Nemzeti Sport, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-12 / 42. szám
III. Az ügetés Dallos Gyula lovasiskolája vasiskolánk barna adik óráján végre eljutunk ahhoz a leckéhez, amelyben először találkozhatunk a ló mozgásának egyik jellegzetes jegyével: a sebességgel! Igaz, ami igaz, az első két órán a lovon ülésnek és a ló lépésének rejtelmeivel ismerkedve erre még nem is lehetett alkalmunk. De vigyázat! Akit pusztán a relatív sebesség vonz, s figyelmen kívül hagyja a ló mozgásának ennél sokkal fontosabb jegyeit, az ütemet és a ritmust, az könnyen pórul járhat. Persze lovastanárunknak, Dallos Gyulának a tanácsait követve ezt elkerülhetjük. Most tehát következzék a ló három alapjármódja, a lépés, az ügetés és a vágta közül a középső. Az ügetésről definíció gyanánt azt kell tudni - kezdi Dallos tanár úr az órát -, hogy kétütemű jármód - amelyben a lónak az ellentétes oldalon lévő lábai mozdulnak - egy lebegési fázissal megszakítva. Ez a jármód érdekesebb, mint sok lovas elsőre gondolná. Először is a ló természeténél fogva keveset használja, leginkább lépésből vagy állóhelyből vágtába váltva rövid időre átmenetként, vagy fordítva: a vágtából megálláshoz. De hosszabb utat a ló magától nem tesz meg ügetésben, azaz ez egy mesterségesen kifejlesztett jármódja. Az viszont tény, hogy mivel kevesebb izomcsoportot mozgat a vágtánál, azonos távon kevesebb energiát veszít a ló ügetésben, mint vágtában. Az ügetés egy fázisa a következőképpen néz ki: a ló jobb hátsó és bal első lábát egyszerre emeli, majd jön a lebegő fázis, aztán a földet érés után a bal hátsót és a jobb első lábát emeli. Vannak „szabálytalanul" ügető lovak, melyek az egy oldalon lévő lábpárt egyszerre emelik. Ez az úgynevezett „poroszkalépés", érdekes, hogy Amerikában nagy hagyománya van az ilyen lovaknak ügetőversenyének. Egyébként az ügetés az egyetlen járműd, amely jól javítható, ha hibásan lép benne a ló. Ami az ütemét illeti, az mindig állandó, függetlenül az iramtól. De az iram alapján megkülönböztetünk munkairamit, összeszedett, közép- és nyújtott ügetést. A kezdő lovas számára a legjobb munkairamú ügetésben lovagolni, egyébként is a ló ezt kínálja fel magától. Összeszedett vagy különösen közép- és nyújtott ügetésben lovagolni már komoly tudást igényel. Attól függően, hogy a lovas miként üli ki a ló ügetését, megkülönböztetünk könnyűügetést és tanügetést. A tanügetésben a lovas minden lépést kiül, s a lebegő fázis után előre és lefelé mozog a nyeregben. A könnyűügetés a lovas egy ütemet kihagy, azaz a felfelé előre mozgás közben egy lépést nem ül ki. Ha közben lovagolunk, mindig a külső első-belső hátsó lábra üljünk le. Ami az ügetés elsajátítását illeti, az a véleményem, hogy célszerű - bár kétségtelenül fárasztó - előbb a tanügetést elsajátítani, méghozzá kengyel nélkül lovagolva, így a lovas teljesen megérzi a ló mozgását, megtanul biztosan ülni, s ha ezt elsajátította, jöhet a könnyűügetés. Egyébként szerintem fölösleges edzés közben hosszabb ideig ügetni, hiszen az ellazítás után célszerűbb a lovat a természetes jármódjaiban, lépésben és vágtában idomítani. Erre később még visszatérünk. Végezetül a legfontosabb: hogyan is indítsuk ügetésbe a lovat? A szárat a megfelelő mértékre vesszük, s a ló marja felett lévő kézzel megtartjuk, mindkét lábszárunk - és nem a sarkunk! - áthar aolja a lovat, majd a csípő és a ketszetcsont egy időben előre mozdul, s közben a szárral egy milliméternyit előre engedünk - utána vissza is vesszük. Mozgás közben pedig mindvégig figyeljünk az ütemre. Illusztrációnkon a könnyűügetés fázisait láthatjuk. A lovas körön halad - az óramutató járásával ellentétesen - így az első-külső (jobb oldali) és a hátsó-belső(bal oldali) lábak emelkedésekor ő is előre-fölemelkedik (1-3. kép), s azok földre érésekor (2-4. kép) ül le. A tiszta lebegő fázisról ugyan sajnos éppen lemaradt fotósunk, de az 1. és a 3. képet „továbbgondolva” rájöhetünk, hogy amikor a ló éppen földön lévő lábai is elemelkednek, akkor egy pillanatra a levegőben „lebeg” a derék hátas, Kheops Iránytű tanulni vágyóknak Bár még csak február van, s a tél áldásaiból kijuthat bőven később is, azért az elmúlt napok gyönyörű napsütésében, s a korán jött melegben bizonyára sokan elgondolkoztak rajta, hogy mit csináljanak szabadidejükben, ha beköszönt a tavasz. Nos, akik lovasmagazinunk elmúlt számait olvasgatva arra az elhatározásra jutottak, hogy nem sajnálják az időt, a fáradságot, s persze némi kis pénzt is, és megtanulnak lovagolni, azoknak megpróbálunk néhány tippet adni. Ezúttal elsősorban a fővárosban és annak környékén lakóknak szolgálunk információval, amikor Budapestet és vonzáskörzetét ajánljuk, a későbbiekben viszont a fővárostól távolabbi centrumokat is felsoroljuk. Budapest környékén hál' istennek igen sok lovasiskola található, s ezek legtöbbje gyönyörű környezetben fekszik, s ami a lovasembernek még lényegesebb, kitűnő terep található legtöbbjük közelében. Elvégre ki ne szeretné felmérni önmaga és lova tudását nemcsak a lovardában, hanem természetes viszonyok között is. (Elvégre valamikor a - hátaslovakat a legnagyobb számban felhasználó - katonaságnál is az volt a lovardamunka célja, hogy a lovast és a lovat felkészítse a terepen való tökéletes mozgáshoz. Harcban vagy futárszolgálat közben minden akadályt le kellett győznie a lovasnak tökéletesen idomított lova segítségével. Fontos azonban, hogy minden kezdő tisztában legyen vele: manapság, amikor a lovaglás a legtöbb ember számára itthon már nem több hobbinál vagy sportnál, a terepen való lovaglás nem egyszerű kirándulás. Felkészültséget, megalapozott lovastudást igényel. Csak gyakorlott lovas mehet terepre, s akkor is célszerű, ha nem egyedül lovagol ki, ha bajba kerül, miként is hívhatna segítséget? Ez azonban ne keserítsen el senkit a kezdők közül, sőt inkább serkentsen a tanulásra. Motivációnak elég csak annyi: ha a lovas eléri a megfelelő szintet, a tereplovaglás erdőn-mezőn át, csodálatos élményekkel kárpótolja a tanulás fáradalmaiért. Most pedig elő a Budapest és környéke című térképet, s lássuk, hová mehetünk tanulni! Alagi Lovas Klub 2120 Dunakeszi, Nándori u. 2. Állatorvostudományi Egyetem SE (Nemzeti Lovarda) 1087 Budapest, Kerepesi út 7. Budapesti Lovas Klub (Nemzeti Lovarda) 1087 Budapest, Kerepesi út 7. Csömöri Lovas Klub 1161 Budapest, Csömöri út 104. Attila Lovasiskola Fót-Gyermekváros Nagytétényi Dunapart Lovas Klub 1225 Budapest, Kakukkfű u. 3. Petneházy Lovasiskola 1029 Budapest, Feketefej u. Töki Lovas Klub 2073 Tök, Fő u. 1. Unyi Lovas SE 2528 Uny, Bercsényi u. 4. Üllői Dóra Lovas Klub 2225 Üllő, Dóra-major Zsámbéki Szent György Lovas KLub 2072 Zsámbék, Mányi u. 70. Csalóka a korán jött tavasz... Hajlamosak vagyunk arra, hogy lengébben öltözzünk, elhanyagoljuk a télen megszokott „vitaminbombáink” beszedését, így aztán csökken a szervezetünk ellenállása a betegségekkel, főleg az influenzával szemben. Gyakori tünet, hogy emelkedik a testhőmérsékletünk, de ebből - a Reader’s Digest írása szerint - nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Pedig sokan azt hiszik, hogy a láz súlyos betegséget jelez. Viszont a láz önmagában nem betegség, csupán figyelmeztetés, hogy testünk harcba állítja az immunrendszert a fertőzéssel szemben. Lázfóbia: A megemelkedett hőmérséklettől való félelem gyakori reakció, amit az orvosi szakirodalom „lázfóbiának" nevez. Kevesen tudják, hogy a láz önmagában ritkán veszélyes, és a sok lázcsillapító akár lassíthatja is a gyógyulást. A normál testhőmérséklet valójában egy hőmérsékleti tartomány, nem pedig egyetlen érték. Ezen belül az egyéni eltérések jelentősek lehetnek. A test természetes napi ritmusa egyfokos hőmérséklet-ingadozást eredményez, néhány embernél ez azonban elérheti akár a 2.4 fokot is, de lehet mindössze 0,1 fok. Gyerekeknél gyakori a felnőtteké,nél kissé magasabb normál hőmérséklet, és fertőzéskor is magasabb a lázuk. Az idősebb emberek testhőmérséklete viszont gyakran alacsonyabb, mint a fiatal felnőtteké. Mindennapos tevékenységeink hatására is megemelkedhet a testhőmérséklet, például a kiadós étkezés utáni emésztéskor, a napon való hosszabb tartózkodás után, tornázás közben, vagy a kisbabáknál, amikor kitartóan sírnak. Testünk hőmérséklete azonban ritkán emelkedik 41 fok fölé. Van viszont két kivétel: ha sérülés vagy tumor miatt károsodik a hipotalamusz (az agynak az a része, ahol a test hőszabályozó központja van), vagy gyakoribb esetben, ha valaki hőgutát kap, amit azonnal kezelni kell, hogy a szervek ne károsodjanak, és a beteg életben maradjon. Érdemes kezelni, Így „működik" a láz: amikor a fehérvérsejtek felismernek egy betolakodót, fehérjéket bocsátanak ki, melyek eljutnak a hipotalamuszba, és magasabb fokozatra állítják a hőközpontot. A test hőtermeléssel válaszol, gyakran vacogás formájában. Számos immunológiai folyamat hatékonyabbnak mutatkozik magasabb hőmérsékleten. Például némelyik baktérium és vírus kevésbé szaporodik. A közelmúltban napvilágot látott tanulmányokból az derül ki, hogy ha csillapítják a baktériumfertőzésnek kitett állatok lázát, kevésbé képesek túlélni bizonyos fertőzéseket. Bárányhimlős gyerekeknél, akik lázcsillapítót kaptak, körülbelül fél nappal tovább tartott a gyógyulás, mint azoknál, akiknek a lázát nem kezelték. Míg a legtöbb ember minden valószínűség szerint jobban teszi, ha nem csillapítja a lázát - már amennyiben az nem okoz rossz közérzetet, vannak kivételek. Szívkoszorúér-betegeknek és olyan krónikus megbetegedésekben szenvedőknek, mint az ízületi gyulladás vagy a cukorbetegség, tanácsos nyomban orvoshoz fordulniuk. Sok múlik a beteg közérzetén annak eldöntésekor, hogy érdemes-e kezelni a lázat. Adatok támasztják alá, hogy a láz hasznos lehet, de meglehetősen rossz közérzetet is okozhat, ami általában 38.5 foknál kezdődik. Sok orvos javasolja lázcsillapító szedését, ha a láz miatt fájdalmat és levertséget érez a beteg. Agykárosodás. Az agy csak 41.4 fok fölötti hőmérsékleten károsodhat, de ennek csekély a valószínűsége. A megkérdezett szülők legtöbbje mégis azt gondolta, hogy már a 40 fok körüli láz is súlyos idegrendszeri mellékhatásokkal járhat, többek között agykárosodást okozhat. Ez a tanulmány fényt derített arra is, hogy a szülőknek több mint a fele lázcsillapítókat adott 37 és 37,7 fokos testhőmérséklet között, ami pedig majdnem normális. Hogy leküzdjük a lázfóbiát, az orvosok és ápolónők magyarázzák meg a szülőknek, hogy a lázcsillapítás fő célja nem a károsodások megelőzése, hanem az, hogy a beteg gyerekek ne érezzék rosszul magukat. Ha valaki beteg, nem kell folyton lázat mérnie. Erre akkor van szükség, ha az orvos vagy ápolónő kéri. Az orvosnak a láz mértéke diagnosztikai jellemző, amit telefonon keresztül megtudakol, hogy eldöntse, bekéreti-e a beteget a rendelőbe vagy nem. A szakemberek szerint, érdemes megfogadni néhány tanácsot. Ha tudni akarja, hogy a lázát betegség okozza-e, várjon nyugalomban egy órát, mielőtt a hőmérőt használja. A végbélben mért hőmérséklet a legpontosabb, ez ajánlható kisgyermekeknél. Nagyobbaknál orális (szájon át) hőmérsékletmérés javasolt, akárcsak a felnőtteknél. ► A Ferencvárosi Füvesbolt válaszol Mi a jó közérzet titka? Nemcsak a sportolók vagy a nehéz fizikai, szellemi munkát végző emberek számára fontos a vitaminbevitel, hanem elengedhetetlen mindenki egészségéhez. Egyre fokozódnak ugyanis az olyan környezeti ártalmak (levegő- és vízszennyezés, zaj), amelyek növelik mindannyiunk napi vitaminszükségletét, különösen a nagyvárosokban élőkét. A gyorsuló élet okozta stressz, az alkohol, a nikotin, a koffein, a különböző tartósítószerek, a fogamzásgátló tabletták mind-mind fokozzák szervezetünk igényét a vitaminokra. Beszédes példa: egyetlen szál cigaretta elszívása akár 100 mg C-vitamint is elpusztíthat a vérben. A vitaminok persze nem csodaszerek, de nélkülözhetetlenek az emberi test növekedéséhez, vitalitásához, az általános jó közérzethez. Közülük egyesek vegyi folyamatokat szabályoznak, mások a sejtek anyagcseréjéhez szükséges enzimek alkotórészeit képezik, megint mások közvetlenül befolyásolják a szervezet működését. A fokozott izommunka, a fehérje- és szénhidrátbevitel emelése jelentősen növeli a napi szükségletet - ilyen esetekben mindenképpen táplálékkiegészítő készítményekre szorulunk. Mivel a különböző vitaminok számos élettani folyamatban együttesen fejtik ki hatásukat, egy-egy vitamin nagyobb mennyisége más vitaminokból is növeli a szükségletet. Ezért a komplex készítményeket érdemes előnyben részesítenünk. Kísérletek során bebizonyosodott, hogy igen fontos a szervezetbe kerülő vitaminok egymáshoz viszonyított aránya. Hatalmas lépést jelentett a vitaminok gyártásában az úgynevezett késleltetett hatású (timed release) készítmények piacra dobása. Ezeket olyan hordozóanyaggal vonják be, amely lehetővé teszi a 6-20 órán át tartó felszívódásukat, így a vitaminok éjjel-nappal állandó, megfelelő mértékben vannak a vérben. A késleltetés nélküli anyagok viszont gyorsan felszívódnak, és az a mennyiség, amit a szervezet nem képes azonnal hasznosítani, 2-3 órán belül kiürül a vizelettel. A komplex készítmények további előnye, hogy olyan lipotróp („zsírégető") anyagokat is tartalmaznak (kolin, inozitol), amelyek megakadályozzák a zsírok lerakódását a májban. Fokozzák a máj lecitintermelését, ezáltal a koleszterin oldhatóbb állapotban marad. A „zsírégetők" tehát megakadályozzák, hogy a koleszterin a vérben veszélyes mértékig felhalmozódjék. Ismertek olyan multivitaminok is, amelyek emésztőenzimeket, valamint glutaminsavat is tartalmaznak. A glutaminsav enyhíti a fáradtságot, javítja a megfigyelőképességet, mérsékli a szellemi kimerültséget. Csökkenti a depressziót, segíthet az alkoholizmus leküzdésében, meggyorsíthatja a fekélyek gyógyulását. (Ferencvárosi Füvesbolt, Budapest IX., Tűzoltó u. 4. - Ferenc krt. sarok, tel: 217-5505)