Nemzeti Sport, 1997. június (8. évfolyam, 147-176. szám)
1997-06-06 / 152. szám
Vili. 152. • 1997. június 6. Mennyit ér egy (sakk)olimpiai aranyérem? Ellenfény A parlament április 15-én hagyta jóvá Kónya Imre (MDNP) képviselő törvényjavaslatát, amelynek értelmében 1998. január elsejétől az olimpiai bajnokok életjáradékot kapnak, méghozzá havonta a mindenkori átlagkeresetnek megfelelőt. Ezt hallván néhány embernek azonnal eszébe jutott: ez vajon a sakkolimpiai bajnokokat is érinti? Össze-ssen tíz bajnokról van szó, azt I pedig nehéz lenne tagadni, I hogy a sportszeretőknek a fér- I fiúk 1978-as Buenos Aires-i, I vagy a nők 1988-as szaloni- Iki és 1990-es újvidéki győ- zelme jelent annyit, mint egy „rendes” olimpiai baj- snoki cím. I Ám van egy bökkenő: a törvény úgy szól, hogy a nyári és téli olimpiai játékok győzteseinek jutalmazásáról van szó, ráadásul csakis akkor, ha azok már betöltötték 35. életévüket. A sakk pedig nem olimpiai sportág, tehát képviselői a törvény értelmében nem kaphatnak semmilyen járadékot. Pedig akad közöttük olyan, akinek igencsak jól jönne egy kis anyagi segítség... Mivel a törvény az törvény, hiába játszották és játsszák ki elegen, a tíz érintett sakkozó inkább a méltányosságban bízhat. Abban, hátha a nyári játékokon első több mint száz sportoló mellett (téli olimpiai bajnokunk ugyanis nincs) az ő tízesük még elférne. Éppen ezért cselekedtek. Buenos Aires ünnepeltjei, a férfiak levelet írtak, amelyet eljuttatnak az illetékeseknek. Már csak néhány hiányzik az aláírások közül (a hatok közül van, aki külföldön tartózkodik), aztán postázzák. Három lánya révén érintett Polgár László is, aki azonban nem fűzött különösebb reményeket az ügyhöz. Tudott arról, hogy 35 év a korhatár, tehát lányai emiatt sem kerülnek szóba. Ám annyit hozzátett: - Nagyon furcsának találom, hogy nem kapnak egyenlő elbírálást a sakkolimpia és a nyári olimpia bajnokai - nyilatkozta. Ambrus Zoltán, a szövetség főtitkára óvatosan fogalmazott. Véleménye az, hogy a törvény kimondja, nem jár semmi. Tudomásul kell venni, hogy sajnos csakis a sportélet vezetőinek jóindulatára számíthatnak. Megkerestük az ügy kapcsán dr. Molnár Istvánt, az OTSH jogi főosztályának vezetőjét is. - Törvény írja elő, hogy a harmincöt évet betöltött olimpiai bajnokok járadékot kapjanak. Jól sejtik a sakkolimpia bajnokai, összesen tízen, hogy nem részesülhetnek ebből? - Belevehetjük a járadékot kapók közé a paralimpián győzteseket, az úttörőolimpia bajnokait, és folytathatnánk a sort - indította a beszélgetést dr. Molnár István. - Ezúttal kizárólag a nyári és a téli olimpiai játékokon első helyet elért sportolókat sorolja fel a törvény. Szubjektív szempontok alapján még sokan kaphatnának támogatást, de a törvény egyértelműen fogalmaz: a Magyar Olimpiai Bizottság által nyilvántartott, oklevéllel, egyéb igazolással rendelkező olimpiai bajnokokról van szó. - Az érintettek abban reménykednek, hogy méltányossági alapon felveszik nevüket a listára. Van rá esély? - Esély mindenre van. Az érintett személyek körét lehet bővíteni az olimpiai ezüstérmesekkel, a bronzérmesekkel, a világbajnokokkal és világbajnoki érmesekkel, ha a törvényalkotó szándéka erre irányul. Most, ebben az esetben csak az olimpiai bajnokokat kívánták segíteni. - A másik lehetőség az lenne, ha megváltoztatnák a törvényt. Erre lát lehetőséget? - Nincs akadálya, ha az érintettek körét bővíteni szeretnék. De hadd tegyem hozzá: nem hiszem, hogy a közeljövőben erre a változtatásra sor kerülne. Kunos Péter, a sakkszövetség elnöke már optimistább. - A szövetség elnökeként nem mondhatok mást, csak azt: nagyon szeretnénk, ha a sakkolimpiai bajnokok ugyanolyan elbánásban részesülnének, mint más sportágak bajnokai. Hogy a sakk nem olimpiai sportág, az a FIDE és a NOB egy korábbi konfliktusának a következménye, amely után a FIDE úgy döntött, hogy külön rendezi meg világversenyét. De az attól még ugyanúgy elsőrangú világverseny, amelyen a világ legjobbjai játszanak, annyi a különbség a nyári olimpiával szemben, hogy a sakkolimpiákat kétévente rendezik, és nem sok-sok más sportággal együtt. - Lát reményt, hogy a jelenlegi ügy a sakkozók számára kedvezően rendeződjön? - Erősen kérdéses az eredmény. Már az is gond volt, hogy a sakkszövetség átalakulhasson köztestületté, és még most sem sikerült végrehajtani. A sakk mellőzése bizonyos téren megfigyelhető, de ezt nem tudjuk elfogadni. Reméljük, hogy az olimpiai bajnokaink járadékának kérdésében is hasonló eredményt érhetünk el, mint a sporttörvény kapcsán, amikor találtak egy kiskaput... (gyurina) Ismét képernyőn Egy nagy gonddal kevesebb. A Magyar Röplabda Szövetség - kölcsönös megegyezéssel - felbontotta a Szaknévsorral 1993-ban megkötött, a televíziós közvetítésekről az 1998-as bajnoki idény végéig szóló szerződést. Aztán megszületett az új megállapodás - már a Felesport Kft.-vel. - A mostani szerződés jóval előnyösebb az előzőnél - számolt be a változásokról Németh Lajos, az MRSZ ügyvezető elnöke. - A Bodnár Györggyel felbontott megállapodás alapján a szövetség meghatározott összeget kapott a Szaknévsortól, amelyért az megvásárolt minden közvetítési jogot, de ez nem jelentett számára kötelezettséget arra, hogy közvetítsen is a tévé. Vagyis az akkor kiválasztott évenkénti tíz esemény képernyőre kerülése nem valósult meg, alku tárgya volt. Ráadásul a megállapított összeg nem követte az inflációt. A Felesporttal megkötött megállapodás már nem teszi kiszolgáltatottá a szövetséget, mert létezik egy melléklet is. - A melléklet tartalmazza azokat az eseményeket, amelyek képernyőre kerülését kötelezően vállalja a Felesport - folytatta Németh Lajos -, és közvetítésenként fix pénzösszeget kap a szövetség. A szerződés egyelőre az év végéig szól, ám kétezeregyig elővásárlási joga van a Felesportnak abban az esetben, ha minden évben tíz százalékkal kedvezőbb az ajánlata. A tervek szerint nyolc mérkőzésen lesznek ott a televízió kamerái, így vasárnap Debrecenben, a magyar-szlovák férfi világbajnoki előselejtezőn is. A további találkozókról augusztus 31-ig, a bajnoki és kupaprogram ismeretében kell dönteni. (sz. g.) Fordulat (lipiczky) Versenyzői érdekképviselet A Magyar Atlétikai Szövetség legutóbbi elnökségi ülésén úgy határozott a vezetőség, hogy lehetőséget ad a válogatott versenyzőknek érdekképviselet kialakítására, vagyis a következő elnökségi üléseken három válogatott versenyző is helyet foglalhat. Hogy miért vetődött fel ez a demokratikus lépés a szövetség vezetőiben? Nos, a budapesti atlétikai Európa-bajnokság közeledtével még fokozottabban szeretnének odafigyelni a versenyzők gondjaira, a felmerült kérdésekre. - Kiváló ötletnek tartom az érdekképviselet megalakítását - mondta Schulek Ágoston, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. - Fontos, hogy a versenyzők kérdései, javaslatai direkt módon jussanak el a vezetőséghez, és ne szülessenek úgy döntések, hogy az érdekeltek nem értesülnek azon melegében róla. Ez a képviselet nagyobb lehetőséget ad a közös munka megteremtéséhez, a jobb kapcsolatok kialakításához. Örülök, hogy megtaláltuk a legjobb fórumot erre. - A versenyzők szavazati, vagy csak javaslattételi lehetőséggel élhetnek? - A szavazati joghoz alapszabály-módosításra lenne szükség, így csak javaslattételi joggal élhetnek, de hangsúlyozom, hogy híve lennék annak is, hogy a versenyzők szavazati jogot kapjanak az elnökségben. Akkor nagyobb hatáskörrel rendelkeznének, és még inkább kifejezésre tudnák juttatni az érdekeiket. Három versenyző lehet jelen az üléseken... - Igen, maximum három. - Kik kerülhetnek be ebbe a csoportba? - A válogatott versenyzők a hét végén, a prágai Európa-kupán választják meg a képviselőiket, akikkel a következő ülésen, re mélem, már találkozunk. " Forró nyomon Horkai maradt - de megy? Azt mondta, ott lesz Athénban, a szakmai kíváncsiság oda viszi a Világkupára. Nem volt ott. Dr. Horkai György, a férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya (a kilencvenötös Világkupán győztes magyar válogatott szakvezetője) itthon maradt, de lehet, hogy nem sokáig, ugyanis a hírek szerint több helyre is csábítják külföldre. - Sokáig meditáltam, hogy elmenjek-e a Világkupára, de aztán úgy döntöttem, hogy nem megyek - kezdi az exkapitány. - Mi volt a meditáció oka? + Nem akartam, hogy meginduljon a szóbeszéd, hogy persze, azért jött, hogy megzavarja a játékosokat. De az újságokon keresztül természetesen megpróbáltam tájékozódni. - És mit szűrt le? - Gratulálok a csapatnak, hiszen bármilyen világversenyen érmet nyerni remek teljesítmény. Annak lehet örülni, el kell ismerni. De ha mondhatom, szakmailag nézve két dolog lepett meg. - Éspedig? - Előbb az, hogy a horvátokat és a jugoszlávokat is fölényesen, ötöt góllal verte a csapat, aztán meg az, ahogyan kikaptunk a görög válogatottól. A tanulságok levonása a szakma feladata, mert biztosan vannak tanulságok. Nem bántó szándékkal mondom, de szerintem nemcsak azt kellene kiemelni, hogy milyen szintű csapatok végeztek mögöttünk, hanem azt, hogy milyen kategóriájú együttesek végeztek előttünk... - Amúgy hová készül? + Most? - Nem. Edzőként! + Vannak ajánlataim, és azt is elmondhatom: kilencvenkilenc százalék, hogy Magyarországon nem fogok dolgozni a közeljövőben, nem szeretnék, de ne is kérdezze, hogy miért, így döntöttem. - És honnan keresték külföldről? + Mediterrán országokból jött ajánlat. - Görögországból? Spanyolországból? Netán Olaszországból? + A háromból kettő stimmel... (sál) Tájoló NEMZETI SPORT. A törvények tisztelete a demokrácia, a rend alapja, s ezen az sem változtat, hogy szép számmal akadnak, akik a törvényt megszegnivalónak tekintik... Ezúttal azonban másról van szó, hiszen a törvényekkel más egyebet is lehet tenni... A sakkozók levelet írtak, mert úgy érzik, az olimpiai bajnokoknak 1998. január 1-jétől járó életjáradéktól ők a törvény szerint elesnek, a sakkolimpiák nem olyan olimpiák, a sakk bajnokai nem olyan bajnokok. Mielőtt hangsúlyoznám elfogultságomat, sietve megjegyzem, hogy a fenti kérdésben a pénz mértéke nem számottevő, itt inkább rendező elvekről lehet szó, hiszen ha a téli nyári olimpiák élő magyar bajnokainak számát vesszük figyelembe - összesen 148- an vannak. A sakkozók - írd és mondd - tízen. Számuk gyarapodása? A jövő titka... Bevallom, elfogult vagyok, csodálója a sakknak, ennek a sajátságos sporttevékenységnek. Engem nem szükséges meggyőzni arról, hogy az olimpiai bajnokság óriási teljesítmény, megítélésem szerint - ha más is - felér a nyári játékokon aratott győzelem értékével. Alighanem hozzám hasonlóan gondolkodnak azok a törvényalkotók is, akik javában készülnek a sporttörvény módosítására. Többek között ebben az is helyet kap, hogy - a sakkszövetség érdekében - a sportági szakszövetségek köztestületté alakulásának feltételei közé a MOB elismerése és az AGFIS tagsága mellé kerüljön be a FIDE, a Nemzetközi Sakkszövetségbeli tagság is... Nem is kívánok a példák hosszú sorával érvelni, elegendőnek éreztem azzal a megjegyzéssel zárni ezt a sakkolimpiai bajnokok elismerése érdekében írt néhány sort, hogy a törvények arra is valók, hogy azokat okosan, gyakorlatiasan módosítsuk. (gallov) Zárójel „A sportban nem lehet érzelmesnek lenni” A DVSC elnöksége az egyesület súlyos pénzügyi, gazdasági helyzete miatt - a testületi tagok név szerinti szavazása alapján - 1997. június 30-ával megszüntette a debreceni klub birkózó- és ökölvívó-szakosztályát. Az elnökségi ülés döntése szerint a két szakosztály sportolóinak átigazolási díj nélküli, szabad versenyeztetési feltételeit biztosítani kell más klubokban, illetve utánpótlás-szervezetekben. - Nem lepett meg a döntés, azt is mondhatom: három éve várom már - kezdte Szántó József, az ökölvívók vezetőedzője. - A klub elnöke, Erdei Zoltán ezután nyugodtan dolgozhat, befejezte a tisztogatást. - Ezt hogy érti? - Már csak két személy dolgozott a DVSC-nél, aki annak idején az elnökválasztáskor nem Erdei Zoltánra, hanem Jakab Sándorra szavazott: az egyik létesítményvezető és én. Nemrég új vezető érkezett, most pedig engem is eltávolítottak. Kicserélődött az egész apparátus, még a pályamunkások is. - Ön ezt személye elleni támadásnak veszi, holott a birkózószakosztályt is megszüntették... - Igaz, de az a hír járja, hogy a birkózókat ezután is támogatni fogják. Egyébként nem tudom felfogni, hogy miért szüntetnek meg egy sikeres szakosztályt. Három válogatott versenyzőnk van (Matolcsi József, Komjáthi László és a nagyváradi Buzgó Sándor, akinek folyamatban van a honosítása), engem pedig kineveztek a szövetségi kapitány segítőjének. Hiába van olyan felszereltségünk, mint a válogatottnak, a DVSC költségvetésének mindössze egy százalékát viszszük el. Pontosabban vittük el... - Ha tényleg tisztogatásról van szó, nem lett volna egyszerűbb elbocsátani önt? - így konkrétan nem mertek hozzám nyúlni. A szerdai elnökségi ülésen határozatképtelen volt a testület, mivel a tizenhárom tagból mindössze hatan voltak jelen. Meghallgatták a beszámolómat, majd közölték: a legközelebbi ülésen értékelik. Amikor csütörtök reggel bementem dolgozni, egy boríték várt, amelyben értesítettek a szakosztály megszüntetéséről. Július elsején lettünk volna ötévesek... - Mihez kezd ezután? - Természetesen az ökölvívásban szeretnék továbbra is dolgozni. A Vasas trénerével, Bódis Gyulával mi vagyunk a legrégebben dolgozó edzők az országban, tizenegy éve mesteredző vagyok. Remélem, szükség lesz valahol rám... A debreceni klub elnöke természetesen tagadja, hogy személyes vonatkozásai is lennének az ügynek. - Az önkormányzat teljesen megszüntette a két szakosztály támogatását, és mivel reklámértékük nincs, nem tudják eltartani magukat. A többi szakosztály kárára nem vonhatok el pénzt. Sajnálom a sportolókat, de a sportban nem lehet érzelmesnek lenni - mondta Erdei Zoltán. - Szántó József szerint ez az egész „akció” ellene irányult. - Feltételeztem róla, hogy ezt fogja mondani. Erről annyit: ha csak őt szerettem volna eltávolítani, már rég megtettem volna... (csontos) 1 ^ Perpatvar Alapítványok: szabad az út! Nemrében számoltunk be arról, hogy a tavaly júliusban elfogadott sporttörvény értelmében a Sporttanácsnak már októberben, míg a két sportközalapítványnak idén januárban meg kellett volna alakulnia. A Sporttanács, ha késéssel is, de februárban elkezdte a munkát. Az alapítványok kuratóriumai is összeösszeülnek időközönként, de érdemi lépéseket eddig még nem tehettek. Egészen mostanáig... A Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője, dr. Kovács László számolt be a legújabb fejleményekről. - Néhány héttel ezelőtt arról beszéltem, hogy az alapító okiratok egy-két pontban nem feleltek meg az előírásoknak, ezért hiánypótlás céljából visszaküldtük a Belügyminisztériumhoz - magyarázta dr. Kovács László. - Akkor a BM képviselői azt ígérték, hogy május 30- ig elkészítik a pótlást. Nos, ez meg is történt, megérkezett a minisztériumtól az anyag. o Ez azt jelenti, hogy megtörtént a bejegyzés? - Igen, hivatalosan is működik a két sportközalapítvány. o És mikor kezdhetik el a munkát? - A bejegyzést követő két hétig még tehet észrevételt az ügyészség a működéssel kapcsolatban. A Wesselényiközalapítványnál ez az idő már letelt, a Gerevichnél még nem. Ha megérkezik az alapítvány székhelyéhez a bejegyzést elrendelő végzés, már igazolni tudja a létezését, tehát elkezdhet dolgozni... A Wesselényi-közalapítvány kuratóriuma nem késlekedett, csütörtökön megtartotta első hivatalos ülését. - Elfogadtuk a szabályzatot, és kidolgoztuk az idei és a jövő évi pályázati rendszert - mondta Szabó Imre elnök. - Első alkalommal nem akartunk fontos, stratégiai kérdésekkel foglalkozni, az volt a célunk, hogy a pályázók munkájához segítséget nyújtsunk. (tamás) Előzés