Nemzeti Sport, 2010. február (108. évfolyam, 31-58. szám)
2010-02-21 / 51. szám
SINKOVITS _____GÁBOR Dominóelv ■ Valaki köpni fog... Lehet, hogy holnap, lehet, hogy egy hónap múlva. Előbbutóbb megpöckölik azt a bizonyos dominót, akkor dől majd, és ki tudja, hol áll meg. Valaki elkezd énekelni akarva-akaratlanul, tán egy szűk, kényelmetlen, fakó rendőrségi szobában a száztizenharmadik keresztkérdés után. Mert lesz ilyen, lesznek kihallgatások, lesznek durva mondatok, asztalra csapások. Csak idő kérdése mindez, s talán éppen azért, mert most még mindenki hallgat. Olybá tűnik, mintha az egész fogadási botrányt csak mi, újságírók erőltetnénk a hangzatos, olvasóra kacsintó címlapok miatt. Nem titok, a téma avatott kutatójának, a bundaügyre specializálódott újságírónak már saját széke van a Nemzeti Nyomozó Irodában. Nem lesz belőle főhadnagy, nem avatják be a gumibot szakszerű használatába, és nem képezik ki a sünalakzat elsajátítására, de annál többet kérdezik, sőt szembesítik a tényekkel. A tényekkel, a nevekkel, a meccsekkel, a csalásokkal. Mert csinálhatunk úgy, mintha minden rendben lenne, mintha a magyar futball valóban csak a futballról szólna. Most még megteheti a szövetségi vagy klubvezető, hogy elhárítja a nyilatkozatot, mondván, nincs mondanivalója, ő nem látott, nem hallott semmit, egyébként is fontosabb a családi békéje, nyugalma, mint az igazság. De már jönnek a hangfoszlányok. Még senki sem kiabál, még senki sem üvölti bele a világba, hogy uraim, nem hallgatok tovább, engem a hórihorgas védő igenis meg akart kenni, le akart fizetni, az a technikás, nagy munkabírású középpályás be akart szervezni. Még nincsenek nevek, legalábbis a nyilvánosság előtt leleplezve. A rendőrségi akció részese azonban már mondja, hogy kikről tudnak ott benn, már meséli, hogy azon a meccsen miért alakult úgy az eredmény, ahogyan senki sem várta. Mocskos ügy ez. És egyre mocskosabb lesz, tetszik, nem tetszik a klubvezetőknek. Még asszisztálhatnak a látszatbékéhez, de már nem sokáig. Valaki köpni fog... ■ FOTÓ: REUTERS/ARND WEIGMANN Vancouverbe sietnek ,* -v 'Syí.V gips £I?iwf*«^#•1 *4?if» i&»iWN-vx* ■ ,v_. MEGMONDOM A MAGAMÉT... ► Előbb az Egyesült Államokban edzősködött, most pedig Kanadában dolgozik Nagy József úszóedző. Elmondása szerint Magyarországon nem is igen tevékenykedhetne, egyszerűen nem jutna neki hely, konkurenciát jelent a hazai edzők számára. Hogy valóban így van-e, arról Kiss László szövetségi kapitányt kérdeztük. Jó Nagy Józsival tizenöt évig dolgoztam együtt, először versenyzőként, majd edzőként. Kifejezetten jó trénernek tartom, s ezt annak ellenére mondom, hogy Magyarországon nem sikerült maradandót alkotnia. Itthon valahogy semmi sem sikerült neki, szerintem ezért is ment külföldre dolgozni. Egyáltalán nem érzem, hogy itthon kirekesztett lenne, hogy a hazai edzők olyan szoros közösséget alkotnának, amelybe ne lehetne belépni. Az persze más lapra tartozik, hogy kevés a munkahely, ma a magyar úszósportban valóban kevés tréner jut lehetőséghez. Ahogyan Józsi is mondja, valóban jó a kapcsolata a szövetséggel, az edzőkkel, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világversenyeken mindig leülünk beszélgetni, tapasztalatot cserélni. Ezek a találkozások hozzátartoznak a viadalokhoz, s mindkét oldal ragaszkodik hozzá. Legutóbb a nyári római világbajnokságon beszélgettünk hosszabban. EDZÉS KÖZBEN, A JÁTÉKOSOK ELŐTT KÉRTÉK SZÁMON AZ ELVESZTETT FOGADÁST A védőt verőlegények szedték le a pályáról A Honvéd a kupadöntő után bajnokik miatt is aggódhat •VAJDA GYÖRGY Mindennap újabb és újabb sztorik: kiderült, hogy edzés közben rángattak le verőlegények a pályáról egy védőt, mert nem a megbeszélt eredményt „szállította”. A Győr elleni kupadöntő mellett a Honvéd egyik Újpesti veresége is fókuszba kerülhet. „Azt sem tudtam, kik ők. Magas, nagydarab emberek voltak, csak jöttek a pálya felé. A játékosok edzettek, némelyikük várta, hogy most mi lesz, és én sem tudtam, hogy hirtelenében mit tegyek. Az egyik védőt aztán lerángatták a pályáról, és durván számon kérték rajta az utolsó mécsesünket. Nem az az eredmény született, amelynek születnie kellett volna..." A fenti történetet egy korábbi NB I-es szakvezetőtől hallottuk, a hírekben mostanság sokat szereplő csapat egyik edzésén jelentek meg a verőemberek. Sem magát, sem a pályáról lelökdösött játékost nem akarta megnevezni - legalábbis lapunkban nem, de nem kétséges, ha kihallgatják, a rendőrségen ő is közlékenyebb lesz. A főszereplők természetesen a vereség miatt felbőszült szurkolók is lehetnének, de az edző nyomatékosította, egészen másról van itt szó... Mindennap újabb és újabb sztorikat hallunk, tényfeltáró cikkeink hatására egyre több információ jut el hozzánk, egyre többen keresik fel a Nemzeti Sportot. A pályáról lehívott védő akkor megúszta tettlegesség nélkül, de számos más alkalommal bizony csak a szerencse (vagy az sem) mentette meg azokat a futballistákat, akik nem a megbeszélt eredményt „szállították”. Akad, akit késsel és baseballütővel kényszerítettek csalásra, pénzvisszafizetésre; akad, akinek a feleségét, élettársát zsarolták meg; akad, akire - nős ember létére - egy playmate-lányt küldtek, s bosszúból a bulvárlap címlapjára tetették; akad, akit a sikertelen eredménybefolyásolás után fenyegettek meg, s akad olyan is, akinek azért járt „dorgálás”, mert nem volt elég a csalásért ígért pénz. Régebbi történet, de igaz: 2003. április 11-én verőlegények keresték fel a Gyulán edzőtáborozó Honvéd egyik prominens játékosát. A beépített és bizalmi embernek tartott labdarúgó elszemtelenedett, 25 ezer euró helyett 40 ezret kért a Békéscsabai EFC elleni vereségért, ezért csúnyán megverték. A mérkőzést másnap „természetesen” a Békéscsaba nyerte meg 3-1- re, a játékos tíz percet kapott csereként. Egyre többen beszélnek, de még most sem elegen. A félelem nagy úr. Volt olyan klubvezető, aki a héten csak annyit mondott munkatársunknak: értsük meg a hallgatását, gyereke van... George F. Hemingway nem ijedős fajta. A kispesti tulajdonos azonban vesztegetési ügyben a homokba dugja a fejét, holott - úgy tudjuk - a rendőrség feltételezi, hogy futballvezetőként több fontos információ birtokában van. Tanúkénti kihallgatására hamarosan sor kerül, mint ahogy Klement Tibort, a Győri ETO FC ügyvezetőjét, Tarsoly Csabát, az ETO tulajdonosát, továbbá Józsi Györgyöt és Böőr Zoltánt is beidézik a tavalyi Magyar Kupával kapcsolatos vesztegetési kísérlet ügyében. (Mint megírtuk, a Honvéd nevében fellépő személyek húszmillió forintot kértek azért, hogy a Győr legyen a kupagyőztes, ám ezt a zöld-fehérek visszautasították.) A kispesti csapatnak egyre több meccse válik gyanússá. A kupadöntő mellett legalább egy bajnoki ügyében is vizsgálódik a Nemzeti Nyomozó Iroda. A már a George F. Hemingway tulajdonában lévő csapat 2007. február 26-án furcsa körülmények között kapott ki 4-2-re az Újpesttől a Szusza Ferenc Stadionban, és a 2007. november 24-én játszott FC Tatabánya-Budapest Honvéd 4-3 találkozó is fókuszba kerülhet. Egy másik Újpest-Honvéd mérkőzés, a 2009. április 24-i 3-0-s hazai győzelemmel végződő meccs kapcsán már vizsgálódnak a rendőrök - ez az a találkozó, amely Hercegfalvi Zoltán égbe lőtt büntetőjéről is emlékezetes marad. A helyzet tehát egyre roszszabb (a futball tisztasága szempontjából), ugyanakkor egyre jobb (ha a várható leleplezéseket nézzük). Azonban továbbra is itt van a fő probléma: a jelek szerint a magyar labdarúgás szereplőinek nem érdekük a futball megtisztítása, a csalások napfényre kerülése. Úgy tűnik, keveseknek fontos a vesztegetők megbüntetése. Pedig egyre több tulajdonos zsebe bánja a csalásokat, sok edzői és játékoskarrier törik derékba. Az MLSZ a decemberben hozott fogadási ügyekkel kapcsolatos fegyelmi szabályzata - azonnali jelentési kötelezettség és a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódása mögé bújik, a tulajdonosok pedig úgy tesznek, mintha nem tudnának semmiről, s azzal nyugtatgatják magukat, hogy minden csapat sáros, csak az övék nem. A hírbe hozott játékosok pedig félnek a szurkolóktól (vagy másoktól...), ezért zárkóznak el a nyilvánosság elől. ■ Az erős fiúktól félnek a játékosok és a vezetők is ezer euróval emelte az árat a végül megvert játékos FOTÓ: M. NÉMETH PÉTER