Nemzeti Sport, 2008. július (106. évfolyam, 178-208. szám)
2008-07-10 / 187. szám
1976 1980 ATHÉNTÓL ATHÉNIG: ÖTKARIKÁS HISTÓRIA 1896 10 . 1920 1924 1928 19321 Posta, galambok... Egy skót és egy angol sprinter történetéből világhírű film született PÁRDAY ATTILA A világ két sprinter, Eric Liddell és Harold Abrahams történetének köszönhetően ma is jóval többet tud erről az olimpiáról, mint bármely másik háború előttiről. Magyarország is nyert két aranyat, Pósta Sándor vívta ki az egyiket kard egyéniben, a másikat Halasy Gyula agyaggalamb-lövészetben. Sokan lehetünk a világon, akik a Tűzszekerek című film miatt lettünk szerelmesei az olimpiának. E sorok írója hatévesen látta a már nem is létező Olimpia moziban, a már nem létező Szakasits Árpád úton. Talán a hely szelleme is hozzájárult ahhoz, hogy e vonzódás az első pillanatban megszületett, de még inkább maga a látvány és Vangens zenéje. Az Oscar-díjas Tűzszekerekben a filmkritikusok elsősorban azt értékelik, hogy nem sporttörténelmi film, hanem igazi játékfilm, ezzel együtt olyan edzéselméleti fogásokat mutat be, amelyeket ma is tanítanak a sporttudományi műhelyekben. Bár az atlétika tudománya XXI. századivá fejlődött azóta, az edző, Sam Mussacini újító szelleme követendő példa maradt minden sportág minden szakemberének. Megváltoztatta az aranyra törő angol Abrahams lépéshosszait, tanítványa elé - ez nem a filmvásznon, hanem a valóságban történt - papírdarabkákat helyezett meghatározott távolságokra egymástól, edzés közben szöges cipőivel kellett felszednie a futónak. Ami a filmből kimaradt: Harold Abrahamsből, a cambridge-i diákból ügyvéd lett és rádiókommentátor, író, statisztikus, továbbá a Brit Amatőr Atlétikai Szövetség elnöke. A harmadik helyezett Arthur Porrittból pedig Új-Zéland kormányzója. Harold Abrahams 1978-ban bekövetkezett haláláig az Abrahams és a Porritt házaspár minden évben hetedik hó hetedikén összejött, és hét órakor együtt vacsorázott. Azon a napon és abban az órában, amikor a 100 méteres síkfutás döntőjét rendezték Párizsban. Abrahams számára Eric Liddell visszalépése nyitotta meg az utat. A skót misszionárius, mint jó néhány atlétatársa korábban, nem állt rajthoz vasárnap, számára a hite megvallása az aranynál is értékesebb volt. Legerősebb száma helyett 400- on állt rajthoz, gyilkos tempóban kezdte a legkegyetlenebb futószámot. De nem savasodott be, nem is merevedett el, öt méterrel előzte meg az esélyesebb amerikai Horatio Fitchet. Liddell - mivel apja is protestáns misszionárius volt - Kínában született, és ott is halt meg. Ami a filmből kimaradt: a dél-mandzsúriai vasút ünnepélyes átadásán legyőzte az 1928-as francia és japán olimpikonokat. Feleségül vette a kanadai misszió tagját, Florence Mackenzie-t, három lányuk született. 1941- ben a brit kormány azt tanácsolta, a háború veszélye miatt hagyja el mindenki Kínát. Florences és a gyerekeket Kanadába menekítették, Liddell maradt. Az oktatás mellett az egészségügyi munkában is segített orvos testvérének, majd 1943-ban a japánok internálótáborába került Weifangba. Churchill egy fogolycsere-akció keretében az olimpiai bajnok atléta szabadon bocsátását kérte, Liddell maradt, átadta a helyét egy gyermeket váró asszonynak. 1945 februárjában agydaganatban halt meg, Skóciában azóta példakép. 1980-ban a száz méter bajnoka, Allan Wells neki ajánlotta győzelmét. A magyar olimpikonok is megtestesítették a kor sokoldalú férfieszményképét. A kardvívást megnyerő Posta Sándor orvos volt, festő és zeneszerző, újságíró és karikaturista. Megjárta az I. világháborút, melynek következményeként súlyos csípőműtétet kellett elvégezni rajta Bécsben, majd gyógytornával hozta helyre a mozgását. Az olasz Italo Santelli mestertől tanulta a kardforgatást, aztán maga is elment Olaszországba, hogy fejlessze tudását. A párizsi olimpia kardcsapatdöntője éppen az ő asszóján úszott el, erős zsűritámogatással Marcello Bertinetti 4:1-re legyőzte, így 8:7 lett az olaszoknak. Bár Tersztyánszky Ödön egyenlített, rosszabb találataránnyal a második helyre szorultak a mieink. Az egyéniben vettek elégtételt a magyarok, Pósta Sándor és Garai János holtversenyben végzett a francia Roger Ducretval, újra vívtak, Garai harmadik lett, Pósta pedig olimpiai bajnok. Az aranya és az ezüstje mellé bronzot is szerzett a tőrvívócsapat tagjaként. Remek versenyzőnek bizonyultak a magyarok. Az agyaggalamblövő Halasy Gyula is holtversenyben végzett az első helyen, a finn Konrad Huberrel újra kellett lőnie, ő hibátlan maradt, a finn rögtön elrontotta. Atlétáink egy ezüsttel jöttek haza Somfay Elemér révén, de a magyarok feljegyzése alapján azért lett „csak” második ötpróbában, mert elmérték 200 méteren az idejét. Nagy baj lehetett az amerikai válogatási rendszerrel (most sem biztos, hogy jól működik, hiszen egyetlen versenyen dől el, kiből lesz olimpikon). A bronzérmes, Robert LeGendre 32 centivel megjavította az ötpróba során a távolugrás világrekordját, 776.5 centit ugrott, ezzel fölényesen megverte Volna távolban az élen végző William DeHart Hubbardot. De távolugrásban LeGendrét nem indították. Keresztes Lajos kötöttfogású birkózónk ezüstöt nyert, Radó Rajmund pedig bronzérmet. Harmadik lett a hátúszó ifjabb Bartha Károly is, már csak egyetlen érmünkkel nem számoltunk el, azzal, amely a legkülönlegesebb volt mind között. Párizsban, ahogy a városhoz illik, tartottak még művészeti versenyt, irodalomban, szobrászatban, festészetben, építészetben és zenében vetélkedtek. A bírálóbizottságba Bartók Bélát is meghívták, de nem tudott elmenni; a zsűri egyetlen zeneművet sem talált érdemesnek arra, hogy éremmel jutalmazza. Az építészetben csak az aranyat nem adták át, s ez nekünk fáj a legjobban, Hajós Alfréd és Lauber Dezső stadionterve a legjobb pályázatként lett második. A magyarok így is sokkal jobb tapasztalatokkal jöttek haza Franciaországból, mint 1900- ban. Pedig az I. világháború miatt, Trianon után néhány évvel rosszabbra számítottak. De már az első naptól kezdve jól érezték magukat. „Féltünk, hogy a francia nép és annak hivatalos körei, különösen a Francia Olimpiai Bizottság részéről nem lesz-e ellenséges a hangulat, legalábbis bizalmatlansággal és kelletlenül fogadnak bennünket - írta az egyik tudósítás. - Megérkezésünk után azonnal megállapíthattuk, hogy ez az aggodalom teljesen alaptalan volt. Ugyanis semmiféle fogadtatásban nem volt részünk. ” Akard egyéni bajnoka érmet szerzett vívásban Az orvosi diplomát szerző Posta Sándor háborús veteránként, egy súlyos sérülés után tanulta meg a kardforgatás mesterségét, és lett olimpiai bajnok AZ OLIMPIA SZTÁRJA Paavo Nurmi ■ Annyit tudott futni, amennyit csak kellett. Hatvan percen belül megnyerte az 1500 métert és az 5000 métert is, két napra rá pedig a mezei futást, amelyen tíz és fél kilométer volt a táv. Pedig az időjárás az északi versenyzőknek elvileg nem kedvezett, kánikula köszöntött Párizsra, amely inkább a finn futó vetélytársait viselte meg. Nurmi a fenti három mellé még két aranyat hazavitt Párizsból, hiszen a 3000 méteres és a mezeifutó-csapatversenyben a 3000 méter akadályon aranyérmes Ville Ritolát is bevető Finnországot nem lehetett legyőzni. Nurmi mindig magával vitt egy tárgyat a versenyeire: a stopperóráját, s állandóan a részidejét figyelte, csak az óra volt az ellenfele. Nemzete valaha élt legnagyobb alakjai között azért is méltán említik, mert az ő üzleti tevékenységével jutott hozzá hazája az első mentőautókhoz, és alapítványt hozott létre a szívbetegségek gyógyításáért.« I 161 OLIMPIA 2008 nemzetisgyors 2008. július 10., csütörtök – 1996 2000 2004 srm Bajnokai_ Vágott és szúrt PÓSTA SÁNDOR A magyarok becsületessége majdnem az aranyérmébe került. A kardvívás egyéni küzdelmei során három honfitársunk tudása legjavát adva körbeverte egymást, ezzel szemben az olaszok odaadták az asszókat Oreste Pulitinak. Nem is igen titkolták, hogy mit művelnek, Puliti pedig olyan vitába keveredett a zsűri magyar tagjával, hogy sértegetései miatt kizárták. Pósta Sándor lett végül az olimpiai bajnok, aki sokoldalú emberként élt. Baja város büszkesége nevét a Vonatkert szomszédságában, a Bácska tér mellett ma sportcsarnok őrzi - Kolozsvárott orvosnak tanult, Párizsban kardcsapatban ezüst-, tőrcsapatban bronzérmes lett. Élőkre is lőtt HALASY GYULA Kisvárda szülötte ugyanannyi agyaggalambot talált el lövészetben, mint finn vetélytársa, Konrad Huber, ezért a szétlövésre maradt a döntés. Tízből tízet talált, majd indult újratölteni a következő sorozathoz, de visszafordulhatott útközben. Huber rögtön az első lövésnél célt tévesztett, vagyis Halasy Gyula lett az aranyérmes. Nemcsak agyaggalambokra, hanem élőkre is pontosan célzott: 1932-ben a világbajnokságon az élőgalamblövő csapat tagjaként győzött. Tanulmányokat írt a lövészet elméletéről, őt pedig Krúdy Gyula foglalta cikkbe, az író szerint Magyarország legnyugodtabb embere volt. MAGYAR ÉRMES ARANY: 2 EZÜST: 4 BRONZ: 4 m A Zoily sztoriján két fizető néző ■ Nem tudjuk, büszkék legyünk-e rá vagy szégyelljük, de már 1924- ben kiderült, nem véletlenül mondják a világban a magyarokról, a forgóajtón mögötted lépnek be, de előtted jönnek ki. Párizsban minden honfitársunk bejutott a versenyhelyszínekre, de alig volt köztük olyan, aki fizetett volna érte. A magyar vezetők - ez mindenképpen dicsérendő - mindent megtettek a szurkolókért, egyikük így emlékezett vissza: „A pénztáraknál összesen két magyar turista váltott csak jegyet, aki hazulról ment oda, mert mindenkinek tudtunk valami olyan funkciót juttatni, ami feljogosította őt a tiszteletbeli belépésre.” ■ Következik 1928, Amszterdam