Nemzeti Sport, 1997. május (8. évfolyam, 118-146. szám)

1997-05-19 / 135. szám

Vili. 135. • 1997. május 20. Kézilabda NEMZETI SPORT13 15. férfi világbajnokság, Japán • Túl Marokkón - Éles igazságával A magyar válogatott az elvárásnak megfelelően, győ­­­­zelemmel kezdte meg a szereplését a férfi kézilabda­­világbajnokság D-csoportjában. Vass Sándor szövetsé­gi kapitány együttese hétfőn és kedden szünnapos, szerdán a 2. fordulóban Kuba ellen lép pályára. Csoportmérkőzések, 1. forduló D-csoport Magyarország-Marokkó 25-19 (10-8) Jacusiro, 2200 néző. V: Garcia, Moreno (franciák). Ma­gyarország: Szathmári - PÁSZTOR 5, Gulyás 3, Sótonyi 2, ÉLES 10 (4), Csoknyai, Kertész 1. Cs: Perger (kapus), Ber­­gendi 1, Kis Á. 1, Rosta 1, Zsigmond 1. Edző: Vass Sándor. Marokkó: Boum­ou­­ni - K. Bouhaddioul, I. Bouhaddioul 5 (1), Hadiri 1, Ahouari 5, Barraja 7 (2), I Bellite. Cs: Nimiri 1, Nouri, Khalid. Edző: Noureddine Bouhaddioul. Hétmérések: 4/4, ill. 4/3. Kiállítások: 12, ill. 10 perc. Oroszország -Kuba 31-17 (17-9), Horvátország-Kína 34-21 (17-9). A-csoport (Kumamoto): Litvánia-Szaúd-Arábia 27-18 (12-6), Jugoszlá­­via-Japán 22-19 (9-7), Algéria-Izland 27-27 (13-15). B-csoport (Kumamoto): Franciaország-Olaszország 25-21 (12-10), Norvé­­f­­ia-Koreai Köztársaság 21-21 (11-8), Svédország-Argentína 36-17 (17-6). C-csoport (Yamaga): Portugália-Brazília 26-18 (13-7), Egyiptom-Csehország 24-22 (12—11), Spanyolország-Tunézia 32-21 (13—11). 2. forduló. A-csoport: Jugoszlávia-Litvánia 29-21 (17-10), Algéria-Szaúd- Arábia 19-14 (6-3). Az állás: 1. Jugoszlávia 4 pont (2 mérkőzésből), 2. Algéria 3­­ (2), 3. Izland 3 (2), 4. Litvánia 2 (2), 5. Japán 0 (2), 6. Szaúd-Arábia 0 (2). D-csoport: Oroszország-Kína 34-15 (20-6), Horvátország- Marokkó 26-17­­ (14-7). Az állás: 1. Oroszország 4 (2 mérkőzés, 65-32-es gólkülönbség), 2. Hor­­vátország 4 (2, 60-38), 3. Magyarország 2 (1), 4. Kuba 0 (1), 5. Marokkó 0 (2), 6. Kuba 0 (2).­ ­ ..........-. .................................................... ... - Tudjuk, hogy ennél többet kell nyúj­tanunk Kuba ellen, de most örüljünk, mert ha rossz játékkal is, de megnyertük a vébén az első meccsünket - mondta a jacusirói éjszakában az autóbusz mellett Éles József, a Marokkó elleni találkozó után. Minden tanulság benne lehetne ebben az egy mondatban, de persze a szakveze­tőség másként látja. Vass Sándor szövet­ségi kapitány hétfőn reggel összehívta a válogatottat, s a megbeszélésen elhang­zottakat ő is egy mondatba sűrítette: - Másfél hónap munkáját egy óra alatt majdnem tönkretettük. Ez volt a summázat, ami jelzi, hogy a szakvezető igenis lát súlyos, levonni való tanulságokat. Még a megnyert vb-meccs­­ben is. A fő probléma a sok „elajándéko­zott” labda, s a fegyelmezetlenség volt. A marokkóiak kétszer vezettek a talál­kozó elején, s a nyolcadik percben, Éles büntetője után,, először játszott előnyben a magyar csapat (3-2).­ Sok volt a hiba védekezésben és támadásban, ennek el­lenére a 25. percben már tetemes volt a különbség (10-5). A második félidő há­rom Pásztor-góllal kezdődött (13-8), de az eladott labdákkal felhoztuk az ellen­felet (13-11). Kis Ákos góljaival 17-12 lett az állás, de a kellemetlen stílusban védekező marokkóiak rendre labdát sze­reztek, és a kiállítások után 21-18-ra fel­zárkóztak. A végén a mie­inknek ismét sikerült a fel­javult védekezésből labdát szerezve, lerohanásból gó­lokat lőniük. A nyitófordulóban nagy meglepetés nem volt, vi­szont a jugoszlávok csak három góllal verték a japá­nokat, a norvégok pontot szereztek a Koreai Köztár­saságtól, s az Algéria-Iz­­land találkozó döntetlennel végződött. Hétfőn szabadnapos volt a magyar csapat, amelynek csodálatos élményben volt része: megnézte Japán egyetlen működő vulkánját, az Ásót. A több kilométer széles kráter fölött állva, s letekintve a borzalmas, füs­tölgő, kénes gázt lövelő mélységbe, sokan tűnődtek el az emberi lét parányisá­gán. Lenyűgözve álltunk a millióéves lávatömegen, s az ügyesebbek - Szathmá­ri, Zsigmond, Rosta - sza­porán gyűjtötték az em­lékköveket. Kötélvasúton ereszkedett vissza a csapat a hegy lábá­hoz, majd a fürdőlátogatás és az ebéd után könnyű, szabadtéri futóedzés, ké­sőbb nehéz, termi erősítőedzés követke­zett. Eltelt a nap... Gulyás László - Telefonjelentésünk -Pásztor István­­ a nyitányon­­ remek­­ formában kézilabdázón, öt gólt lőtt Marokkónak Száll az ének Hetyke kalappal a fején, csinos fekete-sárga egyenruhában szállt fel a buszra az idegenvezetőnk. - Matamorinak hívnak - mutatkozik be ékes angolsággal, majd csengő szavú, pergő japán nyelven folytatja. Kiderül, jobbára ennyi az összes angol tudása. Kedvesen mosolyog, majd bejelenti, elénekel egy japán dalt. Teljes ámulatban a magyar csapat. Gyönyörű hangon, szépen adja elő. Nem értjük, csak ámulunk. Válaszul az „Az a szép, az a szép...” című örökbecsűt ad­juk neki. Most ő tapsol... Az út végén mély meghajlással­­veszi­­át Sinka László csapatvezetőtől az aláírt, kézilabdás zászlót. - Thank you - rebegj. Miért is a sok nyelvtudás, ha így is lehet hódítani... Csengő Áll a tarra borotvált fejű szerzetes a fapapucsában a fedett bevásárlóutcá­ban. Egyik kezében tálka, a másikban csengő. Az utóbbit figyelemfelkeltően megrázza, ha elmegy előtte valaki. A forgalom persze óriási, ember ember nyomában. A csengő szól, áthatóan, m­ár-már bántóan élesen. A tálkába pedig alig hull adomány. Jó két órán át türelemmel várja a pénzcsörgést, azután csomagol. Tartá­sán, járásán nem látszik a csalódott­ság. A festett hajú, bő nadrágot, rövid szoknyát viselő embertársairól nem árulja el az érzéseit, a véleményét. Nem szól semmit. Kopognak a facipői a kövezeten. Megy tovább, oda, ahol a csengő sza­vát nemcsak meghallják, henem meg is értik. Csak négyes Reggel fél hét. Arra ébredünk, hogy mozog a ház... Jár az ágy, csörögnek a poharak. Földrengés! Hova meneküljünk? Mire kitalálhatnánk bármit is, újra teljes a nyugalom. A csapat minden tagjának van meg­jegyzése a rengéssel kapcsolatban. Csoknyai István csapatkapitány: - Arra gondoltam elő­ször, hogy az útlevélre, a repülőjegyre meg a kártyá­ra szükség lesz, ezeket magamhoz ve­szem. De rögtön eszembe jutott, hogy még legalább két partnert is meg kell mentenem, ha nem akarok unatkozni, amíg hazajutok. Szerencsére csak a gondolattal kellett eljátszanom. A csapat japán kísérői jót nevettek a kétségbeesésünkön. - Ez csak egy négyes erősségű volt - állították. - A házak a nyolcas erőssé­gű rengést is elbírják... Nekik legyen mondva. Ők ezt meg­szokták. Muszáj minket riogatni? Női kézilabda NB I A pünkösdi két pont Fradi-aranyat ér? Vasas-Dreher-Herz-FTC 20-21 (12-12) Fáy utca, 800 néző. V: Dzsipoff, Szalay. Vasas-Dreher: SIRINA - Utasi 2, TÓTHNÉ 11 (2), Hochrajter 2, Csernus, Kovács 3, Erdős 1. Cs: Malentyeva, Tarjáni 1. Edző: Csík János. Herz-FTC: Farkas A. - Becz 3 (3), Szarka 2, Kökény 1, Pádár 1, Takács 1, Fiedler. Cs: HOFFMANN O. (kapus), KERTÉSZ 9 (6), TÓTH B. 4. Edző: Németh András. Kiállítások: 6, ill. 2 perc. Hétméteresek: 3/3, ill. 11/9. 3-1. Farkas Andrea kapus az elején csak elvétve találkozott a labdával, így könnyen jutott előnyhöz a bátran, felszabadultan kezdő Vasas, 5-8. A Fradi igyekezett úrrá lenni a védekezési gondjain és a támadásait megpróbálta két-há­­rom labdarérintés után befejezni. Szarka találatával kiegyenlített, majd Becz és a remek napot kifo­gó Kertész büntetőből lőtt góljai­val fordított és elhúzott a vendég­csapat. 8-10. Az összecsapás színvo­nalát nehéz lett volna dicsérni, mert a régi Vasas-Fradi rang­adókra csak egy-két okos, látvá­nyos támadás, néhány kapusbra­vúr emlékeztetett. Fáradni lát­szott a hazai együttes, és csak a zöld-fehérek hibái miatt nem nőtt a különbség (7-8). Hosszú gól­csendek követték egymást, a lel­kes, de nem túl nagy számú kö­zönség pedig a megszokott rigmu­sokkal szórakoztatta önmagát. 11-10. Tóthné tartotta a lelket a Vasasban, amely a szünet előtt lendületesen hajrázott, és kihasz­nálta Kökényék gyakori védeke­zési megingásait. 18-15. A forró, levegőtlen te­remben elbágyadni látszott az FTC, és - némi meglepetésre - kezdett elhúzni az esélytelenebb­nek vélt Vasas. Sirina kapus ek­kor ziccereket hárított, Tóthné pedig válogatott sztárhoz méltóan lőtte a gólokat, szervezte a hazai­ak védekezését. 20-20. Hoffmann jól helyettesí­tette a hajrában lecserélt Farkast, és Tóth B., valamint Kertész is észbekapott, hogy nem edző­meccs, hanem a bajnoki elsőség szempontjából fontos csata zajlik. Becz kihagyott két büntetőt, Ker­tész viszont belőtte a hetest (20-21). Az utolsó percben lát­tunk néhány furcsa jelenetet és bírói ítéletet, de már nem válto­zott az eredmény. Remek hajrával rukkolt elő a Tóthné vezette Va­sas, ám a mérkőzés tragikus hős­nőjének büntetőjét hat másod­perccel a vége előtt lábbal hárí­totta a Fradi cserekapusa. Hoffmann Olgát a bravúrért a társai a levegőbe dobálták, az FTC-szurkolók pedig pezsgőt bontva ünnepeltek, hiszen gya­korlatilag eldőlt: a Herz-FTC megvédte bajnoki címét. Győri Keksz ETO KC­­Bp. Spartacus 29-22 (13-12). Győr, 600 néző. V: Hegyesi, Kisfalvi. Győri Keksz ETO: HOFFMANN B. - Horváth L. NAGY A. 5, Pigniczki 4, Kulcsár 3, SZILÁGYI, Horváth M. Cs: Pá­­linger (kapus), MÁTÉFI 14 (12), Némethné 2, Nagy K. 1. Edző: Vu­­ra József. Bp. Spartacus: Böcking - Böde 2, Németh B. 3, ROTTNE 3, Halmai 2, VIGLÁSI 7 (1), Ke­nyeres 4. Cs: Bán (kapus), Kovács V., Csenki, Dejtári, Huba, Kalan­­da 1. Edző: Pánczél Barnabás. Kiállítások: 4, ill. 6 perc. Hétméteresek: 12/12, ill. 1/1. A Spartacus kihúzódó védeke­zésével szemben egy ideig nehe­zen boldogultak a kekszesek, igaz, a vendégek csak sorozatos szabálytalanságokkal tudták őket megállítani. A heteseket Mátéfi rendre értékesítette. A szünet után fokozatosan elhúzott a jobb erőben lévő, szellemesebben és frissebben játszó Győr. Vura József: - Nehezen lendül­tünk játékba, akadozott a gépe­zet. Amikor bemelegedtünk, a győzelmünkhöz nem fért kétség. Pánczél Barnabás: - Megérde­melten nyert a Győr. ÚJ EDZŐ A DUNAFERR ÉLÉN. Zsiga Gyula edző szerdán aláírja a szerződését a Dunaferr SE női csapatával. A mesterrel egy évre szóló megállapodást kötnek, és - Nyakacska Zsolt szakosztály-igazgató elmondása szerint - elvárás a csapattól vala­mint a mestertől, hogy a Duna­ferr SE a női európai kupákban (egyelőre nem dőlt el, melyikben indul) minél tovább jusson. A bajnokságban a dobogós helyezés a cél. Az eddigi edző, Kajcsa András a továbbiakban más be­osztásban dolgozik tovább a klubban. Tóthné kontra Hoffmann A hősök mosolya Tóthné Szabó Melinda a mezőny legjobbja volt, ám hat másodperccel a befejezés előtt, egygólos FTC-vezetésnél megremegett a keze. Kihagyta a sorsdöntő hétméterest. Hoffmann Olga viszont a mennybe ment, hiszen kivédte a meccs legfonto­sabb lövését. Kevéssel a lefújás után mindkét játé­kosban feloldódott a feszültség, s újra tudtak moso­lyogni.­­ A bajnokságban felemásan szerepel a Vasas. Győzött Debre­cenben és Dunaújvárosban, kikapott Kiskunhalason, döntetlent ért el Kisvárdán. Miért ez a hullámzás? - kérdeztük az angyalföldiek kitűnőségétől. - Még alakulóban van a csapatunk - mondta Tóthné. - Képes bravúrokra, ugyanakkor néha - egészen váratlanul - gyengén ját­szik. Gyakorlatilag nyolcan küzdöttük végig a bajnokságot. A pontvesztésekhez néha külső körülmények is hozzájárultak, a kis­­várdai meccs előtt például Spanyolországban játszottunk EHF-ku­­pa-találkozót. A rengeteg utazás miatt a tudáskülönbség egy-egy mérkőzésen kiegyenlítődött.­­ A Fradi ellen többször is követő emberfogással őrizték. Ezt ho­gyan tűri? - Nem nagyképűségből mondom, de szinte minden mérkőzésen megkapom a külön őrzőmet. Ez talán a játékom elismerésének is tekinthető. + „Megtervezte” a sorsdöntő hétméterest? - Arra gondoltam, hogy Hoffmann Olga két átlövésemet is meg­fogta korábban. Mindkettőnél bemutattam a lövőcselt. Ezért úgy gondoltam, a hetest inkább egyből lövöm, hátha a kapus nem szá­mít rá. Sajnos, nem jött be a tervem. A vereségünkben az a leg­rosszabb, hogy most nem csak rajtunk múlik, ezüstérmesek lehe­­tünk-e. Mások kezében van a sorsunk. Hoffmann Olga megilletődött volt, a zavarát alig tudta leplezni. - Ez volt az első olyan mérkőzésem a Fradiban, amikor rajtam, pontosabban a védésemen múlott a csapat végső sikere. Csereként álltam be.­­ Elképesztően izgalmas volt az utolsó perc. - A társaim biztattak, nehogy a kelleténél jobban idegeskedjek. Ennek köszönhettem, hogy Melinda hetese előtt már több ziccert hárítottam.­­ Számított rá, hogy Tóthné hová lövi a büntetőt? - Nem. Csupán az járt a fejemben, hogy Németh András több­ször egymás után azt mondta, megfogod, megfogod... Nem is tehet­tem mást, megfogtam. (sj-tg) Az állás 1. Herz-FTC 22 - 2 718-459 44 2. Dunaferr 19 2 3 644-511 40 3. Vasas-Dr. 18 2 4 522-418 38 4. DVSC-Sz. 17 - 7 568-490 34 5. Győri ETO 16 1 7 643-528 33 6. Bp. Spartac. 11 1 12 556-564 23 7. K.Kalas 10 3 11 508-533 23 8. B.csaba 10 2 12 576-570 22 9. Cerbona 10 2 12 485-526 22 10. Miskolc 7 4 13 556-625 18 11. Kisvárda 6 3 15 514-591 15 12. Derecske 3 3 18 491-654 9 13. PEAC-F. 4­­ 20 489-638 8 14. Caola SE 3 1 20 494-657 7 Az öltöző előtt - meccs után Németh András: - Matematikai­lag még elképzelhető, hogy nem mi nyerjük a bajnokságot, de gyakorla­tilag - remélem - nyugodtan ünne­pelhetünk. Az évad pokolian nehéz volt, főleg a tizenkét Bajnokok Li­­gája-mérkőzés miatt. Ezért nem tudtunk mindig tökéletesen össz­pontosítani a többi feladatunkra, s emiatt érte egy-két olyan bírálat a gárdát, amit nem éreztem igazságosnak. A BL-ben ugyanis jelenleg magyar női klubcsapatnak nem lehet reális esélye a végső sikerre. A következő évadra kapust és balkezes já­tékost kell szereznünk, hogy újra sikeresek lehes­sünk. Remélem, a közönségünk kitart mellettünk, ugyanis az utóbbi időben csak a nemzetközi mér­kőzéseinken teltek meg a népligeti lelátók. Csík János: - Nyugodtan kézilab­dázhattunk, hiszen nekünk nem volt olyan nagy a tét, mint a Fradinak. A meccset azonban - csúnyán mondva - tudni kell megnyerni... Ehhez több rutinos játékosra, nagyobb tapaszta­latra van szükség, a küszködés kevés. Izgalmas, küzdelmes meccs volt, s ez viszi előre a magyar kézilabdát. Tóthné kihagyott hetese nem bosszantott, mert nem ezen múlott a két pont sorsa, és nagy hiba lenne Melindából bűnba­kot csinálni. Ő volt a meccs hőse, és mellette Siri­na, valamint Hochrajter is nagyszerűen játszott.

Next