Nemzeti Sport, 1996. február (7. évfolyam, 31-59. szám)

1996-02-17 / 47. szám

4 NEMZETI SPORT VII. 47.- 1996. február 17. ]] Lent is csúszik a tavasz? Ötven éve történt a­z Újpest mesterhármasa A második világháború után a két legnagyobb vállalati csa­patunk, az Újpest és a Csepel állt legelőször talpra. E két együttes elsőként vívott barát­ságos mérkőzéseket egymás­sal. Budán még dörögtek az ágyúk, amikor Újpesten, az At­tila utcai Wolfner-pályán a Csepel 3-2-re győzött, míg egy héttel később a csepeli vissza­vágón a lilák nyertek 4-3-ra. Akkoriban - mivel még sem­miféle közlekedés nem volt - a legtöbb játékos a lakásához leg­közelebb lévő csapathoz iga­zolt, így például Tihanyi, az Új­pest kapusa - mivel Csepelen lakott - ezután a kék-piros gár­dában védett, míg Szalay, a Kis­pesten lakó Csepel-játékos a pi­ros-feketék csapatát erősítette. A közlekedési nehézségek miatt a háború utáni első gyorsbajnokságot a vidékiek nélkül, 12 fővárosi csapat rész­vételével bonyolították le. Má­jus 6-án kezdődött és augusz­tus 5-én - az Újpest elsőségével - már be is fejeződött a pontva­dászat. 1945 őszén a vidéki csapatok is bekapcsolódtak a küzdel­mekbe. Az első osztályba sorolt 28 együttest két csoportba osz­tották, majd a csoportok első öt helyezettje vívta tavasszal a tí­zes döntőt. Ennek végeredmé­nye: 1. Újpest 31,2. Vasas 24,3. Csepel 20 ponttal. A csapatok a rájátszást is beleszámítva 44 mérkőzést játszottak. A gólki­rály Deák, a Szentlőrinci AC középcsatára lett, 66 találattal, őt Zsengellér (51), és Szusza (46) követte. 1946 őszére kialakult az NBI. 16 csapatból álló mezőnye. A bajnokságot - a háború után immár harmadszor - ismét az Újpest nyerte. Az addig is kitű­nően szerepelt csapatba leiga­zolták Kispestről a válogatott Egresit, aki azután Szuszával ragyogó jobbszárnyat alkotott. A végeredmény: 1. Újpest 47,2. Kispest 41, 3. Vasas 39 ponttal. A gólkirályi címet ismét Deák nyerte 48 találattal. A bajnok­­csapatból ezúttal Várnai 22, Egresi 21, Szusza 19, Zsengellér pedig 18 gólt szerzett. A lila-fehérek e hármas „so­rozatbajnokságon" 27 játékost szerepeltettek. A legtöbb alka­lommal (84) Zsengellér játszott és 105 gólt ért el! Utána a sor­rend: 82 mérk.: Szusza (100 gól­), Balogh N­. és Várnai, 81: Szűcs L., 80: Tóth Gy., 79: La­­borcz, 74: Kirádi, 40: Nagyma­rosi, 39: Suhai, 32: Tamás, 31: Balogh I, 30: Egresi, 28: Sárdi- Spányik, 22: Nyers, 20: Hor­váth K. 19: Patkoló, 16: Nagy K., 10: Berzi és Jakab, 5: Zentai dr., 4: Siklós, 2: Óvári és Tímár, 1: Molnár L., Penderi és Populás. Az élők túl vannak 70. élet­évükön. Zsengellér Gyula, az „Ábel" az egyik legnépszerűbb játékos volt Újpesten. Salgótar­jánból került a lilákhoz, zseniá­lis játékával és gólképességével a legkényesebb futballínyence­­ket is kielégítette. Harmincki­lenc válogatott mérkőzésen 32 gólt ért el! Elmúlt 32 éves, ami­kor engedéllyel Olaszországba távozott, és az AS Roma csapa­tában még öt évig játszott! Utána egy dél-olaszországi II. ligás csapatban újabb két esz­tendeig játékos-edzőként szere­pelt, majd Ciprus szigetén vál­lalt edzőséget, ott él ma is. Az elmúlt nyáron néhány hétre ha­zalátogatott, és közelgő 80. szü­letésnapja alkalmából itthon előbb a régi játékostársak és az MLSZ vezetői köszöntötték, majd Kuncze Gábor, a sportot felügyelő belügyminiszter, Vi­lágosi Gábor, a Belügyminiszté­rium politikai államtitkára és Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke. Szusza Ferenc, az igazi „ősújpesti", a fénykorában lévő Zsengellér mellett sajátította el az irányítást. Ragyogó techni­kája óriási lövőerővel párosult. 463 bajnoki mérkőzésen 397 gólt ért el! Ezt az országos csú­csot nagyon nehéz lesz meg­­dönteni. „Mellesleg" 24 váloga­tottbeli mérkőzésén 18 gólt szerzett! 1960-ban, húszéves pályafutása után - visszavonu­lása évében - még újból bajnok­ságra vezette az újpesti gárdát. Utána edzőként is eredménye­sen dolgozott­­ Újpesten, Győ­rött és külföldön egyaránt. Len­gyelországban 1970-71-ben a Górnik Zabrze csapatával baj­nokságot és kupát is nyert, ké­sőbb évekig Spanyolországban ért el sikereket, amelyekért - fő­leg Sevillában - megsüvegelték. Hazatérése után két évig az MLSZ nemzetközi ügyeit intéz­te, majd a lilák vezetésébe is be­kapcsolódott. Elmúlt 72 éves. Pár esztendeje Újpest díszpol­gárává választották. Balogh II Sándor, a kitű­nő hátvéd, 1940-től 1953-ig 348 bajnoki mérkőzésen szerepelt az Újpestben, a válogatottban pedig 24 alkalommal kapott he­lyet. 1954-ben az újpesti ifiknél kezdett edzősködni, néhány év múlva már az első csapatot irá­nyította, majd a Pécsi Dózsában dolgozott eredményesen. Laborcz Lajos - Balogh II hátvédpárja - 1949-ig játszott Újpesten, majd egy súlyos térd­sérülés miatti hosszú kényszer­­pihenő után az akkor NB II-es BVSC-ben szerepelt. Egresi Béla, a „Csöpi", az atomszélső 1946 nyarán került Újpestre, ahol Szuszával együtt Európa-hírű jobbszárnyat alko­tott. 23 alkalommal játszott a válogatottban és ebből tizen­nyolcszor győzött a magyar csapat! 1955-ben az Egyetértés­be igazolt, amelyben még éve­kig játszott levezetésként. Horváth Károly a Budai Barátságból érkezett 1946-ban és 1954-ig játszott az Újpestben. Sokszor szerepelt a B- és a Bu­­dapest-válogatottban, de a posztján lévő nagy „konkuren­cia" miatt (Bozsik, Kovács I, Szojka), az A-válogatottba csak egyszer tudott bekerülni. 1954- ben a Vörös Meteorba igazolt, majd 1959-től munkahelye, a Bányagépgyár csapatát edzette. Onnan ment nyugdíjba. Évek óta MLSZ-ellenőr. Nagymarosi (Csiszler) Mihály, az egykori labda­zsonglőr fedezet szűkebb hazá­jában, Nagymaroson éli a „két hetes" (77 éves) nyugdíjasok életét. Várnai Lajost, aki a csa­társor minden posztján szere­pelt, Ausztráliába sodorta az élet vihara. Bátyjával jólmenő vendéglőt vezetett. Nyers István, a válogatott balszélső szintén kivándorolt, de ő a sokkal közelebbi, olasz és francia csapatokban kamatoz­tatta képességeit. Már évek óta nem tudunk a 72 éve született játékosról. Patkoló Rudolf Lengyelor­szágba nősült, ott is telepedett le. Siklós Gyula, aki az első csa­patban csak ritkán kapott helyet, a hírek szerint Kanadában él. Sárdi (Spányik) Imre 1945-ben és 1946-ban szinte ál­landó tagja volt a lilák csatárso­rának. Később a „civil" életben jeleskedett: egy milánói székhe­lyű olasz-magyar vállalatnak lett vezető tisztviselője. Nagy József főként az 1946. évi bajnokcsapatban szere­pelt. Nyugdíjasként Újpesten él, néha látják is a mérkőzéseken... Dr. Zentai Gábor játékos­korában ügyvédgyakornok, így hivatásánál fogva sokat kellett beszélnie. Viszont a kapuban a kitűnő, válogatott Tóth György mellett, csak ritkán jutott szó­hoz... Ezért később az akkor NB I-es Postásba igazolt. Molnár Lajos szintén ke­vés bajnoki mérkőzésre tudott bekerülni az első csapatba. Ezért az Egyetértésbe távozott, és mint üzletvezető ment nyug­díjba a vendéglátóktól. A három újpesti bajnokság kovácsai Takács I Géza (a „Ma­ri" néni), Jávor Pál és Guttmann Béla. Az 1960. évi diadalra Ba­logh I István (a „Bonzó") és Szűcs Gyula egymást váltva ve­zette a lila-fehér gárdát. Juhász Károly Az NB III. tavaszi sorsolása ammtemplom 16. forduló. Március 16., szombat, 15: Szarvas-Kisszállás, Kiskunfélegy­­háza-Kunbaja, SZVSE-Makó. Március 17., vasárnap, 15: Kiskundorozsma- Kalocsa, Kiskörös-Gyula, Baja-Mező­­berény, Szentes-Tótkomlós, Mind­­szent-SZEAC. 17. forduló. Március 23., szombat, 15: SZEAC-Szarvas. Március 24., va­sárnap, 16: Kunbaja-Kiskundorozs­­ma, Kisszállás-Kiskunfélegyháza, Ma­­kó-Kiskőrös, Mezőberény-Szentes, Gyula-Baja, Tótkomlós-Mindszent, Kalocsa-SZVSE. 18. forduló. Március 30., szombat, 16: SZVSE-Kunbaja, SZEAC-Tótkom­­lós, Kiskunfélegyháza-Szarvas. Már­cius 31., vasárnap, 16: Mindszent-Me­­zőberény, Kiskundorozsma-Kisszál­­lás, Kiskőrös-Kalocsa, Baja-Makó, Szentes-Gyula. 19. forduló. Április 6., szombat, 16.30: Kiskunfélegyháza-Kiskundo­rozsma, Szarvas-Tótkomlós. Április 7., vasárnap, 16.30: Mezőberény-SZE­­AC, Kunbaja-Kiskőrös, Makó-Szen­­tes, Kalocsa-Baja, Gyula-Mindszent, Kisszállás-SZ­V­SE. 20. forduló. Április 13., szombat, 16.30: SZVSE-Kiskunfélegyháza, SZE­­AC-Gyula. Április 14., vasárnap, 16.30: Tótkomlós-Mezőberény, Ba­ja-Kunbaja, Kiskörös-Kisszállás, Szentes-Kalocsa, Mindszent-Makó, Kiskundorozsma-Szarvas. 21. forduló. Április 20., szombat, 17: Szarvas-Mezőberény, Kiskunfélegy­­háza-Kiskőrös. Április 21., vasárnap, 17: Makó-SZEAC, Gyula-Tótkomlós, Kunbaja-Szentes, Kisszállás-Baja, Ka­­locsa-Mindszent, Kiskundorozs­­ma-SZVSE. 22. forduló. Április 27., szombat, 17: SZEAC-Kalocsa, SZVSE-Szarvas. Áp­rilis 28., vasárnap, 17: Mind­szent-Kunbaja, Szentes-Kisszállás, Kiskőrös-Kiskundorozsma, Tótkom­­lós-Makó, Baja-Kiskunfélegyháza, Mezőberény-Gyula. 23. forduló. Május 4., szombat, 17: Kiskunfélegyháza-Szentes, SZVSE-Kiskőrös, Szarvas-Gyula. Má­jus 5., vasárnap, 17: Makó-Mezőbe­­rény, Kunbaja-SZEAC, Kalocsa-Tót­­komlós, Kiskundorozsma-Baja, Kis­­szállás-Mindszent. 24. forduló. Május 11., szombat, 17: SZEAC-Kisszállás. Május 12., vasár­nap, 17: Tótkomlós-Kunbaja, Mezőbe­­rény-Kalocsa, Szentes-Kiskundorozs­­ma, Gyula-Makó, Mindszent-Kiskun­­félegyháza, Kiskörös-Szarvas, Ba­­ja-SZVSE. 25. forduló. Május 18., szombat, 17: Kiskunfélegyháza-SZEAC, Szarvas- Makó, SZVSE-Szentes. Május 19., va­sárnap, 17: Kunbaja-Mezőberény, Kis­szállás-Tótkomlós, Kalocsa-Gyula, Kiskörös-Baja, Kiskundorozsma- Mindszent. 26. forduló. Május 25., szombat, 17: SZEAC-Kiskundorozsma. Május 26., vasárnap, 17: Gyula-Kunbaja, Mező­­berény-Kisszállás, Makó-Kalocsa, T­ótkomlós-Kiskunfélegyháza, Szen­tes-Kiskörös, Baja-Szarvas, Mind­­szent-SZVSE. 27. forduló. Június 1., szombat, 17: Kiskunfélegyháza-Mezőberény, Szar­­vas-Kalocsa, SZVSE-SZEAC. Június 2., vasárnap, 17: Kiskundoorzs­ma-Tótkomlós, Kunbaja-Makó, Kis­szállás-Gyula, Baja-Szentes, Kiskő­­rös-Mindszent. 28. forduló. Június 9., vasárnap, 17: SZEAC-Kiskőrös, Tótkomlós-SZVSE, Kalocsa-Kunbaja, Makó-Kisszállás, Mezőberény-Kiskundorozsma, Gyu­­la-Kiskunfélegyháza, Szentes-Szar­vas, Mindszent-Baja. 29. forduló. Június 16., vasárnap, 17: SZVSE-Mezőberény, Szarvas-Kunba­ja, Kiskunfélegyháza-Makó, Szen­­tes-Mindszent, Kisszállás-Kalocsa, Baja-SZEAC, Kiskörös-Tótkomlós, Kiskundorozsma-Gyula. 30. forduló. Június 23., vasárnap, 17: SZEAC-Szentes, Kalocsa-Kiskunfé­­legyháza, Kunbaja-Kisszállás, Gyu­­la-SZVSE, Mezőberény-Kiskőrös, Mindszent-Szarvas, Tótkomlós-Baja, Makó-Kiskundorozsma. 16. forduló. Március 17., vasárnap, 15: Körmend FC Pumtex-Győri Dózsa Horváth Gumi SE, Sárvári Kinizsi SE-Büki TK, Tihany PSC-Tapolca Ba­­uxit SE, Hévíz SK-Zalaapáti SE, Mo­­tim TE-Győr-Ménfőcsanak SE, Pető­­házi Cukorgyár SE-Szentgotthárdi Munkás SE, Csorna Riegler SE-LIN­­DE SE Répcelak, TK Raszter Püspök­­molnári-Betka MÁV DAC. 17. forduló. Március 24., vasárnap, 15: Répcelak-MÁV DAC, Szentgott­­hárd-Csorna, Ménfőcsanak-Petőháza, Zalaapáti-Motim, Tihany-Hévíz, Bük-Tapolca, Gy. Dózsa-Sárvár, Püs­­pökmolnári-Körmend. 18. forduló. Március 31., vasárnap, 15: Tapolca-Gy. Dózsa, Hévíz-Bük, Tihany-Motim, Petőháza-Zalaapáti, Csorna-Ménfőcsanak, MÁV DAC­­Szentgotthárd, Püspökmolnári-Rép­­celak, Sárvár -Körmend. 19. forduló. Április 7., vasárnap, 15.30: Körmend-Répcelak, Szentgott­­hárd-Püspökmolnári, Ménfőcsa­­nak-MÁV DAC, Zalaapáti -Csorna, Tihany-Petőháza, Bük-Motim, Gy. Dózsa-Hévíz, Sárvár-Tapolca. 20. forduló. Április 14., vasárnap, 15.30: Motim-Gy. Dózsa, Pető­háza-Bük, Tihany-Csorna, MÁV­­DAC-Zalaapáti, Püspökmolnári- Ménfőcsanak, Répcelak-Szentgott­­hárd, Hévíz-Sárvár, Tapolca- Kör­mend. 21. forduló. Április 21., vasárnap, 16: Körmend-Szentgotthárd, Ménfő­­csanak-Répcelak, Zalaapáti-Püspök­molnári, Tihany-MÁV-DAC, Bük- Csorna, Petőháza-Gy. Dózsa, Sár­­vár-Motim, Tapolca-Hévíz. 22. forduló. Április 28., vasárnap, 16: Csorna-Gy. Dózsa, MÁV-DAC­­Bük, Tihany-Püspökmolnári, Répce­­lak-Zalaapáti, Szentgotthárd- Ménfő­­csanak, Motim-Tapolca, Petőháza- Sárvár, Hévíz-Körmend. 23. forduló. Május 5., vasárnap, 16.30: Körmend-Ménfőcsanak, Zala­­apáti-Szentgotthárd, Tihany-Répce­­lak, Bük-Püspökmolnári, Gy. Dó­­zsa-MÁV-DAC, Sárvár-Csorna, Pető­­háza-Tapolca, Hévíz-Motim. 24. forduló. Május 12., vasárnap, 16.30: Püspökmolnári-Gy. Dózsa, Répcelak-Bük, Tihany-Szentgotthárd, Ménfőcsanak-Zalaapáti, Petőhá­­za-Hévíz, Csorna-Tapolca, MÁV­­DAC-Sárvár, Motim-Körmend. 25. forduló. Május 19., vasárnap, 17: Körmend-Zalaapáti, Tihany-Ménfő­­csanak, Bük-Szentgotthárd, Gy. Dó­­zsa-Répcelak, Sárvár-Püspökmolnári, Tapolca-MÁV-DAC, Hévíz-Csorna, Motim-Petőháza. 26. forduló. Május 26., vasárnap, 17: Szentgotthárd-Gy. Dózsa, Ménfőcsa­­nak-Bük, Zalaapáti-Tihany, Csor­­na-Motim, MÁV-DAC-Hévíz, Püs­­pökmolnári-Tapolca, Répcelak-Sár­­vár, Petőháza-Körmend. 27. forduló. Június 2., vasárnap, 17: Körmend-Tihany, Bük-Zalaapáti, Gy. Dózsa-Ménfőcsanak, Sárvár-Szent­­gotthárd, Tapolca-Répcelak, Hév­íz-Püspökmolnári, Motim-MÁV­­DAC, Petőháza-Csoma. 28. forduló. Június 9., vasárnap, 17: Zalaapáti-Gy. Dózsa, Tihany-Bük, MÁV-DAC-Petőháza, Püspökmolná­­ri-Motim, Répcelak-Hévíz, Szentgott­­hárd-Tapolca, Ménfőcsanak-Sárvár, Csorna-Körmend. 29. forduló. Június 16., vasárnap, 17: Körmend-Bük, Gy. Dózsa-Tihany, Sárvár-Zalaapáti, Tapolca-Ménfőcsa­­nak, Hévíz-Szentgotthárd, Mo­­tim-Répcelak, Petőháza-Püspökmol­­nári, Csorna-MÁV-DAC. 30. forduló. Június 23., vasárnap, 17: Bük-Gy. Dózsa, Püspökmolná­­ri-Csorna, Répcelak-Petőháza, Szent­­gotthárd-Motim, Ménfőcsanak-Hév­­íz, Zalaapáti-Tapolca, Tihany-Sárvár, MÁV-DAC-Körmend. (Elképzelhető, hogy a tavaszi rajt időpontja megváltozik, azaz az NB I-es bajnoksághoz hasonlóan a har­madosztály küzdelmei is „csúsz­nak". A változásról természetesen időben tájékoztatjuk olvasóinkat) Most lenne pénz az NB II-re... A Bakony-csoport egyik legrégibb törzsgárdatagja a Motim TE csapata. A mosonmagyaróvári timföldgyár ál­tal szponzorált több mint kilenc évtizedes múltra vissza­tekintő kék-fehér együttes szinte évről évre mint ara­nyéremesélyes vág neki a bajnokságnak. A legfénye­sebb érmet viszont csak az 1984-85-ös bajnokságban sikerült megszereznie. Akkor viszont az óváriak nem tudtak élni a lehetőséggel, a magasabb osztályban való induláshoz szükséges anyagiak nem álltak rendelkezé­sükre, s így továbbra is a harmadik vonalban maradtak. Azóta a Lajta-partján már többször is megfogalmazó­dott, hogy ha még egyszer bajnok lesz a csapat, akkor elő­teremtik az NB 11-es szerepléshez szükséges pénzt. Jelenleg már rendelkezésre áll az összeg, most viszont nem olyan a csapat, hogy képes lenne bajnokságot nyerni. Pedig ősszel remekül kezdtek, aztán következett a nem várt, negatív fordulat. Vajon mi okozhatta a hullámzó teljesítményt? Ezekre a kérdésekre kerestünk és kaptunk választ. Pusztai István szakosztályvezető: - A bajnokságra úgy készültünk, hogy megkíséreltük a csapat célirányos erősítését. Sajnos, terveink meghiúsultak. A Győri ETO FC-től Kövecsest már-már sikerült megsze­reznünk, de az utolsó pillanatban meghiúsult az átigazolá­sa. Petőházáról érkezett Gulyás, aki az ötödik forduló után úgy döntött, hogy visszavonul, így maradt az elmúlt évi együttes, amely ugyan sikeres rajtot vett, de a folytatás nem sikerült. Úgy látom, hogy a jelenlegi csapatunk csupán arra megfelelő, hogy az élcsoportban foglaljon helyet, de a bajno­ki cím elnyeréséhez erősítésre volna szükségünk. Papp Gyula vezetőedző: -A jól sikerült felkészülés után nagyszerű rajtot vettünk, de utána visszaestünk. Ennek oka a vártnál sokkal gyen­gébb idegenbeli szereplésünkben keresendő. Minimális célkitűzésünket, az ötödik hely elérését így is teljesítettük, de ezzel nem lehetünk elégedettek, mivel óriási lehetősége­ket szalasztottunk el. Le kell vonni a történtekből a tanulsá­gokat! Át kell szenvezni a csapat szerkezetét, és elsősorban védőjátékunkat szükséges biztonságosabbá tenni. Ha ez si­kerül és javítani tudunk idegenbeli mérlegünkön, akkor a dobogón végezhetünk. Mellettünk szól, hogy tavasszal - Csorna kivételével - az előttünk állók mindegyike a vendé­günk lesz. Márpedig az ősszel egy megtorpanástól elte­kintve hazai pályán remekeltünk. Mosonmagyaróvárott tehát reálisan értékelik az ősszel történteket. Nem a külső körülményekben, hanem önma­gukban keresik és látják a gyengébbre sikerült őszi szerep­lés okát. Tudják, hogy hol szorít a cipő és azt is tudják, mit kell tenniük ahhoz, hogy az a bizonyos lábbeli kényelme­sebbé váljon. Hátrányuk a jelenlegi listavezetővel szemben ugyan jelentős (12 pont), de a hárompontos rendszerben ez nem behozhatatlan. Csakis rajtuk múlik, hogy az őszi ponthullatás után képesek lesznek-e virágos tavaszt vará­zsolni az ódon egyetemi város falai közé? (havasréti.)

Next