Nemzeti Sport, 1997. június (8. évfolyam, 147-176. szám)

1997-06-06 / 152. szám

Vili. 152. • 1997. június 6. Mennyit ér egy (sakk)­­olimpiai aranyérem? El­len­fény A parlament április 15-én hagy­ta jóvá Kónya Imre (MDNP) kép­viselő törvényjavaslatát, amely­nek értelmében 1998. január else­jétől az olimpiai bajnokok életjá­radékot kapnak, méghozzá havon­ta a mindenkori átlagkeresetnek megfelelőt. Ezt hallván néhány embernek azonnal eszébe ju­tott: ez vajon a sakkolimpiai­­ bajnokokat is érinti? Össze-­s­sen tíz bajnokról van szó, azt I pedig nehéz lenne tagadni, I hogy a sportszeretőknek a fér- I fiúk 1978-as Buenos Aires-i, I vagy a nők 1988-as szaloni- I­ki és 1990-es újvidéki győ-­­ zelme jelent annyit, mint­­ egy „rendes” olimpiai baj- s­noki cím. I Ám van egy bökkenő: a tör­vény úgy szól, hogy a nyári és téli olimpiai játékok győztesei­nek jutalmazásáról van szó, rá­adásul csakis akkor, ha azok már betöltötték 35. életévüket. A sakk pedig nem olimpiai sportág, tehát képviselői a törvény értelmében nem kaphatnak semmilyen járadé­kot. Pedig akad közöttük olyan, akinek igencsak jól jönne egy kis anyagi segítség... Mivel a törvény az törvény, hiá­ba játszották és játsszák ki elegen, a tíz érintett sakkozó inkább a méltányosságban bízhat. Abban, hátha a nyári játékokon első több mint száz sportoló mellett (téli olimpiai bajnokunk ugyanis nincs) az ő tízesük még elférne. Éppen ezért cselekedtek. Buenos Aires ünnepeltjei, a fér­fiak levelet írtak, amelyet eljuttat­nak az illetékeseknek. Már csak néhány hiányzik az aláírások kö­zül (a hatok közül van, aki külföl­dön tartózkodik), aztán postázzák. Három lánya révén érintett Pol­gár László is, aki azonban nem fű­zött különösebb reményeket az ügyhöz. Tudott arról, hogy 35 év a korhatár, tehát lányai emiatt sem kerülnek szóba. Ám annyit hozzá­tett: - Nagyon furcsának találom, hogy nem kapnak egyenlő elbírá­lást a sakkolimpia és a nyári olim­pia bajnokai - nyilatkozta. Ambrus Zoltán, a szövetség fő­titkára óvatosan fogalmazott. Vé­leménye az, hogy a törvény ki­mondja, nem jár semmi. Tudomá­sul kell venni, hogy sajnos csakis a sportélet vezetőinek jóindulatára számíthatnak. Megkerestük az ügy kapcsán dr. Molnár Istvánt, az OTSH jogi fő­osztályának vezetőjét is. - Törvény írja elő, hogy a har­mincöt évet betöltött olimpiai baj­nokok járadékot kapjanak. Jól sej­tik a sakkolimpia bajnokai, össze­sen tízen, hogy nem részesülhet­nek ebből? - Belevehetjük a járadékot ka­pók közé a paralimpián győztese­ket, az úttörőolimpia bajnokait, és folytathatnánk a sort - indította a beszélgetést dr. Molnár István. - Ezúttal kizárólag a nyári és a téli olimpiai játékokon első helyet el­ért sportolókat sorolja fel a tör­vény. Szubjektív szempontok alapján még sokan kaphatnának támogatást, de a törvény egyértel­műen fogalmaz: a Magyar Olimpi­ai Bizottság által nyilvántartott, oklevéllel, egyéb igazolással ren­delkező olimpiai bajnokokról van szó. - Az érintettek abban remény­kednek, hogy méltányossági ala­pon felveszik nevüket a listára. Van rá esély? - Esély mindenre van. Az érin­tett személyek körét lehet bővíteni az olimpiai ezüstérmesekkel, a bronzérmesekkel, a világbajno­kokkal és világbajnoki érmesek­kel, ha a törvényalkotó szándéka erre irányul. Most, ebben az eset­ben csak az olimpiai bajnokokat kívánták segíteni. - A másik lehetőség az lenne, ha megváltoztatnák a törvényt. Erre lát lehetőséget? - Nincs akadálya, ha az érintet­tek körét bővíteni szeretnék. De hadd tegyem hozzá: nem hiszem, hogy a közeljövőben erre a változ­tatásra sor kerülne. Kunos Péter, a sakkszövetség elnöke már optimistább. - A szövetség elnökeként nem mondhatok mást, csak azt: na­gyon szeretnénk, ha a sakkolim­piai bajnokok ugyanolyan elbá­násban részesülnének, mint más sportágak bajnokai. Hogy a sakk nem olimpiai sportág, az a FIDE és a NOB egy korábbi konfliktu­sának a következménye, amely után a FIDE úgy döntött, hogy külön rendezi meg világverse­nyét. De az attól még ugyanúgy elsőrangú világverseny, amelyen a világ legjobbjai játszanak, annyi a különbség a nyári olim­piával szemben, hogy a sakkolim­piákat kétévente rendezik, és nem sok-sok más sportággal együtt. - Lát reményt, hogy a jelenlegi ügy a sakkozók számára kedvező­en rendeződjön? - Erősen kérdéses az eredmény. Már az is gond volt, hogy a sakk­­szövetség átalakulhasson köztes­tületté, és még most sem sikerült végrehajtani. A sakk mellőzése bi­zonyos téren megfigyelhető, de ezt nem tudjuk elfogadni. Reméljük, hogy az olimpiai bajnokaink jára­dékának kérdésében is hasonló eredményt érhetünk el, mint a sporttörvény kapcsán, amikor ta­láltak egy kiskaput... (gyurina) Ismét képernyőn Egy nagy gonddal kevesebb. A Magyar Röplabda Szövetség - kölcsönös meg­egyezéssel - felbontotta a Szaknévsorral 1993-ban megkötött, a televíziós közvetítésekről az 1998-as bajnoki idény végéig szóló szerződést. Aztán megszületett az új megállapodás - már a Felesport Kft.-vel. - A mostani szerződés jóval előnyösebb az előzőnél - számolt be a változásokról Németh Lajos, az MRSZ ügyvezető elnöke. - A Bodnár Györggyel felbontott megállapodás alapján a szövetség meghatározott összeget kapott a Szaknévsortól, amelyért az megvásárolt minden közvetítési jogot, de ez nem jelentett számára kötelezettséget arra, hogy közvetítsen is a tévé. Vagyis az akkor kiválasztott évenkénti tíz esemény képernyőre kerülése nem valósult meg, alku tárgya volt. Ráadásul a megállapított összeg nem követte az inflációt. A Felesporttal megkötött megállapodás már nem teszi kiszol­gáltatottá a szövetséget, mert létezik egy melléklet is. - A melléklet tartalmazza azokat az eseményeket, amelyek képernyőre kerülését kötelezően vállalja a Felesport - folytatta Németh Lajos -, és közvetítésenként fix pénzösszeget kap a szövetség. A szerződés egyelőre az év végéig szól, ám kétezer­­egyig elővásárlási joga van a Felesportnak abban az esetben, ha minden évben tíz százalékkal kedvezőbb az ajánlata. A tervek szerint nyolc mérkőzésen lesznek ott a televízió kamerái, így vasárnap Debrecenben, a magyar-szlovák férfi világbajnoki előselejtezőn is. A további találkozókról augusztus 31-ig, a bajnoki és kupaprogram ismeretében kell dönteni. (sz. g.) For­du­lat (lipiczky) Versenyzői érdekképviselet A Magyar Atlétikai Szövetség legutóbbi elnökségi ülésén úgy határozott a vezetőség, hogy lehetőséget ad a válogatott verseny­zőknek érdekképviselet kialakítására, vagyis a következő elnök­ségi üléseken három válogatott versenyző is helyet foglalhat. Hogy miért vetődött fel ez a demokratikus lépés a szövetség vezetőiben? Nos, a budapesti atlétikai Európa-bajnokság közeledtével még fokozottabban szeretnének odafigyelni a versenyzők gondjaira, a felmerült kérdésekre.­ - Kiváló ötletnek tartom az érdekképviselet meg­alakítását - mondta Schulek Ágoston, a Magyar At­létikai Szövetség elnöke. - Fontos, hogy a verseny­zők kérdései, javaslatai direkt módon jussanak el a vezetőséghez, és ne szülessenek úgy döntések, hogy az érdekeltek nem értesülnek azon melegében róla. Ez a képviselet nagyobb lehetőséget ad a közös munka megteremtéséhez, a jobb kapcsolatok kiala­kításához. Örülök, hogy megtaláltuk a legjobb fóru­mot erre. - A versenyzők szavazati, vagy csak javaslattéte­li lehetőséggel élhetnek? - A szavazati joghoz alapszabály-módosításra lenne szükség, így csak javaslattételi joggal élhet­nek, de hangsúlyozom, hogy híve lennék annak is, hogy a ver­senyzők szavazati jogot kapjanak az elnökségben. Akkor na­gyobb hatáskörrel rendelkeznének, és még inkább kifejezésre tudnák juttatni az érdekeiket.­­ Három versenyző lehet jelen az üléseken... - Igen, maximum három. - Kik kerülhetnek be ebbe a csoportba? - A válogatott versenyzők a hét végén, a prágai Európa-kupán választják meg a képviselőiket, akikkel a következő ülésen, re­­ mélem, már találkozunk. " Forró nyomon Horkai maradt - de megy? Azt mondta, ott lesz Athénban, a szakmai kíváncsi­ság oda viszi a Világkupára. Nem volt ott. Dr. Horkai György, a férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetsé­gi kapitánya (a kilencvenötös Világkupán győztes ma­gyar válogatott szakvezetője) itthon maradt, de lehet, hogy nem sokáig, ugyanis a hírek szerint több helyre is csábítják külföldre. - Sokáig meditáltam, hogy elmenjek-e a Világkupá­ra, de aztán úgy döntöttem, hogy nem megyek - kezdi az exkapitány. - Mi volt a meditáció oka? + Nem akartam, hogy meginduljon a szóbeszéd, hogy persze, azért jött, hogy megzavarja a játékosokat. De az újságokon keresztül természetesen megpróbáltam tájékozódni. - És mit szűrt le? - Gratulálok a csapatnak, hiszen bármilyen világversenyen érmet nyerni remek teljesítmény. Annak lehet örülni, el kell ismerni. De ha mondhatom, szakmailag nézve két dolog lepett meg. - Éspedig? - Előbb az, hogy a horvátokat és a jugoszlávokat is fölényesen, öt­öt góllal verte a csapat, aztán meg az, ahogyan kikaptunk a görög válogatottól. A tanulságok levonása a szakma feladata, mert bizto­san vannak tanulságok. Nem bántó szándékkal mondom, de szerin­tem nemcsak azt kellene kiemelni, hogy milyen szintű csapatok vé­geztek mögöttünk, hanem azt, hogy milyen kategóriájú együttesek végeztek előttünk... - Amúgy hová készül? + Most? - Nem. Edzőként! + Vannak ajánlataim, és azt is elmondhatom: kilencvenkilenc szá­zalék, hogy Magyarországon nem fogok dolgozni a közeljövőben, nem szeretnék, de ne is kérdezze, hogy miért, így döntöttem. - És honnan keresték külföldről? + Mediterrán országokból jött ajánlat. - Görögországból? Spanyolországból? Netán Olaszországból? + A háromból kettő stimmel... (sál) Tá­jo­ló NEMZETI SPORT. ­A törvények tisztelete a demokrácia, a rend alapja, s ezen az sem változtat, hogy szép számmal akadnak, akik a törvényt megszegnivalónak tekintik... Ezúttal azonban másról van szó, hiszen a törvényekkel más egyebet is lehet ten­ni... A sakkozók levelet írtak, mert úgy ér­zik, az olimpiai bajnokoknak 1998. január 1-jétől járó életjáradéktól ők a törvény szerint elesnek, a sakkolimpiák nem olya­n olimpiák, a sakk bajnokai nem olya­n bajnokok. Mielőtt hangsúlyoznám el­fogultságomat, sietve megjegyzem,­­ hogy a fenti kérdésben a pénz mértéke nem számottevő, itt inkább rendező el­vekről lehet szó, hiszen ha a téli­ nyári olimpiák élő magyar bajnokainak szá­mát vesszük figyelembe - összesen 148- an vannak. A sakkozók - írd és mondd - tízen. Számuk gyarapodása? A jövő titka... Bevallom, elfogult vagyok, csodálója a sakknak, ennek a sajátságos sportte­vékenységnek. Engem nem szükséges­­ meggyőzni arról, hogy az olimpiai baj­nokság óriási teljesítmény, megítélésem szerint - ha más is - felér a nyári játékokon aratott győzelem értékével. Alighanem hozzám hasonlóan gondol­kodnak azok a törvényalkotók is, akik ja­vában készülnek a sporttörvény módosítá­sára. Többek között ebben az is helyet kap, hogy - a sakkszövetség érdekében - a sportági szakszövetségek köztestületté alakulásának feltételei közé a MOB elis­merése és az AGFIS tagsága mellé kerül­jön be a FIDE, a Nemzetközi Sakkszövet­ségbeli tagság is... Nem is kívánok a pél­dák hosszú sorával érvelni, elegendőnek éreztem azzal a megjegyzéssel zárni ezt a sakkolimpiai bajnokok elismerése érdeké­ben írt néhány sort, hogy a törvények arra is valók, hogy azokat okosan, gyakorlatia­san módosítsuk.­ (gallov) Zá­ró­jel „A sportban nem lehet érzelmesnek lenni” A DVSC elnöksége az egyesület súlyos pénzügyi, gazdasági helyzete miatt - a testületi tagok név szerin­ti szavazása alapján - 1997. június 30-ával megszüntet­te a debreceni klub birkó­zó- és ökölvívó-szakosztá­lyát. Az elnökségi ülés dön­tése szerint a két szakosz­tály sportolóinak átigazolá­si díj nélküli, szabad verse­nyeztetési feltételeit bizto­sítani kell más klubokban, il­letve utánpótlás-szervezetekben. - Nem lepett meg a döntés, azt is mondhatom: három éve várom már - kezdte Szántó József, az ökölvívók vezetőedzője. - A klub elnöke, Erdei Zoltán ezután nyu­godtan dolgozhat, befejezte a tisztogatást. - Ezt hogy érti? - Már csak két személy dolgo­zott a DVSC-nél, aki annak ide­jén az elnökválasztáskor nem Erdei Zoltánra, ha­nem Jakab Sándorra sza­vazott: az egyik létesít­ményvezető és én. Nem­rég új vezető érkezett, most pedig engem is eltá­volítottak. Kicserélődött az egész apparátus, még a pályamunkások is. - Ön ezt személye elle­ni támadásnak veszi, ho­lott a birkózószakosztályt is megszüntették... - Igaz, de az a hír járja, hogy a birkózókat ezután is támogatni fogják. Egyébként nem tudom felfogni, hogy miért szüntetnek meg egy sikeres szakosztályt. Három válogatott versenyzőnk van (Matolcsi József, Komjáthi László és a nagyváradi Buzgó Sándor, akinek folyamatban van a honosítása), engem pedig kine­veztek a szövetségi kapitány se­gítőjének. Hiába van olyan fel­szereltségünk, mint a válogatott­nak, a DVSC költségvetésének mindössze egy százalékát visz­­szük el. Pontosabban vittük el... - Ha tényleg tisztogatásról van szó, nem lett volna egysze­rűbb elbocsátani önt? - így konkrétan nem mertek hozzám nyúlni. A szerdai elnök­ségi ülésen határozatképtelen volt a testület, mivel a tizenhá­rom tagból mindössze hatan vol­tak jelen. Meghallgatták a beszá­molómat, majd közölték: a leg­közelebbi ülésen értékelik. Ami­kor csütörtök reggel bementem dolgozni, egy boríték várt, amelyben értesítettek a szakosz­tály megszüntetéséről. Július el­sején lettünk volna ötévesek... - Mihez kezd ezután? - Természetesen az ökölvívás­ban szeretnék továbbra is dol­gozni. A Vasas trénerével, Bódis Gyulával mi vagyunk a legré­gebben dolgozó edzők az ország­ban, tizenegy éve mesteredző va­gyok. Remélem, szükség lesz va­lahol rám... A debreceni klub elnöke ter­mészetesen tagadja, hogy szemé­lyes vonatkozásai is lennének az ügynek. - Az önkormányzat teljesen megszüntette a két szakosztály támogatását, és mivel reklámér­tékük nincs, nem tudják eltarta­ni magukat. A többi szakosztály kárára nem vonhatok el pénzt. Sajnálom a sportolókat, de a sportban nem lehet érzelmesnek lenni - mondta Erdei Zoltán. - Szántó József szerint ez az egész „akció” ellene irányult. - Feltételeztem róla, hogy ezt fogja mondani. Erről annyit: ha csak őt szerettem volna eltávolí­tani, már rég megtettem volna... (csontos) 1 ^ Per­pat­var Alapítványok: szabad az út! Nemrében számoltunk be arról, hogy a tavaly júliusban elfogadott sporttörvény értelmében a Sporttanácsnak már októberben, míg a két sportközalapítványnak idén januárban meg kellett volna alakulnia. A Sporttanács, ha késéssel is, de februárban elkezdte a munkát. Az alapítványok kuratóriumai is össze­összeülnek időközönként, de érdemi lépéseket eddig még nem tehettek. Egészen mostanáig... A Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője, dr. Kovács László számolt be a legújabb fejleményekről. - Néhány héttel ezelőtt arról beszéltem, hogy az alapító okiratok egy-két pontban nem felel­tek meg az előírásoknak, ezért hiánypótlás céljából vissza­­küldtük a Belügyminisztériumhoz - magyarázta dr. Kovács László. - Akkor a BM képviselői azt ígérték, hogy május 30- ig elkészítik a pótlást. Nos, ez meg is történt, megérkezett a minisztériumtól az anyag. o Ez azt jelenti, hogy megtörtént a bejegyzés? - Igen, hivatalosan is működik a két sportközalapítvány. o És mikor kezdhetik el a munkát? - A bejegyzést követő két hétig még tehet észrevételt az ügyészség a működéssel kapcsolatban. A Wesselényi­­közalapítványnál ez az idő már letelt, a Gerevichnél még nem. Ha megérkezik az alapítvány székhelyéhez a bejegyzést elrendelő végzés, már igazolni tudja a létezését, tehát elkezdhet dolgozni... A Wesselényi-közalapítvány kuratóriuma nem késlekedett, csütörtökön megtartotta első hivatalos ülését. - Elfogadtuk a szabályzatot, és kidolgoztuk az idei és a jövő évi pályázati rendszert - mondta Szabó Imre elnök. - Első alkalommal nem akartunk fontos, stratégiai kérdésekkel foglalkozni, az volt a célunk, hogy a pályázók munkájához segítséget nyújtsunk. (tamás) Elő­zés

Next