Nemzeti Sport, 2014. december (112. évfolyam, 327-355. szám)

2014-12-06 / 332. szám

MÚLTUNK NAGYJAI Női kézilabda-válo­gatottunk 1949-ben szabadtéri világ- bajnokságot nyert, 1965-ben pedig teremben rendezett vb-n szerzett arany­érmet. Olimpiai ezüstérmes és Európa-bajnokvolt 2000-ben, olimpiai bronzérmes 1976- ban és 1996-ban. Vagyis van miből, van kikből válo­gatni, ha a sportág világklasszis alakjait akarjuk felidézni, íme, a legjobbak a legjobbak közül. TÖRÖK BÓDOG Edző férjével, Gódor Mihállyal sport­iskolát és -tábort, fitneszközpontot ala­pított Szentgyörgyvölgyben, az osztrák határ közelében, ahol magyar és külföl­di gyerekeket oktatnak kézilabdára és más sportágakra. STERBINSZKY AMÁLIA Az évszázad játékosa A MA«Y.4« TK*T»BVIC«.É*t ÉS t.AVSA *AK\*s.\r. m soviaotg« >4. it Nagy küzdelemben világbajnok lett a nagyot itöl MoUaMa-TálagalaH WMi ' wrawui Két éve, amikor 88 éves korában elhunyt a kézilabda magyar aranykapitánya, az 1965-ben női vb-t nyerő válogatott mestere, Török Bódog, az egész sportág gyászolt és osztozott családja, barátai, volt játékosai fájdalmában. Mindannyi­an felnéztünk rá, szerettük és élvezettel hallgattuk anekdotáit, kifogyhatatlan szakmai „intelmeit”. Rajta kívül csak Mocsai Lajos női csapata szerzett kézi­labda-világversenyen aranyérmet Ma­gyarországnak - 2000-ben a bukaresti Eb-n. Mindenki Bogyi bácsija pedagó­gusként is fantasztikusan felkészült volt, a kézilabda változásával, fejlődésével utolsó percéig lépést tartott, ezért min­den szavát áhítattal lesték játékosai és edzőkollégái. Kérdés, gond meg persze öröm és si­ker is rengeteg volt az életében, amely­ből 65 évet edzőként dolgozott. A Gold­berger SE női csapatánál kezdte, majd a női válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott 1955 és 1978 között. A keze alól kikerülő világklasszisok sokaságát szinte lehetetlen felsorolni, de mindent elárul, hogy női csapataival az 1965-ös vb-n arany-, 1957-ben ezüst-, 1971-ben, 1975-ben és 1978-ban bronzérmes volt, az 1976-os montreali olimpián a harma­dik helyen végzett. A nyolcvanas évektől az MKSZ szaktanácsadója volt, szaklapot szer­kesztett, emellett edzősködött és az utánpótlás-neveléssel is foglalkozott, valamint összefogta az őt szinte isten­ként tisztelő idősödő klasszisok válo­gatottját. Naprakész információi voltak a külföldi és a hazai kézilabdából - az internet adatözönévél is állta a hírver­senyt. A privát beszélgetésekben sem tudott sokáig másról beszélni, mint 2014. december 6., szombat neitizetisporf Szerelme volt a játék szerelméről, a kézilabdáról. Persze szó­ba jött a politika, főleg a sportpolitika, valamint kihagyhatatlan volt 39 évesen elhunyt szobrászművész fia, Török Ri- chárd és persze imádott felesége, aki élete végéig hűséges és türelmes társa volt. A csapat esze Az 1944-ben született irányító 1960- tól a Női Ruhagyári SE, 1962-től a SIMON JÓZSEF » Legendás kapus Ha a világ legjobb kapusairól beszé­lünk, még ma is kihagyhatatlan a rangsorból Elekné Rothermel Anna, az 1965-ben világ- bajnoki aranyérmet nyerő válogatott világklasszis kapusa, aki 67 éves korá­ban, 2005-ben hunyt el. A VM Közértből került az FTC-be, 94-szer öltötte ma­gára a címeres mezt, kétszer a világvá­logatottba is meghívták. Pályája egyik csúcspontja, hogy 1971-ben a Fradi BEK-döntőt játszott. Ebben az évben a válogatottban bronzérmet szerzett a vb- n. Amikor 1977-ben visszavonult, négy bajnoki címet és ugyanennyi MNK-győ- zelmet számlált. Akkor ment el közülünk, amikor egy­kori válogatottbeli társaival együtt lel­kesen készülődött vb-aranyérmük 40. évfordulójának megünneplésére. A legendás magyar kapusiskola egyik legjobbja volt (a vb-győzelem eszten­dejében a legjobb hazai női játékosnak választották), akinek kedves, szerény egyéniségét nem lehet elfeledni. Férje és egyben edzője, Elek Gyula szintén az FTC legendái közé tartozott, és manap­ság fiuk, Elek Gábor viszi tovább a csa­ládban a kézilabdás hagyományt. Azon lehet vitázni, hogy vajon Sterbinsz- ky Amália vagy Görbicz Anita minden idők legjobb magyar kézilabdázója, ám a kérdést nem lehet eldönteni - más volt a játék a hetvenes-nyolcvanas években, mint manapság. A balátlövő Sterbinsz- ky viszont nem véletlenül lett az évszá­zad magyar kézilabdázója - fantasztikus tudású és szellemiségű játékos volt, aki magával tudta ragadni társait a pályán és a szurkolókat a lelátón. Cseleire, lö­véseire, szervezőkészségére mindig em­lékezni fog, aki látta őt kézilabdázni. A válogatottban 239-szer szerepelt, három világbajnoki bronzot (1971, 1975, 1978) és egy ezüstöt (1982) szer­zett. A montreali olimpián bronzérmes, Moszkvában negyedik helyezett volt. A világválogatottba is meghívták 1984- ben. Első klubja 1964-től a Debreceni Dó­zsa volt, amelyből öt év után igazolt az FTC-be, 1973-ban pedig a Vasashoz. Miután az angyalföldiekkel BEK-et nyert 1982-ben, a dán IF Helsingörbe szerző­dött. A 11-szeres magyar bajnok átlövő Dániába ment férjhez, és 1984-ben visz- szavonult az aktív sportolástól. Utóbb a dán női válogatottat edzette, majd te­hetséges gyerekekkel foglalkozott. V« . A női válogatott eredményei Olimpia: 1976, bronz; 1980,4. hely; 1996, bronz; 2000, ezüst; 2004,5. hely; 2008, 4. hely Világbajnokság: 1949 (szabadtéri), arany; 1957 (terem), ezüst; 1962,5. hely; 1965, arany; 1971, bronz; 1973, 4. hely; 1975, bronz; 1978, bronz; 1982, ezüst; 1986, 8. hely; 1993, 7. hely; 1995, ezüst; 1997.9. hely; 1999,5. hely; 2001,6. hely; 2003, ezüst; 2005, bronz; 2007,8. hely; 2009.9. hely; 2013,8. hely Európa-bajnokság: 1994,4. hely; 1996, 10. hely; 1998, bronz; 2000, arany; 2002, 5. hely; 2004, bronz; 2006,5. hely; 2008, 8. hely; 2010,10. hely; 2012, bronz TFSE, 1966-tól a Vasas, 1976-tól a Bp. Spartacus játékosa volt. Török Bódog, az aranycsapat szövetségi kapitánya azt mondta róla, hogy fiatal kora elle­nére az 1965-ben vb-aranyérmes csa­pat esze, egyik vezéregyénisége volt. A legjobbak között 1964-től 1974-ig 121- szer szerepelt. Egyik legjobb tornája az 1971-ben Hollandiában rendezett világbajnokság volt, amelyen bronz­érmet nyert. Az év kézilabdázója volt 1970-ben és 1972-ben. A válogatott­ságról 1974-ben lemondott, de spor­tolói pályafutását csak 1978-ban fejez­te be. Közben a civil életre is készült, tanári diplomát szerzett 1966-ban a TF-en, majd 1974-ben kézilabda szak­edzői oklevelet vehetett át. Szívesen foglalkozott fiatal játékosokkal, ezért vállalta a BHG SE, majd a Bp. Sparta­cus ifjú tehetségeinek gondozását’. Fontos állomás volt edzői pályáján, hogy Laurencz László szövetségi ka­pitány felkérte másodedzőjének, ezt a feladatot 1989-'től 1996-ig végezte, vagyis ott volt női csapatunk 1995-ös bécsújhelyi vb-ezüstjénél és 1996-os atlantai bronzszerzésénél. GÓDORNÉ NAGY MARIANNA Válogatottsági csúcstartó Az év magyar kézilabdázója címet - Kovács Péterrel együtt - Nagy Mari­anna nyerte el a legtöbbször - mind­ketten öt-öt alkalommal érdemelték ki a díjat. A női válogatott jobbátlövője 1957-ben született, kézilabdázóként Csornáról előbb a TFSE-be, majd Vasasba, a német Leverkusenbe és az osztrák Hypóba került. Olimpiai bronzérmes volt 1976-ban, vb-ezüstöt nyert 1982-ben, vb-bronzot 1975-ben és 1978-ban. A címeres mezt 281-szer öltötte fel (rekorder), majd Hypo-já- tékosként osztrák válogatott is lett. Négyszer volt magyar bajnok (1981, 1982, 1984, 1985) és ugyanennyiszer nyert Magyar Kupát (1981, 1982, 1983, 1985). A Hypóban 1988-tól vezéregyé­niségnek számított, irányításával két BEK-diadalt (1989, 1990) aratott Gun- nar Prokop edző-menedzser összesen nyolcszoros győztes együttese. Gódor- né első BEK-sikerét a Vasassal érte el 1982-ben. ELEKNÉ ROTHERMEL ANNA FLECKNÉ BABOS ÁGNES

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék