2. Hegedűs (OSC) 68:23, 3. Iga (Videoton) 69:25. 19E: 1. Lévai (Repülőtiszti Főisk.) 50:70, 2. Murányi (OSC) 57:58,­ 3. Magyar (DTC) 63:22. 17E1: 1. Lendvai (MMG) 57:97, 2. Egry (DTC) 59:58, 3. Máramarosi (Fabulon) 60:83. 17E2: 1. Gazda (Fabulon) 48:65, 2. Bérezés (DTC) 59:10,3. Orosz (MGF) 62:25. Csak a Flexo duplázott Halász Miklós váltóverseny. Férfiak. 17B: 1. Szegedi Vasutas (ve­gyesváltó) 2:20.40, 2. Flexo Spartacus 2:43.03, 3. Videoton SC 2:39.48. 15B: 1. Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 1:57.13, 2. Veszprémi Honvéd SE 1:59.00, 3. Ajkai Bányász SC 2:04.49. 13B: 1. Miskolci Zöldsport 1:33.55, 2. KFKI Optimista 1:48.37, 3. Junior SE 1:49.37. 17C: 1. Paksi SE 2:36.20. 13C: 1. Hódmezővásárhelyi TC 2:23.43. Nők. 17B: 1. Flexo Spartacus 2:11.43, 2. Szolnoki Rendőrtiszti Főiskola 2:15.46, 3. Fabulon SC 2:33.07. 15B: 1. Flexo Spartacus A 1:36.16, 2. Flexo Spar­tacus B 1:53.00, 3. Jászapáti Mészáros DSK 1:58.48. 13­: 1. Mendel Kristály 2:28.19. Bakonyszegi (Békéscsaba), 3. Kiss (MTK) és Misolczi (Szeged). 58 kg. B: Tittman Péter (Kecskeméti Lilla, e: Dömötör Lajos), 2. Molnár N­. (Tájfun). + 58 kg. B: Szentandrási Zoltán (MTK, e: Patakfalvy Miklós). Lányok. A-korcsoport (10-11 évesek). 30 kg. B: Horváth Betti (Tájfun, e: Fábián Éva). + 30 kg. B: Ambrus Adrienn (Diamond SE, e: Ébend Gábor), 2. Tanka (Pester­zsébet). B-korcsoport. B: Nagy Nikolett (Tájfun, e: Fábián Éva), 2. Orosz (Tájfun). C-korcsoport: 1: Do­rogi Éva (MTK, e: Engrich Mariann), 2. Hriva (MTK). A legtechnikásabb női versenyző: Nagy Nikolett (Tájfun). A legtechnikásabb fiú versenyző: Princz Gábor (Diamond). A Mat(t)ador SC sikere Sakk Nemzetközi ifjúsági egyéni és csa­patverseny, Badacsonylábdihegy. A Tapolcai Polgármesteri Hivatal és a Tapolcai Honvéd SE idénynyitó versenye. A kilencfordulós egy-egy órai játékidejű sakktorna végeredménye. Fiú egyéni (35 induló): 1. Novotny András (Csepel TE) 7 pont, 2. Piróth (Mat(t)ador SC) 6,5, 3. Berta K. (Mat(t)ador SC) 6, 4. Ruck T. (Haladás VSE) 6, 5. Pergel (Haladás VSE) 6, 6. Lakos Nikoletta (Tapolcai Honvéd). Lakos Nikoletta jó formában ját­szott a fiúk között. A hó végén sorra kerülő szombathelyi Európa-bajnok­­ságon tőle jó eredmény várható. A legjobb 10 éves játékos Héra Imre (Csepeli TE) volt 4.5 ponttal, a legjobb 14 éves, Csonka Attila (Ha­ladás VSE) 5.5 pontot teljesített. Lány egyéni (18 résztvevő): 1. Csató Eszter (Mat(t)ador SC) 7.5 pont, 2. Misik (Mat(t)ador SC) 7, 3. Tötös (Sümegi SE) 6.5, 4. Décsey (Tapolcai Honvéd) 6, 5. Géczi M. (Haladás VSE) 6,6. Pomothy (Csepel TK) 5.5. A legjobb 10 éves: Géczy M. A legjobb 14 éves: Décsey Kata. Mindkettőjüktől jó helyezés várható a szombathelyi Európa-bajnokságon. Csapatversenyben (három fiú és egy lány): 1. Mat(t)ador SC 25.5 pont, 2. Haladás VSE 23.5, 3. Csepel TK 23, 4. Tapolcai Honvéd SE 21.5. A díjakat Simó Attila, a Tapolcai Honvéd SE elnöke adta át és értékelte a jól sikerült versenyt. Szép mezőny - jó eredmények Sportlövészet Az UTE meghívásos versenye Mexikói út. Fiúk. Juniorok. Kisöbű sportpuska, fekvő: 1. Németh (Bp. Honvéd) 583, 2. Béla (Kiskunsági Erdész) 582/98, 3. Gáspár (BPLE) 582/95. Kisöbű sport­puska, összetett: 1. Nagy Z. (BPLE) 1132, 2. Nemesi (Eger) 1123, 3. Vavra (ÚTE) 1113. Légpuska: 1. Nagy Z. (BPLE) 590, 2. Szabó (Pécsi PLE) 585, 3. Nagy K. (UTE) 583. Légpisztoly: 1. Tar (UTE) 564,2. Csizmadia (Bp. Hon­véd) 563, 3. Csizmarik (Nyíregyháza) 559. Szabadpisztoly: 1. Szabadkai (Pécsi PLE) 543, 2. Belső (BPLE) 539, 3. Csizmarik (Nyíregyháza) 524. Gyorstüzelő pisztoly: 1. Fazekas (BPLE) 568, 2. Balogh (IM Duna) 565, 3. Lipták (IM Duna) 558. Sportpisz­toly: 1. Fazekas 559, 2. Balogh 556, 3. Hídvégi (BPLE) 554. Ifjúságiak. Légpuska: 1. Fluck (BPLE) 381, 2. Sváb (Bp.Honvéd) 379, 3. Sík (Bp.Honvéd) 378. Standard­puska, fekvő: 1. Nyitrai (Kaposvár) 589, 2. Tarcsa (BPLE) 576, 3. Hanyecz (BPL­E) 575. Standardpuska, összetett: 1. Tarcsa 572, 2. Fluck (BPLE) 557, 3. Hanyecz (BPLE) 551. Légpisztoly: 1. Kollár 367, 2. Szabados (BPLE) 352, 3. Horkay (IM Duna) 351. Sza­badpisztoly: 1. Szász (KKLSE) 518, 2. Kollár (PELE) 493, 3. Ádám (Szászhalombatta) 482. Gyorstüzelő pisztoly: 1. Fischer (IM Duna) 535. Serdülők. Légpuska: 1. Joó (BPLE) 369, 2. Pinczel (BPLE) 364, 3. Sík (Bp. Honvéd) 363. Légpisztoly: 1. Ko­­roknai (BPLE) 338. Lányok. Juniorok. Légpuska: 1. Koroknai (UTE) 387,2. Juhász (BPLE) 384, 3. Sárási (Ikarus) 381. Standard­puska, fekvő: 1. Sebiány (Ikarus) 587, 2. Sárási (Ikarus) 578, 3. Molnár (Bp. Honvéd) 578. Standardpuska, össze­tett: 1. Asztai (UTE) 570 2. Molnár (Bp. Honvéd) 564/94, 3. Koroknai (UTE) 564/92­. Légpisztoly: 1. Vészeli 365, 2. Czérna 364, 3. Morvai 363. Sportpisztoly: 1. Morvai (IM Duna) 562, 2. Czérna (BPLE) 561, 3. Vészeli (IM Duna) 549. Ifjúságiak. Légpuska: 1. Hohl (Veszprém) 386/97, 2. Pető (Pécs) 386/94, 3. Ablonczi (BPLE) 385. Standardpuska, fekvő: 1. Kutnyánszky (UTE) 577, 2. Kriglovics (Százhalombatta) 572, 3. Berecz (Eger) 569. Standardpuska, összetett: 1. Kutnyánszky (ÚTE) 568, 2. Ablonczi (BPLE) 566, 3. Simó (BPLE) 554. Légpisztoly: 1. Sulyok Pap (BPLE) 372, 2. Kozma (Pécs) 362, 3. Kretskó (Kaposvár) 355. Sportpisztoly: 1. Sulyok Pap 562, 2. Seress (BPLE) 532,3. Kozma 532. Serdülők. Légpuska: 1. Tóth K. (Bp.Honvéd) 356, 2. Hahóti (Kapos­vár) 351, 3. Selmeczi (Ikarus ) 349. Légpisztoly: 1. Erdős (BPLE) 345, 2. Farkas (BPLE) 329, 3. Faluvégi (BPLE) 324.★ Általános iskolások országos bajnoksága, Mexikói út. Fiúk. Légpuska. B: Korom Csaba (Debrecen, Ságvári Ált. Isk.) 179, 2. Nagy (Budapest, Nyír II. Ált. Isk.) 178, 3. Katona (Budapest, XX., Vörösmarty Ált. Isk.) 175. Csapatban. B: Budapest, XX., Vörösmarty Ált. Isk. 502, 2. Pest megye, Százhalombattai L Sz. Ált. Isk. 499, 3. Békés megye, Csanádapácai Ált.­Isk. 495. Lányok. Légpuska. B: Tóth Krisztina (Budapest, Darus UI. Ált. Isk.) 176, 2. Magyari (Budapest, Marczibányi T. Alt. Isk.) 170, 3. Román (Eger) 168. Csapatban: B. Budapest, XX., Vörösmarty UI. Ált. Isk. 483, 2. Baranya, Kodály Ált. Isk. 480,3. Heves, Markazi Ált. Isk. 478. A Tájfun söpört Taekwon-do 1. Magyar WTF taekwon-do gyer­mek bajnokság, Szeged (8 egyesület, 64 versenyző). 4 Fiúk. A korcsoport (10-11 évesek). 30 kg. Bajnok: Igaz Róbert (Olimpos Kwon-Szeged, edző: Leonidas Pa­­pasztovrou), 2. SzegedJanics (Békés­csaba). + 30 kg. B:­Izsák Tamás (Tájfun SE, e: Fábián Éva). B korcso­port (12-13 évesek). 33 kg. B: Krasser Tamás (MTK, e: Engrich Mariann), 2. Weil (Tájfun). 40 kg. B: Szegodjanics Vilmos (Békéscsaba, e: dr. Molnár Péter), 2. Galambos (Tájfun), 3. Szőlősi (Békéscsaba) és Keszei (Tájfun). 45 kg. B: Desics András (Tájfun, e: Fábián Éva), 2. Sztojka (Tájfun). 50 kg. B: Minya Krisztián (Békéscsaba, e: dr. Molnár Péter), 2. Zölde (MTK), 3. Kalmár (Tájfun). + 50 kg. B: Kozma András (Kecskeméti Lilla, e: Dömötör Lajos), 2. Szűrszabó (Tájfun), 3. Nagy (Békéscsaba) és Hégely (Békéscsaba). C-korcsoport (14 évesek). 45 kg. B: Albert István (Békéscsaba, e: dr. Molnár Péter), 2. Princz (Diamond SE). 54 kg. B: Morgósch Gábor (Tájfun, e: Fábián Éva), 2. 8 TINI NEMZETI SPORT Felelős kiadó: Borbély Pál ügyvezető igazgató. Felelős szerkesztő: Lakat T. Károly. Olvasószerkesztő: Borókai Gábor. Művészeti szerkesztő: Keleti Imre. Kiadja a Nemzeti Sport Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. Az iskolai rovat szerkesztője: Borsány András. Kiadóhivatal és szerkesztőség: 1133 Budapest, XIII., Visegrádi utca 115. Telefon: 138-4366. Szedés, grafika: Nemzeti Sport Kft. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. MÁR TINÉDZSERKÉNT IS SZTÁR VOLT Sir Charlesból Károly király lett... Az Alabama állambeli Leeds utcáin-terein jól ismerték és félték a három Barkley fivért. Nem számítódott igazán bölcs ötletnek beléjük kötni, mert a három vaskos néger srác úgy kidekorálta a ,,tévesztőt", hogy az késő vén­­ségéig emlegette ballépését. Nem mintha Charles (a középső Barkley) garázdaféleség lett volna, aki inkább előbb, mint utóbb mun­kát ad a rendőrség Ifjúságvédelmi Részlegének. Óh nem. Pusztán ar­ról volt szó, hogy a Barkley-cseme­­téket is az utca nevelte, amíg öz­vegy édesanyjuk a kétkezi mun­kában görnyedezett. Charley pedig - isten tudja, miért - az isko­­lábajárásnál jobban kedvelt csava­rogni, baseballozni, focizni, kicsit bokszolni, a tetőkön mászkálni, bringázni, no és persze kosarazni is. Szabadságra termett lélek - öm­lengenének a poéták. Élsportra ter­mett test - mondják az edzők. A profi kosárlabdára? Hiszen Barkley mindössze 195 centire nőtt, NBA mércével mérve a „majdnem köze­pes" testmagassági kategóriába tartozik. Persze, egy hadseregre va­ló 195-ös srác közül jó ha egyet ta­lálunk, aki felökleli, megfélemlíti, megalázza a 215-ös égi meszelőket, és úgy elkapkodja előlük a a labdát a palánkok alatt, mintha ebben a műfajban a centik nem is számí­tanának. Számítanak, de Barkley azt is jól tudja, hogy a kilók, a tömeg, a jó helyezkedés, a belső pozíció elfog­lalása és az agresszivitás ugyan­úgy sokat nyom a latban. És ezzel a tudásával veri meg bedobó létére a középjátékosokat a legtipikusabb centermunkában, a lepattanózás­ban. Az hogy 135 kilója (erősen le­fogyott az elmúlt két évben) elle­­nére szélvészsebesen rajtol, hogy szanaszét futja az atlétikus kinéze­tű, dagadó izomzatú profikat? Hát istenkém. Pedig még mindig úgy fest, mintha lenne rajta úgy 10-12 kiló súlyfölösleg. Ha megindul lát­szik, hogy minden a legnagyobb rendben van, a versenysúlyán vál­toztatnia nem szükséges. Hogy kritikus pillanatokban el­vállalja és behajigálja a hárompon­tosokat akár a külvárosból is, hogy harckocsiként tör át az elébe tor­nyosuló védőfalon, hogy terem­rengető módon zsákol, mindez tő­le triviális. Nem szellemi, hanem kosaras nagysága miatt ragasztot­ták rá az arisztokratikus Sír Charles becenevet. Sir Charles ? Ő, a leédsi néger lakótelep hajdani fenegyereke ? Nem is olyan rossz. Hát még, hogy a minap reá ru­házták az MVP-díjat, magyarán a voksolásra felkért 98 szakíró a Phoenix Suns szellemi vezérét ta­lálta az 1992-93-as idény legjobb kosárlabdázójának. Nem Jordánt, nem Olajuwont, nem is Ewinget vagy Kari Malone-t, hanem a ke­­rekfejű, kerekpotrohú Barkley-t ahogyan Magic Johnson kedves­kedett neki: az óriáscsecsemőt... -A trófea nagyságrendjét kívá­nom érzékeltetni, amikor az idő­ben hátrafelé haladva felsorolom az NBA alapszakaszának MVP-díj­­jal kitüntetett klasszisait. Barkley, Jordán, Jordán, Magic, Magic, Jordán, Magic, Bírd, Bírd, Bírd... Tíz év NBA-történet nevekbe zanzásítva. Egyenértékű nevekbe... Hogy 1988, 1989,1990,1991 után most ötödszörre is beválogatták az idény szuperötösébe, az elmondot­tak fényében talán természetes. Az idők, a hittételek változását, a dog­mák kimúlását jelzi az a tény, hogy az 195-ös Charley-boy mellett az első All-Star ötösben helyet kapott a 199 centis Jordán (még jó) és a 185 centiig jutott Mark Price, jelezvén, hogy a kosárlabdázás - a totális játék korszakában - már a kicsik, a közepesek és a magasak közös kincse. „Boldog vagyok, hogy éppen Charles vette el tőlem az év játé­kosa díjat" - mondta Michael Jor­dan. Őszintén beszél. Őszintén, mert főszereplőnk ugyan olykor rettenetesen viselkedik, mégis szeretetreméltó férfiú. Kérlelhe­tetlenül őszinte, szókimondó, az a típus, aki inkább százszor orrba vág valakit, semhogy egyszer fenékbe rúgja. Merthogy ugyebár az előbbi „szembe babám" alapon művelhető, az utóbbi pedig a hátulról jövő orvtámadás eklatáns példája. Nem Barkley stílusa.... A parketten olykor törő-zúzó, fúriaként száguldozó, a zsűriaszta­lon átpattanó és bírót kergető erő­csatár a magánéletben viaszlelkű, minden apró szépségtől, apró gyermeki bájtól egykettőre elolva­dó nagy mélák. A dollármilliomo­sok közül kevesen vállalnak annyi társadalmi munkát és adakoznak jótékony célokra, járnak kórházak­ba, intézetekbe, börtönökbe, árva­házakba, mint éppen Charles Bark­ley. Öccse váratlan halála óta még inkább kapható mindenféle szere­tetszolgálatra, avagy adakozásra. Kiismerhetetlen pali. Imád nyi­latkozni, rajong a nyilvánosságért, kedveli ha az utcán felismerik és ráköszönnek: „Hello Charley!" Éppenséggel leszokhatott volna a magamutogatásról, hiszen február 20-án elmúlt 30 éves, kilenc teljes idényt szolgált le az NBA-ban. Nyolcat a Philadelphia 76ers szí­neiben és tavaly nyár óta boldogít­ja a sivatag lakót, azaz kosarazik a Phoenix Suns bajnokesélyes ászai között. Tehát, ott tartottam, hogy kiismerhetetlen manus. Jó ideig - a hároméves Auburn-egyetemi pal­­lérozódás ellenére - primitív spor­tolónak tartották, mert pusztán heccből elképesztő nagy szamársá­gokat nyilatkozgatott. Például ilyeneket. „Régen tervezem, hogy meg­írom az önéletrajzomat, de nem tu­dok rájönni, hogy ki legyen a fő­szereplő." És mindehhez az az iszonytatóan bugyuta arckifejezés. Hosszú időbe telt, míg a tollfor­gatók ráeszméltek, hogy az Óriás­csecsemő csak kedvére szórakozgat velük, hogy legtöbbjüknél jóval gazdagabb a szürkeállománya. Persze ezt gondosan titkolta. Fő­ként, amikor hirtelen haragjában a nézők közé vágott egy üdítővel teli kulacsot, avagy leköpött egy kisfiút („Bocs kisöreg, tévedtem, a mellet­ted ülő nagypofájú szemétládára céloztam"), vagy amikor éjszaka - bárból kijövet - átalakította egy nálánál tíz centivel magasabb hadi­­buildinges Gólem ábrázatát. Ez is Charles Barkley, no meg a Dream Team, a dicsőséges olim­piai bajnok gárda oszlopos tagja, az edzés, a munka megszállottja, a szakadatlanul különórázó, a játé­kának legparányibb hibáit, fogya­tékosságait is vizsla szemmel fi­gyelő és a tüstént korrigáló szu­perprofi is a Charles Barkley névre hallgat. Az NBA 1987 évi lepattanózó ki­rálya, az 1991-es All-Star gála leg­jobbja pillanatnyi elfoglaltsága sze­rint éppen a világbajnoki cím felé terelgeti a Phoenix Suns legénysé­gét. És legújabb baromságával szó­rakoztatja csapattársait: „...A fe­kete gyönyörűséges, a kopasz még gyönyörűségesebb és a kettő Bark­ley-ben egyesül..." Persze, aki hetente kétszer borotváltatja a kobakját... Török Péter

Next