Nemzeti Sport, 1996. március (7. évfolyam, 60-89. szám)
1996-03-03 / 62. szám
VII. 62. • 1996. március 3. Acélbikák a cél közelében f'Tmm1 A játékosokat 101 Kertsó Árpád osztályozta Név gól gólp. kiáll. oszt. 1 Pavel Mihonyik 10 2 Vargyas László 2 9 3 Baróti Zsolt 8 12 Jevgenyij Kugyimov 1 9 7 Csata Csaba 8 9 Erdősi Péter 1 8 19 Tőkési Lajos 2 9 5 Szélig Viktor 1 7 9 95 Dimitrij Tyeplakov 11 8 25 Ancsin János 1 2 9 10 Borsos Attila 8 4 Horváth András 2 8 6 Tokaji Viktor 7 14 Simon Csaba 7 15 Kővágó Kristóf 4 7 11 Ladányi Balázs 1 7 8 16 Báli Zsolt 6 17 Orsó László 6 18 Ssolló István 6 Edző: Kereső Árpád Js) Imre Mátyás, L. Pap István HAT PERC FELVEZETÉS. Elővigyázatosan kétfelé osztott, egymástól tisztes távolságban helyet foglaló, majd már jó félórával a kezdés előtt hangpróbát tartó szurkolótáborok, majdhogynem teltház - azaz: pontosan, amit vártunk. Még pontosabban: amit a dunaújvárosiak vártak, hiszen kezdettől az történt a jégen, amit ők akartak - a Fradi érthetően óvatosan kombinált. Hat percig sikerrel... Igaz, ekkor már túl volt a Ferencváros egy kettős emberhátrányon, amúgy pedig az egész első harmadot nagy általánosságban is az jellemezte, hogy szinte percenként szórták ki a játékvezetők az embereket. Feltűnt, hogy a dunaferresek mennyivel pontosabban adogatnak, már-már lőtt passzokkal járatták körbe a korongot, s ezeknek az átadásoknak a megszelídítése nem okozott különösebb gondot a társaknak. A helyzetek kihasználása viszont igen. Ez persze nem utolsósorban Poljakov érdeme, aki többször is remek reflexszel avatkozott közbe, pedig néha csak a szerencséjének köszönhette, hogy megtalálta a testéről lecsorgott korongot. A Fradi csak ritkán jutott el Mihonyikig, igaz, egy ízben Oreskin olyan magányosan startolhatott a dunaújvárosi kapu felé, mint zöld-fehér játékos addig egyszer sem, ám a csatár - miután vagy öt lövőcsellel „eltüntette" Mihonyikot - a kapu helyett egy könnyed emeléssel a palánkot választotta... Ezt leszámítva aztán nem adódtak vérforraló szituációk a Dunaferr portáján, a zöld-fehér tábor meglehetős apátiában Jégkorong OB I., döntő, első mérkőzés Dunaferr SE-Ferencváros- Whirlpool 4-1 (1-0,1-0,2-1) Budapest Sportcsarnok, 7000 néző. V: Bartha, Lugosi, André. 6. perc: Szélig tízméteres próbálkozása jött vissza a palánkról, Tyeplakov ébredt a leghamarabb, és közvetlen közelről félmagasan a ferencvárosi kapuba emelt (1-0). 23. perc: Álomkezdés a második harmadban: egy bal oldali bulit követően leperdült a korong, amelyet Kugyimov gyilkos erővel vágott hét méterről a ferencvárosi kapuba (2-0). 45. perc: Ladányi balról keresztbe korcsolyázott a ferencvárosi kapu előtt. Poljakov megpróbált elévetődni, ám a csatár a kapust is kicselezte, és az árván maradt kapuba lőtt (3-0). 47. perc: Ezúttal Ancsin János keserítette meg a zöld-fehérek mindennapjait, miután elsőrangú ütemben vágta Poljakov hálójába a kaputól hét méterre előkerült korongot (4-0). 57. perc: Dragomir átadása nyomán Oreskin verekedte át a korongot a tömörülő dunaferres védőkön és Mihonyikon szépített a Ferencváros (4-1). ő nézte a történteket, ha pedig mégis felvillanyozódott, legfeljebb Kereső Árpádot „éltették", amire persze azonnal jött a túloldalról a válasz, amely az esetek többségében a vidéki lét szépségeit ecsetelte a fővárosival szemben könnyen kitalálható stílusban... VÉGE A TÉLI ÁLOMNAK? A ferencvárosiak a második harmad elején fejben még igencsak az öltözőben járhattak, hiszen alig három percnyi játék után megduplázódott a hátrányuk. Kugyimov helyzetfelismerését dicséri, hogy mire Poljakov felemelhette volna a kezét, már csak azt konstatálhatta, hogy mozog mögötte a háló... A kétgólos előny tudatában visszaállt a Dunaferr, szabályosan magára húzva a Fradit, amelyben azonban nem volt meg az erő a szépítéshez. Az is visszavethette a játékkedvet és ezáltal a mérkőzés színvonalát, hogy az első felvonástól eltérően viszonylag ritkán kényszerültek a büntetőpadra a felek, s a „megszokott" három vagy négy helyett az öt mezőnyjátékosnak mintha kissé kicsi lett volna a pálya. A ferencvárosi szurkolótábor lelkivilágát nem vidította fel, hogy a kedvencek már kettő mínuszban jártak, s ez a nemtetszés bedobált pénzdarabok formájában realizálódott. Közben - mintegy megszokásból - robbant két petárda is, emiatt is állt a játék, a játékosok és a bírók ritkán tapasztalt egyetértésben szedegették fel a nekik szánt forintokat, előbbiek ezalatt is fújhattak egyet... KERCSÓ-RECEPT SZERINT. Úgy látszik, egyfajta Kercsó-recept, hogy a harmadkezdésekhez fiai gólt is mellékelnek, esetünkben, a harmadikban Ladányi jóvoltából. A huszadik évében járó tehetséges támadó háromra, azaz már-már (zöld-fehér szemmel...) reménytelenre növelte az előnyt. A Dunaferr legrutinosabb BL-menője, az újpesti színekben korábban megannyiszor itt fellépő Ancsin János, úgyis, mint csapatkapitány, kötelességének érezte, hogy megmutassa, ki az úr a háznál, s ezt az elhatározását egy remekbe szabott góllal realizálta. K. O.! A zöld-fehérek különösebb meggyőződés nélkül követték figyelemmel, amint a Kercsó-fiúk a megnyertnek tudott meccs utolsó perceit végiggálázzák. Illetve: figyelték volna... Ha Farkas András, a Ferencváros (ezúttal) játékos-edzője bírt volna az idegeivel, szinte követhetetlen jelenetek közepette a fél, pályán lévő Dunaferrt és mintegy mellesleg a békíteni szándékozó játékvezetőt is jégre vitte. Percekbe telt, amíg a végül tömegverekedéssé fajult megmozdulás után kibogozták, hogy kinek hány perc büntetés jár... Farkas mindenesetre végleg száműzettetett a pályáról... (A bajnoki döntő állása: 1-0 a Dunaferr SE javára.) KERCSÓ ÁRPÁD: - Még nem láttam olyat, amit az ellenfél edzője művelt a pályán. Dózsa György parasztlázadói sem tettek ilyet kiegyenesített kaszáikkal, mint amit a fradisták a botjaikkal. Úgy is nyerni tudtunk, hogy senki sem játszott igazán jól a csapatban. A tévé jóvoltából mindenki láthatta, mennyire „kegyetlen" a Dunaferr... FARKAS ANDRÁS: - A bíróküldés eldöntötte a mérkőzést, hiszen az állandó emberhátrányban való játék miatt elfogyott az erőnk. A mi javunkra már csak négy-null után ítéltek büntetőidőket, általában akkor is csak kettős kiállítást kaptunk. Ez természetesen nem mentesít minket, hiszen helyzetünk is alig volt... A játékosokat Farkas András osztályozta Név gól gólp. kiáll. oszt. 21 Alekszej Poljakov 6 3 Horváth Csaba 6 24 Kangyal Balázs 5 22 Dragomir György 2 3 7 Dobos Tamás 6 29 Pindák László 4 10 Nagy Zoltán 2 5 32 Salamon Jenő 2 5 5 Hoffmann Attila 4 25 Szergej Oreskin 2 4 15 Pavel Baulin 3 27 Kiss Tibor 6 5 36 Farkas András 6+végs. fegyelmi 2 23 Sándor Szilárd 3 18 Hudák Gábor 4 4 19 Simon József 5 Edző: Farkas András, Bálint Attila © DUNAFERR A kispadon Első harmad, Dunaferr SE In médiás rés, a dolgok közepébe vágva! Ancsin már a 26. másodpercben meglódul az „ellen" kapuja felé, a kispad szinte egy emberként ugrik fel. Mint ahogyan egy emberként mosolyog mindenki, amint a Fradi tulajdonképpeni mestere, Farkas „Caja"a pályára csusszan és rögtön kiállíttatja magát két percre. A hatodik percben Kereső legalább három másodperccel Tyeplakov találata előtt kiáltja: -Ez az! Gól! 17. perc: Dobos óriási ziccert hagy ki... Kereső: Csend... A harmadnak vége. Második harmad: Ferencváros Jól kezdődött a harmad a Fradi számára: Farkas András büntetése letelt. „Caja" nem az ígért briliáns játékkal vétette észre magát, hanem azzal, hogy már az első harmadban több időt töltött a büntetőpadon, mint a jégen és a kispadon együttvéve. - Mindkét gólt buli után kaptuk - állapítja meg tárgyilagosan Farkas.A 33. percben aztán némi perpatvar, több fémpénz hull a jégre, ebben mindkét tábor ludas, mert innan is, onnan is jó az „áldás". - A harmadik sor megy majd be! - adja ki a vezényszót Bálint Attila, aztán emberelőnybe kerülnek, így némileg módosít a taktikán. Hudák iszik, a harmadnak vége. Harmadik harmad, a palánk mellett Talán lett volna megoldás arra, hogy külön ültessék a két csapat drukkereit, de nem, ezt is el tudta szúrni a szövetség. Az újvárosiak közé keveredett fradisták persze nem a „kórista" fajtából voltak, szünetekben már kóstolgatta egymást a két szurkolóhad. A meccs végi botrány aztán bennük is felszította a harci kedvet, a találkozót követően a rendőrök bilincsbe verve vittek el két fradistát, míg a többiek téglával betörték a BS egyik nagy üvegajtaját. A mérkőzésnek vége, a döntő folytatódik... Kosárlabda, férfiak MK-negyeddöntők Kiestek a győztesek Dombóvári VMSE-Danone- Honvéd 101-99 (45-50) Dombóvár, 1000 néző. V: Faidt, Szlávik. Dombóvár: Krupkin (8/3), KIS L. (15/3), KOVÁCS N. (20/6), Halmai (13/6), KIS A. (27/6). Cs: Kerényi (4), BOSZNAI (14/12) Edző: Molnár István. Danone- Honvéd: Kuzmin (17/15), Uszpenszkij (13/3), Orosz (13), MÉSZÁROS Z. (26/9), Sitku (18). Cs: Boros (7/3), Mihály (5/3). Edző: Zsoldos András, Mészáros István. Kipontozódott: Orosz (30.p.), Sitku (30.p.), Kovács N. (40. p.). Az eredmény alakulása: 6. p.: 9-20, 9. p.: 17-20, 15. p.: 34-33, 25. p.: 53-66, 34. p.: 85-81, 37. p.: 94-86. A 18 pontos előnnyel érkező bajnokcsapat kissé kényelmesen kezdett, bár a hazaiak is igen megilletődöttek voltak. A vendégek az elején elhúztak, de az első húsz perc hajrájában a dombóváriaknak sikerült felzárkózni. Szünet után úgy tűnt, hogy a bajnokok eldöntötték a találkozó sorsát, de a hallatlan lelkesedéssel játszó hazaiak nemcsak ledolgozták hátrányukat, hanem a maguk javára fordították a találkozót. Továbbjutott: a Danone-Honvéd 191-175-ös kosárkülönbséggel. Molnár István: - Óriási siker ez egy kis csapat életében, hogy ilyen nagyszerű játékkal, korrekt körülmények között győzni tudott a többszörös magyar bajnok ellen. Zsoldos András: - Nem dolgozott két hétig együtt a csapat, és megdöntöttük a kapott hárompontos kosarak rekordját. (gál) Szolnoki Olaj KK-Albacomp 83-77 (37-46) Szolnok, 1000 néző. V: Král, dr. Valovics. Szolnok: TAKÁCS (29/18), Jusztin (4), Papac (-), Góbi (14), Varga (-). Cs: ALEXE (29/9), BOLDIZSÁR (5), MERÉSZ Cs. (2). Edző: Rezák László, Tóth Zoltán. Albacomp: MATUS (20/6), Rajkó (4), Sajni (5), SZIZOV (9), DÁVID (23/3). Cs: Trusin (12), Béres (2), Márton (2), Pálkerti (-). Edző: Rasid Abeljanov, Tóth Attila. Az eredmény alakulása: 3. p.: 2-7, 8. p.: 4-17, 13. p.: 8-30, 15. p.: 17-33, 24. p.: 45-50, 28. p.: 56-54,31. p.: 64-58. Kipontozódott: Sajni (19. p.), Rajkó (21. p.), Papac (35. p.), Mérész Cs (37. p.). A tizenhat pontos előnnyel (103-87) érkező fehérvári csapat nyugodt visszavágóra számított, mert az Olaj KK-nál Mérész T. egyáltalán nem, Alexe pedig félig gyógyultan játszott. Szirov és Dávid hamar megnyugtatta azokat, akik netán bíztak a Tisza-partiak továbbjutásában. Hat perc alatt mindössze két pontot kapart össze a Szolnok, amit annak is köszönhetett, hogy a védekezésben nem ügyelt a lepattanókra, támadásban pedig minden lehető szögből és távolságból célt tévesztett. Alexe - ő legalább a büntetőket bedobta - pályára lépésével sem javult a pályaválasztó és ez tovább szaporította a bárdolatlan bekiabálásokat a nézőtérről. Mindez a 20 pontos különbségnek szólt elsősorban, hiszen az első 12 percben csak egy csapat volt a pályán. Takács triplái némiképp felélesztették az Olaj KK-t, mérséklődött a különbség. Fordulás után láthatóan bekeményített a hazai együttes. Takács újabb triplái mellett Boldizsár harcossága, Alexe mozgékonysága, és az egész csapat egységesebb felfogása egy csapásra partnerré emelte a Rezák-tanítványokat. Takács tovább szórta a hármasokat, bűnbocsánatot nyerve csapattársainak, Alexe pedig szintén távoli tempóval már fordított. Abeljanov azonnal időt kért, mert bajt érzett, ekkora pálfordulást ő sem várt a Szolnoktól. A 32. percben mindössze hét pont maradt az Albacomp előnyéből. Innen már valódi kosárderbin dőlt el a továbbjutás. A Fehérvár a hajrában ismét annyira fel tudott pörögni , hogy kis vereséggel megúszta. Továbbjutott: Az Albacomp 180-170-es összesítéssel. Rezák László: - Helyenként voltak biztató jelek, de még nem az igazi! Rasid Abeljanov: Nagy tér helés alatt vannak játékosaink, mi már a Debrecen ellen készülünk. (nédet) Hódmezővásárhelyi KE-ZTEGoldsun 73-71 (38-35) Hódmezővásárhely, 800 néző. V: Harsányi, Vasvári. HKE: PARÁD (15/9), POLÁNYI (12), STAN (23), TENTER (17/9), Gémes (4). Cs: Rátvay (2), UTASSY (-), Molnár (-). Edző: Nenad Krdzics. ZTE: Gáli (5/3), DZUNICS (37/15), Havrilla (9), Polster (2), Sipos (2). Cs: Bencze (5/3), Krivacsevics (2), Bodrogi (9). Edző: Stevan Tót, Simon Zsolt. Kipontozódott: Havrilla (40. p.) A vásárhelyiek pályafutásuk során először nyertek a zalaegerszegiek ellen díjmérkőzésen, de a továbbjutáshoz ez kevés volt. Továbbjutott: a ZTE 157-147- es összesítéssel. (harmay) NEMZETI SPORT 9 Győzelem -11 hónap után Nők, rájátszás a 9-16. helyért Szombathelyi SE-Szolnoki MÁV MTE 87-76 (36-40) Szombathely, 400 néző. V: Csizmadia, Ebergényi. Szombathely: Magyar Gy. (-), HOLLÓSY (30/3), Magyar A., TÓTH J. (14), PINTÉR (10). Cs: FEDOR (19/3), SZUMNYIKOVA (14/3). Játékosedző: Irina Szumnyikova. Szolnok: Gailouma (8), SZAVERCSENKO (32/6), Krasznai (-), SZABÓ B. (13), PAPP K. (19). Cs: Tóth Zs. (2), Tóth K. (2). Edző: Szalay Ferenc. Az eredmény alakulása: 5. p.: 7-3, 10. p.: 17-16, 15. p.: 24-30, 25. p.: 50-52, 30. p.: 59-60, 35. p.: 74-66. Kipontozódott: Szavercsenko (39. p.). A lelkesen küzdő szombathelyi fiatalok megérdemelten szerezték meg első győzelmüket az 1995-96-os bajnokságban. Legutóbb tavaly áprilisban nyertek bajnoki meccset Szumnyikováék. Irina Szumnyikova: - A lányok elhitték, ha dolgoznak, az eredmény is megjön. Szalay Ferenc: - A rendkívül szimpatikusan és harcosan küzdő Szombathely ellen nagyképűen és antikosárlabdát bemutatva játszottunk. Ezen változtatnunk kell. (kis)