Nemzeti Sport, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-17 / 134. szám

IX. 134. • 1998. május 17. Női EHF-kupa, döntő, visszavágó Pezsgőben és örömmámorban úszott Dunaújváros Zsiga Gyula: Lendületben vagyunk, jöhet a Magyar Kupa. Fantasztikus sikert ért el a Dunaferr SE női kézilabda-csapata. Zsiga Gyula mester tanítványai az EHF-kupa döntőjében kettős győzelemmel szerezték meg az európai szövetség díszes trófeáját. A dunaújvárosi lányok a besztercebányai első találkozón négy-, a szombati visszavágón hétgólos győzelmet arattak felvidéki vetélytársuk ellen. A hazai csapatban kiemelkedő teljesítményt nyújtott Simics, Oblisz, Radulovics, Sávolt, Balogh és Siti. A vendégek közül kizárólag Oborilová és Lapinová kézilabdázott olyan szinten, amely megfelelt az európai kupadöntőnek. Dunaferr SE-SCP Banská Bystrica 34-27 (16-9) Dunaújváros, 2000 néző. V: Fegir, Stegura (ukránok) DUNAFERR SE: Farkas - BALOGH 9, RADULO­­VICS 8 (2), SITI 3, Kocsis 2, Mátéfi 2, SÁVOLT 6. Cs: Gubovová (kapus), Simics 1 (1), Oblisz, Csendes 1, Má­tyás 2. Edző: Zsiga Gyula BANSKÁ BYSTRICA: Latinová - Ozima 4 (2), Sáteková 3, OBORI­­LOVÁ 10, Szologubova 3, M. LAPINOVÁ 6 (1), Hrytsyná. Cs: Skolko­­vá (kapus), Kotriková­­, Vargaová. Edző: Viktor Kovalov Kiállítások: 10, ill. 4 perc. Hétméteresek: 7/3, ill. 5/3 Az eredmény alakulása. 6. p.: 3-0. 15. p.: 7-6. 17. p.: 10-6. 33. p.: 18-10. 40. p.: 21-16. 46. p.: 26-17. 50. p.: 29-20. 57. p.: 32-24. Kupagyőztes: A Dunaferr SE, kettős győzelemmel (60-49) A Dunaferr SE 1997-98. évi női kézilabda EHF-kupa-győztes csa­pata: Ferling Bernadett, Farkas Andrea, Mátéfi Eszter, Bojana Ra­dulovics, Györgyné Oblisz Anita, Megyebíróné Bohus Beáta, Csen­des Edit, Mátyás Auguszta, Simics Judit, Siti Beáta, Sávolt Erika, Balogh Beatrix, Marianna Guborová, Mezőségi Irén, Kocsis Erzsé­bet, Kerner Krisztina. Edző: Zsiga Gyula Tapogatózva kezdett mindkét gárda, mintha nem tökéletesen is­merték volna egymás taktikáját. Aztán amikor kezdett belemele­gedni a Dunaferr, gyökeresen megváltozott a játék képe. Sávolt vezérletével pillanatok alatt elhú­zott a hazai együttes, amelynek a szurkolótábora megállás nélkül buzdította kedvenceit. Később hullámvölgyek is előfordultak a teljesítményében, de a tartalékos besztercebányaiak nem tudták ezt kihasználni. Feltűnő volt, hogy a szlovákiai együttes csak ritkán igyekezett letámadni a Du­­naferrt, látszott, a gárda legszíve­sebben már hazafelé buszozott volna. A vendégek lehangoltsága érthető volt, hiszen ezen a talál­kozón csak az áldozati bárány szerepe jutott nekik. A közepesnél valamivel gyen­gébb színvonalú edzőmérkőzése­ket idézte a találkozó, amelynek ebben a szakaszában temérdek ziccert hagytak ki a játékosok. A boldog hazai szurkolókat ez per­sze cseppet sem zavarta, hiszen csapatuk biztosan vezetett, és a dunaferr diákolimpiákon látható gólokkal növelte előnyét. Zúgott, zengett a „Dunaferr, Dunaferr!” biztatás, és Balogh, valamint Radulovics meghálálta a buzdítást. A szünet előtti percekben az a kis lelkese­dés is elszállt a Besztercebánya játékosaiból, ami az összecsapás elején még megvolt bennük. A Dunaferr tetszés szerint lőtte gól­jait, trükköket, olykor könnyel­műségeket is megengedhetett ma­gának. Az izgalom apró jelét sem ész­lelhettük a második félidőben, hiszen Zsiga Gyula mester tanít­ványai továbbra is kézilabda-is­kolát tartottak ellenfelüknek. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Dunaferr SE - amely há­rom éve Kocsis, Mátyás, Oblisz és Siti vezérletével KEK-et nyert - kinőtte az EHF-kupát. A csapat tudásának, rutinjának sokkal jobban megfelel majd a BEK, amelyben vele azonos képességű gárdák lehetnek a vetélytársai. Ezzel nem a derék felvidékieket akarjuk lekicsinyelni, hiszen ők óriási csatákon át jutottak el az EHF-kupa fináléjába. Itt azon­ban fejet kellett hajtaniuk a min­den tekintetben jobb Dunaferr SE előtt. Radulovics, Sávolt és Balogh már arra is tudott figyelni, hogy már-már bűvészmutatványokat mutasson be a labdával. A mesés trükkökkel olykor megszégyení­tették a szlovákiai játékosokat, akik közül Oborilová és Lapino­vá nyújtott elfogadható teljesít­ményt. Róluk gyakran megfeled­keztek a hazaiak, és a rutinos vá­logatott játékosok rendre belőt­ték a helyzeteiket. A közönség ki­fütyülte a feladatukat tökélete­sen megoldó bírókat, amikor he­test ítéltek a tetemes hátrányban lévő vendégeknek. Aztán der­medt csend fogadta Radulovics kihagyott hetesét, majd hangos örömkiáltások ünnepelték Má­tyás szenzációs találatát. Az elfá­radó Farkas helyére Gubovová állt a kapuba, és abban a furcsa érzésben lehetett része, hogy honfitársai ellen kellett játsza­nia. „Mindenki tapsoljon!" - szólí­totta fel a csarnok közönségét a szlovák kapu mögött torkasza­­kadtából kiabáló B-közép, amely a piros-fehér-zöld zászlók mellett a Dunaferr SE piros-fehér lobo­góit is bőszen lengette. Már per­cekkel a csata vége előtt megkez­dődött a fiesta, amelynek a han­gulata akkor tetőzött, amikor a bírók lefújták a döntő visszavá­góját, és Sinka László, az európai szövetség elnökségi tagja átadta a díszes trófeát a Dunaferr SE sztárjainak. Leírhatatlan hangu­lat uralkodott a teremben. Szólt az ünnepi zene, a szurkolók és a játékosok közösen énekeltek, a le­látóról pedig tapsvihar hallat­szott. Sokan táncra perdültek, akadt, aki örömében elsírta ma­gát. Dunaújváros és a Dunaferr szombaton délután örömmámor­ban úszott, a kupagyőztes lányo­kat pezsgőben fürösztötte a hálás közönség. (simon, vilcsek) Balogh Bea (a labdával) vezéregyénisége volt az EHF-kupagyőztes Dunaferr SE-nek (Farkas József felvétele) Élőhang Fergeteges tapsvihar fogadta szombaton a dunaújvárosi kézilab­­dacsarnokban a bemelegíteni érkező Dunaferr SE-t, a magyar bajnokcsapatot, amely az EHF-kupa döntőjének első mérkőzésén, Besztercebányán 26-22-re nyert vetélytársa ellen. A visszavágóra a kézilabda sok híressége és sportdiplomatája volt kíváncsi. Mielőtt a díszpáholy vendégeit kérdeztük volna, a két edző mérkőzés előt­ti mondanivalóját hallgattuk meg. Zsiga Gyula, aki harmadszor ült európai kupadöntős együttes kispadján: - Egészséges önbizalommal várjuk a mérkőzést. Izgulok, de nem a győzelmünk miatt. Az a feszültség van bennem, amely talán természetes az európai kupa fináléja előtt. Az első találkozón sok hibát követtünk el, de levontuk a tanulságokat. Ma sokkal jobban, látványosabban kell kézilabdáznunk. Ezt várja tőlünk a közönségünk. Pénteken már csak egy edzésünk volt, majd ellenfelünk mérkőzéseinek videófelvételeit elemeztük. Sose újat persze nem láttunk, de érdemes volt felfrissíteni a tapasztalatokat. Viktor Kovalov, aki barátságosan mosolyogva nyilatkozott, de a jókedve aligha volt őszinte. - Újabb sérülés sújtotta csapatomat. Az ukrán Gricinova kisebb lábsérülést szenvedett, ezért ma nem léphet pályára. Az első találkozó után azt mondtam, hogy a vissza­vágón igyekezni fogunk megnehezíteni a Dunaferr SE végső diadalát. Ezt a véleményemet most is tartom, ám a helyzetünk cseppet sem irigylésre méltó. Már most, a bemelegítés alatt kiderült, hogy szenzációs közönsége van a dunaújvárosi lányok­nak. Talán nem szenvedünk megsemmisítő különbségű vereséget. Dr. Benedek András, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke: - A Dunaferr sikerét senki és semmi sem akadályozhatja meg. A sztárokkal teletűzdelt csapattól látványos játékot várok. Sinka László, a kézilabda-szövetség főtitkára, az EHF elnökségi tagja: - Papíron semlegesnek kell lennem, hiszen az európai szövet­séget képviselem. Ugyanakkor a lelkem mélyén tudom, hogy a Dunaferr SE óriási esélyese a finálénak. Nemcsak azért, mert biz­tosan nyert az első találkozón, hanem azért is, mert lényegesen képzettebb, összeszokottabb együttes, mint a Besztercebánya. Dr. Simon János, az SH Impex elnök-vezérigazgatója: - A Dunaferr elindult azon az úton, hogy a női mezőnyben olyan ered­ményes legyen, mint a férfiaknál a Fotex-Veszprém. Az pedig köz­tudott, hogy a veszprémi gárda jelenleg a legeredményesebb Nike­­csapat Magyarországon. Bakos István, a Dunaferr SE kapusedzője: - Óriási izgalommal várom a találkozót, mert európai kupadöntőt még nem sikerült nyernem. Az első osztályban huszonhárom évig kézilabdáztam, tehát rutinosnak mondhatom magam, mégis csomóban van a gyomrom. Hypo: hetedszer Az osztrák Hypo NÖ (a beállós Elekes Csilla csapata) két év ki­hagyás után újra - immár hetedszer - BEK-et nyert, mégpedig a címvédő spanyol Mar Valencia ellen. Női európai kupadöntők, visszavágók. BEK. Hypo NÖ (osztrák)-Mar Valencia (spanyol) 28-21 és 28-26. KEK: Kras Zagreb (horvát)-Baekkelagets Oslo (norvég) 23-23 és 17-28. City-kupa: FHC Frankfurt (német)-Ikast FS (dán) 22-27 és 22-29. Kézilabda» Pihenő Lengyel Gábor mesteredző, a szövetség versenybizottságának vezetője: - Ezúttal edzői szemmel nézem az összecsapást. Egyértelmű, hogy posztonként egy-egy góllal jobb a Dunaferr SE. Ebből fakad, hogy hétgólos az előnye a szünetben. Horváth András, a Dunaferr SE válogatott jégkorongozója: - Óriási a különbség a két csapat között. A Dunaferrben hemzsegnek a nemzetközi klasszisok, ezért nem csoda, hogy meg­győző különbséggel vezet. Dr. Sándor Péter, a Dunaferr SE férfi kézilabda-szakosztályá­nak elnöke: - Minden tekintetben jobbak vagyunk a besztercebányai együttesnél. Sőt, a mieink csinosabbak is, mint a felvidéki lányok... Megyebíróné Bohus Bea, a csapat sérült klasszisa: - Sajnos, újabb térdműtét előtt állok, ezért nem lehetek társaim között. Talán novemberben térhetek vissza a pályára. A lányok fan­tasztikusan jól játszanak, biztosan megnyerik a kupát. Már történelem A Dunaferr SE a magyar ké­zilabda 10. európai kupagyőzel­mét szerezte meg. Érdemes megnézni, hogy Zsiga Gyula mester együttese - és vetélytár­sa - miként jutott az EHF-kupa fináléjába. A sikeres elődök pe­dig megérdemlik, hogy felidéz­zük a nevüket és azt az évet, amikor a csúcsra értek. Női EHF-kupa, 1997-98 Út a döntőig 1. forduló. Dunaferr SE, erő­nyerő. Banská Bystrica-Veseli nad Moravou (cseh) 52-47-es összesítés, 1. mérkőzés: 29-21 (otthon). 2. mérkőzés: 23-26 (idegenben). Nyolcaddöntő: Dunaferr SE-Samobor Silex Samobor (horvát) 64-42, 1.: 30-21 (i). 2.: 34- 21 (o). Banská Bystrica-Spo­­no Nottwill (svájci) 65-34. 1.: 35- 16 (i). 2.: 30-18 (o). Negyeddöntő. Dunaferr SE­Byasen Trondheim (norvég) 58-43. 1.: 23-24 (i). 2.: 35-19 (o). Banská Bystrica-VfB Leipzig (német) 54-53. 1.: 27-31 (i). 2.: 27-22 (o). Elődöntő: Dunaferr SE-Elda Prestigio (spanyol) 61-49. 1.: 35-23 (o). 2.: 26-26 (i). Banská Bystrica-Otelul Galati (román) 48-40. 1.: 17-27 (i). 2.: 31-13 (o). Az európai kupát nyert ma­gyar klubcsapatok Nők 1978: FTC (KEK) 1981: Bp. Spartacus (KEK) 1982: Vasas (BEK) 1995: Dunaferr SE (KEK) DVSC (EHF-kupa) 1996: DVSC (EHF-kupa) Férfiak 1982: Bp. Honvéd (BEK) 1986: Győri Rába ETO (IHF- kupa) 1992: Bramac-Veszprém SE (KEK) NEMZETI SPORT t- Diadalünnep A találkozó után csak boldog dunaújvárosi arcokat láttunk. Zsiga Gyula: - A harmadik európai kupadöntőmet végre megnyerte a csapatom. Jól is­mertük a besztercebányai egy­üttest, hiszen az elmúlt egy év­ben többször is megmérkőztünk vele. Csapatunk az utóbbi hó­napokban nagyon sokat fejlő­dött, erősödött, és ennek kö­szönheti a sikersorozatot. A bajnokság után az európai ku­pát is megnyertük, lendületben vagyunk, jöhet a Magyar Kupa! A­ következő évadban a BEK- ben indulunk, de ahhoz, hogy ott is sikeresek lehessünk, erő­sítenünk kell. Egyelőre, az biz­tos, hogy Takácsot igazoljuk a Fradiból. Dr. Szabó József, a Dunaferr SE elnöke: - Folytattuk siker­­sorozatunkat. A lányoktól ebben az évadban szép eredményeket vártunk, és ők szállították is a sikereket, a bajnokság után az európai kupaporondon is dia­dalmaskodtak. Ezzel óriási örö­met szereztek a lelkes dunaúj­városi szurkolóknak is. Remé­lem, a Magyar Kupa fináléja után is ünnepelhetünk! Mátyás Auguszta: - Sok zic­cert kihagytunk, de nem forgott veszélyben a végső győzelmünk. Farkas Andrea: - Inkább tám­adásban jeleskedtünk. Minden­ki gólt szeretett volna lőni, ezért a védekezésről olykor megfeled­kezett. Siti Bea: - Idegesen kezdtünk, kapkodtunk, talán túlpörgettük magunkat. Aztán megnyugod­tunk, és már kevesebb ziccert hagytunk ki. A hajrában arra is tudtunk figyelni, hogy a közön­séget szórakoztassuk. Balogh Bea: - Nehezen len­dültünk játékba, de amikor túl­jutottunk a holtponton, már nem volt gondunk. Bojana Radulovics: - Lelkes közönségünknek nagy része van abban, hogy ismét fantasztikus sikert értünk el. A következő évadban is Dunaújvárosban ké­zilabdázom, és remélem, ismét sikercsapat tagja lehetek. Sávolt Erika: - Úgy érzem, ezen a mérkőzésen kijött a lé­pés. Fontos gólokat lőttem, tár­saim nagyszerűen segítették a játékomat. Walter Koca, az európai szö­vetség mefigyelője: - Nem túl­zás, ha azt mondom, ebben a döntőben csak egy csapat volt a pályán. Mocsai Lajos mesteredző: -Nem volt azonos súlycsoportban a két együttes. A besztercebá­nyaiaknál csupán három jó tel­jesítményt láttam, míg a duna­újvárosi együttesben mindenki tudása legjavát nyújtotta. A Du­naferr szervezettebb, jobban fel­készített, taktikailag érettebb együttes. Munkájáért csak di­cséret illeti Zsiga Gyula és Ba­kos István kollégámat. Kőhalmi Tibor, a jégkorong­szakosztály elnöke: - Ebben az évadban remekeltek a Dunaferr csapatai. A jégkorongozók és a női kézilabdázók bajnoki arany­érmet nyertek, a férfi kézilabdá­zók pedig a győzelmi dobogó második fokára állhattak fel a bajnokságban. Nincs vége, hi­szen a lányokra még a Magyar Kupa hajrája vár. Mihaldinecz Rudolf, kétsze­res világbajnok motorcsónak­versenyző: - Az első perctől kezdve biztos voltam abban, hogy a lányok újabb nagy sikert érnek el. Nekem különösen Siti, Sávolt és Radulovics játéka tet­szett.

Next