Nemzeti Sport, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)

1993-11-02 / 299. szám

1993. november 2. mm KÉPES SPORT A balszerencse volt a hazaiak 12. játékosa Vasas-Kispest-Hon­véd 1-2 (1-1) Fáy utca, 3 000 néző. Vezette: Hartmann (6) (Szilágyi, Marosvári). VASAS: Babócsy 6 - Juhár 6 - Maczó 5, Pecha 7 - Mónos 7, Sirinbekov 8, Geress 7, Galaschek 7, Claude 6 - Zvara 4, Földes 7. Edző: Mészöly Kálmán. KISPEST-HFC: Brockhauser 8 - Bánfi 6 - Plókai 6, Csehi 6 - Csábi 6, Forrai 7, Sallói 5, Illés 6, Hamar 4 - Stefanov 6, Orosz 7. Edző: Martti Kuusela. CSERE: Hamar helyett Mátyus (-) a 68., Sallói helyett Árki (-) és Claude helyett Vermeesch (-) mindkettő a 82., Maczó helyett Szenes (-) a 86. percben. GÓLSZERZŐ: Csehi (11-esből) a 22., Claude a 23., Orosz a 80. percben. SÁRGA LAP: Babócsy (Illés elhúzásáért) a 22., Csehi (buk­tatásért) a 28., Forrai (Maczó fellökéséért) a 44., Árki (szabályta­lan becsúszásért) a 87., Orosz (Zvara durva ellökéséért) a 89. percben. SZÖGLETARÁNY: 4:1 (2:0). Szegény Babócsy...­ Szerencsés Babócsy... A Vasas-Csepel mérkőzésen történt, még a harmadik fordulóban. Babócsy egy ütemmel később vetődött a kitörni szándékozó csepeli csatár elé, így aztán a labda helyett Mi csak a csatár lábát kaphatta el. Megszólalt Kurmai játékvezető sípja, jogos tizenegyes, piros lap, kiállítás. A Vasas hálóőrét két meccsre tiltotta el a fegyelmi bizottság. , Az élet hétfőn este megismételte önmagát Ezúttal Illés volt a kapu­­ratörő. Babócsy késlekedett, s így törvényszerű volt, hogy a labda helyett újra a „babát” ütötte el. Megszólalt Hartmann sípja, jogos tizenegyes és­­ a történet innen kezdve más - sárga lap a szőke kapusnak. Ha elfogadta valaki a bírónak az ítéletét, akkor annak most azt kell mondania, hogy Hartmann hibázott. Ha a múltkori ítéletet tartotta valaki elhamarkodottnak, túlzottnak, akkor most dic­sérnie kell a Fáy utcai rangadó sípos emberét. Még szerencse, hogy játékvezetőink a bajnoki rajt előtt letették a „főesküt”, hogy abszolút egységesen alkalmazzák majd a szabá­lyokat Persze, sokan és oly sok mindent mondtak a rajt előtt, hogy még számon tartani is teher lenne. 11. perc: Az előző idényben még „csepeli” Stefanov csúsz­tatott tizenegy méterről, középről kapura, s a labda csak kevéssel kerülte el a jobb alsó sarkot. 21. perc: Stefanov húzott el a jobb szélen, majd elsőran­gúan Sallói fejére varázsolta a labdát. A nyáron Székes­­fehérvárról szerződtetett labdarúgó azonban - ajtó-ablak helyzetben - az ötösről a bal felső sarok mellé bólintott. 22. perc: Forrai ugratta ki a balösszekötő helyén üresen kilépő Illést, akit a rossz ütemben kivetődő Babócsy - a kaputól hét méterre - buktatott. A tizenegyest Csehi higgad­tan, bal belsővel helyezte a háló jobb oldalába. 0-1 23. perc: A lehető leghamarabb egyenlített a Vasas. Pecha küldött be szabadrúgást a bal oldalról. A rövid saroknál csukafejessel próbálkozó Földes még nem érte el a labdát, Claude viszont igen, s öt méterről, lehajolva a jobb alsó sarok­ba fejelt. 1-1 43. perc: Illés a jobb oldalon leheletfinom csellel csapta be Pechát, majd kilenc méterről, laposan a hosszú sarokra helyezett. Babócsy villámgyorsan vetődéssel kitolta a labdát, amelyet hiába pöccintett a hálóba az ötösön üresen álló Orosz, a játékvezető - les címén - nem adta meg a gólt. 60. perc: Az előretörő Mónos pompásan szöktette Földest, aki mellel maga elé tette a labdát, majd tizenhat méterről, középről a jobb felső sarok mellé bombázott. 65. perc: Ismét Földes került helyzetbe. A balösszekötő helyéről, kiszorított helyzetből kapura tolta a labdát, ám Brockhauser vetődve védett. 75. perc: A söprögető Juhár jobb oldali beadását Földes fél fordulattal, kapásból tűzte kapura, s a labda a meglepett Brockhauser válláról vágódott a keresztléc fölé. 80. perc: Váratlanul másodszor is megszerezte a vezetést a Kispes­t-Honvéd. Sallói adott a középen egyedül hagyott Orosz elé, aki kilenc méterről, könnyedén gurított a bal alsó sarokba. 1-2 89. perc: Az indolens Orosz gondolkodás nélkül fellökte az őt pillanatokkal korábban szabálytalanul szerelő Zvarát. Hartmann - kiállítás helyett - csak sárga lappal fékezte meg a kispesti csatárt. Meglepően jó iramban kezdtek a csapatok. A vezető­edzők alaposan feltérképezték ellenfelüket és azután dolgo­zták ki a taktikájukat. Ez azon­nal észrevehető volt, amikor az úgynevezett „spílerek” azonnal megkapták őrzőjüket. Sallói mellé Geress, Orosz mellé Pecha, Sirinbekov mellé Forrai állt, és igyekezett megakadály­ozni abban, hogy valami meglepő dolgot produkáljon. A találkozó első percei igazán változatos játékot hoz­tak. Óriási volt a lelkesedés, az igyekezet, és mindkét együttes alapvetően támadó felfogás­ban kezdett futballozni. Természetesen a nagy igye­kezet miatt az első percekben nagyon sok volt a hibás átadás, de az, hogy a játéko­sok nagyon sokat futottak, min­denképpen dicsérendő. A 90 perc krónikája Az első félidőben egyáltalán nem látszott, hogy a kispesti csapat jobb erőkből áll, mint az angyalföldi. Ez azzal volt ma­gyarázható, hogy a hazaiak minden játékosa hihetetlen akarattal gátolt meg minden vendégpróbálkozást. Játékról különösebben nem lehetett beszélni. Mindkét oldalon meg­próbálkoztak a szélekre kivinni a támadásokat, ám a védelmek remekül zártak, s ezek a pró­bálkozások nem hozhattak sikert. A tulajdonképpeni küz­delem a pálya középső har­madában a középpályás sorok között volt a leghevesebb. A kispestiek középpályás sorában igazán nagyszerű képességű játékosok szerepel­nek, mint Sallói, Illés vagy éppen Hamar. Ezek a játé­kosok gyorsabbak is a magyar átlagnál, így aztán egyáltalán nem könnyű a sem­legesítésük. Az első félidő első húsz percében viszont nem bizonyították kiváló képes­ségüket, ezért kiegyenlítődtek az erőviszonyok ezen a rend­kívül fontos területen. Huszonöt perc eltelte után felpörögtek a vendégjátékosok, pontosabbá váltak a passzok, és pillanatok alatt jutottak el a hazaiak kapujáig. Előbb egy remek akció végén Sallói szerezhette volna meg a vezetést, de öt méterről kapu mellé fejelt, majd következett Illés, s Babócsy őt már csak szabálytalanul tudta megállí­tani, és már vezetett is a Kispest. Annak ellenére, hogy előnyt szerzett a Kispest, senkiben sem lehetett olyan érzés, hogy ez a gól majd megfogja a Vasast. Nem is fogta, mert a középkezdés után szinte azon­nal egyenlített az angyalföldi társaság, és minden kezdőd­hetett elől­ől. Néhány percen keresztül kapkodás és megint rengeteg pontatlanság jelle­mezte a játékot, majd ismétel­ten felpörgött a vendégcsapat és a félidő utolsó perceiben igen-igen megszorongatta a Vasas védelmét. Újabb gólt azonban nem sikerült szerez­niük a kispestieknek, és amikor Hartmann játékvezető lefújta a találkozó első félidejét, elége­detten állhattunk fel a helyünk­ről, mert a magyar átlagot figyelembe véve ez a találkozó idáig magasan meghaladta azt. A pihenőt követően - nagyszerű dolog ezt leírni - még jobb lett a rangadó. Magyar viszonylatban ilyen mérkőzést ebben a bajnokság­ban még nem láthattunk. A vendég kispestiek kezdtek job­ban, de csak néhány percet engedélyezett nekik az angyalföldi társaság, mert Sirinbekovék magukhoz ragadták a kezdeményezést és szenzációs játékot produkáltak. Rengeteget futottak a Vasas játékosok, mindig akadt szabad ember,­­akit meg lehetett játszani, és valósággal folyt a labda a piros-kék játékosok lábán. A kispestiek ebben az időszakban nem nagyon tudták,hogy hol van­nak. Szinte nem voltak képe­sek valamire való akciót vezetni, igaz, erre az angyalföldiek nem is adtak semmi esélyt, mert ha elvesztették a labdát, azonnal letámadták a kispestieket, és az esetek nagy többségében azonnal visszaszerezték a játékszert, és nyomban roham­ra indultak. Két-három gólt is könnyedén szerezhetett volna az angyalföldi együttes, de vagy Földes hamarkodta el a helyzetét, vagy pedig a fan­tasztikus formában védő Brockhauser hárított. Továbbra is óriási volt a hajtás, az akarat, a lelkesedés, és ezúttal a játékra sem lehetett panaszunk. A második félidő közepétől kezdve némiképpen enyhült a Vasas­nyomás, és időszakonként a kispestiek is támadásba lendül­hettek, ám ezekben a támadá­sokban nem sok veszély rejlett. Az angyalföldiek hihetetlen elszántsággal hajtottak a győzelemért, ki is dolgozták a jobbnál jobb helyzeteket, de újabb gólt , nem sikerült szerezniük. És ekkor a sors igazságtalansága megfosztotta még a döntetlentől is az angyalföldi együttest Igaz, a kispestiek győztes gólja egy szép akció végén született. Egy olyan időszakban, amikor tulajdonképpen semmi közük sem volt a mérkőzéshez. Az angyalföldiek a kapott gól után minden tartalékukat mozgósí­tották és igyekeztek ledolgozni a hátrányt, de ez nem sikerült és ebben azért részük van a Honvéd- játékosoknak, de elsősorban Brockhauser kapusnak. Végül a kispestiek nyerték meg a mérkőzést, bár a győzelmet a Vasas érdemelte volna meg. Hartmann Lajos játékvezető rendkívül gyengén vezette a mérkőzést. Mester' ■]§§] MÉSZÖLY KÁLMÁN: - Ez a futball igazságtalansága... A második félidő alapján gólokkal kellett volna nyernünk a mérkőzést, és most itt állunk szomorúan, úgy, hogy még a pontszerzés sem sikerült. - Hogyan ítéli meg a csapat teljesítményét? - Aki látta a mérkőzést, annak számára egyértelmű lehet, hogy ebben az idény­ben most játszottunk a legjobban. A végén a Honvéd talált egy gólt, s ezzel megny­erte a mérkőzést. Végtelenül szomorú vagyok, de a látottak azt mondatják velem, hogy jó úton haladunk. MARTTI KUUSELA: - El kell ismernem, szerencsénk volt. Ha döntetlen maradt volna a mérkőzés, akkor is elégedetten nyilatkoznék. + Fair play-díjas nyilatkozat, edző ugyanis ritkán vallja be, hogy csapata szerencsével nyert. - Amióta itt vagyok önöknél Magyarországon, most fordul elő először, hogy a szerenc­sét emlegetem. Eddig ugyanis csak a hátát mutogatta nekem. + Kit emelne ki a csa­patából? - Személy szerint senkit. Mindenki küzdött, harcolt, tette a dolgát, s végre éreztem, hogy egymásért is, a klubszínekért is futnak, küz­denek. Róth Ferenc Zombori Sándor Fürdőszoba­i­ felszerelés XIIEk Csempe, padlólap, padlószőnyeg /fi \\rV Minden árból 5% kedvezmény kedvezmény a hirdet®s bemutatójának. Piramis Kft., Bp. XIV., Kerepesi út 32. f /­­ Tel.: 252-0278. Tel./fax: 251-3782. tetodrodivp VII., Rottenbiller u. 4. Sportáruház Az AB I állása 1. Ferencváros 128 3 1 25- 9 19 2. Vác FC-Samsung 127 4 1 22-13 18 3. Debreceni VSC 128 1 3 19-12 17 4. Békéscsaba 127 2 3 29-12 16 5. Kispest-HFC 12­­ 6 3 3 28-14 15 6. Csepel-Kordax 125 3 4 18-25 13 7. Rába ETO FC 124 4 4 16-13 12 8. Vid.-Waltham 123 5 4 14-16 11 9. EMDSZ-Sopron 123 4 5 19-20 10 10. UTE 124 2 6 12-14 10 11. Siófok 123 4 5 14-21 10 12. Vasas 124 1 7 17-209 13. PMSC-Fordan 122 5 5 11-219 14. BVSC-Dreher 122 5 5 11-239 15. Haladás VSE 122 3 7 13-217 16. MTK 121 5 6 13-257 Eszenyi csak turistának jött Budapestre Az MTK számára már csak becsületbeli ügy Visszavágó az UEFA Kupáért: MTK-Mechelen Talán a futball feltalálása óta nem várt csap­at egy mérkőzést olyan nehéz helyzetben, mint ahogy most várja az MTK a Mechelen elleni kupavisszavágót. A második fordulót egyetlen magyarként megélő kék-fehérek hetek óta képtelenek kimászni a gödörből, az ellenfelek kapujába elvétve találnak be, ugyanakkor las­san számolatlanul kapják a gólokat, Meche­­lenben mindjárt ötöt egyszerre. És hogy ne legyen elég a rosszból, a védelemnek csaknem az összes tagja hiányozni fog kedden este: Híres és Vincze sérült, Tamásit kiállították az első mérkőzésen, Turbók pedig ugyanott “besárgult”. Aligha vádolhatja bárki is az MTK-t azért, mert már maga sem hisz a továbbjutásban, hiszen óriási hátránnyal kezdi majd a visszagót. Ennek ellenére botorság lenne tét nélkülinek kikiáltani ezt a találkozót. Korántsem mindegy, hogy miként búcsúzik a kupáktól Magyarország, nem közöm­bös, hogy sikerül-e a búcsú fájdalmát valamilyen szépségtapasszal elviselhetőbbé tenni, és az apró vigasszal éppen az ezer sebből vérző MTK- nak kellene szolgálnia. Nem kis feladat, de a játékosok nem is remélhetnének jobb alkalmat annak bizonyítására, hogy többre képesek tudás­ban és tartásban is, mint amennyit a közelmúlt­ban nyújtottak. - Kedden este mi a szakmai becsületünkért küzdünk majd - mondja Gellei Imre vezető­edző. - A továbbjutás kérdése természetesen már kint eldőlt, de egyikünk számára sem lehet mindegy, hogy a televízió közvetítésén keresz­tül az ország nyilvánossága előtt hogyan szerepelünk. Nagyon remélem, minden pályára lépő játékosban van annyi önbecsülés és becsvágy, hogy együttesen képesek lesznek revansot venni a két héttel ezelőtti súlyos vereségért. Emellett bízom abban is, hogy fel­szabadult játékkal sikerül megörvendeztetni közönségünket. Az említett okok miatt tehát kissé felforgatott csapat igyekszik majd valóra váltani az edző reményeit: Balogh-Horváth Cs.-Kriszt, Nagy-Talapa, Komódi, Sztanó, Vancsa, Zsivótzky-Hámori, Kovács. *** Rossz előjelekkel érkezett vasárnap Budapestre a Mechelen is, hiszen szombaton vereséget szenvedett, két kulcsjátékosa is megsérült, de a belgák feje kevésbé fáj emiatt, hiszen az ötgólos előny birtokában nincs miért aggódniuk. Az egyik sérült egyébként éppen a mi legközelebbi ismerősünk, a Mechelenben három gólt szerzett Eszenyi Dénes. - Szombaton még rossz volt a hangulat, de másnapra már mindenki túltette magát a vereségen - mondja Eszenyi. - Sajnos, a harmincadik percben le kellett jönnöm a pályáról, mert rúgást kaptam a bordámra, és ott elszakadt egy izom. Levegőt venni is alig tudtam, és, sajnos, az állapotom azóta sem sokat javult. Az orvos és az edzőm szerint ked­den felesleges kockáztatnom, inkább a következő hét végi kupameccsen lesz rám szükség. A másik sérültünk Leen, csúnyán bedagadt a bokája. Ennek ellenére itt minden­ki biztosra veszi a továbbjutást, társaimból sug­árzik az önbizalom, és biztosan győzelemre játszanak majd. A belga küldöttség az eredménynek megfelelően könnyedén töltötte el a hétfőt. Délelőtt három órán át ismerkedtek főváro­sunkkal, és mint igazi turisták, élvezték a látványt. Délután pihentek, majd fél ötkor edzettek a Hungária körúton. A taktikai értekezletet csak kedden délelőtt tartja Van Hoofedző, de az szinte biztos, hogy ezt a csapatot küldi pályára. Preud’homme-De Boeck-Gysbrechts, Morno - Sabbadini, Sanders, Van Kampel, Bartholme Hussen, Deferm-Czerniatynski, Pereira. (major)

Next