Nemzeti Sport, 2017. február (115. évfolyam, 31-58. szám)

2017-02-23 / 53. szám

12 | Labdarúgás JEGYZET : DEÁK ZSIGMOND Álmatlanul kollégám, barátom, egykori kiváló válogatott sportoló, amikor az aluljáróban a Momentum Mozgalom aktivistái leszólították, mondván, jöjjön aláírni, csak néhány perc az egész, azt válaszolta: „Lehet, hogy nektek néhány perc az olimpia, de nekem az egész életem!” Másik, baloldali „bekötési” haverom, noha diplomás közgazdász, és multinál dolgozik, a megvalósíthatósági tanulmányt készítő világhírű PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló céget úgy jellemezte, mint amelyik úgy táncol, ahogy a kormány fütyül. Csak azért, mert olyan munkát adott ki, amely a nevében hordozza: megvalósítható a 2026-os budapesti olimpia. Az eseményhez való hozzáállást jól modellezte ez a két példa. Olyan ember bőven van, akinek élete álma valósult volna meg a hazai ötkarikás játékokkal, olyan viszont nyilván nincs, aki azzal kelt és feküdt születése óta, hogy ne rendezzünk olimpiát. A politikai meggyőződés azonban nagy úr, és aki oda akart vágni a jelenlegi kabinetnek, annak valóban megért néhány percet az a bizonyos aláírás, hiszen nem értette, nem érezte, hogy ez nemzeti ügy lenne, sőt, előfordulhat, számára ismeretlen maga a fogalom is. Kérdés, hogy ebben a szituációban miért kellett ekkora jelentőséget tulajdonítani a szignóknak, hiszen megosztott társadalmunkban tetszőleges témában egészen bizonyosan össze lehet gyűjteni egy népszavazásnyi aláírást, ha azt az egyik politikai oldalhoz lehet kötni a másik kárára. Az olimpia kapcsán persze nonszensz, hogy a kandidálás célegyenesében kellett ilyesmivel foglalkozni, a Momentum nem is árult zsákbamacskát, a mozgalom számára az öt karika elleni akció afféle főpróba volt a párttá válás útján. Szerdán mindenesetre a fővárosi közgyűlés még nem vonta vissza a kandidálást, ám este a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB-elnök találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép, mert egy elhúzódó, vére-,ségre ítélt pályázat súlyos presztízsveszteség lenne. Politikai szempontból talán logikus döntés született, de az is felvetődik: közéletünknek, egyáltalán életünknek valóban ennyire fajsúlyos tényezői-e azok, akik, mint általában, ezúttal is nemet mondtak, tagadtak, köpönyeget forgattak, ráadásul cselekvés és konkrét alternatíva nélkül? És ne legyünk naivak, nemzeti egység híján, az így sem elkerülhető presztízsveszteséggel kalkulálva 2028-ban és 2032-ben sem lesz budapesti olimpia. Igaz, szóba sem került. 1s POLITIKAI SZEMPONTBÓL TALÁN LOGIKUS DÖNTÉS SZÜLETETT. /Zi Bp. HONVÉD KÉSZÜLŐDÉS Földön maradni Az idősebb játékosok mellett a vezetőedző is szemmel tartja a fiatalokat. A helyezések alapján a Bp. Honvéd esélyesebb a Debrecen elleni szombati bajnokin, ráadásul pályaválasztóként sorozatban négy bajnokit nyert meg, és legutóbb szeptember közepén szenvedett vereséget a Bozsik-stadionban. „Annak ellenére jól kezdtük a tavaszi idényt, hogy a Magyar Kupában kikaptunk a Ferencvárostól - kezdte Djordje Kamber, a Bp. Honvéd 33 esztendős hátvédje. - Egygólos a hátrányunk, semmi sincs veszve, és az MTK elleni mérkőzésen talán jobban is futballoztunk, szóval fejlődünk. Nehéz sorozat elé nézünk, mert szombaton a Debrecen ellen bajnoki, majd négy nap múlva a Ferencváros elleni kupavisszavágó következik, aztán a Videoton ellen idegenben lépünk pályára." Az MTK elleni győzelemnek köszönhetően a kispestiek továbbra is az előkelő második helyen állnak, csupán rosszabb gólkülönbséggel a listavezető Videoton mögött. „Régen álltunk ennyire elöl a tabellán, és nyilván szeretnénk a lehető legtovább megtartani a helyünket, esetleg javítani is. A Debrecenben játszott néhány új labdarúgó a hétvégén, és mintha más taktika szerint futballoznának, szóval felkészülünk. Egyébként is minden mérkőzés előtt és után videós elemzésen veszünk részt, a hibák nem maradnak kibeszéletlenül. A fiatalokra is figyelnünk kell, hogy mindenki maradjon két lábbal a földön, de Marco Rossi vezetőedző is rengeteget beszélget a fiatalabb korosztály tagjaival, hogy mire és hogyan figyeljenek, mert a bajnokságnak koránt sincs vége." Elbizakodottságra azért sem lehet oka a Honvédnak, mert a Debrecen ellen hazai pályán legutóbb hat és fél évvel ezelőtt, 2010 augusztusában nyert (1-0), az azóta eltelt időszakban két vereség és három döntetlen a mérlege a Bozsik-stadionban. T. N. DEBRECEN INTERJÚ TŐZSÉR DÁNIELLEL AMIKOR RENDRE 7008-EN VOLTAK Tőzsér Dániel az interjúban beszél a remélt nézőszámnövekedésről. Mint a statisztikából kiderül, van hova visszakapaszkodni, az utóbbi két és fél idényben Debrecenben (is) jelentősen visszaesett az átlagnézőszám. 2016-2017 (ősz): 2829 néző 2015- 2016: 3063 néző 2016- 2015: 3711 néző 2013-2014: 7513 néző 2012-2013: 6707 néző 2011-2012: 7273 néző GALAMBOS DÁNIEL Milyen volt a lelátóról nézni csapatát a Fradi ellen? Egyszerre szörnyű és felemelő - reagált sejtelmesen kérdésünkre Tőzsér Dániel, a Debrecen 31 esztendős középpályása, aki sárga lapjai miatt volt kénytelen kihagyni a tavaszi idénynyitót. - Szörnyű, mert nem lehettem ott a gyepen a többiekkel, ugyanakkor felemelő, hogy ennyi drukker megjelent, mit megjelent, elementáris erővel szurkolt. Nagyon jó érzés kerített hatalmába, amikor körbenézve hét-nyolcezer drukkert láttam, remélem, nálunk és a Fradinál is megmarad a nagy tábor, mert jó futballt csak közönség előtt lehet produkálni. Azon dolgozom magam is, hogy visszatérjenek az emberek a stadionba. Ön? Vagy most arra gondol, játékosként felelős azért, hogy minél szórakoztatóbb futballal lepjék meg rajongóikat? Nem csak arra. Kapcsolatot kerestem a szurkolóinkkal, meg is történt, kíváncsi voltam ugyanis, hogyan gondolkodnak ők. Amellett, hogy magukkal szemben is kritikusak voltak, elmondták, sokuknak a körülményes bejutás nem tetszik, másoknak a jegyvásárlás körüli adminisztráció - én a Fradi elleni bajnokit a B-középből néztem végig, vettem belépőt, de semmi fennakadást nem tapasztaltam sem akkor, sem a belépésnél. Ettől még úgy vagyok vele, ha egy embernek is problémája van a rendszerrel, azzal foglalkoznunk kell. Alighanem a játékosok tehetnek a legtöbbet azért, hogy a drukkerek visszataláljanak az arénákba, nem? Hogyne, ugyanakkor szurkolóinkkal diskurálva kiderült, őket nem feltétlenül a játék minősége érdekli, ha csak a nívó számítana, a világon kis túlzással csak a Real Madrid meg a Barcelona mérkőzésein lenne telt ház. Ők azt akarják látni, hogy beleadjunk apait-anyait, a szívünket-lelkünket kitegyük a pályára, hogy szeretni tudják ezt a csapatot, minket, játékosokat, márpedig ennek az alapkövetelménynek kutya kötelességünk megfelelni. Önnek csapatkapitányként nem csak ennyi jut. Nagyobb a felelősségem, bár mondhatni, megszoktam. Mindig is a meghatározó magba tartoztam, e tekintetben Debrecenben sem más a helyzet, persze a csapatkapitányi poszt megtisztelői, amellyel élni kell és sohasem visszaélni. Akkor nem is lehet az egyik bajnoki fontosabb a másiknál? Arra gondolunk, hogy a hétvégén a remeklő Honvédnál vendégeskednek, azután két nyerhetőnek tűnő hazai bajnoki következik a Diósgyőr és a Paks ellen. Az összeshez úgy állunk, hogy nyerni akarunk, nem tehetünk különbséget. Hogy a klasszikus filmcímmel éljek, nekünk ez minden héten háború. Az életben maradásért játszunk, ezzel együtt tartom, a középmezőnyig el kell jutnunk. Ha már utaltunk pályája korábbi időszakára, hogy ritkán volt ilyen veszélyeztetett helyzetben, számos kiváló külföldi klubja közül - Galatasaray, AEK, Genk, Genoa, Watford, Queens Park Rangers - hol érezte magát a legjobban? Nehéz különbséget tenni, mert valahol az élet volt szuper, máshol a futballt körülvevő infrastruktúra. Genk persze a szívem csücske, mégiscsak négy évet töltöttem a klubnál, csapatkapitánya lehettem, mindent megnyertünk Belgiumban, amit lehetett, de a Watford is különleges volt, szóval csupa jó élménnyel gazdagodtam, hangulatban? Mindenhol csodás volt, Genkben többnyire telt ház előtt játszottunk, Angliában szinte mindig, a negyvenezres genovai stadionban nem, de az olasz szurkolás híresen szenvedélyes. És akkor mit mondjak a török-görögről? Ha ki kell emelnem egyetlen élményt, az az AEK-hez köthető, amikor nyolcvanezren ugráltak egyszerre a Milan ellen egy nullára megnyert BL-csoportmeccsen. De amikor Magyarországon vagyok, a magyar drukkerek a legjobbak, jó volt látni, hogy most a Fradi ellen a hazai és a vendégtábor is nagy létszámban jelent meg. Ön is szurkolt? Leginkább a meccsel foglalkoztam, és izgultam a mieinkért, de testben és lélekben is a Loki-táborral voltam. Éppen a Fradi ellen szorult a lelátóra... Nem lett volna bennem extra motiváció, ha a gyepen lehetek. Ma is nagyon jó viszonyt ápolok azokkal, akikkel egykor együtt dolgoztam a Fradiban, jó volt üdvözölni egymást. Nagyon szerettem a Ferencvárosban futballozni, sok barátra leltem, ettől még igencsak örültem volna, ha kicsikarjuk a győzelmet. Azon túl persze, hogy nyerni akar, mi motiválja még a leginkább? Amikor hazajöttem, egy cél vezérelt, hogy olyan Lokiban játsszak, amelyen felnőttem. Immár nehéz lenne hétről hétre telt házat elérni, de kötelességünk törekedni arra, hogy nyolc-tízezren legyenek a meccseinken, hogy jó futballt mutassunk be, eredményeset is, olyat, amivel kivívjuk a lehetőséget, hogy valamelyik nemzetközi kupa csoportkörében szerepeljünk. Tényleg őszintén hisz ebben? A legteljesebb mértékben. És én az életemben rendre meg is valósítottam céljaimat. Miközben a középmezőnybe vágyik, tudja, fordulóról fordulóra az életben maradásért küzdenek. A Loki kapitányának a felkapaszkodás mellett még egy eltökélt célja van: VISSZACSALOGATNI A SZURKOLÓKAT a lelátóra. Az viszont új lehet, hogy a Lokival a bentmaradásért kell küzdenie. Az, mégsem gondolom, hogy a kiesés elkerüléséért harcolunk, jó erős középcsapattá kell válnunk. Nem felejthetjük el persze, hogy nagyon nem sikerült az őszünk, azért küzdünk, hogy feljebb lépjünk a tabellán. M1SZURKOLÓINK AZT AKARJÁK LÁTNI, HOGY BELEADJUNK APAIT-ANYAIT, A SZÍVÜNKETLELKÜNKET KITEGYÜK A PÁLYÁRA, HOGY SZERETNI TUDJÁK EZT A CSAPATOT, MINKET, JÁTÉKOSOKAT. • Tőzsér Dániel Ha már anynyit beszéltünk a szurkolókról, hol futballozott a legjobb Tőzsér Dánielt egyebek mellett az is motiválja, hogy a Lokival kijusson az európai kupaporondra FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS 2017. február 23., csütörtök nemz sport TŐZSÉR DÁNIEL MECCSEI ÉS GÓLJAI EURÓPA-SZERTE 2006-2005-2006-2007-2008-2009-2010-2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 27 27 23 25 38 39 • •• ••• •• •• •• • •• •• •• •• 1 2 2 1 2 5 8 1 Genoa WATFORD * Watford Queens ParkV Debrecen 2011-2012 2012-2013 2013-2016 2016-2015 2015-2016 2016-30 22 20 45 16 11 ff • • • • • • ■ f • . 2 0 ‘"i" 05 1 1 NS-grafika