Nemzeti Sport, 2018. szeptember (116. évfolyam, 252-266. szám)

2018-09-18 / 254. szám

DEÁK Zsigmondr­ emélem, nem vetnek meg a kortárs zeneművé­szek, ha elárulom, hogy az egyik kedvenc kom­ponistám Georg Friedrich Händel. A barokk muzsika német óriása a Saale folyó menti Halléban született 1685-ben, pályafutása jó részét azonban Angliában töltötte, Londonban hunyt el 1759-ben, elismertsé­gére jellemzően a westminsteri apátságban temették el. Kissé hihetetlen, de igaz, hogy Händel labdarúgás­ban is letette a névjegyét, hiszen az ő egyik művéből vett részlet átirata lett a legnépszerűbb klubsorozat emblematikus dallama (amint arról szeptember nyolcadikai, futballzenei összeállításunkban is meg­emlékeztünk). „Alig várom már, hogy felcsendüljön a Bajnokok Li­gája himnusza.” Velem együtt milliók éreznek így, ez­úttal a lapunknak nyilatkozó Lőw Zsolt utalt a kiváló zeneszerző csaknem háromszáz évvel a komponálás után igazán híressé váló VANNAK, AKIKET EZ A DÖMPING ELRIASZT­ muzsikájára. Lőw az aktuális BL-idény egyik magyar résztvevője a Paris Saint-Germain másodedzőjeként, a má­sik pedig Szalai Ádám a Hoffenheim csatársorában. Kis híja volt, hogy többen legyenek honfitársaink, hiszen a Vidi ott állt a lehe­tőség kapujában, egyetlen gólon múlt, hogy most az AEK Athént kell figyelnünk, mire megy szerdán az Ajaxszal, majd később a Bayern Münchennel és a Benficával. Kedden beindul a verkli, és december 12-ig meg sem áll, addig pörög le a csoportkör, némiképp meg­reformált lebonyolításban. Egy helyett két kezdési időpontot vezettek be, lesznek 18.55-ös és 21 órás meccsek, látszik, hogy az UEFA az utolsó eurócentet is ki akarja facsarni pénzügyi fejős tehenéből, pon­tosabban a televíziós társaságokból és a reklámozó szponzorcégekből. Vannak, akiket ez a dömping elri­aszt, s állítják, a jövő évi nyolcaddöntőig felesleges a Händel-zenét hallgatni, ám én, az egyenes kieséses szakaszba szinte mindig bejutó „nagyok" tántorítha­tatlan hívei, valamint a kiesésre vagy az Európa-ligá­­ba hullásra esélyes „kicsik" nevében állítom, ez azért nincs így. Ráadásul a sorozat „örökös” gólkirályát, Cristiano Ronaldót sem láttuk még Juve-mezt visel­ve a BL-ben... Händel németként csinálta meg a szerencséjét Ang­liában - Jürgen Klopp szintén ezen az úton jár. A Pre­mier League-ben öt forduló után hibátlan mérleggel álló, az előző idényben BL-döntőt vívó Liverpool mes­tere igazi rangadóval kezd a francia bajnokságban százszázalékos PSG ellen. Ez a nyitó nap fő attrakci­ója, magyar mellékszerepléssel. Hátha egy év múlva még jelentősebb alakítást láthatunk a mieinktől, de ha nem, a jól ismert dallam akkor is felcsendül és elvarázsol majd. TEGNAP TUDÓSÍTOTTUNK ARRÓL, HOGY A MA­GYAR FÉRFI VÍZILABDA-VÁLOGATOTT 19 ÉV UTÁN ÚJRA MEGNYERTE A VILÁGKUPÁT. AZ INTENETES PORTÁLUNKRA ÉRKEZŐ VÉLEMÉNYEK­BŐL IDÉZÜNK. bezanne „Ezt a tornát sokan a kísérletezésre szánták, és végre mi is el mertünk szakadni a saját kifutó garnitúránktól. Szerencsére nemcsak a já­tékot tanulták Berlinben a mieink, hanem mindjárt a tornagyőzelmet is gyakorolták. Lett például egy stabil és mindjárt győztes fiatal kapusunk Kardos személyében, és Pásztor is bebizonyította, hogy hiba volt már korábban nem meghívni. Berlinben az de­rült ki, hogy nem elhibázott és nem is reménytelen dolog a fiatalokat terhelni. Van egy reményt keltő csapatunk." stothrugby „Akármilyen csapatok is voltak itt, nagy gratulál­ni sem a legjobbakkal jöttünk. Pon­tosabban most ők voltak a legjobbak! Főleg az első meccs után nem gondoltam volna ezt. " James_Lars_Kirk_Robert „19 év után? Akkor ez még Déneséknek is hiánylistás volt jó régóta. Mint egy falat kenyér, úgy kellett. Remélem, elindul valami ezzel az eredménnyel. Egyre jobban kijön Mercz Tomi munkája. A játékintelligenciája mindig is híresen magas volt, és a pedagógiai érzéke is megvan. Remélem, át tudja ültetni ezt a srácokba, és újra a méltó helyére emeli ezt a klasszikusan magyar sikersportot. ” ­______________________2018. szeptemb­­id. nemzetisport al AOMflIJAI m, . . ................... .... ........^ ^..... .... Jr Életfilozófia a stoplisban emesség, lovagiasság, úri becsület dolgában nem volt párja a Corinthiannak. A viktoriánus kor derekán, 1882-ben alapított londoni klub az ama­tőr eszme, a játékban kibontakozó ethosz legma­gasabb szintű képviselőjeként szerzett hírnevet a világban. Ihletésére választott magának hófehér mezt a Real Madrid, tiszteletére nevezték el Brazília legsikeresebb egyesületét hajdani alapítói Corinthiansnak. Magyarországon az ango­lok vendégszereplése hívta életre 1907-ben a Corinthian­­vándordíjat. Szigorúan amatőr csapatok harcolhattak a brit mesterektől kapott ezüstserlegért, a rangos kupasorozatot kisebb-nagyobb megszakításokkal 1944-ig rendezték meg (kevéssé ismert érdekesség, hogy a Fradi-stadion előtt ma is látható Springer-szobrot az 1922-es FTC-BEAC Corinthian­­kupa-döntő alkalmából avatták fel). „Élénk emlékezetünkben vannak még azok a felejthe­tetlen napok, amelyekben a világ legelső amatőr­ football játékosai voltak vendégeink, mikor az angol nemzet büsz­kesége, a Corinthian Football Club küldte el válogatott tizen­egyét, nemcsak azért, hogy megmutassák nekünk az igazi football-játékot, hanem azért is, hogy bizonyságot tegyenek azokról a nagy szellemi kincsekről, melyekkel úgy ki tudták fejezni a football játék eszmei tartalmát, a nagy erkölcsi erőt is" - írta a nevezetes budapesti vendégségről, az MTK (6:0), a MAC (9:0) és a BTC (12:0) elleni győzelemmel hitelesített 1904-es Corinthian-futballmisszióról a Nemzeti Sport, míg a Pesti Napló újságírója sajátos metaforával ragadta meg a brit mintacsapat szellemiségét: „Ők a föld minéműségét olyan nevezetes dolognak tartják, hogy mindenhová két pár cipőt is visznek magukkal: »egyet kemény talajra, egyet pedig tel­jes dugókkal puha talajra«. Én ebben a két pár cipőben még egyebet is látok. Életbölcsességet. Az alkalmazkodás nagy­szerű életfilozófiája nyilvánul meg benne. Már most értem, hogy miért legelsők a rúgásban azok, akiknek olyan a lábuk, hogy filozófia is elfér benne. Mi még a fejünkkel is neki me­gyünk a falnak, a bölcs korintusi ellenben »teljes dugókkal ellátott« más cipőt húz, mihelyt érzi a talajról, hogy puha. A korintusi a lábával nemcsak rúg, hanem érez és gondolkozik is. Ezért különb az ő rúgása, mint a másoké." Okkal említi korintusiként a Corinthian-játékosokat a szerző, a londoni klub névválasztásával az ókori pánhellén sportversenyre, a Korintusban rendezett iszthmoszi játé­kokra utalt. A tiszta sportszellemre épülő vetélkedést már Szent Pál is megidézte hasonlatával Korintusiaknak írt első levelében: „A versenyzők valamennyien megtartóztató életet élnek, minden tekintetben. Ők hervadó koszorúért, mi pedig hervadhatatlanért. Én is futok, de nem céltalanul, az ökölví­vásban nem a levegőt csapkodom, hanem megzabolázom, és rabságba vetem testemet, hogy míg másokat tanítok, ma­gam méltatlanná ne váljak.” Majd’ két évezreddel később, a huszadik század fordu­lóján sem lehetett más céljuk a londoni korintusiaknak, mint az, hogy méltatlanná ne váljanak a név viselésére. „Úriember nem követ el szándékos szabálytalanságot” - vallották, és a makulátlan jellemesség jegyében mérkőzé­seiken az ellenfél tizenegyesénél kapusukat félreállították, hogy a vetélytárs rúgója akadálytalanul vethesse ki rájuk megérdemelt büntetésüket, a kapott gólt. Ha manapság talán már nem is élnek a gavallérsport ilyen erős gesztu­saival, kacskaringós évtizedei után még mindig él és virul az angol hetedosztályban a régi örökséget ápoló Corinthi­­an­ Casuals FC. A brit ősamatőrök távoli barátja Magyaror­szágon a nyolcvannégy évnyi Csipkerózsika-álom után, az AZ ELLENFÉL TIZENEGYESÉNÉL KAPUSUKAT FÉLREÁLLÍTOTTÁK, HOGY A VETÉLYTÁRS RÚGÓJA AKADÁLYTALANUL VETHESSE KI RÁJUK MEGÉRDEMELT BÜNTETÉSÜKET. A KAPOTT GÓLT idén nyáron újjáalakult Budapesti Atlétikai Klub, bejegyzett nevén BAK-Respect. Eredetileg a labdarúgó-szakosztály indításától ódzkodó MTK lázadói, az anyaegyesületet elha­gyó futballbarátok gründolták a BAK-ot 1900-ban, az MLSZ alapító klubjai közé tartozik, 1912-ben bronzérmet nyert az NB I-ben, egy évre rá Magyar Kupa-döntőig jutott (ott el­bukott az FTC-vel szemben), és csak a professzionalizmus 1926-os bevezetése roppantotta meg az amatőr szellem­hez hat évvel későbbi kimúlásáig ragaszkodó egyesületet. Olyan jeles sportemberek viselték kék-fekete színeit, mint a „Fussballkönig" Schaffer Alfréd, a Juventust 1926-ban olasz bajnoki címig vezető, a hajrá izgalmai közepette végzetes szívrohamban elhunyt Károly Jenő vagy a Grande Torinót a második világháború után sorozatban négy scudettóhoz hozzásegítő Egri-Erbstein Ernő. Az 1969. május 4-i, har­mincegy áldozatot követelő supergai repülőgép-szerencsét­lenségben a világhírű csapat edzője is odaveszett, a széles látókörű, humanista gondolkodású férfi szellemi örökségét azonban nem temették maguk alá a gép roncsai. Érdemes újraolvasni a levelet, amelyet a zsidó származású családapa írt a világháború kitörésekor akkor tizenhárom éves lányá­nak, Zsuzsannának: „Járj emelt fővel, minden fájdalom és hányattatás közepette. Maradj erős lélekben és szellemben. Ha sohasem téveszted szem elől céljaidat, ha az akaratodat nem emésztik fel az akadályok, ha a vágyaid tiszták marad­nak, és nem zavar meg kényelem, gazdagság vagy könnyű élet, azzá válsz, akinek álmaimban látlak.” Erbstein életrajzírója, a Corinthian­ Casuals FC klubtör­ténésze, Dominic Bliss a BAK tiszteletbeli nagyköveteként erősíti az amatőr értékek iránt elkötelezett két egyesület nemzetközi kapcsolatát. Ami a budapesti felet illeti, sport­­szerűség terén van mit feledtetni a múltból, 1902-ben ugyanis éppen a BAK kapusa, a rivális Törekvés támadójára brutális hévvel rárontó Weinberger fogtechnikus okozta az első hazai játékoshalált. „S a kapus dühösen rontott neki az eléje rohanó csatázónak. Erőszakosan czélzatosan neki szaladt Dávidnak s ökleivel meg térdével hasba rúgta. Dávid, aki hatalmas, izmos, szálas fiú volt, hirtelen ösz­­szerogyott s eszméletlenül terült el a földön” - tudósított a Herkules sportlap, beszámolva arról is, hogy a pórul járt csatár másnap délután Hárfa utcai lakásán felvette az utol­só kenetet, és este örökre lehunyta szemét. Ha ama gondolunk, hogy Weinberger gyilkos pesti ámok­futásának perceiben az angol főváros egyik tribünjén talán éppen finom tapsra ragadtatták magukat a Corinthian mér­kőzésére kilátogató hölgyek és urak, látván, amint a kapus­feladatot magára vállaló, később a somme-i csatában hősi halált halt Sir Rowlandson véletlenül elkövetett faultja után előzékenyen félreáll a labda útjából, bátran mondhatjuk: a magyar labdarúgás ebben a korszakban még csak óvatosan ismerkedett az amatőr sportszellem brit földből gyökerező erényeivel. Idővel aztán sokat elsajátított a leckéből. A Hátsó füves or­szágjáró sorozat közelmúltbeli tapasztalatai is rávilágítottak az amatőr futball emberi oldalának gazdagságára, hogy mást ne említsünk, faluhelyen itt-ott még él az ellenfél megvendé­­gelésének régi hagyománya, a játékvezetőké pedig - érthető okból - soha nem is halhat ki. (Vonatkozó beszélgetés bíró és főrendező között egy vidéki csapat öltözőfolyosóján: „Elné­zést, hol lehet itt pisilni?" „Ama, hátul, a vécében, sporttárs!" „Mondja, és mitől?"­ Miközben ezeket a sorokat írom, mellettem hever már a BAK-meccsre összepakolt focicuccom, lassan indulnom kell, kilenckor játszunk a BEAC-cal. Lehet, hogy fűzős lab­dát is be kellene tennem, elnézve a BLSZ ltt-as retrórang­­adón érintett két egyesület alapítási dátumát (ők kettővel előttünk járnak, 1898-ban a BAK legfeljebb gida volt). És akkor a BAK-BEAC párharc régi időkre visszanyúló törté­netének újságarchívumból kikotort epizódjait még elő sem vettem, például az 1926. márciusi másodosztályú bajno­kiét, amelyen a győztes csapatból kiemelt Erbstein nézett farkasszemet az egyetemiek jobbszélsőjével, a későbbi rádióslegenda Pluhár Istvánnal. A riporter-futballistáról olvasom egy másik BEAC-BAK mérkőzés kapcsán, hogy két elfutása között annól érdeklődött nála a pálya széléről be­kiabáló szurkoló, vajon meg lehet-e bízni az FTC-pályáról kapott friss te­lefonjelentésben - hiába, ha újságíró húz futballcipőt, kész a bonyodalom. Frissítés: a meccset időközben lejátszottul a vártnál könnyeb­ben, 3-1-re győztünk a REAC ellen, és még akkor sem estünk kétségbe, amikor 1-1-nél tizenegyest reklamált az ellenfél. Tudtuk, kapusunk úgyis kivédené a büntetőt. CSILLAG Péter ISTEN! SZIKRÁK Szingapúr utcáin amúgy is rendkívül látványos az esti Formula-1-es nagydíj, ám Sebastian Vettel (5) Ferrarija és Max Verstappen Red Bullja valóságos tűzijátékkal járult hozzá a páratlan élményhez imago

Next