Nemzeti Sport, 1997. június (8. évfolyam, 147-176. szám)

1997-06-06 / 152. szám

Hódít a FIT-KID! Nem lehet elég korán kezdeni Még hogy nehéz helyzetbe került hazánkban az után­pótlásnevelés? Alig tudjuk megemészteni, hogy fitness-vi­­lágbajnokunk van Béres Alexandra, Európa-bajnokunk Kállai Ildikó személyében, máris megjelentek a trónköve­telők. Nem, nem Kordé Emesére vagy Severin Zsuzsára gondolunk most, hanem junior és kisiskolás versenyzőkre, akiknek idén először rendeznek FIT-KID elnevezéssel magyar bajnokságot, ahol természetesen külön értékelik az általános és a középiskolás lányok gyakorlatait. A selejtezőket már megtartották Miskolcon, Kiskun­halason és Várpalotán, s nyugodtan elmondható, mind­három városban osztatlant sikert aratott a FIT-KID. A lebonyolítási rend ugyanaz mint a „nagyoknál”: először elegáns ruhában vonultak fel a színpadon a versenyzők, ezt követően aerobic- vagy kétrészes fürdőruhában, vé­gül kilencven másodperces szabadon választott fitness­­gyakorlatot mutattak be. Természetesen azok a lányok értek el jobb eredményeket, akik már hosszabb ideje sportolnak és valamilyen sportági előképzettségük volt. A zsűri tagja volt Severin Zsuzsa is, aki a versenyek vé­gén bemutatta saját gyakorlatát, amely nagy közönségsi­kert aratott, s egyben tanulságos is volt a kisebbek szá­mára. Mindkét korcsoportban az első hat helyezettek szerez­tek jogot a szeptember huszadikai, Szolnokon megrende­zendő elődöntőn való indulásra. Ha már Szolnoknál tar­tunk érdemes megjegyezni, hogy a miskolci selejtezőn az elődöntő házigazdái vitték el a pálmát mindkét korcso­portban. A szolnoki Széchenyi Körúti Általános Iskolá­ból öt kislány indult a vetélkedőn, és valamennyien ki­harcolták a továbbjutást. A fiatalabb korosztály verse­nyében a két nevezett a dobogó első (Simó Bernadett) és második (Antal Zsanett) helyét foglalta el. Mezei Eszter, Abina Bettina és Novotny Nóra a középiskolások mező­nyében a 3., 5., és 6. helyen végeztek. Kellemes színfoltja volt a várpalotai rendezvénynek a Győrből érkezett Mód­­né Czap Marianna által felkészített 5-6 éves picinyke lá­nyok bemutatója. A felnőtt Ms. Fitness versenyzők közül többen (Kállai Ildikó, Kordé Emese, Maroshévizi Krisztina) készítettek fel gyerekeket a FIT-KID versenyre, amely a bemutatott gyakorlatokon érződött is. Végérvényessé vált az is, hogy az 1997-98-as tanévtől öt korosztályban diákolimpiai versenyprogram lesz a FIT-KID verseny. Tervezik továb­bá azt is, hogy a Magyar Fitness Szövetség szakmai stáb­ja egyeztetve a felnőtt fitnessversenyzőkkel elkészíti a korosztályokra szabott versenyszabály-könyvet. Hiába, az egészséges életmódot nem lehet elég korán elkezdeni... A Visegrádi Nemzetközi Palo­tajátékokat 1997. július 11-13. kö­zött rendezik meg, amelyre sok hazai és külföldi vendéget várnak. Visegrád, mint királyi város adott otthont, többek között Károly Róbertnek, Luxemburgi Zsigmondnak és Hunyadi Mátyásnak. A legnagyobb magyar királyok az ország és a kö­zépkori Európa egyik legfontosabb központját alakították ki itt. A Palotajátékokban a régi hagyományok élnek tovább. A Nagy Lajos korabeli jelmezes, zenés ünnepi felvonulást és haditornát 1985-ben tartot­ták meg először. Idén az InterSzezon Kft. és a Visegrádi Önkormányzat ki­zárólagos joggal szervezi a rendezvénysorozatot. Csak néhány példa a gazdag programból: Középkori mesterségek, csepűrágók bemutatói. Borkóstoló és ökörsütés. Trubadúrok éneke. Lópatkolás és birkanyírás. Szkander-, sza­kács-, és borverseny. Nemzetközi íjászvetélkedő és solymászbemu­­tató. Lovagi torna és Toldi-vetél­­kedő. A közép-európai erős emberek versenye egyébként sportteljesít­ménynek sem utolsó. Az Amstel, a Keravill, a Nero 2 Autókereskedés és az Eskimo támogatá­sával négy napon át tartó rendezvénysorozat a Dunakanyar kiemelkedő kulturális és szórakoztató eseménye. A rendezők nem titkolt célja, hogy nemzeti hagyományaink és művészetünk megismerése mellett a középkori romokat és műemlékeket is felfedezzék a vendégek. Remélhetőleg a ren­dezvénysorozat alkalmat ad arra is, hogy a látogatók hazánk ezen egyedül­állóan szép táját is bebarangolják. Palotajátékok Visegrádon A közoktatási törvény módosítá­sával ősztől kötelezővé válik az okta­tásban a fiatalok általános fizikai te­herbíró képességnek mérése. Mind­erre azért van szükség, mert az ezirá­­nyú hazai kutatások több, mint húsz éve jelzik: a fiatalok fizikai állapota nem kilegítő. Egyre több az iskolai testnevelésből felmentettek száma, s már a fiatal korosztálynál is jelent­keznek a felnőtt lakosságra is jellem­ző mozgásszervi szív-, érrendszeri megbetegedések tünetei. Növekszik a sorkötelesek között a fizikailag al­kalmatlanok száma. A Hungarofit vizsgálati módszer megismerésével, gyakorlati alkalmazásával talán el­indulhat egy olyan folyamat, amely­­lyel megállítható a további romlás. A tavaly végzett felmérések azt mutat­ják, hogy a 11-14 éves korosztály aerob állóképességének - amely a ke­ringésrendszer állapotát jelzi - vala­mint az általános izomerejének a mértéke még a közepes szintet sem éri el. Mit jelent ez a gyakorlatban? - Fiataljaink a napi tevékenysé­gük során hamar elfáradnak, kevés­bé tudnak odafigyelni a délutáni tan­órákra, egyik napról a másikra nem tudják teljesen kipihenni magukat, azaz folyamatosan rosszkedvűek, le­vertek, az immunrendszerük gyenge, ezért nehezebben győzi le a kisebb betegségeket, rossz közérzettel élik napjaikat, ezért nem igazán felsza­badultak, vidámak - mesélte dr. Fe­­hérné dr. Méreg Ildikó, a Hungarofit vizsgálati módszer kifejlesztője. + Mit tehetünk a megelőzés érde­kében? - Képesség szerinti differenciált ter­heléssel arra kell törekedni, hogy min­den fiatal úgy jusson el a felnőtté válá­sig, hogy legalább a közepes fizikai fitness-szintet elérje, majd a későbbiek folyamatosan is megtartsa azt. - Ki nevezhető fizikailag fittnek? - Fizikailag az nevezhető fittnek, akinek a testsúlya - a hazai és a nem­zetközi szakirodalom szerint is - a normál értékhatárokon belülre esik, jó a keringésrendszere, jó az általá­nos izomereje. Ezért egész életünk folyamán arra kell törekedni, hogy egészségünk javítása és megtartása érdekében végzett testedzéssel, test­mozgással a fent említett kondicio­­nális képességek fokozatos fejleszté­sére kiemelt gondot fordítsunk.­­ Hogyan ellenőrizhető, mérhető az egyén fizikai fitness-szintje? - A különféle emberek különböző testi, biológiai és fiziológiai adottsá­got örökölnek, ezért különféle a fizi­kai fitness-szintjük. Az egyén pilla­natnyi terhelhetőségének megállapí­tásának kiindulópontja a fizikai fit­­ness-szintjének ismerete. A fizikai fitness (a pillanatnyi teljesítmény­élettani paraméterek ismeretében) legpontosabban korszerű műszerek­kel, berendezésekkel felszerelt orvosi laboratóriumokban terheléses vizs­gálattal és arra adott élettani reak­cióval határozható meg. Ennek leg­több esetben idő- és anyagi korlátai vannak. Ezért született meg ezerki­­lencszáznyolcvanegyben az az elha­tározás, hogy ki kell kidolgozni egy olyan egyszerű, de objektív és meg­bízható fizikai-fittségvizsgáló mód­szert, amellyel, ha nem is olyan pon­tosan, mint a laboratóriumi vizsgála­tokkal, de meghatározható az egyén pillanatnyi fizikai fitness-szintje és lehetővé teszi az egyes képességek területén mutatkozó esetleges hiá­nyosságok feltárását. - Hogyan kezdett hozzá a vizsgá­lati módszer kidolgozásához? - Ezerkilencszáznyolcvanegytől nyolcvannégyig évi két felméréssel a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán ugyanazon a hallgatókon, közel azo­nos időben a Sportkórház Kutató In­tézetében - dr. Malomsoki Jenő és munkatársai közreműködésével - és a sportpályán mértem az egészség szempontjából leglényegesebb kon­­dicionális - aerob állóképesség, álla­ Harmonikus fejlődés — se többet, se kevesebbet lános testi erő, erőállóképesség - ké­pességek mérésére alkalmas motori­kus próbákat. A próbák összeállítá­sánál a hazai és nemzetközi összeha­sonlíthatóság miatt mindig figyelem­be vettem az ez irányú hazai és nem­zetközi szakirodalmat. A végső ki­alakításnál a fő célom az volt, hogy a lehető legegyszerűbben végrehajtha­tó és legmegbízhatóbban mérhető gyakorlatokból állítsam össze a pró­barendszert. Ezeket az igényeket elé­gíti ki a testnevelés és sport sajátos eszközével és módszerével mért Hun­garofit vizsgálati módszer. + Kiken végezték el ezeket a vizs­gálatokat? - A Hungarofit vizsgálati mód­szerhez az értékelési rendszer huszon­ötezer mérési eredményből alakítot­tuk ki. Mindkét nem minden korosz­tálya számára alkalmas Hungarofit vizsgálati módszerhez az értékelési rendszert huszonötezer vizsgálati eredményből alakítottuk ki. A vizs­gálati módszer kifejlesztése több, mint tizenöt évig tartott. Ezúttal is szeretném megköszönni azoknak a testnevelő kollegáknak az önzetlen segítségét, akik vállalkoztak és elvé­gezték a huszonötezer fiatal vizsgá­latát. A Hungarofit vizsgálati mód­szerről tartott sportorvosi szakmai vita eredményeként egyértelmű ál­lásfoglalásként fogalmazódott meg, hogy a módszer kiválóan alkalmas a pillanatnyi teljesítmény-élettani pa­raméterek meghatározására.­­ Hol alkalmazzák, hol alkalmaz­ható és hol lehet megismerni a Hun­garofit programot? - Nagyon sok közoktatási intéz­ményben már évek óta a kollegák évek óta mérik, életmódklubokban is alkalmazzák, most tervezzük az él­sportolók számára kidolgozni azokat a normákat, amelyeket el kellene ér­ni az egyes sportágakban ahhoz, hogy speciálisan is magas szinten bírják a sportágspecifikus fizikai terhelést. A Hungarofit-programról tartott sajtótájékoztató hasznosságát jelzi, hogy az Országos Közegyészségügyi Intézet Gyermek és Ifjúsági Higiénés Osztályának vezetője és a Magyar Testnevelési Egyetem Továbbképző Intézetének igazgatója azonnali elha­tározásra jutott abban a tekintetben, hogy a tanulóifjúság egészségi álla­potának javítása érdekében együtt­működési megállapodást köt. Ennek értelmében olyan közös felkészítő programot indítanak el - elsősorban az iskolaegészségügyi szolgálat és a gyermekek fizikai állapotának fejlő­déséért felelős pedagógusok, testne­velő tanárok körében - amely e két szakterület szorosabb együttműkö­dési lehetőségét biztosítja. (m. t. a.) A program a következő nyolc motorikus próbából áll, amelyekből összesen maximálisan 140 pont szerez­hető meg. I. Az aerob állóképesség mérése (az itt megszerezhe­tő maximális pontszám 77 pont):­­ Cooper-teszt ( 12 percig folyamatos futás/ gyalog­lás kimért sík területen, ki-ki az állapotának megfele­lően). Cél: minél több méter megtétele. Vagy­­ 2000 méteres síkfutás. Cél: minél rövidebb idő alatt a táv teljesítése. A tesztek végrehajtását a teljesítmény értékelésének pontosításához mindig kössük össze pulzusméréssel. Meg kell mérni az egy percre eső pulzusszámot: a futás megkezdése előtt, a futás befejezése után azonnal (ez lesz a terhelési utáni pulzusszám az első percben), a fu­tás befejezése után az ötödik, és a tizedik percben. Hogyan segítik a futáspróbában elért teljesítmény további értékelését? Az első perc pulzusértéke megmutatja, hogy elér­­tük-e az egészség megőrzését segítő kívánatos munka­pulzust. Az ötödik és tizedik percben mért megnyug­­vási pulzusértékekből arra lehet következtetni, hogy a pillanatnyi állapotnak megfelelő volt-e a terhelés, vagy túlterhelés történt. Az ötödik perc pulzusértéke akkor jó, ha százhúsz alá megy, a tizediké pedig ha száz alá. II. A mindennapi életben leggyakrabban használt izomsorok erejének, erőállóképességének mérésére a következő próbákat kell elvégezni (az itt megszerezhe­tő maximális pontszám 63 pont, gyakorlatonként 10.5 pont): 1-2. A láb dinamikus erejének a mérése: - Helyből távolugrás, vagy - Helyből 5-ös sorozatugrás páros lábbal 3. A kar-, a váll- és a mellizmok erő-állóképességé­nek mérése: - Egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel. (12 éves korig 2 kg-os, a felett 3 kg-os tömött labdával). 4. A váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének méré­se - Kétkezes tömöttlabda-dobás hátra a fej fölött (12 éves korig 2 kg-os, a felett 3 kg-os tömött labdával). 5. A vállövi- és a karizmok dinamikus erőállóképes­ségének mérése - Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamato­san, kifáradásig (max. 4 perc) 6. A csípőhajlító és hasizmok erő­állóképességének mérésére - Hanyattfekvésből felül és térdérintéssel folyamato­san, kifáradásig (max. 4 perc). 7. A hátizmok dinamikus erőállóképességének méré­se - Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés kifáradá­sig (max. 4 perc) Ha valaki tehát fut, ugrik és dob, akkor az elért tel­jesítménye alapján az értékelési táblázatokból köny­­nyen megtudhatja, hogy korának és nemének megfele­lően milyen az általános fizikai teherbíró képessége.

Next