Nemzeti Sport, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-14 / 13. szám

♦ 41 Asztali-labdarúgás Az asztali-labdarúgás, a ver­senyszerű gombfoci népesedő táborát a hóesés, a pályák álla­pota sem gátolja abban, hogy már januárban megkezdjék 1995­ évi szezonjukat. Vasárnap délelőtt Vácott, a Madách Mű­velődési Központban a hagyo­mányos Teknős Károly Emlék­­versennyel kezdődik az idény, amelyen felnőtt, junior és ifjú­sági korcsoportban mérkőznek az indulók. Az esemény világ­­bajnoki válogató is egyben és eredménnyel beszámítanak az országos ranglista alakulásába. Kosárlabda Magyar-kupa, nők, a nyolc közé jutásért, visszavágó BSC-Szarvas-Szeged TE 50-61 (38-31) Szarvas, 200 néző. V: Harsá­­nyi, Kékesi. Ld: Balogh G. (13/6), Nitulescu (16), ül. Misik (17/3), Levicseva (13/6). Továbbjutott: a Szeged TE 131-109-cel NBI, nők, B-csoport Pécsi PTSE-Pécsi EAC 84-55 (33-25) Pécs 100 néző. V: Rátvay, Zsigmond. Ld: Kitlinszka (32), Laczházi (22/3), ill. Tahi (15). Röplabda Extraliga, nők Tungsram SC-Debreceni TE­­DSZ 3:0 (11,7,13) Megyeri út, 100 néző. V: Horváth, Békési. Tungsram: Papijanszkaja, Bóta, SZTAN­­KO, FÉSŰS, Sijan, Kastner. Cs: Karsai, Mátrai. Edző: Alekszej Szolovjov. Debrecen: KOLO­­SZOVA, Perecsi, KMÉZICS, Cimpocáné, Tornyos, Erdősné. Cs: Rácz, Csurazina, Pinczés, Nagy. Edző: Balázs István. A szerdai sikeres kupa­meccset követően a Tungsram 13-án pénteken is az új Ultra feliratú szerelésben fogadta Extraliga mérkőzésen a Debre­cen gárdáját. A mérkőzés első két pontját ugyan a vendégek szerezték, de 5:2-es hazai veze­tésnél már Balázs István kért időt. Érthetetlen módon az előny megzavarta Bótáékat, így 9:8-ra ismét a debrecenieknél volt az előny. Ekkor a Megyeri úti csapat ukrán edzője kikérte első idejét, ami jót tett, és a ha­zaiak aránylag simán tudták hozni az első játszmát. A második felvonás ott foly­tatódott, ahol az előző abbama­radt. Sztankó vezérletével a tungsramosok egyszerűen le­lőtték a pályáról Kmézicséket, és pillanatok alatt 6:0 volt az eredmény. A biztos vezetést is­mét megtorpanás követte és minimálisra olvadt az előny. 8:6 után azonban ismét össze­kapták magukat a hazaiak és zsinórban csináltak négy pon­tot. A Debrecenen nem segítet­tek a cserék sem, pedig volt be­lőlük bőven. A végére sem vál­tozott sokat a játék képe, és ha simának nem is mondható mérkőzésen, de biztosan nyert 3:0-ra az ellenfelét minden te­kintetben felülmúló Tungsram. Alekszej Szolovjov: - Egy jó képességű Debrecent sikerült megverni, csapatunk új stílus­ban próbál játszani, a teljesít­ménnyel elégedett vagyok. Balázs István: - A kritikus p­illanatokban a rutinosabb ungsram kihasználta hibáin­kat, de úgy érzem, így sem val­lottunk szégyent. (nagy) NB I, nők Szegedi DRE-Szolnoki RC 3:0 (8,12,11) Szeged, 100 néző. V: Szabó F., Csíkos. Szeged: B. TÓTH, KISS K., Szlivkó, Huff, BALÁ­­ZSIK, KOMÁROMI. Cs: Csó­­kási, Balogh, Beer. Edző: Du­­csai Géza. Szolnok: KOVÁCS­­NÉ, Vasicsek, GÖBLYÖS, Bu­dai, Szepesik, Gergelyfi. Cs: Papp. Edző: Vasicsek János Férfiak Dunaferr SE-MAFC 3:0 (10, 5,7) Dunaújváros, 200 néző. V: ifj. Kiss, Hurák. Dunaferr: SZABÓ G., VARGA A., Kiss, Kemény, Gephardt, VARGA Z. I. Cs: Varga Z. II. Edző: Kelemen Ist­ván. MAFC: Kozár, Tari, NO­­VÁK, POLENCSIK, Nagy, Tóth. Cs: Zorkóczy, Sárik, Er­­dődi, Dóczi, Róka. Edző: Vocs­­kó György. Végig a hazaiak irányították a játékot. A vendégek csak az első játszmában tudtak felnőni a listavezetőhöz. Tenisz A Vasas első osztályú verse­nye Lányok. A 16 közé jutásért: Benkő (Agárd)-Ács (Bp. Spar­tacus) 1:6, 6:4, 6:4, Molnár (Bp. Spartacus)-Karai (BSE) 4:6, 6:4, 6:3, Stadler (Volt)-Borcsányi (SZUSE) 6:1, 7:5. Fiúk. Nyol­­caddöntő: Váci (Malév)-Leiter (MTK, 6.) 6:4, 6:0, Hultai (MTK)-Rajó (PARA, 4.) 6:3, 7:6, Szlotta (M­KE)-Sinkalovits (MTK, 8.) 6:3, 6:4, György T. (UTE)-Dajka (PVTC, 5.) 6:3, 6:2, Biliza (PARA, 3.)-Doór (UTE) 6:4, 7:5. A pénteki versenynap a ki­emeltek számára igen rosszul sikeredett, hiszen az öt pályára lépett játékos közül négy bú­csúra kényszerült. Egy bomba­riadó is gátolta a verseny lebo­nyolítását. Persze, csak vaklár­máról volt szó. 10 NEMZETI SPORT VI. 13. • 1995. január 14. Atlanta előtt félúton Terítéken a torna és kajak-kenu L . Vad Dezső ~­ - Reméljük, nem babonásak, s a péntek és tizenharmadika végül szerencsét, újabb győzel­meket hoz a magyar kajak-ke­nu sportnak - köszöntötte Aján Tamás, a MOB főtitkára az atlantai egyeztető megbe­szélés harmadik napjának reg­gelén Jakubovics Péter elnököt, Füleky András főtitkárt és tár­sait. A kajak-kenu évek óta a si­kersportágak egyike. A múlt évben Mexikóban rendezett vi­lágbajnokságon is a legjobbnak bizonyult az országok pontver­senyében. Amint ez a megbe­szélés során újra bebizonyoso­dott, nem véletlenül! Vajda Vil­mos vezetőedző az olimpiai felkészülésről összeállított ter­ve is teljes, általános elismerést váltott ki.­­ A fő cél a Duisburgban rendezendő világbajnokság, amely egyben olimpiai kvalifi­kációs verseny. A tizenkét olimpiai számban az első nyolc között kell végezni az atlantai részvételhez - mondta Vajda Vilmos, s hozzátette, hogy a re­ális esélylatolgatás szerint min­den hajó már Duisburgban megszerezheti az indulás jogát. Ez egyben azt is jelentené, hogy huszonhárom magyar versenyző indulhatna az olim­pián. Az óramű pontossággal ki­dolgozott felkészülési program e cél érdekében kora tavaszi, m­editerráin edzőtáborozáso­kat, majd dunavarsányi gya­korlásokat ír elő. Nehézséget jelent, hogy a régi otthon, az edzőtábor rekonstrukciója még javában folyik és az első hazai vízi alapozás idejére nem ké­szül el. Ezért a tervek szerint a versenyzők a ráckevei Kerámia üdülőben ütik majd fel főhadi­szállásukat. A versenyeztetési terv is készen áll. Kérdőjeles az előolimpián való szereplés, amelyet a világbajnokság után­ra, szeptemberre halasztottak. De azért ajánlatos volna, hogy a Lanier-tavon kialakított új olimpiai pályával legalább a vi­lágbajnoki érmesek megismer­kedhessenek. A hajópark némi felfrissítés­re szorulna. A rendkívül hasz­nos sebességmérőkből is több­re volna szükség. Mert az ed­digieknél is szeretnének jobban támaszkodni a sikeres szerep­léshez ma már elengedhetetle­nül szükséges élettani vizsgála­tokra. Örvendetes, hogy a ver­senyzők ezeket elfogadják, a szakvezetők pedig egyenesen útmutatásnak tekintik. A terv, a program tehát ké­szen áll. Természetesen csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig az a bizonyos takaró ér, azaz, amire telik a költség­­vetésből. Ma már lelkiismereti kötelesség, hogy a rendelkezés­re álló anyagiakat a leghatéko­nyabban használják fel. De Fü­leky Andrásék érzik ezt a fele­lősséget. Az elmúlt évi, mint­egy ötvenmilliós költségveté­sükből hatvan százalékot ma­guk teremtettek elő. Ebben az évben a MOB-tól -Török Ottó igazgató tájékoztatása szerint - tizennégymillióra számíthat­nak. Az átigazolások ügye is terí­tékre került.­­ Borhi Zsombor nemzeti ér­ték - Vajda Vilmos megállapí­tására minden jelenlévő rábó­lintott. A két összeg még köze­ledhet egymáshoz, miután azonban a világbajnok volt szakosztálya húszmilliót kér, az új viszont egymilliót kínál érte, közös megegyezésre alig­ha lehet számítani. Nádori László találóan tette hozzá: - A Borhi ügyben, saj­nos, nem lehet jó döntést hoz­ni. De egyben az is biztos, na­gyon káros volna, ha Borhi Zsombor egy teljes esztendőt kihagyna, így a kritikus átiga­zolási kérelem lezárása még nagyon sok fejtörést okozhat a kajak-kenu szövetség vezetői­nek. Az viszont biztos, hogy a döntésnél a versenyző érdekeit kell szem előtt tartani. A másik átigazolás, Gyulay Zsolt klub­cseréje viszont, mint ismeretes, rendeződött. A kék-fehérek új szerzeménye egyéni edzések­kel készül. S két hónapos, dél­afrikai edzőtáborozásának költségeihez a MOB is hozzájá­rult. Ábrahám Attila jövője vi­szont egyelőre még kérdőjeles. A tárgyalás végén a vendé­gek örömmel nyugtázták a házigazdák megállapítását, hogy a kajak-kenu sport Atlan­tában is egyik meghatározója lehet és remélik, hogy lesz is a magyar küldöttség szereplésé­nek. A kajakosok ezt a felelős­séget átérezve készülnek, s a MOB ennek tudatában az ered­mények alapján kiemelt támo­gatásban részesíti őket. - Nyugodt légkörben, sze­mélyi torzsalkodások, különfé­le ügyek és botrányok nélkül dolgozunk - kezdte Rózsa György, a Magyar Torna Szö­vetség elnöke. A népszerű tele­víziós személyiség általános tájékoztatást adott, a szakmát Forgács Róbertre, a külföldi munkavállalása után visszatért aktív főtitkárra, valamint Ma­­ráczi Ernőné és Vereczkey Ist­ván vezetőedzőkre hagyta. A magyar tornasport számá­ra sorsdöntő év következik. Az olimpiai szereplés jogát ugyan­is az október elején Tokióban rendezendő világbajnokságon kell kiharcolni. - Mindenképpen az első ti­zenkettő közé kell kerülnie csa­patunknak, hiszen csak egyéni részvevők számára szinte elér­hetetlen a szerenkénti döntő­ben való indulás - szögezte le Maráczi Ernőné, aki az elmúlt év eredményei, a kudarccal végződött dortmundi világbaj­noki szereplés alapján nem le­hetne különösen derűlátó, mégis bízik, elsősorban a fiata­lokban. A férfiak a tizenharma­dik helyen végeztek. Bár Supo­­la Zoltán ezüstérmet hozott haza Ausztráliából, Csollány Szilveszter és Fajkusz Csaba is a fináléba jutott, az Eb-n is több döntőben voltak érdekel­ve a magyarok, a kötelező gya­korlatokat csak Dortmundban kellett bemutatniuk. - A kötelező gyakorlatokat viszont korláton, nyújtón és gyűrűn, sajnos, még nem tud­juk - ismerte el nagyon tárgyi­lagosan Vereczkey István. A többi sportággal történő összehasonlítás alapján a tor­nában talán a legszigorúbbak a részvétel feltételei. Ráadásul a Szovjetunió szétesésével rend­kívüli mértékben megnőtt a konkurencia. Az első hat hely közül három az orosz, az uk­rán és a fehérorosz csapat szá­mára máris foglalt. Arról nem is beszélve, hogy a volt szovjet edzők valósággal elárasztották a világot. A nőknél csaknem tíz ország válogatottja szerződte­tett edzőt a volt Szovjetunió­ból. Egyedül Franciaországban több mint nyolcvan volt szovjet tornaedző tevékenykedik. A torna az egyik legdinamiku­sabban fejlődő sport, a népsze­rűséget tekintve valóságos dia­­dalúton halad előre a nemzet­közi sportvilágban. A magyarok most a közös edzések számának növelésével, reményteljes fiatalok beépítésé­vel és a rendelkezésre álló anyagiak mind ésszerűbb, gaz­daságosabb felhasználásával kívánnak lépést tartani a világ­gal. Céljaik eléréséhez a MOB által ígért 4,6 millió forintos tá­mogatás is jól jön, de a szakmai munka mellett a marketingte­vékenység fokozására is nagy szükség volna. Könyvespolc Ki kicsoda­­ a sportról Megjelent a Ki kicsoda a magyar sportéletben című sportéletrajzi lexikon első kötete. A három kötetre tervezett mű első részét a szekszárdi Babits Kiadó jelentette meg. A kötet célja az, hogy bemu­tassa a magyarországi sportolókat, edzőket, sportvezető­ket, sportújságírókat, sportorvosokat. Az életrajzi lexikon szerkesztését és megírásának oroszlánrészét Kozák Péter végezte el nagy hozzáértéssel, tiszteletet érdemlő kitartás­sal és szorgalommal. Magyarországon először je­lenik meg ilyen részletes, ered­ménylistákat közlő sportélet­rajzi lexikon. A mű legnagyobb értéke az eredmények közlésének módja. A bevezetőt és a Ki kicsoda részt végigböngészve egy 500 fős mintát vettem áttanulmá­nyozásra. Az 500 személyből 434 volt sportoló. Elsősorban az ő adataik érdekeltek. 44 sportág reprezentánsával talál­koztam úgy, hogy az atlétikán belüli sportokat egynek vet­tem, úgyszintén egy kategória­ként kezeltem a vívás ágazata­it. Jó volt látni, hogy az általá­ban favorizált - főként labdajá­tékok - mellett hány sportág­ban értek el nemzetközi szin­ten is kiemelkedő eredményt sportolóink! Sajnos, egyes címszavakban hiányosságok is tapasztalha­tók. Egyértelmű, hogy bizo­nyos esetekben bizonyos ada­tokat nem maguk a sportolók vagy sportszakemberek adtak meg magukról. Aki pedig adta, az vagy nem ismert minden fontos adatot, vagy tudatosan elhallgatott tényeket. A kötet „Ki kicsoda?" típusú mű. Minden évben újabb ered­mények születnek, így a leg­gyorsabban elavuló műfaj. Jel­legéből következik, hogy a je­lenleg élők (mármint az 1990- ben megkezdett adatgyűjtés időpontjában élők) adatait tar­talmazza. Ha az ügy fontossá­gát felismerjük, és folyamato­san beszolgáltatjuk a megfelelő adatokat az elkövetkezendő ki­adások számára, megteremt­hetjük az alaposságot és a hiba­­mentességet. És ezek jó alapul szolgálhatnak egy a későbbiek­ben megírandó, a magyar spor­tot kezdetektől napjainkig átfo­gó sportlexikon elkészítéséhez. Az ehhez szükséges feltétel­­rendszer megteremtéséhez a nyilvánosság előtt a következő javaslatot terjesztem a magyar sportirányítás elé: A Nemzeti Sportalapból le­gyen minden évben megfelelő összeg elkülönítve egy min­denki számára elérhető, hasz­nálható számítógépes Nemzeti Sportadatbázis létrehozására és folyamatos fenntartására. Ide megfelelő szempontok alapján megadhatnák a szak­­szövetségek, klubok és magán­­személyek az új eredményei­ket, adatváltozásaikat. Az adattárnak méltó helyet bizto­síthatna a Testnevelési Egye­tem, vagy a Sportmúzeum (és Adattár), esetleg az Országos Széchenyi Könyvtár. Termé­szetesen megfelelő szerepvál­lalást és jogot biztosítani szük­séges a kezdeményező Kozák Péternek és a Babits Kiadónak. Köszönet a kiadónak, az író­szerkesztőnek és segítőinek. Érdeklődéssel várjuk a követ­kező két kötetet... Csepregi Oszkár Egyéni sakk ob, Budapest Bajnokok: Horváth Csaba, Forgó Éva 10. forduló. Férfiak: Tol­nai-Adorján 1:0, Polgár Zsófia- Ruck 0:1. Döntetlen: Petrán-Fa­­ragó, Horváth J.-Varga Z. , Gyi­­mesi-Horváth Cs. és Horváth Gy.-Geszpéter. Nők: Po­rubszky-Csonkics 1:0, Grá­­bics-Horváth J. 0:1. Döntetlen: Lakos-Csom és Forgó-Med­­vegy. Szabadnapos: Kiss F. és Albert. 11. forduló. Férfiak: Ador­­ján-Polgár Zsófia 1:0, Ruck- Pet­rán 1:0, Varga Z.- Gyimesi 0:1. Döntetlen: Grószpéter-Tolnai és Horváth Csaba-Horváth Gyula. Nők: Albert-Grábics 0:1, Cson­­kics-Lakos 0:1 (időtúllépés), Kis F.-Porubszky 1:0, Csom-Forgó döntetlen. Szabadnapos: Hor­váth J. és Medvegy. Férfiak. Bajnok: Horváth Csa­ba nk.rtm. (Elektromos SE, edző: Horváth József) 7.5, 2. Grószpé­­ter nk.nm. (Dutép SC) 6.5, 3. Horváth J. nk.nm. (Elektromos SE) 6, 4. Ruck nk.m. (Haladás VSE) 6, 5. Varga Z. (Miskolci SE) 6, 6. Adorján nk.nm. (Statisz­tika PSC) 6, 7. Tolnai T. nk.nm. (Honvéd-Mediflóra SE) 5,5, 8. Gyimesi nk.m. (Dutép SC) 5, 9. Faragó nk.nm. (Tungsram SE, Nagykanizsa) 5,10. Horváth Gy. nk.m. (Csuti SE, Zalaegerszeg) 4,5, 11. Polgár Zsófia női nk.nm. (OTP-Sport Plusz SE) 4.5, 12. Petrán Pál nk.m. (Honvéd Me­­diflóra SE) 3.5 pont (pontegyen­lőségnél a Berger-Sonneborn számítás döntött). Nők. Bajnok: Forgó Éva nk. m. (Csuti SE, Zalaegerszeg, edző: Horváth Sándor nk.m.) 6.5, 2. Csonkics nk.nm. (Tungsram SE, Nagykanizsa) 6, 3. Lakos nk.m. (Haladás VSE) 5.5, 4. Horváth J. nk. m. (Vasas SC) 5.5, 5. Csom E. nk.m. (Eger SE) 5, 6. Medvegy (Statisztika PSC) 4.5, 7. Grábics nk.m. (Honvéd-Mediflóra SE) 4.5, 8. Porubszky nk.m. (Csuti SE, Zalaegerszeg) 4, 9. Kis F. (Elektromos SE) 2,5 pont. Horváth Csaba az 1991. évi sakk Grand Prix győztese megis­mételte korábbi sikerét és új egyesületének, az Elektromos SE-nek első bajnoki címét sze­rezte meg a magyar sakkozás történetében. A Horváth fivérek - mindketten nemzetközi nagy­mesterek - új egyesületükben sorra nyerik játszmáikat és a nemzeti csapatbajnokságban for­dulóról fordulóra növelik az Elektromos SE előnyét és évről évre magasabb osztályba jutnak fel. A férfi bajnoki címet Horváth Csaba megérdemelten szerezte meg, nem vesztett játszmát. Az idősebb testvér, Horváth József szintén veretlenül végzett. Jól kezdett Polgár Zsófia, az utolsó két játszmában azonban veresé­get szenvedett. Ifjúsági világbaj­noki ezüstérmesünk, Ruck Ró­bert az utolsó két játszmáját megnyerte és a negyedik helyre jött fel. A bajnokság kedves jele­nete volt, amikor Adorján And­rás virággal kedveskedett ellen­felének, Polgár Zsófiának, aki mosolyogva elfogadta azt. A női bajnok, Forgó Éva ta­vasszal a mosonmagyaróvári ag­rártudományi egyetemen diplo­mázott és másfél éves Bence ne­vű kisfiát nagy szeretettel neveli. Vasárnap egyesülete, a Csuti SE előrehozott bajnoki mérkőzést játszik, s a bajnoknő bízik abban, hogy sikere feldobja csapattár­sait, és jól szerepelnek. Szakosz­tályi elnökük, dr. Varga Tibor ki­emelkedően vezeti Csuti Antal szellemében a csapatot. (vered) Horváth Csaba Forgó Éva

Next