Nemzeti Sport, 2014. június (112. évfolyam, 148-176. szám)
2014-06-07 / 154. szám
m&mmMsport 2014. június 7., szombat Tokió bajnoka 1939. június 23-án született Szentmihályi Antal. A Győri Textiles, majd a Győri Vasas ETO labdarúgócsapatának kapusa 1959-ben került a Vasashoz, amellyel 1961-ben és 1962- ben bajnok lett. 1962-ben megnyerte a Közép-európai Kupát, 1963-ban döntőbe jutott. A válogatottban 1961. december 9-én mutatkozott be, tagja volt az 1964-es tokiói olimpián arany- és az 1964-es Európa-bajnokságon bronzérmes együttesnek. A Vasastól 1965 nyarán szerződött az Újpesthez, amellyel 1969-től 1974-ig sorozatban hatszor volt bajnok, 1969- ben és 1970-ben megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát. Az Újpesttel a nemzetközi színtéren is sikeres volt: a Vásárvárosok Kupájában negyeddöntőig (1966), majd döntőig jutott (1969), a BEK-ben negyeddöntőt (1972, 1973), majd elődöntőt (1974) játszhatott. A válogatott kapuját védte az 1966-os angliai világbajnokságon, amelyen negyeddöntőig jutott a csapat. Játékos-pályafutását 1974- ben fejezte be, 1975-től az Újpest utánpótlásszakág vezetője, majd a Székesfehérvári MÁV Előre, a Tatabányai Bányász, az MTK-VM, a Videoton és a BVSC vezetőedzője volt. 1983- tól Kuvaitban, Katarban, a Maldív-szigeteken is dolgozott, vissza-visszatérve megfordult Kecskeméten, Tatabányán, a Volánnál, Diósgyőrben. 1997-ben vonult nyugdíjba. Fia, Szentmihályi Gábor ismert zenész lett, Michel művésznéven többek között az Első Emelet és a Rapülők dobosa volt. 1829. június 10-én rendezték meg első alkalommal a Temzén a két híres egyetem, Oxford és Cambridge evezősversenyét. 95 . 1919. június 10-én született Soós Ferenc négyszeres világbajnok (1938, London, csapat;’1947, Párizs, vegyes páros; 1949, Stockholm, csapat; 1950, Budapest, férfi páros) asztaliteniszező. 1927. június 10-én született Kubala László, aki 1946 és 1947 között hatszor játszott Csehszlovákia, 1948-ban háromszor Magyarország, 1953 és 1961 között 19 alkalommal Spanyolország labdarúgó-válogatottjában. Az itthon a Ganzban, a Ferencvárosban és a Vasasban játszó, majd 1951 és 1961 között az FC Barcelona fedezeteként legendává emelkedő futballista, majd edző 2002. május 17-én hunyt el Barcelonában. 1934.június 7-én született Zádor Ervin. Tagja volt az 1954-ben Budapesten főiskolás világbajnokságot, 1956-ban Melbourne-ben olimpiai aranyat nyerő vízilabda-válogatottnak. A Szovjetunió elleni, 1956. december 5. melbourne-i összecsapáson őt ütötte meg Valentyin Prokopov. A forradalom leverése után nem tért haza, a kaliforniai Lindenben hunyt el 2012. április 30-án. 1939. június 11-én született Sir Jackie Stewart skót autóversenyző, a Formula-1-es autós gyorsasági sorozat háromszoros világbajnoka (1969,1971,1973). I THURY GÁBOR __________________ A Fővárosi Önkormányzat június 19-én Czibor Zoltánt (1929-1997) „kivételes sportteljesítményéért, világraszóló tehetségéért, egyedülálló pályafutása elismeréséül” posztumusz Budapest díszpolgárává avatja. Ebből az alkalomból néhány olyan fővárosi helyszínt jártunk be, amely meghatározó volt az Aranycsapat balszélsőjének életében. A Komáromban játszó futballistáért 1948-ban az FTC, az MTK és az Újpest is ajánlatot tett, Czibor az Üllői útiakat választotta. Tizenkilenc évesen rögtön bekerült az együttesbe, amely a klub fennállásának 50. évfordulóján, 1949-ben Deák Ferenc 59 góljával, összesen 140 rúgott góllal - ebből 15 fűződik Czibor nevéhez - megnyerte a bajnokságot. Egy fradista nem szívesen jár a Megyeri útra - kivéve, ha válogatott meccs van. Márpedig Czibor 1949. május 8-án az Újpest pályáján mutatkozott be a válogatottban. A csapat az osztrákok ellen 6:1 -re nyert Európa-kupa-mérkőzésen, a balszélsőnek nem volt nehéz beilleszkednie a csatársorba, amely így állt fel: Budai II (FTC), Kocsis (FTC), Deák (FTC), Puskás (Kispest), Czibor (FTC). Még ugyanebben az évben azok között a labdarúgók között volt, akik illegálisan el akarták hagyni az országot. Czibor a Fradival éppen a Gellért fürdőben lazított, onnan vitték el a nyomozók, de szerencsére nem esett nagyobb baja. Az 1950-es esztendő nemcsak a Fradi szétszedése miatt emlékezetes a futballista életében, 1950. december 30-án megnősült, a 14 éves Gergely Íriszt vette feleségül a Szent István-bazilikában. Az ötvenes években ehhez nagy bátorság kellett. A fiatal házasok Czibor apósánál laktak az Arany János utcában. Noha izgága, nyugtalan természete volt, nyugodt két évet töltött Csepelen. A Fradiból került a Béke téri stadionba, hogy elkerülje a katonai behívót. Czibor a határőrtiszti iskolába járt, így a Bp. Honvéd sem tudta besorozni. A csepeli vezetők ügyesen kihasználták, hogy a rendszer szimpatizál a munkáscsapattal, 1951-ben elvitték a balszélsőt. Ám Farkas Mihálylyal nem lehetett kibabrálni: elrendelte, hogy bevonultassák. Cziffor megpróbálta elintézni, hogy az ÁVH egyenruhájában teljesíthesse a szolgálatot (akkor ugyanis az MTK jogutódjában, a Bástyában játszhatott volna), de nem volt apelláta, 1953- ban a Honvéd labdarúgója lett. A csatár idegenkedett a parancsszóra összeválogatott szupercsapattól, az őskispestiek meg tőle, a minden tekintetben individuumtól. Puskással nemegyszer összeszólalkozott a pályán, s a két vagány néha bizony túlment a határon. Ugyanebben az évben, november 15-én a válogatott lejátszotta első meccsét a Népstadionban: Magyarország-Svédország 2:2, a gólszerző Palotás és Czibor. A második stadionbeli válogatott találkozó az angolok elleni 7:1, de néhány játékosban nemcsak az eredmény hagyott mély nyomot: Czibor - Budaival és Kocsissal - a meccset megelőző napon a válogatott mérkőzések előtti megszokott helyszínen, a margitszigeti Nagyszállóban tudta meg, hogy a jutalmazottak legalacsonyabb kategóriájába került. (A felsoroltak tizenöt ezer forintot kaptak.) Aztán még mindig a Margitsziget, csak a Honvéd-üdülő, ahol jó barátjával, a színész Szabó Sándorral a bajnoki mérkőzések után gyakran iszogattak együtt. Nem volt a rendszer kegyeltje, de a csatár nem is tett érte, sőt! Az EMKE bárban randalírozott, a belső elhárítás tisztjeit provokálta - 1955-ben Puskás és Bozsik közbenjárt az ügyében Farkas Mihálynál, mondván, Czibor játéka mind a Honvédban, mind a válogatottban nélkülözhetetlen. Sokan állították, azért emigrált, mert félt, hogy az 1956-os forradalom alatt végzett tevékenységéért súlyosan elítélik. A svédek ellen Tatán készülő csapat október 25-én vonaton megérkezett Kelenföldre, attól kezdve Czibor a Honvéd elutazásáig, 31-ig mindennap megfordult a HM Ezredes utcai kocsijavítójában. Fegyvert, lőszert vett magához, a Moszkva tér, Széna tér, Vérmező térségében intézkedett, az ő megfogalmazása szerint parancsokat osztogatott - de nem ritkán autogramot is, elvégre a futballista a forradalomban is futballista. Állítása szerint megválasztották a Honvéd SE forradalmi bizottsága elnökének, de nincs rá adat, hogy az egyesületben alakult volna ilyen bizottság. Legközelebbi látogatásakor már békésebb főváros fogadta: 1983. május 30-án, szombaton szállt le a gépe Ferihegyen, másnap a Rákóczi úti Sportkönyvesboltban dedikálta Bocsák Miklós Kocsis és Czibor című könyvét, amelyet 200 ezer példányban adtak ki. Azért volt könnyedebb program is: Deák Bamba borozójában vagy éppen a Fejér Miklós vezette Régi Síposban fröccsözés a haverokkal. Aztán a 43-szoros válogatott 1990-ben Komáromba költözött, s ott élt haláláig. Czibor Budapestje |§|ji r 's' ? '".ff' s" ' ‘ jgjjg■ •| “~v « 1954. július 4., Bern, Wankdorf Stadion: a magyar válogatott második gólját szerző Czibor Zoltán elhúz Horst Eckel mellett a német csapat 3:2-es sikerével záruló világbajnoki döntőben FOTÓ-IMAGO C' Percemberek a piramis peremén Szerda este hiába vártuk kényes örömmel (tudjuk, nem etikus a kérés, de mivel labdarúgásról van szó, ami köztudottan több mint élet és halál kérdése, talán megbocsátható), hogy a kollektív albán nemzeti érzület legalább ahhoz fogható negatív tartományba kerüljön, mint amikor Liam Neeson az Elrabolva című mozifilmekben egymaga likvidálta Tropoja teljes férfipopulációját. Mondjuk ha ott nem maffiózók jöttek volna vele szembe, hanem Kasztrióta György - alias Szkander bég, akit annyira tisztelnek arrafelé, hogy Korcé városában futballcsapatot is elneveztek róla -, másképp alakulnak az erőviszonyok, de a világért sem szeretnénk beleszólni Luc Besson munkájába, még a végén leforgatja a harmadik részt... Na nem mintha Pintér Attila ténykedésébe bele kívánnánk szólni, nélkülünk is van épp elég baja. Ott van mindjárt ez az izé, kommunikációs tréning, amelyen neves szakemberek arra fókuszálnak majd, hogy Attila szájából ezentúl ne csak szép legyen az igaz, de cizelláltabb s főként feszültségtől mentes. Nem is beszélve az albánok ellen mutatott játékról, ami az első kapitányi győzelem mámorító érzése ellenére is inkább volt kínos, mint folytatásra csábító. Úgyhogy, nem biztatnánk senkit arra, hogy hirtelenjében vad szállásfoglalásba kezdjen a 2016-os franciaországi Eb idejére. Mert bár olykor pislákoló fényt érzékelünk futballunk barlangrendszerének kijárata irányából - inkább kapcsoljuk ki a fejlámpánkat, és nézzünk a lábunk elé. Ott azt fogjuk látni, hogy elfogytak az Európa érdemi részén számottevőnek tartott játékosaink. A négy legnívósabb bajnokságot (angol, német, olasz, spanyol) tekintve magyar futballista összesen 4481 percet töltött pályán a 2013-2014-es szezonban. Kevés, főleg ha figyelembe vesszük, hogy mindössze három játékosunk hozta az arányszámot: a Premier League-ben sérülésekkel bajlódó Gera Zoltán (496 perc), illetve az egyaránt a Bundesligában szereplő Huszti Szabolcs (2589) és Szalai Ádám (1389). Igaz, a Pintér-féle társulatnak egyikük sem tagja, de ennél is szomorúbb, hogy a Serie A-ban és a Primera Divisiónban már egyetlen játékosunk sem mutatta meg magát. A nyakunkon lévő selejtező két legnagyobb csoportbeli riválisánál ugyanez a szám a románok esetében 10 942 játszott perc (mind a négy topligába adnak játékost, 13-at), a görögök közül pedig - ugyancsak mind a négy bajnokság érintettsége mellett -16 játékos 16 092 percet szerepelt. Mindez persze az égvilágon semmit sem bizonyít, legfeljebb előrevetít. Legfőképp azt, hogy a nevelésben valami nagyon félrecsúszott. Ezen viszont lehetne, illene, de főleg kellene változtatni, különben még 30 év múlva is Détári Lajosnak hívják az utolsó magyar vb-gól szerzőjét. A változtatáshoz viszont szándék szükségeltetik. A tanulás szándéka. Félretéve az úri gőgöt, az önhittséget, de leginkább a csalhatatlanság hamis magabiztosságát. Mert tanulni nem szégyen, az okosabbtól, jobbtól pláne nem. Annak sem, aki adott már kötényt nyolcezer néző előtt. Annak sem, aki volt már egyszer válogatott. És annak sem, aki tudja, hogyan lehet kényelmesen kártyalapot osztani egy mozgó busz hátsó ülésén. Ideálisabb alkalom a kezdéshez nem is lett volna az angol Jonathan Wilson Inverting the pyramid (nálunk Futballforradalmak) című futballtörténeti alapműve magyar kiadásának bemutatója. Ki lehet találni, hány magyar szakember tett fel kérdést a jelenlévő szerzőnek. Meg azt is, hányan jöttek el egyáltalán... Hosszabbítás 17 mmmmmiummmnmimm Négy szerző. Négy világkép. Négy látásmód Négy stílus. Egy porond.